A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény módosításáról szóló T/536. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi ... törvény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény módosításáról
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény I. melléklete a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. §
"A földvédelmi járulék mértéke
1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 100 000 forintot.
| Minőségi osztályok | Szántó, szőlő, kert, gyümölcsös (AK szorzószáma) | Rét, legelő (gyep), nádas, fásított terület (AK szorzószáma) |
| I. | 920 000 | 480 000 |
| II. | 760 000 | 400 000 |
| III. | 600 000 | 320 000 |
| IV. | 440 000 | 240 000 |
| V. | 280 000 | 160 000 |
| VI. | 200 000 | 120 000 |
| VII. | 120 000 | 80 000 |
| VIII. | 40 000 | 40 000 |
2. Halastóként nyilvántartott terület végleges más célú hasznosításáért 8 800 000 forint/hektár forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 100 000 forintot.
3. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke tízezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 100 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ötezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.
4. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.
5. Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a járulék összegét a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani."
2. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Indokolás
Általános indokolás
Hazánk termőföldének védelme egyik legfontosabb feladatunk.
"A föld, mint tulajdon, mint tőke különleges helyet foglal el a gazdaságban és a politikában. A föld, mint tőke, elmozdíthatatlan, összességében nem nagyobbítható, korlátozottan áll rendelkezésre, térben meghatározott, feltételesen megújuló természeti erőforrás, nemzeti kincs, mely mással nem pótolható.
Védelme, adottságainak és legmegfelelőbb hasznosításának elősegítése elsőrendű feladat. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme hozzájárul a kapcsolódó környezet, a biodiverzitás és tájkép, a szennyeződésektől mentes, biztonságos élelmiszer előállításhoz, ugyanis "a termőföldtől a fogyasztói asztalig" kell garantálni a termékek biztonságát, tehát a termőföldünk védelme mindenki érdeke.
Fentieken túl ezen természeti erőforrás, vízkészleteink jelentős részének raktározója is, a mezőgazdasági és erdészeti termesztés alapja valamint számos környezeti funkció biztosítója.
A Föld legkülső szilárd burka, rétege, amely a növények termőhelyéül szolgál a talaj. Alapvető tulajdonsága a termőképessége, életereje, biológiai aktivitása, vagyis az a képessége, hogy kellő időben és szükséges mennyiségben képes a növényeket ellátni vízzel, tápanyagokkal, makro- és mikroelemekkel. Olyan természeti erőforrás, amely az élő és az élettelen földtani természettel, vízzel és a levegővel szoros kölcsönhatásban van. Ha védjük, és megőrizzük szerves anyagtartalmát akkor a talaj képes újra és újra megújulni és biztosítani a rajta élő emberek egészséges életét."
(Részlet a Magyar Agrárkamara honlapjáról)
A fentiekben idézett szöveg önmagában is indokolásul szolgálhat a földvédelmi járulék megemeléséhez. Emellett azonban érdemes megemlíteni azt a sajnálatos tényt is, hogy a magyar termőföld ára messze elmarad az Európai Unió más tagállamaiban szokásos áraktól, s ezt a termőföld más célú hasznosítása utáni járulék sem kompenzálja. Így fordulhat elő, - jellemzően a budapesti agglomerációban - hogy a rendkívül olcsó áron megvett és belterületbe vont termőföldet ingatlan befektetők nagyságrendekkel magasabb összegért, óriási haszonnal tudják továbbértékesíteni. A törvényjavaslat célja tehát, a termőföld árának és annak valódi értékének egymáshoz közelítése, s ezáltal az ingatlanspekuláció visszaszorítása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az általános indoklásban megfogalmazott célok érdekében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX számú törvény 1. mellékletében alkalmazott szorzó számok jelentősen megnövelésre kerülnek.
A 2. §-hoz
A mielőbbi hatályba lépés a szorzószámok sürgős növelése érdekében szükséges a fenti cél megvalósítása érdekében.