A Fővárosi Törvényszék Mf.636194/2013/5. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 89. §] Bírók: Bérces Nóra, Takács Andrea, Váradi Erzsébet

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

.... Mf. .../2013/5.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

a Peszlen és Mészáros Ügyvédi Iroda (dr. Peszlen Zoltán ügyvéd fél címe 1) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda (dr. Szabó Iván ügyvéd fél címe 2) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

munkaviszony megszüntetés jogellenességének megállapítása, jogkövetkezmények alkalmazása iránt indított munkaügyi perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .... M. ..../2010/32. sorszám alatt, 2013. április 8-án hozott ítélete ellen 33. sorszámon benyújtott felperesi fellebbezés folytán meghozta az alábbi

közbenső - ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes 2010. szeptember 17-én kelt felmondása jogellenes.

Felperes munkaviszonya az alperesnél 2013. november 28-án szűnik meg.

A közbenső-ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte 361.760 Ft perköltség alperesnek, 341.800 Ft illeték államnak történő megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes pszichológus, pszichológia szakos tanár, pedagógia és munka- és szervezet pszichológia szakos képzettséggel, valamint munkapszichológia szakterületen szakértői engedéllyel rendelkezett. 2000. február 14-től 2001. május 25-ig a ... Kft.-nél kidolgozta a munkakör értékelési és javadalmazási rendszert, javadalmazási szabályzatot, ugyanilyen területen szerzett tapasztalatot az ... Kft.-nél 2002 - 2006 és a ... Kft.-nél 2009. július 20. - 2009. december 5. közötti időben.

A felek 2009. március 23-án létesítettek munkaviszonyt határozott időre, emberi erőforrás gazdálkodási és fejlesztési munkatárs munkakörre, majd 2009. szeptember 1-től 2010. március 31-ig megbízási jogviszonyban álltak pszichológiai és humán erőforrás szakismeretet igénylő általános humánpolitikai feladatok ellátására, melyet 2009. december 31-én közös megegyezéssel megszüntettek. 2010. január 1-től határozatlan idejű munkaszerződést kötöttek emberi erőforrás gazdálkodási és fejlesztési munkatárs munkakörre. A felperes a 2010. január 4-én kelt munkaköri leírásában meghatározottan az .... Osztály szervezeti egységben látott el úgynevezett HR generalista feladatokat. Felelősségi körébe tartozott az alperesnél működő főbb rendszerek - egyebek között teljesítményértékelés, munkaköri kézikönyv - kialakítása és működtetése, a szabályzatok elkészítése és végrehajtásának figyelemmel kísérése.

2010. július 2-án az alperest ellenőrzés alá vonták, aznap arról tájékoztatták a munkavállalókat, hogy 2010. július 1-jén a társaság igazgatóját és Felügyelő Bizottságát visszahívták, új vezérigazgatóvá 1. személyt nevezték ki, aki kiadta a ..../2010. és ..../2010. számú vezérigazgatói utasításokat. Ezen túlmenően emailban utasította a munkatársakat, hogy csak akkor hagyhatják el az épületet, ha arra körlevélben engedélyt ad. Ugyanezen a napon, 2010. július 2-án, az alperes más munkavállalók mellett a felperes munkaviszonyát is megszüntette. Felajánlották számára a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnését, majd engedélyezték, hogy a már korábban kiírt 2010. július 5. napjával kezdődő szabadsága után nyilatkozzon a közös megegyezés elfogadásáról. A szabadságát követően, július 9-től azonban a felperes két gyermeke, majd saját betegsége okán keresőképtelen állományban volt szeptember 13-ig.

Az alperesnél átszervezést követően 2010. július 30-án új Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) lépett hatályba. A korábbi .... Osztály feladatait a Gazdasági Igazgatóságba integrált Bér-, Munkaügyi és Személyzeti Osztály vette át, melynek hatáskörei bővültek a korábban kiszervezett bérszámfejtési feladatokkal, ezzel előtérbe került a korábban nem szükséges bér- és társadalombiztosítási számfejtési feladatok ellátásához kellő szakismeret. A .... Kft.-től 2010. második félévétől folyamatosan vették át a bérszámfejtési feladatokat, a szerződést vele 2010. október 4-én mondták fel 2011. január 2-i hatállyal, ettől kezdődően a számfejtést az alperesi munkavállalók látták el.

2. személy 2001. december 3-tól dokumentum kezelő munkakörben dolgozott az alperesnél, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó képesítéssel rendelkezett. A 2010. szeptember 1-jén kelt munkaköri leírása társadalombiztosítási munkatárs munkakörre szólt, társadalombiztosítási számfejtés és a külső cégtől átvett társadalombiztosítási feladatok 2011. január 1-től való önálló ellátása feladattal. 3. személy 2000. június 1-től titkárnő, majd asszisztens, a 2006. július 20-i munkaköri leírása szerint emberi erőforrás gazdálkodási munkatárs volt, feladatai közé tartozott a .... Kft. által végzett bérszámfejtési feladatok koordinálása. A 2010. május 10-én kelt munkaköri leírásban foglaltan a munkaköre vezető emberi erőforrás gazdálkodási és fejlesztési munkatárs volt, összeállította a bérszámfejtéshez szükséges adatokat, tartotta a külső bérszámfejtő céggel a kapcsolatot, végezte a cafeteria rendszer működtetését.

A felperes a keresőképtelensége megszűnését követő első munkanapján, 2010. szeptember 13-án a munkahelyén megjelent. Ekkor a portán hosszan várakoztatták, majd 4. személy jogtanácsos átadta számára a munkavégzési kötelezettsége alóli felmentésről szóló okiratot. A felperes 2. személy részére leadta a táppénzes igazolásait. 5. személy telefonon közölte vele, hogy az osztály komolyabb bér és személyügyi feladatokat is el fog látni, a felperesnek pedig ehhez nincs végzettsége, feladatait 2. személy is el tudja látni.

A 2010. szeptember 17-én kiadott eseti vezérigazgatói utasítás arról rendelkezett, hogy a Bér- Munkaügyi és Személyzeti Osztályon a jövőben kizárólag felsőfokú bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettséggel vagy bérszámfejtési/javadalmazási területen szerzett legalább egy éves tapasztalattal rendelkező munkavállaló foglalkoztatható. A felperes munkaviszonyát a 2010. szeptember 17-én kelt rendes felmondással az alperes megszüntette a munkáltató működésével összefüggő okként arra hivatkozva, hogy a Bér- Munkaügyi és Személyzeti Osztály feladatköre az SZMSZ 2010. július 30-i módosítása folytán jelentős mértékben megváltozott. Kiemelt hangsúly helyeződik a bér- és társadalombiztosítási adminisztrációs feladatokra, az ehhez a munkáltató által előírt végzettséggel, tapasztalattal pedig a felperes nem rendelkezik.

Az elsőfokú bíróság a fenti tényállás alapján a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban Mt.) 4. § (1), és 89. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással a felperesnek a munkáltatói rendes felmondással szemben benyújtott keresetét nem találta megalapozottnak. Hangsúlyozta, hogy a felmondás indokának valósságát és okszerűségét az alperesnek kellett bizonyítania, ennek keretében vizsgálta a felperes képzettségét, tapasztalatát. Az SZMSZ és 5. személy tanúvallomása alapján bizonyítottnak találta a szervezeti átalakítást, ennek nyomán a bér- és társadalombiztosítási, számfejtési feladatok ellátáshoz szükséges szakismeret előtérbe kerülését, utalva az e körben kiadott vezérigazgatói utasításra is. Rámutatott, hogy a felperes maga sem hivatkozott bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettség meglétére. Azzal az állításával szemben azonban, amely szerint rendelkezett a javadalmazási területen szerzett tapasztalattal, kifejtette, hogy a felmondás teljes szövegének együttes értelmezésével az alperes a bér- és társadalombiztosítási adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges gyakorlatot kívánt meg, amelyekhez a felperes gyakorlata nem volt megfelelő. Bérszámfejtést sehol sem végzett, ezzel nem egyenértékű a teljesítményértékelési és javadalmazási rendszerek kiépítésében, működtetésében való közreműködés, tapasztalatszerzés. 2. személy - a felperes hivatkozásával ellentétben - emelt szintű társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadói bizonyítványát a vezérigazgatói utasításban előírtaknak megfelelőként értékelte, ugyanígy 3. személy bérszámfejtési területen bérszámfejtési feladatok koordinálása, a cafeteria rendszer működtetése, a bérszámfejtő céggel való kapcsolattartás és adatszolgáltatás körében az alperesnél korábban szerzett gyakorlatát.