A Győri Törvényszék G.21118/2005/25. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 141. §, 159. §, 162. §, 200. §, 1991. évi XXXIII. törvény (Övt.) 40. §] Bíró: Lotz Marianne

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

5.G.21.118/2005/25. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a dr. Szigeti Zsolt ügyvéd által képviselt ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete felperesnek a dr. Magyarlaki Éva ügyvéd által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alperes ellen 32.192.433.-Ft megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A feljegyzett 2.212.440.-(azaz kettőmillió-kettőszáztizenkettőezer-négyszáznegyven) Ft illetéket az állam viseli.

Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 600.000.-(azaz hatszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül, 3 példányban, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz benyújtandó, a Győri Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- az elsőfokú bíróság ítéletét a 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni;

- - a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- - a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.

- a megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A bíróság az ügyben a peres felek előadása, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Pk.51.041/2005, a Győri Városi Bíróság G.22.834/1995. számú iratai és az eljárásban becsatolt okiratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A győri ** sz. tulajdoni lapon ** hrsz. alatti, illetve a győri *** számú tulajdoni lapon ***. hrsz. alatt felvett, a valóságban a ** és ***. szám alatt fekvő beépített ingatlanok az alperes kizárólagos tulajdonát képezték, de azok teljes egészében a felperes jogelődjének, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak használatában álltak.

1994. március 2.-án az alperes képviseletében eljáró Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet, mint vagyonkezelő és a felperesi jogelőd között ingyenes használati jog alapítására szerződést kötöttek.

A szerződés rögzíti, hogy az ingyenes használati jog az 1991. évi XXXIII. tv. 40. § (2) bekezdés, illetve a Megyei Vagyonátadó Bizottság határozatán alapul; s az bejegyzésre is került az ingatlan-nyilvántartásba (3. pont). A szerződés 4. pontja szerint:

" A Tisztiorvosi Szolgálat ingyenes használati jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli az ingatlanok fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával és felújításával járó terheket, ideértve a rendkívüli javításokat és helyreállításokat is. Terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az ingatlanok használatával kapcsolatosak és köteles viselni az ingatlanokhoz fűződő közterheket."

A 6. pont pedig úgy rendelkezik, hogy:

"A felek megállapodnak abban, hogy az ingyenes használó megtéríti a vagyonbiztosítás tényleges költségeit, az épületek vagyonkezelésével kapcsolatban felmerült költségeket."

A 8. pont szerint:

" Az épületek vagyonkezelési költsége a mindenkori könyv szerinti bruttó érték 1 %-a. Az épületek bruttó értéke:

*** 5.300.000.-Ft 1 % = 53.000.-Ft

** 9.503.500.-Ft 1 % = 95.035.-Ft.

A vagyonkezelői költségek 1993. és 1994. évre kerülnek leszámlázásra a szerződés aláírását követő 15 napon belül. Ezt követően a biztosítási díjjal egyidőben kerülnek évenként leszámlázásra."

A szerződés melléklete (1994. április 20.) rögzítette az elszámolás módját. Ez lépett az eredeti szerződés 9. pontja helyébe:

"7. A vagyonbiztosítás éves összege az 1. pontban meghatározott ingatlanokra 18.700,-+53.992,-Ft, 1992.-1993. és 1994. évre.

A 3 év biztosítási díját a vagyonkezelő a szerződés aláírását követő 15 napon belül számlázza le a használó részére.

8. Az épületek vagyonkezelési költsége a mindenkori könyv szerinti érték 1 %-a.