A Fővárosi Törvényszék K.33728/2011/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. §, 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 64. §] Bíró: Sinka Ildikó Judit

Fővárosi Törvényszék

23.K.33.728/2011/15.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Juhász László ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) ,

az Adonyi Attila jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár (alperes címe.) alperes ellen,

központi költségvetési támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T.

A Fővárosi Törvényszék az alperes ÖF/1258/2/2011. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

A kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatósága (elsőfokú hatóság) felülvizsgálta a felperesi önkormányzat elszámolásának szabályszerűségét a 2009. évi központi költségvetési támogatásokról és hozzájárulásokról. A felülvizsgálati eljárás során az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes által 2008. és 2009. évi Kvtv. 3. számú mellékletének egyes jogcímein az elszámolásban közölt és az igazgatóság rendelkezésére álló információk alapján megállapított mutatószám/létszám között eltérés áll fenn. Ezt követően az elsőfokú hatóság a 2010. december 30. napján kelt felhívásában elszámolás módosítására hívta fel a felperesi önkormányzatot, amely részleges önrevíziót hajtott végre.

A felülvizsgálat és a felperes által közölt adatok alapján az elsőfokú hatóság a 2011. február 18-án felvett 10296/2/2011. számú jegyzőkönyvében 1.582.133 Ft összegű normatíva jogosulatlan igénybevételét állapította meg. A jegyzőkönyvben foglaltakra a felperes észrevételt tett, amelyet az elsőfokú hatóság nem fogadott el, és a 2011. március 17. napján kelt 10296/5/2011. számú határozatában a fenti összegű, a központi költségvetésből jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetési kötelezettségét állapított meg, a határozatban megjelölt jogcímeken feltárt eltérések alapján, ezentúl pedig 486.093 Ft igénybevételi kamat, továbbá a teljesítés napjáig késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a felperest.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben az elsőfokú hatóság által közölt létszámadatokat nem fogadta el. A felperes a 2009. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.2.1. d (1) 2 jogcím esetében 18 fő létszámot fogadott el, ezzel szemben az elsőfokú hatóság által megállapított fő 0 volt, azon hivatkozás alapján, hogy a ...... intézmény 2009/2010. nevelési évre/tanévre érvényes alapító okirata nem tartalmazta a 2009. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.2.1. d) pontjában meghatározott fogyatékosság típusát. A vitatott normatíva összege e jogcím kapcsán 1.147.200 Ft.

A felperes vitatta fellebbezésében emellett a 2009. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.2.1. e. (3)2 jogcím esetében történő hatósági elszámolást, mert a felperes ezen a jogcímen 2 fő létszámot számolt el, az elsőfokú hatóság által megállapított létszám pedig 0 fő volt amiatt, hogy a ...... intézmény 2009/2010. nevelési évre/tanévre érvényes alapító okirat nem tartalmazza a 2009. évi Kvtv. 3. számú melléklet 16.2.1. e) pontjában meghatározott fogyatékosság típusát. A vitatott normatíva összege e jogcím tekintetében 95.600 Ft. Egyéb jogcímek tekintetében a felperes 339.333 Ft összegű visszafizetési kötelezettségét elismerte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi hatóság, a Magyar Államkincstár Központ az elsőfokú határozatot az ÖF/1258/2/2011. számú határozatával helybenhagyta. Az alperesi határozat indokolása szerint a normatíva igénybevétel feltételeként 2008. évi Kvtv. 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 10. c) pontja vezette be a fogyatékosság típusának alapító okiratban történő feltüntetését azzal, hogy 2008. szeptember 1-ig rendelkeznie kellett az intézmény alapító okiratában a fogyatékosság típusáról. Az alperes határozatában rögzítette, hogy a normatíva a SNI tanuló oktatása, nevelése alapján illeti meg az intézményt, az alapító okiratnak azt a típusú fogyatékosságot kell tartalmaznia, amelynek fennállását a szakértői bizottság megállapította, és amelyre tekintettel az intézményben a gyerekeket ellátják. A normatíva jogosultsághoz szükséges, hogy a fogyatékossági típus, vagy a Kvtv. szerinti, vagy a szakvéleményekben használt nyelvezetnek megfelelően, az alapító okiratban is az megjelenjen. Az alperesi hatóság a felperesi intézmények vizsgált időszakban érvényes alapító okiratának elemzésével azt állapította meg, hogy az alapító okirat semmiféle fogyatékosság típust nem rögzít. Az alperes határozatában rögzítette, hogy mind a 2008. évi, mind a 2009. évi Kvtv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmező rendelkezéseinek megfelelően sorolja fel a fogyatékosságokat, és a normatíva mértékét ezen típusokra alapítva differenciálják a 2008. és 2009. évi Kvtv. 16.2.1. c)-e) pontjai.

Az alperesi határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be, kérte a határozat hatályon kívül helyezését, és új eljárásra kötelezést, emellett a határozat végrehajtásának a felfüggesztését. A felperes keresetében hivatkozott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdésére, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltakra, Megjelölte még az Ötv. 1. § (5) bekezdését, amelyet elsődleges törvénynek tekint, és amely lerontja a mindenkori kisegítő törvényt, a költségvetési törvényt. A felperes keresetében azt is előadta, hogy a figyelembe vette az önkormányzati törvény és a közoktatási törvényben foglaltakat, az intézmény pedagógiai és alapító okiratában is feltüntette a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását az alaptevékenységéhez kapcsolódóan. Kiemelte, hogy az intézmény alapító okiratának módosítása megtörtént, az a jogszabályi előírásoknak megfelel, azt az alperes 2009. október 5-én törzskönyvi nyilvántartásba is vette, így az alapító okirat módosítása 2009. szeptember 10. napján, a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént. Az önkormányzat két ízben is alapító okirat módosítást hajtott végre, ezek szintén benyújtásra kerültek. A felperes szerint nincs a kisegítő szabálynak jelentősége, mert az alapvetően azt hivatott biztosítani, hogy a ténylegesen ellátott sajátos nevelési igényű gyerekek után vegye fel az önkormányzat a költségvetési támogatást, a kisegítő szabályozás célja az lehet, hogy ne kelljen külön vizsgálni, hogy az önkormányzat elvégezte-e a feladatot. A felperes szerint az alperesi hatóságok eljárása sérti a helyi önkormányzatról szóló törvény 1. § (5) bekezdését, a közoktatásról szóló törvény 126. §-át, és a özigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 86. § (3) bekezdését.