A Pécsi Ítélőtábla Pf.20191/2017/9. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 82. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 77. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 579. §, 583. §] Bírók: Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kutasi Tünde

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.191/2017/9. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Karlosák Edina ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Halmos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Halmos Péter ügyvéd, fél címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű, II.rendű alperes neve II. rendű és III.rendű alperes neve III. rendű (mindketten ... szám alatti lakosok) alperesek ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Pécsi Törvényszék 2017. szeptember 28. napján kelt 14.P.20.729/2017/5. számú ítélete ellen az alperesek által 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben, az alábbiak szerint változtatja meg:

az I. rendű alperest terhelő marasztalási összeget 684.550 (hatszáznyolcvannégyezer-ötszázötven) forintra leszállítja;

a felperes által az államnak fizetendő le nem rótt kereseti eljárási illeték összegét 93.200 (kilencvenháromezer-kettőszáz) forintra felemeli;

az alperesek 40.500 forint le nem rótt kereseti eljárási illeték megfizetésére történő egyetemleges kötelezését mellőzi, és az I. rendű alperest 41.000 (negyvenegyezer) forint, a II. és III. rendű alpereseket személyenként 23.500 (huszonháromezer-ötszáz) forint le nem rótt kereseti eljárási illeték megfizetésére kötelezi.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alpereseket, hogy tizenöt napon belül fizessenek meg a felperesnek az I. rendű alperes 18.750 (tizennyolcezer-hétszázötven) forint, a II. és III. rendű alperesek személyenként 12.400 (tizenkettőezernégyszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes és az I. rendű alperes 1996. május 18. napján kötöttek házasságot, házasságukból 1996., 2008. és 2012. években három gyermekük született. A II. és III. rendű alperesek házastársak, a II. rendű alperes az I. rendű alperes édesapja.

A felperes és az I. rendű alperes házastársi közös lakása az alperesek közös tulajdonában álló p 00000/0/X/2 helyrajzi számú, természetben P, J utca 00/b. földszint 2. szám alatti ingatlan volt, amelyben az I. rendű alperes ½, a II. és III. rendű alperesek személyenként ¼ tulajdoni hányaddal rendelkeznek. A II. és III. rendű alperesek az I. rendű alperesre tekintettel hozzájárultak ahhoz, hogy az ingatlant - egy három lakásos társasházi ingatlan középső lakását és a hozzá tartozó kertrészt - a felperes, az I. rendű alperes, és gyermekeik használják. A felperes és az I. rendű alperes a házassági életközösség fennállása alatt a garázsból moziszobát alakítottak ki (2003. évben), a hidegburkolatokat lecserélték, a két fürdőszobát teljesen felújították (2004. évben), hátsó kertet és télikertet alakítottak ki, a bejáratot térkövezték, új konyhabútort építettek be (2006. évben), a tető héjazatát a fólia, lécezés és a cserepezés cseréjével felújították, a hátsó kertben támfalat, kőburkolatot készítettek, kazáncserével új fűtésrendszert alakítottak ki, és redőnyöket szereltek fel (2009. évben). A beruházások közül a garázs szobává történő átalakítása engedélyköteles munka volt, az építési, majd a használatbavételi engedély iránti kérelmet az alperesek benyújtották. A felperes és az I. rendű alperes házastársi közös vagyonából finanszírozott fenti beruházások értékemelő hatása összesen 3.130.000 forintot tett ki.

A felperes és az I. rendű alperes házassági életközössége 2014. október végén szakadt meg, a házasságot a ... Járásbíróság a 2016. február 24. napján jogerőre emelkedett 13.P.20.927/2015/15. számú részítéletével felbontotta. A házasfelek az eljárás során a közös kiskorú gyermekekkel, és a lakáshasználattal kapcsolatos kérdésekben egyezséget kötöttek. Megállapodásuk szerint a szülői felügyeleti jogot a jelen per I. rendű alperese gyakorolja, kizárólagos lakáshasználatra ugyancsak ő jogosult, a felperes a lakáshasználat ellenértékére igényt nem tart.

A jelen, házastársi közös vagyon megosztása iránti per során a felperes és az I. rendű alperes az ingóvagyon, a közös pénzeszközök és értékpapírok tekintetében peren kívül megegyeztek.

A felperes megtérítési igényt terjesztett elő az életközösség tartama alatt az I. rendű alperessel közös értékemelő beruházások folytán előállt értékemelkedés, illetve az értékemelkedést nem eredményező beruházások bekerülési költsége ½ részének, 3.020.685 forintnak a megfizetése iránt. Másodlagos megtérítési igénye az igazságügyi szakértő által megállapított értéknövelő beruházás ½ részének a megfizetésére irányult, az alperesek tulajdoni hányadának arányában; az I. rendű alperestől 888.841 forintot, a II. és III. rendű alperesektől személyenként 444.420 forintot igényelt.

Az alperesek kétirányú beszámítási kifogást terjesztettek elő. Az I. rendű alperes a közös gyermekek lakáshasználati jogának biztosításával felmerült, a forgalmi érték 20 %-ának megfelelő 5.000.000 forint összeget beszámítás útján kívánta érvényesíteni. A II. és III. rendű alperesek 3.940.000 forint összegben igényeltek lakáshasználati díjat arra hivatkozással, hogy a tulajdoni illetőségük mértékéig biztosított ingyenes használati jogot ajándék címén juttatták az I. rendű alperesnek, az a Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:38.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az I. rendű alperes különvagyona. Álláspontjuk szerint az I. rendű alperes jogosult az ingatlan II. és III. rendű alperesek tulajdonát képező ½ illetősége alapján 1996. június 1. napjától 2014. október 31. napjáig 3.940.000 forint lakáshasználati díj elszámolását kérni, miután a felperessel szemben fennálló lakáshasználati díj iránti igényüket az I. rendű alperesre engedményezték.

Az elsőfokú bíróság a fennmaradó keresetet részben teljesítve az I. rendű alperest 782.500 forint, és 108.815 forint elsőfokú eljárás során felmerült perköltség, a II. és III. rendű alpereseket személyenként 391.250 forint megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és úgy rendelkezett, hogy a felek a költségeiket a fentieket meghaladóan maguk viselik. Az állam javára a felperest 40.500 forint, az alpereseket egyetemlegesen 40.500 forint le nem rótt kereseti eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal indokolta, hogy a Ptk. 4:59.§ (1) bekezdése szerint a közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra történő ráfordítások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. A Ptk. 4:59.§ (4) bekezdése alapján jelentős és tartós értéknövekedést eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.