A Győri Járásbíróság P.22998/2015/2. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 220. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:5. §, 6:88. §, 6:108. §, 6:110. §, 6:184. §] Bíró: Máté Kinga

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Járásbíróság P.22998/2015/2.*, Fővárosi Törvényszék P.25356/2015/18., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21002/2016/4., Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság., Győri Törvényszék Pf.20739/2016/6., Fővárosi Törvényszék Pf.634173/2017/6., Kúria Pfv.20717/2017/5., Kúria Pfv.21793/2017/6. (BH 2018.11.308), Kúria Pfv.20411/2018/5.

***********

őáíóá

A Győri Járásbíróság dr. Méhes Dávid Dániel ügyvéd (fél címe 3) által képviselt felperes neve (.....) felperesnek - dr. Horváth Antal ügyvéd (fél címe 2) által képviselt I.rendű alperes neve (....) I. rendű, II.rendű alperes neve (.....) II. rendű és II.rendű alperes nevené (....) III. rendű alperesek ellen jognyilatkozat pótlása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes kereseti kérelmeit elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a peres felek viselik a perrel felmerült költségeiket.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győr-Moson-Sopron Megyei Bírósághoz címezve, melyet a Győri Városi Bíróságnál három példányban lehet előterjeszteni.

Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett

illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy

- a fellebbezés az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek előadása, a peres felek által csatolt okiratok, valamint a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A ... külterület ...helyrajzi számú, 4 hektár 6402 m2 területű szántó megnevezésű ingatlan az alperesek osztatlan közös tulajdonában áll.

Az ingatlan fejenként 515/1290 - 515/1290-ed arányban az I. és II. rendű alperesek, míg 260/1290-ed arányban a III. rendű alperes tulajdonában áll.

A perbeli ingatlanra az alperesek mint eladók és a felperes mint vevő adásvételi szerződést kötöttek .... napján, amellyel az eladók a perbeli ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányadát ....forint vételárért értékesítették a vevő részére. A szerződés az adásvételre irányadó eljárási rendnek megfelelően az illetékes jegyző részére megküldésre, a jegyző által kifüggesztésre került - ..... és .... között - és arra tekintettel, hogy az elővásárlásra jogosultak részéről a törvényi határidőn belül elfogadó nyilatkozat nem érkezett, a szerződést a jegyző a szakigazgatási szerv részére jóváhagyásra megküldte.

A Földhivatal ..... számú, ..... napján kelt határozatával a ..... napján létrejött adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta arra figyelemmel, hogy a szerződés 10. pontjában megjelölt elővásárlási jog nem felel meg a valós helyzetnek, ugyanis a perbeli ingatlan a földhasználati nyilvántartás adatai szerint nem a felperes, hanem .... használatában állt. A szakigazgatási szerv megállapította, hogy a szerződés nem a tényleges jogi helyzetnek megfelelően tartalmazta a vevő elővásárlási jogát, így a szerződés az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat sérti, amely miatt érvénytelen.

A peres felek ezt követően .... napján újabb adásvételi szerződést kötöttek, a vételárat ekkor ..... forintban határozták meg. Az újabb adásvételi szerződés kifüggesztését követően - .... és ..... között - ismét a szakigazgatási szerv részére megküldésre került és a Földhivatal .... számú, ....napján kelt határozatával ezen újabb szerződés jóváhagyását is megtagadta.

A határozat indokolása szerint ugyanazon okból a szerződés az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat sérti, így a szerződés érvénytelen.

A felperes jogi képviselőjén keresztül 2015. szeptember 24. napján írásbeli felszólító levelet küldött az alpereseknek, amelyben kifejtette, hogy a felperesi álláspont szerint az adásvételi szerződés megtagadására adminisztratív okból került sor, megállapodásuk változatlanul érvényes, az a feleket változatlanul köti és így kérte a tulajdonosváltozás átvezetésére alkalmas alaki és tartalmi kellékeknek megfelelő szerződés aláírására az alpereseket. Az újabb adásvételi szerződés megkötésére nem került sor.

A felpereseknek újabb adásvételi szerződés megkötése nem áll szándékában.

A perbeli ingatlan ...., a felperes fiának használatában áll, aki a felperes családi gazdaságának tagja és aki haszonbérlőként használja, műveli az ingatlant.

*

A felperes 2015. december 18. napján előterjesztett kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alpereseknek a felperessel a ...., külterület ..... helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában létrejött, bejegyzésre alkalmas ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozatát és kérte az alperesek 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján való perköltségben marasztalását.

Kereseti kérelme jogalapjaként a Ptk. 1:5. § (1) bekezdésében foglaltakat jelölte meg, a joggal való visszaélés tilalmát, valamint a (2) bekezdés szerinti jognyilatkozat pótlását. Arra hivatkozott, hogy az alperesek azon magatartása, hogy az alakilag és tartalmilag megfelelő adásvételi szerződés aláírását megtagadták, joggal való visszaélésnek minősül részükről.

A hatósági jóváhagyás megtagadása ellenére ugyanis a felek között a felperes szerint érvényes adásvételi szerződés jött létre, amely csak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre volt alkalmatlan, jóváhagyás hiányában. Ennek alapján követelte az alperesektől bejegyzésre alkalmas okirat kiadását.