A Dabasi Járásbíróság P.21091/2004/23. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 121. §, 365. §] Bíró: Szabó Ágnes

DABASI VÁROSI BÍRÓSÁG

2.P.21.091/2004/23. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Dabasi Városi Bíróság dr. Viola Enikő ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, dr. Zaicz Gáborné dr. Czelecz Éva ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve(címe) I.r. és II.rendű alperes neve(címe) II.r. alperesek ellen tulajdonjog megállapítása iránt indult perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy a felperes az ... hrsz-ú ingatlan I.r. alperes tulajdonát képező 20/80-ad tulajdoni illetőségét, néhai felperes neve, volt (felperes címe) sz. alatti lakos elbirtoklása, mint közbenső jogszerzésre utalással, elbirtoklás jogcímén megszerezte.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a Dabasi Körzeti Földhivatal Ingatlan-nyilvántartási Csoportját aziránt, hogy a fenti ingatlan I.r. alperes tulajdonában álló 20/80-ad tulajdoni illetőségére a felperes tulajdonjogát a fentiek szerint jegyezze be.

A bíróság a II.r. alperest a fentiek tűrésére kötelezi.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 60.000.- (hatvanezer) forint eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Pest Megyei Bírósághoz, amelyet a Dabasi Városi Bíróságnál kell 3 példányban előterjeszteni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S :

A felperes elhunyt édesapja és az I.r. alperes testvérek voltak. Édesapjuk halálát követően 1949-ben öröklés jogcímén az I.r. alperes és felperes jogelődje 20/80-ad, 20/80-ad arányban tulajdonjogot szerzett az ... hrsz-ú, természetben (felperes címe) sz. alatt ingatlanon. Az ingatlan 40/80-ad része a II.r. alperes tulajdonát képezi.

Az ingatlanon kettő lakás található.

Az ingatlanban a felperes jogelődje, néhai felperes neve... lakos, haláláig, 2003. szeptember 30-ig, megszakítás nélkül, életvitel szerűen lakott. Ezt követően a felperes dr. Bajcsai Tamás közjegyző ... sorszámú hagyatékátadó végzésével a perbeli ingatlan 20/80-ad tulajdoni hányadát végrendeleti öröklés jogcímén megszerezte.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az ... hrsz-ú ingatlannak az I.r. alperes tulajdonában álló 20/80-ad tulajdoni hányadát elsődlegesen a felperes jogelődje és az I.r. alperes létrejött adásvételi szerződés alapján, mint közbenső jogszerzés címén megszerezte. Másodlagosan ugyanezen tulajdoni hányadot elbirtoklás, mint közbenső szerzési jogcímre utalással, megszerezte.

A II.r. alperest a fentiek tűrésére kérte kötelezni.

Ezen túlmenően kérte, hogy a bíróság az alpereseket perköltség megfizetésére is kötelezze.

Az I.r. alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Álláspontja szerint a felperes által iratokhoz csatolt magánokirat nem tekinthető adásvételi szerződésnek, annak alapján a felperes jogelődje tulajdonjogot nem szerzett, valamint elbirtoklás jogcímén sem állapítható meg a felperes tulajdonjoga, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a részingatlan elbirtoklásának feltételei sem állnak fenn.

A II.r. alperes a felperes keresetét elismerte.

A felperes keresete az alábbiak szerint alapos.

I.

A Ptk. 365. § (1) bek-e szerint adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.

A (3) bek. szerint az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

A XXV. számú polgári elvi döntés szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges - és egyben elegendő - , ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható.

A felperes által az iratokhoz csatolt magánokirat tanúsága szerint az I.r. alperes "felperes nevetől 1978. július 24-én a házárába, azaz 25.000.- forint értékben kézhez kaptam 12.000.- forintot". Majd 1979. február 17-én 2.000.- forintot, majd 1979. augusztus 24-én 10.000.- forintot, és 1980. április 7-én 1.000.- forintot.

A csatolt okirat alapján nem kétséges, hogy az a felperes jogelődje és az I.r. alperes megállapodását rögzíti.

A vétel tárgyának megjelölésére vonatkozóan a Ptk. fentebb hivatkozott rendelkezése nem tartalmaz közelebbi előírást.

A fentebb hivatkozott polgári elvi döntés alapján az ingatlanra vonatkozó szerződés érvényessége elismerhető akkor, ha az adásvétel tárgya magából az okiratból nem állapítható meg ugyan minden kétséget kizáró bizonyossággal, de nyilvánvaló, hogy a felek előtt a szerződés tárgya nem volt kétséges.

A felek nyilatkozatából és a perben meghallgatott tanúk vallomásából megállapítható, hogy a felperesi jogelőd és az I.r. alperes a szülői házat örökség útján megszerezték egyenlő tulajdoni arányban.