A Szegedi Ítélőtábla Gf.30526/2014/3. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (TISZTESSÉGTELEN szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 236. §, 685. §, 41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (THM rendelet) 11/B. §] Bírók: Béri András, Kemenes István, Válik Edina

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.III.30.526/2014/3. szám

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Jéki Mónika ügyvéd által képviselt felperes neve, felperes székhelye felperes által - a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd dr. Ádám Attila ügyvéd) által képviselt alperes neve, alperes székhelye alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Törvényszék 2014. szeptember 10. napján kelt 11.G.40.119/2013/16. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 307.200,- (Háromszázhétezer-kettőszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 96.000,- (Kilencvenhatezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A peres felek 2008. július hó 25. napján HIT2661008. számon egyedi kölcsönszerződést kötöttek a 4.800.000,- Ft bruttó vételárú Audi személygépjármű A... Kft. szállítótól történő felperesi vételének finanszírozására. A szerződés alapján az alperesi hitelező 3.840.000,- Ft pénzkölcsön nyújtását vállalta, a felperesi kölcsönbevevő pedig azt, hogy a kölcsön összegét 72 hónap alatt, havi 85.431,- Ft-os összegekben megfizeti a hitelezőnek. A felek deviza alapú - mértékadó devizanem: CHF - és változó kamatozású szerződésében a THM-et 17,62 %-ban, az összes törlesztő részletet 5.863.032,- Ft-ban határozták meg. A szerződés 2., 3. és 8. pontjai szerint az egyedi kölcsönszerződésben nem szabályozott kérdéseket a szerződés elválaszthatatlan részét képező, az alperesi jogelőd hitelezési tevékenységre vonatkozó üzletszabályzata tartalmazza. A kölcsönbevevő felperes kijelentette, hogy az egyedi kölcsönszerződésben, az annak elválaszthatatlan részét képező opciós és adásvételi szerződésben, valamint az üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette és azokat a szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el, az üzletszabályzat átvételét a szerződés aláírásával nyugtázta. A szerződés szerint felperes által választott kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolási módja: fix törlesztő részletekkel rendelkező deviza alapú (fix deviza) konstrukció. A kamatváltozás I. és kamatváltozás II. (árfolyamváltozás) elszámolása a futamidő végén történik akként, hogy a fizetendő kamatváltozás esetén a futamidő azonos törlesztő részletek mellett meghosszabbodik, míg a visszajáró kamatváltozást a hitelező visszautalja a felperesi kölcsönbevevőnek. A kölcsönszerződés megkötése idején hatályos, az alperesi hitelező általános szerződési feltételeit tartalmazó üzletszabályzat - HIT/2006.05.31. - minden oldalát felperes cégszerűen aláírta.

A szerződéskötéskor a felperesi gazdasági társaság tevékenységi körébe tartozott m.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás, gépjárműkereskedelem, taxis személyszállítás, utazásszervezés. A gépjárművet - ami a felperes könyveiben szerepel - a felperes egyik ügyvezetője, személy 1. neve használta üzleti, illetőleg magáncélra.

A felperes módosított keresetében az alperessel kötött kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte - jogkövetkezmények alkalmazása nélkül - a Hpt. 213. § (1) bekezdés c), d) pontjára, a Ptk. 209. § (1) és (4) bekezdésére, valamint 209/A. § (2) bekezdésére alapítottan. Önmagát fogyasztónak, a kölcsönszerződést fogyasztási szerződésnek minősítette. Állította, az üzletszabályzat nem vált a szerződés részévé, mert azt a szerződéskötéskor nem kapta meg és nem került egyedileg megtárgyalásra. A kölcsönszerződés nem tartalmazza az ügyleti kamatot, az összes költséget és az árfolyamrést sem. Kérte a szerződés 6., 7., 8. pontjai érvénytelenségének megállapítását tisztességtelenség miatt. A kölcsönszerződés 6. pontja nem határozza meg, hogy éves induló vagy egyéb THM került kikötésre és nem határozza meg az ügyleti kamatot. A 7. pont azért tisztességtelen, mert nem CHF-t kapott kölcsönbe, hanem forintot, azzal tartozik, tartozása CHF devizanemben nem állhat fenn. A 8. pont kapcsán azt fejtette ki, a szerződés nem határozza meg az árfolyamkülönbözet mértékét, számítási módját, az a kölcsönbevevő számára előre nem látható, nem számítható ki. A szerződés nem tartalmazza azt sem, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni a kölcsön megkötése időpontjában és a futamidő alatt. További érvénytelenségi okként jelölte meg, hogy az alperes megbízott útján írta alá a szerződést, az nem felel meg a Hpt.47.§-ának. Keresetét másodlagosan a Hpt. 203. § (6), (7), valamint a Ptk. 205.§ (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztására alapította. A szerződést a pénzintézeti tájékoztatási kötelezettség elmulasztása mellett kötötték, ezért az a Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta a felperes fogyasztói minőségét, mert felperes a gépjárművet gazdasági és szakmai tevékenysége körébe eső célból vásárolta, illetőleg használta. Ezért a kölcsönszerződés nem tekinthető fogyasztói szerződésnek, arra a felperes által hivatkozott Hpt. 213.§-ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Az üzletszabályzat a szerződés részévé vált, azt felperes megismerte, átvételét aláírásával nyugtázta. A devizaalapú kölcsönszerződések értelmezése körében utalt a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi Határozatára és a Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.244/2012/4. számú jogerős döntésében foglaltakra. Az a körülmény, hogy a szerződés a forintban nyújtott kölcsönnek a CHF aktuális árfolyama alapján számított, CHF-ben kifejezett összegét nem tartalmazza, a szerződés létrejöttét és érvényességét nem befolyásolja. A szerződés és a hozzá kapcsolódó üzletszabályzat a felperes által választott hitelkonstrukció tartalmát egyértelműen meghatározta. A Hpt. 213. §-a alapján nem volt kötelezettsége a THM feltüntetése, a szerződés megkötésekor hatályos 41/1997. (III. 5.) Korm. rendeletben (továbbiakban: THM rendelet) foglaltak szerint történt annak meghatározása. A THM elemeként az árfolyamrés értékelésre került, az a szolgáltatás-ellenszolgáltatás körébe tartozik, a hitelintézet által nyújtott szolgáltatás ellenértékének része. A THM feltüntetésénél eleget tett a Hpt. 210. § (2) bekezdésében írt kötelezettségének, és miután a THM az adós által kölcsönért fizetendő terhelés, tartalmazza a kamatot, folyósítási jutalékot és minden egyéb költséget. Az üzletszabályzat I/17., I/22., I/24. és I/25.b. pontja alapján egyértelmű, hogy az az árfolyamváltozást, árfolyamrést mely vételi és eladási árfolyam alkalmazásával számítja ki. Az alkalmazott képlet az árfolyamréssel kalkulált árfolyamváltozás mértékét rögzíti, az árfolyamrés fizetési kötelezettségként összegszerűen is meghatározásra került. Az árfolyamváltozásból eredő kockázatokat a felperes az üzletszabályzat V/6. pontjában vállalta. Az üzletszabályzat egyes pontjainak tisztességtelenségére alapított érvénytelenség kapcsán kifejtette, hogy a szerződési feltételeket felperes megtámadhatta, azonban a megtámadási határidő a Ptk. 236. § (2) bekezdés c) pontja alapján eltelt. Az alakiságok körében arra hivatkozott, hogy a Hpt. 6. §-ában szabályozott pénzügyi vállalkozás, melyre a Hpt. 47. §(1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Amennyiben felperes a szerződéskötéskor úgy járt volna el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, az általa választott és kezdeményezett szerződéses jogviszonyról az átadott okiratok elolvasásával tájékozódhatott volna, és a hitelkonstrukció tartalmát egyértelműen megállapíthatta volna. Amennyiben ez nem így történt, saját felróható magatartására nem hivatkozhat előnyök szerzése végett.