Tippek

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

1969. évi III. törvény

a szerzői jogról

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

A törvény hatálya

1. § (1)[1] Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. A Magyar Köztársaság támogatja azokat az intézményeket, amelyek feladata az alkotó munka ösztönzése és a szerzői alkotások társadalmi felhasználásának előmozdítása.

(2)[2] A törvény védelemben részesíti a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenységet (51. §), valamint az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivők tevékenységét is.

(3) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, nyilvános határozatok, hatósági közlemények, az ügyiratok, a szabványok és egyéb kötelező rendelkezések.

2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, a törvény védelme csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.

3. § Azokban a kérdésekben, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, a munkaviszonyt érintő kérdésekben pedig (14. §) a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szerzői jog

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

5. § (1) Több szerző közös művére, ha azt nem lehet önálló részekre szétválasztani, a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen és - kétség esetében - egyenlő arányban illeti meg; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.

(2)[3] Ha a közös mű önálló részekre szétválasztható, a társszerzőket az egyes részekre önálló szerzői jog illeti meg.

(3) Gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti; ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogait.

6. § (1) Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

(2) Ki nem adott mű ismeretlen szerzője jogán a szerzők érdekeinek képviseletére hivatott szervek léphetnek fel, ha alaposan feltehető, hogy az ismeretlen szerző magyar állampolgár.

7. § A szerzőt művével kapcsolatban személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok illetik meg.

II. FEJEZET

Személyhez fűződő jogok

8. § (1) A szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.

(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.

9. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék; a mű részletének átvétele, a mű idézése vagy ismertetése esetén a szerzőt meg kell jelölni. A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni.

(2) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.

10. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása.

11. § A szerző alapos okból visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására.

12. § (1) A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok. A szerző ezeket a jogait másra nem ruházhatja át és róluk nem mondhat le.

(2) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jogokat a védelmi időn (15. §) belül az gyakorolhatja, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig, vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői jogot öröklési jogcímen megszerezte.

(3)[4] A védelmi idő eltelte után a szerző személyhez fűződő jogainak védelmében a szerzők érdekeinek képviseletére hivatott szervek, vagy a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt más szervek léphetnek fel, ha a mű felhasználása a művet eltorzítja, vagy a szerző jó hírnevére sérelmes.

III. FEJEZET

Vagyoni jogok

13. § (1) A mű bármilyen felhasználásához - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - a szerző hozzájárulása szükséges. A szerző hozzájárulása szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.

(2) A szerző halála után - a védelmi idő alatt - a hozzájárulás joga a szerző jogutódját illeti.

(3) A szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében - ha a törvény másképp nem rendelkezik - díjazás illeti meg. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.

14. § (1) Ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége és a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül, és a felhasználás joga az átadással száll át a munkáltatóra. A munkáltató ezt a jogát a munkaviszony tartalma által meghatározott körben szerzi meg, és csak működési körén belül gyakorolhatja. A szerző a művet e körön kívül is csak a munkáltató hozzájárulásával használhatja fel, de hozzájárulását a munkáltató csak alapos okból tagadhatja meg.

(2) Ha jogszabály a felhasználási jog gyakorlásának leghosszabb időtartamát kötelezően meghatározza, ennek elteltével a felhasználási jog a szerzőt illeti meg. Ugyancsak a szerzőt illeti ez a jog akkor is, ha vele a munkáltató jogszabályban megállapított idő alatt nem él.

15. §[5] (1) A vagyoni jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak [5. § (1) bek.] esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalának évét követő hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.

(4) A filmek védelmi ideje a bemutatást követő év első napjától számított hetven év.

15/A. §[6]

IV. FEJEZET

A szerzői jog korlátai

Szabad felhasználás

16. § A szabad felhasználás (17-21. §) körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző hozzájárulása nem szükséges.

17. § (1) Nyilvánosságra hozott mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

(2) Nyilvánosságra hozott mű részlete, vagy kisebb terjedelmű önálló mű iskolai oktatási célra - ideértve az iskolarádiót és az iskolatelevíziót is - valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és a megjelölt szerző megnevezésével átvehető.

(3)[7]

18. § (1) Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. Ez a szabály az építészeti művekre és műszaki létesítményekre nem terjed ki.

(2)[8] A mű egyes példányainak haszonkölcsönbe adása - a számítógépi programok kivételével, valamint a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - a szabad felhasználás körébe tartozik.

(3)[9] A filmalkotások és más audiovizuális művek, valamint a hangfelvételekben foglalt művek példányainak haszonkölcsönbe adása csak a költségvetési szervként működő nyilvános közkönyvtárakban minősül szabad felhasználásnak.

19. § (1) Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők. Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, beszédek gyűjteményes kiadásához azonban a szerző hozzájárulása szükséges.

(2) Napilap, folyóirat, a rádió és a televízió gazdasági és politikai időszerű cikkeket szabadon átvehet a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével, ha átvételét a cikk eredeti közzétételekor nem zárták ki.

(3) A televízió képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotást, úgyszintén fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhat. Ilyen felhasználás esetében a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.

20. § (1) Híradó keretében, valamint a rádió és a televízió időszerű műsoraiban egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban, az alkalom által indokolt mértékben közölhetők. Ilyen esetben a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.

(2) Nyilvánosan kiállított képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és fényképészeti műveket mind a napilapok és folyóiratok, mind a híradók, valamint a televízió egyéb időszerű műsorai bemutathatnak.

21. § (1) Már nyilvánosságra hozott mű iskolai ünnepélyeken és egyéb iskolai célokra előadható.

(2) Alkalomszerűen tartott zártkörű összejöveteleken, továbbá tömegmegmozdulások (ünnepi felvonulás stb.) alkalmával a már nyilvánosságra hozott mű előadható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja és a közreműködők sem részesülnek díjazásban.

(3) A mű magánhasználatra előadható, illetőleg lejátszható, ha ez jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Felhasználás a szerző hozzájárulása nélkül, díjazás mellett

22. §[10]

23. §[11]

Felhasználás engedélyezése társadalmi érdekből

24. §[12]

V. FEJEZET

A felhasználási szerződések

A felhasználási szerződések általános szabályai

25. § A szerző vagy jogutódja a mű felhasználására vonatkozó szerződést jogszabály által meghatározott esetekben csak az erre hivatott szervezettel, illetve szervezet útján kötheti meg.

26. § (1) A felhasználási szerződés feltételeit - a törvényben megszabott korlátok között - a felek állapítják meg.

(2) A szerző hátrányára nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a szerző érdekének védelmét szolgálja; ugyancsak nincs helye eltérésnek a törvény alapján kibocsátott jogszabály olyan rendelkezésétől, amely az eltérést megtiltja. Az ezekbe a rendelkezésekbe ütköző szerződési kikötés semmis; helyébe a jogszabály megfelelő rendelkezése lép.

27. § A felhasználási szerződést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - írásban kell megkötni.

28. § (1) A felhasználó - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - csak akkor szerez kizárólagos felhasználási jogot, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték.

(2) A felhasználó - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - jogait csak a szerző beleegyezésével ruházhatja át.

(3) A műpéldány tulajdonjogának átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását, a felhasználási szerződés alapján átadott példány pedig eltérő szerződési kikötés hiányában a szerző tulajdonában marad.

29. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadása felől a felhasználó a jogszabályban megállapított határidő alatt köteles nyilatkozni.

(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni.

(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.

(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti.

30. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.

Kiadói szerződés

31. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.

(2) A kiadás joga - kétség esetén - a mű magyarnyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével, kizárólagos.

32. § A kiadói szerződés csak meghatározott időre vagy meghatározott példányszámra szólhat. Jogszabály megengedheti határozatlan időtartamú szerződés kötését, továbbá megszabhatja a szerződés leghosszabb időtartamát.

33. § Ha a kiadó a szerződés alapján szolgáltatott művet a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott, ilyennek hiányában pedig észszerű határidő alatt nem adja ki, a szerző a szerződéstől elállhat és díjának megtérítését követelheti.

Sugárzási szerződés

34. §[13] (1) Sugárzási szerződés alapján a szerző köteles a művet a rádió- vagy a televízió-szervezet rendelkezésére bocsátani. A rádió- vagy a televízió-szervezet a szerződésben meghatározott időtartamra megszerzi a mű sugárzásának jogát, továbbá azt a jogot, hogy a műről saját felhasználás céljára saját eszközeivel hang-, illetve képfelvételt készítsen és a felvételt feliratozza.

(2) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön hozzájárulása szükséges.

(3) A felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.

(4) Ha a sugárzás céljára készült mű felhasználása a szerződésben meghatározott - ilyennek hiányában ésszerű - határidő alatt nem történik meg, a szerző a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja és díjának megtérítését követelheti.

(5) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében - a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik felhasználása kivételével - a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának és (2) bekezdés szerinti rögzítésének jogosítására és az említett felhasználásokért fizetendő díjak mértékére vonatkozóan a Szerzői Jogvédő Hivatal köt szerződést a felhasználóval.

(6) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján, azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse.

(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő átvitelére az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

MÁSODIK RÉSZ

EGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET

Irodalom

35. § (1) Tudományos intézetek és állami szervek összeállításában megjelenő gyűjteményes művek tekintetében a szerzői jogokat az illető intézet (szerv) gyakorolja; ez nem érinti a gyűjteménybe felvett művek szerzőinek önálló jogait.

(2)[14] E művek szerzői jogi védelmének időtartama az első kiadás évét követő hetven naptári év.

36. §[15] Már megjelent irodalmi mű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával megállapított díjat lerótták; ez a szabály nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mű előadására.

37. § Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.

VII. FEJEZET

Színpadi művek

38. § A színpadi művet - ha ez nemzetközi egyezménybe nem ütközik - kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, műkedvelő művészeti csoportok a szerző külön hozzájárulása nélkül, díjazás ellenében, ha pedig az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, díjazás nélkül előadhatják.

Színpadi előadási szerződés

39. § (1) Színpadi mű nyilvános előadására kötött szerződés alapján a szerző köteles a művet a színház rendelkezésére bocsátani, a színház jogot szerez arra, hogy a művet a szerződésben meghatározott feltételekkel nyilvánosan előadhassa, a szerzőnek pedig díjat köteles fizetni.

(2) Ha a színház a művet a szerződésben meghatározott - ennek hiányában pedig ésszerű - határidő alatt nem adja elő, a szerző a szerződéstől elállhat és jogszabályban megállapított díj megfizetését követelheti.

VIII. FEJEZET

Zeneművek

40. § (1)[16] Már nyilvánosságra hozott zenemű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával megállapított díjat lerótták.

(2) Zenemű nyilvános előadása esetén a szövegírónak csak akkor jár díj, ha a zenemű védelem alatt áll.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya a zenemű színpadi előadására, valamint színpadra szánt zenemű teljes előadására nem terjed ki.

IX. FEJEZET

Filmek

41. § (1) A film szerzői a film számára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához ugyancsak alkotó módon járultak hozzá. Ez a rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait.

(2) A filmen az (1) bekezdésben említett szerzők nevét fel kell tüntetni. A film szerzője személyhez fűződő joga alapján igényelheti, hogy nevének feltüntetését mellőzzék.

(3) A filmre vonatkozó szerzői vagyoni jogokat a szerzőkkel kötött szerződések alapján jogutódként a filmgyár szerzi meg, és harmadik személyekkel szemben kizárólag a filmgyár gyakorolja. A filmgyár a szerzők személyhez fűződő jogai védelmében is felléphet.

Megfilmesítési szerződés

42. § (1) Megfilmesítési szerződés alapján a szerző köteles a művet a filmgyár rendelkezésére bocsátani, a filmgyár megszerzi a mű egyszeri filmrevételének, továbbá a film területi korlátozás nélküli terjesztésének és nyilvános előadásának jogát, s jogot szerez a filmnek másnyelvű felirattal vagy (szinkronizált) hanggal való ellátására, a felhasználás fejében pedig a szerzőnek köteles díjat fizetni.

(2) Ha a filmgyár a mű elfogadásától számított négy év alatt a filmrevételt nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző a szerződéstől elállhat és a filmgyártás céljára készített műért a jogszabályban megállapított díj megfizetését követelheti.

(3) A szerző a gyártás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak a filmgyár hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést.

43. § E fejezet szabályait kell alkalmazni minden olyan szervezetre, amely megfilmesítési szerződés alapján filmek előállításával foglalkozik.

X. FEJEZET

Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások, művészi fényképek

44. § (1) Az építészeti alkotáshoz és egyéb műszaki létesítmény alkotásához fűződő szerzői jog a tervezőt illeti meg.

(2) A tervezőt megilleti az a jog, hogy az épületen (létesítményen) nevét feltüntessék.

(3) A mű használója köteles tűrni, hogy azt bemutassák és arról felvételeket készítsenek, ha ez a használó méltányos érdekét nem sérti.

45. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.

(2) Tudományos vagy ismeretterjesztő előadás, továbbá oktatás céljára képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás képét, valamint a művészi fényképet a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül fel szabad használni.

46. § (1) A képzőművészeti vagy iparművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.

(2) Képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás, valamint művészi fénykép kiállításához - közgyűjteményben őrzött, továbbá a társadalmi tulajdonban álló művek kivételével - a szerző beleegyezése szükséges, de a kiállítás fejében a szerzőt díjazás nem illeti meg.

46/A. §[17] (1) Eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] közreműködésével történő átruházásakor szerzői díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotásnak minősül a festmény, a rajz, a sorszámmal és a szerző kézjegyével ellátott sokszorosított képgrafika és iparművészeti alkotás, valamint a szobrászati alkotás és a gobelin.

(3) A szerzői díj a vevőt terheli; mértéke az általános forgalmi adót nem tartalmazó vételár öt százaléka. A díj beszedéséért és átutalásáért a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet felel.

(4) A múzeum és a muzeális közgyűjtemény mentes a díjfizetési kötelezettség alól.

(5) A szerzői díjat a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt szerv számára, a miniszter által meghatározott időközönként kell átutalni. A kijelölt szerv a hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.

47. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészi alkotás tekintetében:

a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot;

b) a felhasználót megilleti a szerződésben meghatározott körben, a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;

c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten, vagy anélkül használja fel.

48. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.

HARMADIK RÉSZ

XI. FEJEZET[18]

A szerzői joggal szomszédos jogok védelme

Az előadóművészek védelme

49. §[19] (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy

a) rögzítetlen előadását rögzítsék;

b) rögzített előadását többszörözzék, ha az eredeti rögzítés hozzájárulása nélkül történt, ha a többszörözés más célra készül, mint amelyre nézve a hozzájárulását adta, vagy ha az eredeti rögzítés az 50/I. § (2) bekezdésének rendelkezései alapján készült, és a többszörözést más célra készítik, mint amelyre az 50/I. § (2) bekezdése vonatkozik;

c) az előadást sugározzák, vagy más módon közönséghez közvetítsék, kivéve, ha a sugárzott vagy közvetített előadás forgalomba hozatal céljára engedélyezett rögzítésről történt vagy már maga is sugárzott előadás.

(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.

(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban vagy egyéb audiovizuális műben rögzítsék, az (1) bekezdés a továbbiakban nem alkalmazható. Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek az 50/G. és az 50/J. §-ok alapján fennálló díjigényeit.

50. §[20] (1) Az előadóművészt a 49. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért - ha a törvény másként nem rendelkezik - díjazás illeti meg.

(2) Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazására a 34. § rendelkezéseit az előadóművészek, illetve érdekképviseleti szervezetük esetében is megfelelően alkalmazni kell.

50/A. §[21] (1) A 49. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét - a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon - feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.

(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának eltorzítása.

A hangfelvételek előállítóinak védelme

50/B. §[22] (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy

a) a hangfelvételről közvetlenül vagy közvetve másolatot készítsenek;

b) a hangfelvétel másolatát forgalomba hozzák, ideértve a hangfelvételnek az országba ilyen céllal történő behozatalát is.

(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény másképp nem rendelkezik - díjazás illeti meg.

50/C. §[23] (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a közvetlen sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely - a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában - fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.

(2) A díj mértékéről, beszedéséről és felosztásáról a hangfelvételek előállítóinak és az előadóművészeknek az érdekképviseleti szervezetei állapodnak meg egymás közt és a felhasználókkal.

(3) A jogosultak díjigényüket érdekképviseleti szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

50/D. §[24] (1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához, bérbeadásához - a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül - a hangfelvétel előállítójának, valamint - előadás hangfelvétele esetében - az előadóművésznek a hozzájárulása is szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak - eltérő megállapodásuk hiányában - egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az előadóművészek díjigényüket érdekképviseleti szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

50/E. §[25] A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék.

A rádió- és televízió-szervezetek védelme

50/F. §[26] (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát

a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján nyilvánossághoz történő átvitelt végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz átvigyék;

b) rögzítsék;

c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés az 50/I. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre az 50/I. § (2) bekezdése vonatkozik.

(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett felhasználásokért - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - díjazás jár.

(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő átvitele esetén az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

50/G. §[27] (1)[28] A rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján átvivő műsorában sugárzott vagy vezetéken átvitt műveknek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával, vezeték útján a nyilvánossághoz történő egyidejű átviteléhez a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha az egyidejű átvitelt végző szervezet a Szerzői Jogvédő Hivatalnak az általa a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával megállapított díjat befizette. A díj megállapítása előtt véleményt kell kérni az érintett érdekképviseleti szervezetektől.

(2)[29] Az (1) bekezdés alapján befolyt díjak - költségek levonása után fennmaradó - összegéből hatvanöt százalék a szerzőket, illetve a szerzői jog jogosultjait, harmincöt százalék az előadóművészeket illeti meg.

(3) A díjakból a szerzőknek, illetve a szerzői jog jogosultjainak járó részt a Szerzői Jogvédő Hivatal osztja fel a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával megállapított szabályzat szerint.

(4) A Szerzői Jogvédő Hivatal a díjakból az előadóművészeknek járó részt érdekképviseleti szervezetükhöz utalja át felosztás végett.

(5)[30]

(6) A jogosultak díjigényüket érdekképviseleti szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

50/H. §[31] Az 50/F. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.

Az előadóművészek, a hangfelvételt előállítók, valamint a rádió- és televízió-szervezetek védelmére vonatkozó közös szabályok

50/I. §[32] (1) Azoknak a jogoknak a védelme, amelyekről ez a fejezet rendelkezik, nem befolyásolhatja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.

(2) Nincs szükség az előadóművész, a hangfelvételt előállító, a rádió- vagy a televízió-szervezet, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivő hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását.

50/J. §[33] (1) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadások előadóművészeit, továbbá hangfelvételek előállítóit a műveik, előadásaik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel díjazás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a Szerzői Jogvédő Hivatal a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával állapítja meg. A díj megállapítása előtt véleményt kell kérni az előadóművészek és a hangfelvételt előállítók érdekképviseleti szervezeteitől. A díjat az üres kép- vagy hanghordozó gyártója, külföldön gyártott kép- vagy hanghordozó esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy köteles a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz a forgalomba hozataltól, külföldön gyártott kép- vagy hanghordozó esetén pedig a vámkezelés befejezésétől számított nyolc napon belül befizetni.

(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki

a) az export céljából történő forgalomba hozatalra; továbbá

b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek másolatainak magáncélú készítésére.

(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből

a) hanghordozók esetében ötven százalék a szerzőket, harminc százalék az előadóművészeket, húsz százalék a hangfelvételek előállítóit;

b) képhordozók esetében hetven százalék a szerzőket, illetve a szerzői jog jogosultjait, harminc százalék az előadóművészeket

illeti meg.

(5) A díjakból az előadóművészeknek és a hangfelvételek előállítóinak járó részt a Szerzői Jogvédő Hivatal a jogosultak érdekképviseleti szervezeteinek utalja át. A díjakból a szerzőknek, illetve a szerzői jog jogosultjainak járó részt a Szerzői Jogvédő Hivatal a művelődési és közoktatási miniszter jóváhagyásával megállapított szabályzat szerint osztja fel.

(6) A jogosultak díjigényüket érdekképviseleti szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.

50/K. §[34] Azok a jogok, amelyekről e fejezet rendelkezik, a következő időtartamokban részesülnek védelemben:

a) a hangfelvételek és az azokban rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a hangfelvételt először forgalomba hozták, illetve - ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt - annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a hangfelvétel készült;

b) a nem rögzített előadások annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben az előadást tartották;

c) a sugárzott műsor vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsor annak az évnek a végétől számított ötven évig, amelyben a sugárzást, illetve átvitelt végezték.

XII. FEJEZET

Fényképek, ábrák és egyéb szemléltető eszközök védelme

51. § (1) A fénykép, továbbá az az ábra, műszaki rajz, térkép, szemléltető kép vagy eszköz és film, amely mint tudományos vagy művészi alkotás nem esik a szerzői jogi védelem alá, védelemben részesül, ha rajta a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve szerepel.

(2) A védelem tartama a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal évét követő tizenöt év.

(3) A védelem alatt álló fényképet, ábrát, műszaki rajzot, térképet, szemléltető képet vagy eszközt és filmet csak készítőjének hozzájárulásával és nevének feltüntetésével szabad felhasználni. Nincs szükség a hozzájárulásra, illetve a név feltüntetésére azokban az esetekben, amelyekben a törvény ezt a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználásához sem kívánja meg.

NEGYEDIK RÉSZ

XIII. FEJEZET

A szerzői jog megsértésének következményei

52. § (1) A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

d)[35] követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;

e)[36] követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;

f)[37] követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását.

(2)[38] A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik.

(3)[39] A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.

(4)[40] A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(5)[41] A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(6)[42] Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére.

(7)[43] A szerzői jog megsértése miatt indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

53. § (1) A mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj.

(2) Ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megillető díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni. Ezt az összeget a bíróság csak méltánylást érdemlő körülmények alapján mérsékelheti.

54. § Az 52-53. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a XI-XII. fejezet szabályainak megsértése esetén is.

XIV. FEJEZET[44]

Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után

54/A. § (1) A szerzői vagyoni jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotás tulajdonjogának kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közreműködésével történő átruházásakor járulékot kell fizetni.

(2) Az eredeti képzőművészeti és iparművészeti alkotások körének meghatározására, a járulék kötelezettjére, mértékére, beszedésére, átutalására és a járulék alóli mentességre megfelelően alkalmazni kell a 46/A. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel, hogy a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt szerv a hozzá átutalt járulékot az alkotói tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.

XV. FEJEZET[45]

Záró rendelkezések

Szerzői jogi szakértő testület

55. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a művelődési és közoktatási miniszter felügyelete alatt szervezett szakértő testülettől.

(2) A testület szervezetét és működését - az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a művelődési és közoktatási miniszter szabályozza.

Hatálybalépés, végrehajtás

56. § (1) Ez a törvény az 1970. évi január hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépésének időpontjában a korábbi jogszabályok szerint szerzői jogi védelem alatt álló művekre is. A törvény nem érinti a hatálybalépése előtt létrejött felhasználási szerződéseket.

(2) A szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvény, az írói művek kiadásáról szóló 98/1951. (IV. 21.) MT rendelet, a műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. törvényerejű rendelet 5. §-ának (1) bekezdése, valamint a Kereskedelmi Törvény (1875. évi XXXVII. tv.) 515-520. §-a, 524. §-a, 528-531. §-a és 533. §-a hatályát veszti.

(3) E törvény végrehajtásáról a Kormány a művelődési és közoktatási miniszter útján gondoskodik, aki ennek során a felhasználási szerződéseknek a törvényben nem szabályozott feltételeit, valamint a szerzői díjak és az e törvény alapján járó egyéb díjak mértékét rendelettel megállapíthatja.

Lábjegyzetek:

[1] Módosította az 1989. évi XXXI. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 1989.10.23.

[2] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 13. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[3] Megállapította az 1978. évi 27. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1979.01.01.

[4] Módosította az 1990. évi XXX. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 1990.05.24.

[5] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 14. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi LXXII. törvény 3. § -a. Hatálytalan 1995.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi VII. törvény 19. § a) pontja. Hatálytalan 1994.07.01.

[8] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.07.01.

[9] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 15. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.07.01.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi VII. törvény 19. § a) pontja. Hatálytalan 1994.07.01.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi VII. törvény 19. § a) pontja. Hatálytalan 1994.07.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi VII. törvény 19. § a) pontja. Hatálytalan 1994.07.01.

[13] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 16. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[14] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 17. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[15] Módosította az 1990. évi XXX. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 1990.05.24.

[16] Módosította az 1990. évi XXX. törvény 4. § a) pontja. Hatályos 1990.05.24.

[17] Megállapította az 1994. évi LXXII. törvény 1. § -a. Hatályos 1995.01.01.

[18] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[19] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[20] Megállapította az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[21] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[22] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[23] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[24] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[25] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[26] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[27] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[28] Megállapította az 1996. évi I. törvény 151. § (1) bekezdése. Hatályos 1997. 01. 01.

[29] Megállapította az 1996. évi I. törvény 151. § (1) bekezdése. Hatályos 1997. 01. 01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi I. törvény 161. § e) pontja. Hatálytalan 1996. 02. 01.

[31] Módosította az 1996. évi I. törvény 151. § (2) bekezdése. Hatályos 1997. 01. 01.

[32] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[33] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[34] Beiktatta az 1994. évi VII. törvény 18. §-a. Hatályos 1994.07.01.

[35] Beiktatta az 1997. évi XI. törvény 120. § b) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[36] Beiktatta az 1997. évi XI. törvény 120. § b) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[37] Számozását módosította az 1997. évi XI. törvény 120. § b) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[38] Módosította az 1994. évi VII. törvény 19. § a) pontja. Hatályos 1994.07.01.

[39] Beiktatta az 1997. évi XI. törvény 120. § c) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[40] Beiktatta az 1997. évi XI. törvény 120. § c) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[41] Beiktatta az 1997. évi XI. törvény 120. § c) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[42] Beiktatta az 1997. évi XI. törvény 120. § c) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[43] Beiktatta az 1997. évi XI. törvény 120. § c) pontja. Hatályos 1997. 07. 01.

[44] Beiktatta az 1994. évi LXXII. törvény 2. § -a. Hatályos 1995.01.01.

[45] Számozását módosította az 1994. évi LXXII. törvény 2. § -a. Hatályos 1995.01.01.

Tartalomjegyzék