A Fővárosi Ítélőtábla Bf.212/2017/71. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 4. §, 6. §, 74. §, 75. §, 76. §, 78. §, 79. §, 82. §, 83. §, 84. §, 85. §, 103. §, 115. §, 116. §, 122. §, 155. §, 166. §, 168. §, 173. §, 174. §, 258. §, 285. §, 296. §, 335. §, 338. §, 340. §, 348. §, 351. §, 352. §, 353. §, 361. §, 370. §, 371. §, 372. §, 375. §, 376. §, 378. §, 381. §, 386. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §, 52. §, 53. §, 72. §, 79. §, 80. §, 81. §, 92. §, 164. §, 194. §, 221. §, 346. §, 366. §, 393. §] Bírók: Fülöp Ágnes, Sárecz Szabina Martina, Ujvári Ákos

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

16.Bf.212/2017/71.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2017. év november hó 23., december hó 5., 2018. év január hó 31. és február hó 16. napján tartott nyilvános és folytatólagos tárgyalás alapján meghozta és 2018. év február hó 22. napján kihirdette az alábbi

í t é l e t e t:

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2016. év május hó 4. napján kelt 31.B.1146/2015/31. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott bűnös személyi szabadság megsértése bűntettében [Btk. 194. § (1) bekezdés] és magánlaksértés vétségében [Btk. 221. § (1) bekezdés] is.

A vádlott testi épség elleni cselekményét a Btk. 164. § (1) és (8) bekezdése I. fordulat szerint minősíti, a terhére megállapított további cselekményt okirattal visszaélés vétségének [Btk. 346. § (1) bekezdés c) pont] és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének [Btk. 393. § (1) bekezdés a) pont] is minősíti.

A vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 9 (kilenc) évre, a közügyektől eltiltást 9 (kilenc) évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást végleges hatályúra súlyosítja.

A bűnjeljegyzék 25. tétele alatt szereplő fecskendő és tű lefoglalását megszünteti és megsemmisítését rendeli el.

A 44. tétel alatti kulcscsomót a vádlott részére rendeli kiadni.

A 4., 41., 51. és 52. tétel alatti bűnjeleket az iratoknál rendeli kezelni.

A vádlott köteles az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sértett magánfél részére 250.000 (kétszázötvenezer) forintot kártérítés címén, míg külön felhívásra 15.000 (tizenötezer) forint eljárási illetéket az államnak megfizetni.

A vádlott köteles az elsőfokú eljárásban a magánfél jogi képviseletével összefüggésben felmerült további 192.024 (százkilencvenkétezer-huszonnégy) forint bűnügyi költséget a sértett részére megfizetni.

A vádlott magyar állampolgár, személyazonosító okmányának száma:

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által 2017. március 28. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

A másodfokú eljárás során felmerült összesen 617.127,- (hatszáztizenhétezer-egyszázhuszonhét) forint bűnügyi költségből a vádlott 351.951,- (háromszázötvenegyezer-kilencszázötvenegy) forintot köteles az államnak, a magánfél jogi képviseletével összefüggésben 265.176,- (kettőszázhatvanötezer-egyszázhetvenhat) forintot pedig a sértett részére megfizetni.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2016. május 4. napján kihirdetett 31.B.1146/2015/31. számú ítéletével a vádlottat testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bekezdés, (6) bekezdés a) pont II. fordulat és d) pont] valamint kifosztás bűntette [Btk. 366. § (1) bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 4 év, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra, továbbá 5 évre az orvosi foglakozástól eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnügyi költség viseléséről. A lefoglalt bűnjelek közül a 25. tétel alatti fecskendőt és tűt elkobozta, a többi bűnjel lefoglalását megszüntette és a bűnjeljegyzék 1-3. és 6. tétel alattiakat a sértettnek, a 8-24., 26-43. és 45-50. tétel alattiakat a vádlottak rendelte kiadni, míg a 4., 5., 7., 51. és 52. tétel alattiak megsemmisítését rendelte el.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosításáért, a vádlott az ok megjelölése nélkül, a védő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.480/2016/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést helytálló indokainál fogva fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem követett el perrendi szabálysértést. A bizonyítékok körültekintő értékelése alapján megállapított tényállás - a védői állásponttal szemben - megalapozatlansági hibától, hiányosságtól mentes és az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett, a vádlotti védekezés elvetésének érveit logikusan és kellő részletességgel fejtette ki. A felmentést célzó védelmi fellebbezés a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadja, amely az ítélet megalapozottsága miatt, a felülmérlegelési tilalom folytán a másodfokú eljárásban eredményre nem vezethet.

A másodfokú eljárásban is irányadó tényállás alapján a törvényszék okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekményét törvényesen minősítette, helyes jogi indokolást adott arra nézve, hogy a vádlottnak a testi épség elleni cselekményét miért értékelte a vádtól eltérően.

Tévedett azonban a büntetés kiszabásakor, mert a szabadságvesztés mértékének meghatározásakor nem tulajdonított kellő jelentőséget a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességnek, a cselekmény indítékának, valamint a sértett maradandó fogyatékossága tényének és jellegének. A gyógyítani hivatott, orvos foglakozású vádlott úgy használta fel a szakmai ismereteit a cselekmény elkövetésére, hogy annak indítéka nemcsak a büntetőjog szabályai, hanem a közfelfogás szerint is aljasnak minősíthető és a sértett hátralévő életében az életminőségében, a nőiességében visszafordíthatatlan károsodást idézzen elő. A büntetés céljának eléréséhez a középmértéket lényegesen meghaladó, a halmazati büntetés felső határához közelítő tartamú börtönbüntetés alkalmazása indokolt. Az ítélet egyéb rendelkezéseit törvényesnek tartotta.

Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 361. § (1) bekezdés szerinti nyilvános ülésen eljárva a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 372. § (1) bekezdés alapján változtassa meg, a szabadságvesztés büntetés tartamát súlyosítsa, egyebekben a Be. 371. § (1) bekezdés alapján az elsőfokú bíróság ítéletet hagyja helyben.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. március 10. napján kihirdetett 5.Bf.211/2016/34. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta. A vádlott testi épség elleni cselekményét a Btk. 164. § (1) bekezdés és (8) bekezdés I. fordulata szerint minősítette, bűnösségét magánlaksértés vétségében [Btk. 221. § (1) bekezdés] is megállapította, illetve vagyon elleni erőszakos bűncselekményét okirattal visszaélés vétségének [Btk. 346. § (1) bekezdés c) pont] és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének [Btk. 393. § (1) bekezdés a) pont] is minősítette. Szabadságvesztés büntetésének és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát egyaránt 9 évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást végleges hatályúra súlyosította. A bűnjeljegyzék 25. tétele alatt szereplő fecskendő és tű lefoglalását megszüntette és megsemmisítését rendelte el, a 44. tétel alatti kulcscsomó lefoglalását megszüntette és a vádlott részére kiadni rendelte, a 4., 51. és 52. tétel alatti bűnjeleket az iratoknál rendelte kezelni. Kötelezte a vádlottat az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sértett magánfél részére kártérítés címén 250.000.-forint, a magánfél jogi képviseletével összefüggésben felmerült további 192.024.- forint, míg az államnak külön felhívásra 15.000.- forint eljárási illeték megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.