BH 2004.2.55 I. Személyiségi jognak az országgyűlési képviselő által elkövetett megsértése miatt az Országgyűléssel szemben polgári per nem indítható.

II. Az országgyűlési képviselő mentelmi joga nem vonatkozik a polgári jogi felelősségre [Ptk. 75. §, 76. §, 78. §, 84. § (1) bek. c) pont, 339. § (1) bek.].

A jogerős ítélet arra kötelezte az alperest, hogy nyolc napon belül egy országos napilapban saját költségén az alábbi közleményt jelentesse meg: "Az Országgyűlés 1998. december 15-én tartott ülésén az azonnali kérdések és válaszok órája időszakában a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez intézett kérdésemben Sz. J.-t, a M. R. művészeti igazgatóját megalapozatlanul bűncselekmény elkövetésével vádoltam, ezért tőle elnézést kérek". Kötelezte továbbá az alperest 300 000 forint nemvagyoni kártérítés megfizetésére.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint a felperes, aki 1998 végén a M. R. művészeti igazgatója volt, 1998. december 4-én munkahelyéről különböző, bolti forgalomban árult CD lemezeket kölcsönzött és akart kivinni az épületből. A biztonsági őr azonban a felperest ellenőrizte és a CD lemezek kivitelét - erre vonatkozó engedély hiányában - megakadályozta. A N. M. című újság 1998. december 20-i számában kisebb terjedelmű sajtóközlemény jelent meg "Hanganyagot lopott Sz." címmel. Az újságcikk azt állította a felperesről, hogy a CD lemezeket el akarta tulajdonítani.

Az alperes, mint országgyűlési képviselő, egyben az Országgyűlés Kulturális Bizottságának tagja, az Országgyűlés 1998. december 15-én tartott ülésén az azonnali kérdések és válaszok órája időszakában kérdést intézett a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez. Felszólalásában az előző sajtóközleményre utalva azt állította a felperesről, hogy a CD lemezeket el akarta lopni. E cselekményt "megélhetési bűnözésnek" nevezte, közölve, hogy "elvégre lophat egy művészeti igazgató is, - nem a szegények privilégiuma a tolvajkodás, ennek a tolvajnak havi 1 000 000 után kellene adóznia. A felperes életpályájának ismertetését követően közölte "így lett aztán a mostani tolvajból a korábbi elnök".

Az alperes a felperesre vonatkozó állításait megismételte a M. F. című napilap 1999. január 27-én megjelent számában, majd az Országgyűlés 1999. február 9-én tartott ülésén is.

A felperest cselekménye miatt a rádió elnöke figyelmezetésben részesítette, de ellene egyéb eljárás nem indult.

A jogerős ítélet a fenti tényállás alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes nyilatkozataival a felperesnek a Ptk. 75., illetve 78. §-aiban védett személyhez fűződő jogát megsértette. Ezért a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján megfelelő elégtétel adására, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján pedig nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte az alperest, amelynek összegszerűsége megállapításánál figyelembe vette azt, hogy a felperes is jogsértő magatartást tanúsított a CD lemezek kivitelekor.

A jogerős ítélet az alperesnek azt a védekezését, mely szerint országgyűlési képviselői minőségében eljárva, az Országgyűlés ügyrendjének megfelelő módon, a frakciójának határozata alapján tette meg nyilatkozatát, ezért nem felel a jogsértésért, nem fogadta el, megállapítva, hogy a Ptk. 84. §-a alapján a sérelmet szenvedett személy az objektív szankciók alkalmazását alanyi jogon minden elkövetővel és felelős személlyel szemben igényelheti.