BH 1990.1.26 A jogosított késedelme esetén nem a vállalkozót terhelő kötbér mérséklésének, hanem a kötbérigény részbeni vagy teljes egészében történő elutasításának van helye [Ptk. 303. § (3) bek.].

A felperes keresetet indított az alperes ellen 3 155 170 Ft késedelmi kötbér megfizetése iránt, mert épületének átalakítási munkáit késedelmesen végezte el. Előadása szerint a per tárgyát képező szerződés teljesítésére 1988. augusztus 10-i határidő volt az irányadó. Az alperes e határidőt megelőzően a munkákat készre jelentette, a műszaki átadás-átvétel azonban számos hiányosságra és hibára tekintettel meghiúsult. Előadta továbbá, hogy az alperes a munkák befejezésére 1988. december 15-i póthatáridőt vállalt, időközben pedig 1988. október 28-i levelében arra hivatkozott, hogy a késedelem alapvető oka egyes építőanyagok hiánya volt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt adta elő, hogy a szerződés megkötése keretében folytatott tárgyalások során 1988. december 15. napját javasolta teljesítési határidőként, ennek ellenére igyekezett a felperes által megjelölt határidőre teljesíteni. Álláspontja szerint kötbérfelelősséggel nem tartozik, mert a szerződés teljesítése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Előadta, hogy a felperes egyes munkák tervdokumentációit késedelmesen adta meg, továbbá utólag vált szükségessé több berendezési tárgy legyártása pótmegrendelés útján. Az épület kondicionáló terme technológiai okokból csak a szerkezeti munkák elvégzése után készülhetett el. Az udvari burkolat későbbi elkészítéséhez a felperes is hozzájárult. A szerződésben meghatározott kerítésépítési munka valóban nem készült el, de a régi kerítés fennma-

radása miatt ez a használatban nem jelentett akadályt. A homlokzati felületképzéssel kapcsolatos késedelem tárgyában azt adta elő, hogy az ehhez szükséges hőszigetelő anyagot a kellő időben feladott megrendelés ellenére a gyártó csak 1988. novemberében szállította. Végezetül a lépcső építési munkáinak késedelmére vonatkozóan arra hivatkozott, hogy a lépcső kivitelezésére vonatkozó terveket a felperes módosította, és emiatt is késedelmet szenvedtek a munkák.

A felperes bejelentette, hogy keresetét 2 219 700 Ft-ra leszállítja. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakértői vélemény szerint a felperes tervszolgáltatási késedelme olyan helyzetet teremtett, amelyben az alperes nem látta szükségesnek az elmaradt munkák mielőbbi pótlását, mert az épület határidőben történő átadására egyébként sem volt kilátás. A tervek nyílt hibáit egyébként az alperesnek is észlelnie és észrevételeznie kellett volna. A tervezői késedelem mellett a szakértő megállapította, hogy egyes munkafázisok késedelme az alperes nem megfelelő kapacitással végzett munkája miatt következett be. A kondicionáló terem, az udvari burkolat, a kerítés és külső homlokzati munkák tekintetében a szakértő nem tartotta elfogadhatónak az alperes által megjelölt kimentési okokat. Összességében a szakértő azt látta megállapíthatónak, hogy a késedelem tekintetében az alperes 60%-os, a felperes pedig 40%-os arányban hatott közre.

A szakvéleményre a felperes és az alperes észrevételeket közölt. A felperes közölte, hogy a szakértői megállapításokkal "többségében" egyetért, de nem tartja elfogadhatónak a felelősségi arányra vonatkozó szakértői álláspontot. Bejelentette, hogy pernyertessége érdekében perbehívja a tervező vállalatot. Az alperes bejelentette, hogy a szakvélemény ténymegállapításait elfogadja, a szakértői következtetéseket azonban vitatja. Hangsúlyozta, hogy az eredeti teljesítési határidőt a lépcsőterv hibájának kijavítására irányuló igény, továbbá a burkolati terv késedelmes szolgáltatása miatt nem tudták megtartani. Mindezek pedig az alperes érdekkörén kívül merültek fel. Bejelentette, hogy számításai szerint vétkes késedelme esetén is csak 1 673 601 Ft kötbér fizetésére lenne kötelezhető.

A folytatólagos tárgyaláson a perbehívott képviselője bejelentette, hogy a perbe nem kíván beavatkozni. A tárgyaláson a szakértő részletesen kifejtette, hogy a létesítmény lépcső kialakításával kapcsolatban az akadályoztatás, továbbá a belső kerámia burkolat kiképzésének műszaki akadályai az alperes terhére nem róhatók. A felperes bejelentette, hogy a kazánházi és öltözői rész átadás-átvétele korábban megtörtént, az erre eső díj összegével a kötbéralapot csökkenthetőnek tartja.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 599 032 Ft késedelmi kötbért, a fentieket meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett a perköltségek megfizetéséről. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a szakértői vélemény alapján arra a következtetésre jutott, hogy a burkoló munkákkal összefüggő, az alperes érdekkörén kívül felmerült akadályozó körülmények miatt eredményes műszaki átadás-átvételre 1988. december vége előtt abban az esetben sem kerülhetett volna sor, ha az alperes más egyéb munkákat a határidőn belül teljesíti. A szakértői vélemény, valamint a per egyéb adatai alapján az is megállapítható, hogy az alperes az 1988. augusztus 10-i teljesítési határidő után jelentős mértékben olyan munkákat is végzett, amelyek tekintetében a késedelmét kimenteni nem tudta. A bíróság a kimentett, valamint a vétkes késedelem egymással átfedésben lévő időtartamát úgy értékelte, hogy az alperest a kötbér 30%-os hányadának megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes és az alperes fellebbezést nyújtott be.