A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35499/2008/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 164. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. §, 109. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán
Kapcsolódó határozatok:
Kecskeméti Törvényszék K.20030/2008/17., *Kúria Kfv.35499/2008/8.* (BH 2010.4.107)
***********
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kardos Gyula ügyvéd által I.r. képviselt felperesnek és II.r. felperesnek a dr. Bakacsi Mónika jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság által 2008. június 19. napján hozott 5.K.20.030/2008/17. számú ítélete ellen az alperes által 18. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t
A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 5.K.20.030/2008/17. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az I.r. és II.r. felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül külön-külön 50.000 /azaz ötvenezer/ - 50.000 /azaz ötvenezer/ forint elsőfokú, és 25.000 /azaz huszonötezer/ - 25.000 /azaz huszonötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi az I.r. felperest, hogy 274.800 /azaz kettőszázhetvennégyezer-nyolcszáz/ forint kereseti, és 274.800 /azaz kettőszázhetvennégyezer-nyolcszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket, továbbá 137.400 /azaz százharmincnégyezer-négyszáz/ forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket, a II.r. felperest, hogy 293.700 /azaz kettőszázkilencvenháromezer-hétszáz/ forint kereseti és 293.700 /azaz kettőszázkilencvenháromezer-hétszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket, továbbá 146.800 /azaz száznegyvenhatezer-nyolcszáz/ forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket az államnak, külön felhívásra fizessenek meg.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytatott a Kft-nél, amely társaságban az I.r. és II.r. felperes 2001-2005. években tulajdonnal rendelkezett. Ezen időszak alatt a felperesek cégüknek fele-fele arányban 126.755.000 Ft tagi kölcsönt nyújtottak, és 2003-ban törzstőke emelés címén 18.000.000 Ft-ot fizettek be. Az elsőfokú hatóság a Kft-nél folytatott ellenőrzést követően az I.r. és II.r. felperesnél 2001-2005. évekre bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.
Az ellenőrzés eredményeként a 2007. július 27. napján kelt 1176639906 számú határozatával az I.r. felperes terhére 2001. évre 4.114.101 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, javára 108.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte az I.r. felperest 4.006.101 Ft adókülönbözet, továbbá járulékosan adóbírság, és késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. november 12. napján kelt 1941185214 számú határozatával az elsőfokú határozatot - az adóalap összegének számszaki korrigálása okán - megváltoztatta, az I.r. felperest terhelő adókülönbözet összegét 4.580.519 Ft-ban, az adóbírságot 2.290.259 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 2.598.897 Ft-ban állapította meg.
Az elsőfokú hatóság továbbá, a szintén 2007. július 27. napján kelt 1176647729 számú határozatával a II.r. felperes terhére 2001. évre 4.532.021 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezve a II.r. felperest az adókülönbözet összege, és járulékosan adóbírság illetve késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. november 12. napján kelt 1941185225 számú határozatával az elsőfokú határozatot - az adóalap összegének számszaki korrigálása okán - megváltoztatta, a II.r. felperest terhelő adókülönbözet összegét 4.894.329 Ft-ban, az adóbírságot 2.447.164 Ft-ban, a késedelmi pótlékot 2.823.773 Ft-ban állapította meg.
Az alperes határozatainak indokolása szerint az elsőfokú hatóság azt vizsgálta, hogy a felperesek rendelkeztek-e fedezettel a cégük részére nyújtott kölcsönhöz, törzstőke emeléshez. Az egymással házasságban élő I.r. és II.r. felperes egybehangzóan akként nyilatkoztak, hogy vagyonközösségben élnek, bevételeiket és kiadásaikat 1987. óta közösen kezelik, ezért a revízió ezt figyelembe véve olyan vagyonmérleget készített, amelyben mind az I.r., mind a II.r. felperes bevételei és kiadásai együttesen szerepeltek. Az elsőfokú hatóság a vagyonmérleg alapján megállapította, hogy a felperesek kiadásai 2001. évben jelentősen meghaladták jövedelmeiket, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/ bekezdése alapján az adó alapját helytállóan becsléssel állapította meg, és az adóalapot növelő fedezethiány összegeket 50%-50%-os arányban megosztva a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja.tv./ 28.§-ának /1/ bekezdése alapján egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette /2002-2005. adóévre megállapítást nem tett/.
Az alperes nem fogadta el a bevételek között a felperesek szerint O.T.által 2001. január 4-én, és április 2-án visszafizetett 12.000.000 Ft, illetve 14.000.000 Ft, B. L. által 2001. december 16-án visszafizetett 600.000 Ft kölcsönösszegeket. Megállapította, hogy a visszafizetésekről, annak teljes körűségéről, illetve arról, hogy a szerződő felek a továbbiakban nem tartoznak egymással elszámolási kötelezettséggel, külön dokumentumot nem készítettek, a kölcsönszerződéseken a kölcsönök összege visszafizetésének felperes általi rávezetése, és aláírása, mint egyoldalú nyilatkozat önmagában nem minősül a visszafizetés tényét hitelt érdemlően igazoló adatnak. A bizonyítás szempontjából pedig annak nincs jelentősége, hogy a kölcsönnyújtás forrása, illetve a visszafizetett kölcsön további felhasználása hogyan realizálódott, mivel az adott bevétel szempontjából az adózónak kizárólag a megvalósulás /a kölcsön visszafizetése/ valós tényét kellett volna hitelt érdemlően igazolnia. Az elsőfokú adóhatóság a fellebbezés beérkezését követően Bozsik Lászlónál célvizsgálatot tartott, O.T. meghallgatása már nem volt lehetséges, mert 2001. május 11-én elhunyt. B. L. a kölcsön visszafizetésének forrásául munkabérét, illetve ingatlan bérbeadásából befolyt bérleti díjat jelölt meg. B. L. 2001. évi összevont jövedelme 380.000 Ft volt. A kölcsön visszafizetése a szerződésen található dátum szerint 2001. december 16-án történt. B. L. az 1.200.000 Ft bérleti díjat nyilatkozata szerint egy nappal korábban: 2001. december 15. napján kapta meg, amely időpontban azonban az összeggel nem rendelkezhetett. A bérleti díjról a számlát 2002. év elején állította ki, a számlatömböt pedig 2001. december 29-én szerezte be, tehát a bérleti díj kifizetése nem történhetett meg ennél az időpontnál korábban, amit alátámaszt, hogy a bérlőnél lefolytatott vizsgálat szerint a bérleti díj összege kiadásként 2001. december 31-én lett lekönyvelve.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!