A Fővárosi Törvényszék Bf.9895/2020/39. számú határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 276. §] Bírók: Keszthelyi Csaba, Nagy Lívia, Papp Zsuzsanna

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

25.Bf.9895/2020/39.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2021. évi napján február hó 25. napján és szeptember hó 23. napján tartott folytatólagos nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A hűtlen kezelés bűntette miatt terhelt1+ ellen indult büntetőügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2020. január 13. napján kihirdetett 808.B.21.771/2016/168. számú ítéletét részben megváltoztatja.

terhelt1+ vádlott terhén megállapított bűncselekményt 3 rendbeli az 1978. évi IV. törvény 276.§-ába ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének is minősíti, és a büntetést halmazatként kiszabottnak jelöli.

A terhelt1+ vádlott által 2010. február 10. napjától 2011. május 13. napjáig, majd 2011. június 17. napjától 2011. október 4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt számítja be a szabadságvesztésbe.

A magánfél1 magánfél (cím12) polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja.

Az elsőfokú ítélet bevezető részében feltünteti a 2019. március 20. és 2019. június 28. tárgyalási határnapokat is.

A vádlott neve terhelt1+, az elsőfokú ítéletben feltüntetett név a vádlott előző neve.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

terhelt1+ vádlott tartózkodási helye Cím2, érvényes személyi igazolványának száma szám1.

Indokolás

[1] A kerületi bíróság ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 119.B.12.180/2013/31. számú, a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 28.Bf.6684/2014/35. számú végzése folytán 2015. február 12. napján jogerőre emelkedett ítéletét hatályon kívül helyezte. Terhelt1 (jelenlegi nevén terhelt1+) vádlottat bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 319.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében. Ezért őt 1 év börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott büntetésbe a 2010. február 10. napjától 2011. február 9. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítani rendelte, ezáltal a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek tekintette. Kötelezte a vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kártérítés címén fizessen meg a magánfél1 magánfélnek 27.714.320 forintot és annak 2007. december 1. napjától a kifizetés napjáig járó jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatát, a magánfél további polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Kötelezte továbbá a vádlottat, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 900.000 forint le nem rótt eljárási illetéket, valamint 26.010 forint bűnügyi költséget.

[2] Az ítélet ellen az ügyészség részbeni megalapozatlanság miatt, az I/1. és II/5. tényállási pontok esetében bűnösség megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás, továbbá pénzbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.

[3] Az ítélet ellen a vádlott elsődlegesen a perújítási eljárás megszüntetése, másodlagosan felmentés, harmadlagosan a büntetés enyhítése, illetőleg a védő elsődlegesen a II/1., II/2., II/3. és II/4. tényállási pontok vonatkozásában felmentés, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

[4] Az elsőfokon eljárt Központi Nyomozó Főügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet I/1. tényállási pont tekintetében a Be. 592.§ (2) bekezdés a) és c) pontjára figyelemmel, a II/5. tényállási pont vonatkozásában a Be. 592.§ (2) bekezdés a) pontja szerint részben megalapozatlan.

[5] Az ügyészség álláspontja szerint az I/1. tényállási pontból mellőzni kell a terhelt1+ vádlott felelősségét kizáró megállapításokat. Ki kell azt egészíteni azzal, hogy terhelt1+ városközponttal kapcsolatos tanácsadás címén úgy kötött megbízási szerződést sértett1+al, hogy tényleges tanácsadást a megbízottnak nem kellett nyújtani. sértett1 tényleges munkavégzés nélkül havi rendszeres juttatásban részesült. Az ügyészség álláspontja szerint ki kell egészíteni továbbá a tényállást azzal, hogy a megbeszélteknek megfelelően megkötött szerződés alapján sértett1 részére összesen 10.633.350 forint kifizetésére került sor. sértett1nak nem kellett terhelt1++ részére tanácsot adnia, ilyen elvárás kezdettől fogva sem állt terhelt1++ szándékában. Az ügyészség álláspontja szerint a tényállásból és az indokolásból mellőzni kell a terhelt1++ felelősségét kizáró megállapításokat, az indokolást pedig ki kell egészíteni, mivel az elsőfokú bíróság nem rögzítette és nem értékelte a felmerült új bizonyítékokat, így a vádlott, valamint sértett1, tanú2, tanú3 és tanú4 tanúk vallomásait. Ezen új bizonyítékok összevetéséből arra lehet következtetni, hogy a szerződésben rögzített városközpont fejlesztés nem létezett, ezért ilyen tanácsadóra nem volt szükség. Az alapügyben beszerzett bizonyítékokat a perújítási eljárásban felmerült új bizonyítékokkal együtt kell értékelni, amely alapján megállapítható, hogy mind a megbízó, mid a megbízott mást értett a megbízás tárgya alatt, arra abban az időszakban már semmi szükség nem volt, így e körben az alapügyben tett terhelti vallomások a védekezés részét képezik, amelyet a perújítási eljárásban beszerzett bizonyítékok cáfolnak. Ezért az alapügyben szereplő tényállással egyezően megállapított I/1. tényállást eltérően kell megállapítani.

[6] Kifejtette az ügyészség, hogy az I/1. tényállási pont esetében a perújítás során az alapügyben lefolytatott bizonyítás során beszerzett bizonyítékok önmagukban nem értékelhetők újra csupán azért, hogy eltérő tényállás megállapítására kerüljön sor. Perújítás esetén nem az alapügyben felmerült bizonyítékok felülmérlegelésének, hanem az alapügyben felmerült bizonyítékoknak és a perújítás alapját képező új bizonyítékok együttes értékelésének, ily módon az alapügyben meglévő és az új bizonyítékok együttes mérlegelésének van helye. Az alapügyben felmerült bizonyítási eszköz, tanúvallomás, terhelti vallomás nem zárja ki, hogy ugyanazon személy új bizonyítékkal szolgáljon. Jelen ügyben a perújítás alapját képező új bizonyítékok az alapügyben megállapított tényállástól eltérő részcselekmények tekintetében merültek fel. A perújítás alapját a perújítási indítványban megjelölt bizonyítékok képezték, de a perújítási tárgyalás során a folytatólagosság egységébe tartozó egyes részcselekményekre vonatkozó új bizonyítékok alapján folyt a bizonyítás. Perújítás során a bizonyítás a perújítási indítvány által meghatározott körhöz igazodik, ebbe a körbe azonban nemcsak az új, hanem az azokkal összefüggő bizonyítékok is beletartoznak. Jelen ügyben a perújítás elrendelését követő perújítási eljárásban a Be. 646.§ (6) bekezdés a) pontja határozza meg a bizonyítás terjedelmét. A perújítási indítványban megjelölt új bizonyítékokhoz szorosan kapcsolódónak kell tekinteni sértett1nak a szerződéskötés körülményeit, valamint a megbízás tárgyát, a megbízás mibenlétének értelmezését érintő vallomását, és terhelt1++ vádlott azzal kapcsolatban tett észrevételét. Nincs jelentősége annak, hogy az alapügyben sértett1t terheltként, jelen perújítási tárgyaláson pedig tanúként hallgatták ki, mivel nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lennie. A perújítás elrendelése iránti ügyészségi indítvány a vádlott terhére amiatt lett benyújtva, mert az alapügyben szereplő hűtlen kezelés további részcselekményei nem képezték a jogerős határozatban szereplő tényállás részét, ugyanakkor azok a bűncselekményegységbe tartoznak, és az ügyészi indítványban feltüntetett új bizonyítékok alapján a terhelt bűnösségének megállapítása, és vele szemben büntetés kiszabása valószínűsítve lett. A folytatólagosság törvényi egysége miatt elrendelt perújítás új bizonyítékon alapult, de nem lehet az alapügyben már elbírált részcselekményeknél figyelmen kívül hagyni az adott új bizonyítékot, vagy az ahhoz szorosan kapcsolódó új bizonyítékot. Az új bizonyíték figyelmen kívül hagyásának ugyanis kizárólag anyagi halmazatban álló bűncselekmények esetén van helye, vagy ha a perújítási indítványtól eltérő perújítási ok megállapítását eredményezné. A törvényi egységre figyelemmel a terhelt terhére benyújtott perújítási indítvány alapján elrendelt perújítás minden törvényi egység részét képező részcselekményre kiterjed. Az elsőfokú bíróság tévesen értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy az eljárása során felmerült további új bizonyítékot nem értékelheti, mivel azt a perújításról dönteni jogosult másodfokú bíróság nem mérlegelte. Figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a Fővárosi Törvényszék erről az új bizonyítékról még nem tudott. Mivel a perújítási eljárásban a bizonyítéknak és nem a bizonyítási eszköznek kell újnak lennie, a Fővárosi Főügyészség nem értett egyet az elsőfokú bíróság felülmérlegelés körében kifejtett álláspontjával, mivel jelen ügy kapcsán az alapügyben a szerződéskötés körülményeire a perújítás során merült fel új bizonyítékként sértett1 tanúvallomása és terhelt1+ vádlott azzal kapcsolatos észrevétele, amelyet az alapügyben eljárt bíróság nem mérlegelhetett. Mérlegelés hiányában a perújítási eljárásban fel sem merülhet a felülmérlegelés, csak a mérlegelés, ami viszont az elsőfokú bíróság kötelessége. Az elsőfokú bíróságnak úgy járt el, ahogy valós anyagi halmazatban álló bűncselekmények esetén kell, miszerint az egyik halmazatban álló bűncselekményre elrendelt perújítás esetén a vele valós anyagi halmazatban álló bűncselekménynél csak akkor használható fel az új bizonyíték, ha arra külön perújítási indítványt nyújtottak be, vagy a perújítási indítvány eleve érintette. Az elsőfokú bíróság az I/1. tényállási pont tekintetében felmerült új bizonyítékokat nem értékelte, így az hiányos, iratellenes tényállás megállapítását eredményezte, amely a másodfokú eljárásban orvosolható.