A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20808/2018/3. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20018/2018/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20808/2018/3.*, Kúria Pfv.20432/2019/5. (BH 2020.8.235)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.808/2018/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Hőrich és Varga Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Hőrich Ferenc ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a ... kamarai jogtanácsos (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. május 10. napján meghozott 29.P.20.018/2018/9. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti. Fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, az alperes perköltség fizetési kötelezettségét mellőzi és a felperest kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint perköltséget. A felperes által fizetendő eljárási illetéket 45.000 (Negyvenötezer) forintra felemeli, állam által viselt illetéket 15.000 (Tizenötezer) forintra leszállítja. Az ítélet további rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 8.000 (Nyolcezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 20.000 (Húszezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes édesapjának tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú személygépjárműben 2016. március 17. napján 16 óra 50 perc körüli időben ismeretlen személygépjármű kárt okozott. Az ügyben a felperes feljelentése nyomán az alperes járt el, 2017. január 24. napján a felperest tanúként hallgatta meg. Felperes kifejezetten kérte az adatainak zártan kezelését. Az ügyben a szabálysértési hatóság 2017. július 8. napján ...-41/2016. szabs. számon határozatot hozott, ezt kézbesítette a feljelentő és a személygépjármű tulajdonosa mellett az eljárás alá vont személy részére is. A határozat tartalmazta a felperes lakcímét. A hatóság 2017. október 9. napján ismét határozatot hozott ...-47/2016. szabs. számon, amelyben ezen adatok ismételten szerepeltek.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy alperes megsértette a személyes adatok védelméhez fűződő jogát, mert a ...-41/2016. szabs. és a ...-47/2016. szabs. számú határozataiban jogellenesen személyes adatait annak megismerésére nem jogosultak számára nyilvánosságra hozta. Alperes kötelezését kérte 700.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Kérte továbbá a bíróságtól, hogy az alperest kötelezze a perrel felmerült költségei megtérítésére. Előadta, hogy adatai zártan kezelésére alapos oka volt, hiszen a szabálysértési eljárás alá vont személy a baleset helyszínét úgy hagyta el, hogy semmilyen elérhetőséget nem hagyott hátra, tehát cselekményét nem ismerte el. Előadta, hogy az alperes jogellenes magatartása benne félelmet keltett, hiszen kifejezetten ezért élt a törvény adta jogával, lehetőségével.

Az alperes a felperes keresetének jogalapját nem vitatta, összegszerűségét azonban eltúlzottnak tartotta. Álláspontja szerint a szabálysértési ügyben csekély hibát vétett, amelynek mértéke nem áll arányban a sérelemdíj összegével. Arra hivatkozott, hogy a szabálysértési eljárásban az eljárás alá vont személlyel szemben végül a PKKB 32.Szk.17.189/2017/2. számú végzésével megszüntette az eljárást, így a felperesnek attól nem kellett tartania, hogy az eljárás alá vont személy később elégtételt vesz rajta. A sérelemdíj összegével kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat alapján a jogsértés súlyával arányban állóan legfeljebb 30.000 forint összegű sérelemdíjat tartott elfogadhatónak, ennek megfelelően kizárólag a sérelemdíj tekintetében kérte a kereset elutasítását és a felperes marasztalását az alperes perköltségeiben, amelynek mértékét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet alapján kérte megállapítani.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a ... Szabálysértési Hatósága ...-41/2016. szabs. és a ...-47/2016. szabs. számú határozataiban jogellenesen szerepeltette a felperes személyes adatait és ezzel a felperes személyes adatai, azok megismerésére nem jogosult számára is megismerhetővé váltak. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes javára 15 napon belül 250.000 forintot. A le nem rótt 40.500 forint eljárási illetékről akként rendelkezett, hogy az alperes illetékmentessége folytán azt az állam viseli. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes javára 15 napon belül bruttó 15.558 forint perköltséget, míg a felperest, hogy külön felhívásra az állam javára fizessen meg 19.500 forint eljárási illetéket. A keresetet a Ptk. 2:43. § e) pontja, 52. § (3) bekezdése alapján bírálta el. Az alperes a felperes keresetének jogalapját nem vitatta, így a bíróság a felperesnek a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett felróhatóságtól független szankció alkalmazására vonatkozó kérelmének helyt adott.

A sérelemdíj mértékét az eset körülményeire tekintettel mérlegelés útján állapította meg. A jogsértésre két alkalommal került sor, amelyek az alperes eljárása során tanúsított figyelmetlenségből, gondatlanságból fakadtak. Az alperesi magatartás alkalmas volt arra, hogy a felperesben a kellemetlenség érzete alakuljon ki. Ezen nem változtat az a tény, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a későbbiekben az eljárást megszüntette, mert a határozatok meghozatala között eltelt több mint két hónapos idő elégséges volt ahhoz, hogy a felperesben ez a fenyegető jellegű pszichés állapot kialakuljon. Értékelte, hogy a felperes a sérelemdíj mértékét nem bizonyította, a félelemérzeten kívül egyéb tényállást sem terjesztett elő. A félelem mértékét, annak mindennapjaira gyakorolt hatását nem adta elő. A felperes környezetére érdemi hatással nem volt a jogsértés, a felperes ezzel kapcsolatosan tényelőadást nem tett. Köztudomású tényként értékelte, hogy a szabálysértési eljárások, büntetőeljárások esetén a sértett fél számára megterhelő a sérelmet okozó féllel találkozni, vele kapcsolatba kerülni. Ezen nehézségek csökkentése érdekében vezette be a jogalkotó a tanúk adatainak a zártan kezelésére vonatkozó szabályait. Ezen szabályok olyan garanciális szabályok, amelyeknek a célja egyrészt a sértett vagy a tanú biztonságának a védelme. Másrészt, hogy a bűncselekményről, szabálysértésről információval rendelkező személyt biztosítsa arról, hogy nem érheti hátrány, amennyiben az eljárásban részt vesz. Az alperes magatartásával ezen bizalmi szabályt szegte meg, amellyel nem csak a felperes bizalmát veszítette el, hanem a jövőben az eljárásban résztvevők bizalmát is veszélyeztette. A tanúk részvétele nélkül pedig a szabálysértési bűncselekmények felderítése jelentősen nehezebbé válik. A jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a sérelemdíj büntető funkciójára tekintettel megállapította, hogy 700.000 forint sérelemdíj iránti igény eltúlzottnak tekinthető, 250.000 forint sérelemdíj alkalmas arra, hogy kompenzálja a felperesre gyakorolt hatást. A bíróság a pernyertesség-pervesztesség arányát 67,5%-ban határozta meg 32,5%-kal szemben. A személyiségi jog megsértésének megállapítása és a sérelemdíj megfizetése iránti kereseti kérelmeket a pernyertesség aránya kapcsán külön értékelte. Ennek alapján állapította meg valamennyi kereseti kérelem kapcsán, hogy a felperes 67,5%-ban pernyertes, a perköltségről ennek megfelelően döntött.