A Győri Ítélőtábla Pf.20191/2009/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. §, 16. §, 78. §, 99. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. §, 325. §, 326. §, 327. §, 337. §, 347. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §] Bírók: Ábrahám Éva, Lezsák József, Vass Mária

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.20109/2008/24., *Győri Ítélőtábla Pf.20191/2009/6.*, Győri Ítélőtábla Pf.20090/2011/5., Kúria Pfv.20039/2012. (BH 2014.4.106)

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.191/2009/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla dr. Tóth László ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Tóth Béla ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság 2009. április hó 6. napján meghozott 3.P.20.109/2008/24. számú ítélete ellen a felperes részéről 25. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 100.000,- (Egyszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes az állam részére az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztálya által közölt időben és módon megfizetni 300.000,- (Háromszázezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes keresetében a Ptk.347.§.(4) bekezdése alapján kérte kötelezni az alperest 6.000.000,- forint és ezen összegnek a törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a felmerült perköltség megfizetésére. Előadta, hogy az alperes kiskorú gyermeke 1998. őszén - telén felgyújtotta a tulajdonát képező helység 1-i nyaralót. A kiskorú bűnösségét a "Helység" 2-i Városi Bíróság jogerős ítéletében megállapította. A bűncselekmény elkövetésének időpontjában az alperes a kiskorú felügyeletére köteles gondozója volt és a gondozási kötelezettségét neki felróhatóan megszegte, így a károkozóval a kárért egyetemlegesen felel.

Állította, hogy 2001-2007. év között írásbeli felszólítást is küldött az alperesnek a teljesítésre, és magánnyomozó céget is megbízott azzal, hogy az alperest és a károkozó gyermeket megkeressék.

Így az írásbeli felszólításra figyelemmel az elévülés megszakadt. Hivatkozott az 1/2007. Polgári Jogegységi Határozatra és hangsúlyozta, hogy igénye nem évült el.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte elévülésre hivatkozással. Előadta, hogy a felperes jogi képviselője részére 2001. november 23. napján küldött egy fizetési felszólítást, amelyre ő válaszolt. Ezt követően azonban vele szemben az igényét a felperes nem érvényesítette, felszólító levelet nem küldött, így a felperes követelése 2006. december 5. napján elévült.

Hangsúlyozta, hogy az 1/2007. Polgári Jogegységi Határozat III.a. pontja csak a mögöttes felelősségi alakzatra irányadó, az egyetemleges felelősségre nem alkalmazható.

A megyei bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyben kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak az APEH felhívására 180.000,- forint le nem rótt kereseti illetéket, az alperesnek pedig 300.000,- forint + áfa perköltséget.

Ítéletének jogi indokolása szerint a felperes a keresetét a Ptk.347.§.(4) bekezdésére alapította. A gondozói kötelezettség megszegése azonban nem mögöttes, hanem egyetemleges felelősség. A gondozói egyetemleges felelősség esetén a gondozó saját felróható magatartásáért tartozik felelősséggel, míg a mögöttes felelősségi alakzatnál nem a saját, hanem a főkötelezett kötelezettségéért köteles helytállni a járulékos kötelezett. Ezért az 1/2007. Polgári Jogegységi Határozat nem alkalmazható, az ugyanis a mögöttes felelősséget határozza meg.

Ezt követően vizsgálta a követelés elévülését. Álláspontja szerint a Ptk.324.§.(1) bekezdése értelmében az elévülési idő öt év. A perbeli bűncselekmény elkövetésének ideje 1998. december 20-a körüli időre tehető. A felperes a kárigénynek érvényesítését a bűncselekmény elkövetőjével ... szemben határidőben megtette.

Az alperes nem vitatta, hogy 2001. november 23. napján levelet kapott a felperes képviselőjétől, amelyben a kár megtérítésére szólították fel. A bíróság álláspontja szerint ezen felszólító levél az alperes felelősségére is kiterjedt, ezért ez joghatályos felszólításnak minősül. Ezt követően azonban az alperes a teljesítésre felszólítást nem kapott.

A megyei bíróság álláspontja szerint a nyomozó tevékenysége nem minősül fizetési felszólításnak. A levélben történő felszólítás tényét pedig a felperesnek többszöri felhívást követően sem sikerült bizonyítania, nem csatolt ilyen írásbeli bizonyítékot.

A megyei bíróság szerint az elévülés a Ptk.326.§.(1) bekezdése szerint 1998. december 20. napján elkezdődött, ezt az elévülési időt a Ptk.327.§.(1) bekezdése értelmében az alperes részére 2001. november 23. napján küldött felszólítás megszakította, így az elévülési határidő újbóli kezdő időpontja 2001. november 23. napja. Az öt éves elévülési idő pedig 2006. november 23. napján letelt.

A felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét 2007. december 14. napján nyújtotta be a bírósághoz, ami az elévülési határidőn túl érkezett. Így a Ptk.325.§.(1) bekezdése értelmében az igény bírósági úton nem érvényesíthető.

Ezen túlmenően érdemben is vizsgálta, hogy az alperes a gondozói kötelezettségét felróhatóan megszegte-e.

Megállapította, hogy az alperes egyedülálló szülőként nevelte iskoláskorú fiát úgy, hogy közben a család eltartása érdekében dolgozott. A munkáját igyekezett úgy beosztani, lehetőleg akkor legyen szolgálatban, amikor gyermeke az iskolában van és akkor legyen szabad, amikor tanítás után a gyermeknek felügyeletre van szüksége.

A becsatolt bizonyítékokból nem volt megállapítható az sem, hogy az alperest az iskola értesítette volna a gyermek hiányzásairól, erről az alperes a bűncselekmény elkövetését követően szerzett csak tudomást. Ekkor a hatósággal mindenben együttműködött.

Nem osztotta a megyei bíróság a felperes azon érvelését, hogy az a személy, aki tíz rendbeli bűncselekményt követ el, nem kap otthon megfelelő nevelést, gondozást, és ez az alperes felróható magatartását alátámasztja. Megítélése szerint az alperes magatartása nem volt felróható, hiszen mindent megtett annak érdekében, hogy a gyermek gondozását és felügyeletét megfelelően lássa el.

A megyei bíróság a felperesi követelés összegszerűségét is kétségesnek találta, hiszen a bűncselekmény elkövetőjének, ... feleségének nagymamája egy helység 1-i ingatlan tulajdonjogát ruházta át a felperesre, bár jelzálogjoggal terhelten.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben elsődlegesen a megyei bíróság ítéletének a megváltoztatását és a felperesi keresetnek való teljes helyt adást kérte. Igényt tartott a felmerült első- és másodfokú perköltség megfizetésére is.