BH 1987.10.365 A hallgatás csak abban az esetben minősülhet ráutaló magatartásnak, ha az kétséget kizáróan kifejezi a szerződés létrehozására, illetőleg módosítására irányuló akaratot [Ptk. 216. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság - a keresetnek megfelelően - 356 120 Ft és ennek 1984. május 1-jétől évi 20 % kamata megfizetésére kötelezte az alperest, ítéletének indokolásában tényként állapította meg, hogy a felek között tartós szerződéses kapcsolat volt, amelynek keretében a felperes - eseti megrendelések alapján - különféle termékeket gyártott az alperes részére, aki a számlákat az utolsó szállítást követően egyenlítette ki. Megállapította továbbá, hogy az alperes 1983. III. negyedében adott megrendelésére a felperes árajánlatot; tett, amelyre az alperes nem nyilatkozott kellő időben, de a gyártáshoz szükséges eszközöket a felperesnek átadta, aki a gyártást megkezdte, január-február hónapokban többszázezer forint értékben szállított, és árajánlatának megfelelően számlázott. Az alperes 1984. február 27-én írásban is megrendelte a már gyártás alatt álló, illetve részben leszállított termékeket. A megrendelés új ajánlatnak minősül, mivel alacsonyabb árakat tartalmazott. A felperes az ajánlatot elfogadta, ettől kezdve ugyanis az alperes által megjelölt árakon számlázott. Ilyen körülmények között a felperes a leszámlázott összeget mint szolgáltatása ellenértékét jogosan követelte az alperestől.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával a marasztalási összeg 96 299 Ft-tal történő leszállítását és e tekintetben a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az ítélet rendelkező része és indokolása között ellentmondás van; az elsőfokú bíróság ugyanis iratellenesen állapította meg, hogy a felperes az újabb ajánlat kézhezvétele után alacsonyabb árakon számlázott. Helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a szerződés 1984. február 29-ét követően az alperesi árajánlatnak megfelelően módosult, ezért a felperes nem számlázhatott volna az eredeti árakon, így keresete 96 299 Ft tekintetében alaptalan.

A felperes az elsőfokú ítéleti helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes árajánlatát nem fogadta el, és ezért nem is számlázott az alperes által megjelölt árakon.

A fellebbezés annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás egy része, valamint az ezzel összefüggő indokolás nem helytálló, az érdemi döntés azonban helyes.