A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20034/2010/7. számú határozata szerzői jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 80. §, 81. §, 163. §, 164. §, 206. §, 221. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 344. §, 355. §, 360. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 4. §, 13. §, 50. §, 94. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.28270/2006/52., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20034/2010/7.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.034/2010/7.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tordai Judit ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a dr. Gremsperger Gábor ügyvéd (....) által képviselt ... Zrt. (....) I. rendű és II.rendű alperes neve (....) II. rendű alperesek ellen szerzői jog megsértése és kártérítés iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2009. november 26. napján kelt 21.P.28.270/2006/52. sorszámú ítélete ellen alperesek 53. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a nem vagyoni kártérítés összegét 500.000 (Ötszázezer) forintra leszállítja, kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 970.000 (Kilencszázhetvenezer) forint elsőfokú perköltséget, a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 (Kilencszázezer) forint kereseti illetékről akként rendelkezik, hogy abból a felperes 873.000 (Nyolcszázhetvenháromezer) forintot, az alperesek egyetemlegesen 27.000 (Huszonhétezer) forintot kötelesek megfizetni az államnak külön felhívásra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek egyetemlegesen 300.000 (Háromszázezer) forint másodfokú perköltséget.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 324.000 (Háromszázhuszonnégyezer) forint fellebbezési illetékből a felperes 301.300 (Háromszázegyezer-háromszáz) forintot, az alperesek egyetemlegesen 22.700 (Huszonkettőezer-hétszáz) forintot kötelesek megfizetni az államnak külön felhívásra.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek azon magatartásukkal, miszerint a felperes által tervezett ...logót átrajzolt módosított formában tüntették fel az általuk gyártott és forgalmazott terméken, megsértették a felperes művének sérthetetlenségéhez és egységéhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 2.000.000 forint tőkét kártérítés címén, valamint ezen összeg után 2002. január 1-jétől 11 %, 2005. január 1-jétől a megfizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamatát, további 120.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 900.000 forint kereseti illetékről akként rendelkezett, hogy abból felperes köteles 762.000 forintot, míg alperesek egyetemlegesen kötelesek 138.000 forintot külön felhívásra az államnak megfizetni.

A megállapított tényállás lényege szerint a tervező grafikus felperes 1991. és 1992. körüli időszakban a ... vállalat felkérésére díj ellenében elkészítette - egyebek mellett - a ... termék logóját és arculatát, de a felhasználási megállapodás már nem áll rendelkezésre. A felperes által tervezett logó a ... termékeken az arculat módosításig volt látható, de arra nem volt adat, hogy 2001. év folyamán pontosan mikor hozta forgalomba bármelyik alperes a módosított logóval ellátott ... termékeket. Rögzítette, hogy a V... T... által 2000-ben elkészített módosított arculat szerinti logóban a ... feliratot a használt betűkarakterben és a szöveg elhelyezésében is megváltoztatták, a szerkesztési vonalak részben maradtak meg, kiszínezetté vált a háttér, eltűnt a cseppből a kontúrvonal, elhalványultak a B betű szerkesztett vonalai. Az eredetihez képest a logó belső arányait megtartották, azonban lényeges látványbeli módosítására került sor, a II. rendű alperes pedig ezen módosításhoz, mint felhasználó nem szerezte be a felperes hozzájárulását.

Tényként állapította meg azt is az elsőfokú ítélet, hogy a S... S... által 2004-ben kiadott papír alapú, "...." elnevezésű könyvben külön-külön került feltüntetésre a felperes és a V... T... által tervezett módosított ... logó. Felperes ezen kiadvány megjelenése körüli időben tapasztalta, hogy az általa tervezett emblémát módosították és a módosító személy, mint szerző szerepel a kiadványban.

Módosított és pontosított keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy grafikai művének engedély nélküli módosításával az alperesek megsértették a mű egységéhez fűződő szerzői személyiségi jogát és 15.000.000 forint vagyoni, illetőleg nem vagyoni kárigényt terjesztett elő. Kára összegének meghatározásakor a szabadáras arculattervek átlagával számolva 3.700.000 forintot jelölt meg az embléma áttervezésének tiszteletdíjaként és ennek további 100 %-os összegét az ún. "örök ár" vagy korlátlan mennyiségű újbóli felhasználás ellenértékeként, a fennmaradó összeg pedig a 2001. és 2006. november 29-e között eltelt időszakra lejárt késedelmi kamat az MNB jegybanki alapkamatának kétszeresével számolva.

Az alperesek vitatták, hogy felperes a mű szerzője, ezzel szemben az Szjt. 94/B. §-ára hivatkozással előadták, hogy a B... Rt. volt az, aki nyilvánosságra hozta a művet, ezért szerzőnek a B... Rt-t kell tekinteni. Emellett a művön nem került feltüntetésre a felperes neve, a Szabadalmi Hivatal nyilvántartásba a felperest, mint szerzőt nem vette, továbbá a közös jogkezelő által kiállított nyilatkozatot sem tudott csatolni. Vitatták továbbá a kárigény jogalapját, összegszerűségét és e körben a számítási módot is. Elévülésre is hivatkoztak.

Az elsőfokú bíróság - a peres felek eltérő nyilatkozatai folytán - elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes szerzője-e a ...1991. évi arculatának és azt megállapíthatónak találta a tárgyaláson felmutatott K... M... M... L... 2001. évi kiadványa, továbbá a felperes által CD formátumban csatolt, a grafikai, tervezői tevékenységét alátámasztó számítógépes fájlok, valamint a felmutatott és fénymásolatban csatolt "..." kiadvány vonatkozó tartalma alapján. Ezen ítéleti megállapítását a kirendelt a Szerzői Jogi Szakértői Testület szakvéleményére is alapította, melyben a Testület kijelentette, hogy az ismertetett bizonyítékok alapján a perbeli arculat és logó szerzője a felperes. Hivatkozott régi Szjt. (1969. évi III. törvény) 1. és 4. §-aira, valamint az új Szjt. (1999. évi LXXVI. törvény) 1. §-ának (1) és (3) bekezdéseire, amely alapján a grafikai művek körébe tartozó arculatterv is a szerzői jog védelme alatt áll.

A szerzői jogsértés körében az elsőfokú bíróság a szakértői vélemény alapján, az új Szjt. szabályainak alkalmazásával akként foglalt állást, hogy a felperes által készített arculat, logó engedély nélküli módosítása, megváltoztatása sérti a felperes, mint szerző személyhez fűződő jogát. Megállapította, hogy a II. rendű alperes, mint felhasználó, az I. rendű alperes pedig mint gyártó, illetve terméket forgalomba hozó jogi személy az új Szjt. 13. §-ába ütköző cselekményt valósítottak meg azzal, hogy megrendelték, illetve alkalmazták a módosított arculatot. Ezért az Szjt. 94. § (1) bekezdés a) pontja alapján mindkét alperes vonatkozásában megállapította a jogsértés megtörténtét.