BH 1997.6.263 A kiskorú veszélyeztetésének az elkövetési magatartása rendszerint folyamatos jellegű, ezért a kötelességszegések számára és eltérő jellegére tekintettel is egy rendbeli bűncselekmény valósul meg, és a folytatólagosság megállapítására általában nem kerülhet sor;

a kötelezettségek mindegyik szülőt, nevelőt és gondozót önállóan terhelik, így nem társtettesként, hanem önálló tettesként felelnek a cselekmények miatt [Btk. 12. § (2) bek., 20. §, 195. § (1) bek.].

A városi bíróság a vádlottat folytatólagosan, részben tettesként, részben társtettesként elkövetett, kiskorú veszélyeztetésének bűntette és a nevelése alatt álló személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt 2 évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A tényállás szerint a vádlott 1990. december végétől élettársi kapcsolatban élt Sz.-nével, amely 1994 augusztusáig tartott; a vádlott 1994. augusztus 18-án költözött el véglegesen a közös lakásból. Ez időszak alatt a vádlottal egy lakásban élt Sz.-né 1984. szeptember 24. napján született leánygyermeke. A vádlott a 9 éves leánygyermek nevelésében, felügyeletében és gondozásában részt vett, rendszeresen játszott a gyermekkel, a tanulmányait segítette, és felügyelte.

1994. június vége felé a vádlott és Sz.-né megbeszélték, hogy - mivel ez a velük együtt közös háztartásban levő gyermek szempontjából hasznos - természetesen fognak viselkedni, melybe az is beletartozik, hogy a gyermek előtt ruha nélkül mutatkoznak. A vádlott beszélt egy pszichológusnővel, aki azt a tanácsot adta, hogy ha a gyermek előtt meztelenül mutatkoznak, az a gyermek szexuális kíváncsiságát kielégíti. A pszichológusnő a gyermek előtti meztelenül mutatkozást kifejezetten javasolta, ezen túlmenően azonban mást nem. Ennek a megbeszélésnek megfelelően 1994. július 17-én, egy vasárnapi napon a vádlott és Sz.-né ruhátlanul feküdtek az ágyban, és nézték a televíziót. Ekkor a szobában tartózkodott az akkor 9 éves gyermekkorú leány is. A vádlott és Sz.-né is szeszes italt fogyasztott. A vádlott a szobában tartózkodó gyermeknek is mondta, hogy vesse le a ruháját, és jöjjön oda az ágyra. A gyermek ennek engedelmeskedett. Ezek után a vádlott azt mondta a gyermeknek, hogy megnézheti a nemi szervét és meg is foghatja. A gyermek a felszólításnak eleget tett, kezével elkezdte fogdosni a vádlottnak a nemi szervét, akinek a nemi szerve a fogdosás hatására megmerevedett. A további cselekmény folytatásának Sz.-né vetett véget azzal, hogy felszólította a vádlottat; a további cselekményeket hagyja abba, mely felszólításnak a vádlott eleget tett.

A vádlott és Sz.-né még az előző megbeszélés során megbeszélték azt is, hogy a természetes viselkedésbe beletartozik az is, hogy a vádlott és a gyermek egy kádban fog meztelenül fürdeni. Ezek után 1994 júliusában két egymást követő napon a vádlott Sz.-né előzetes beleegyezésével együtt fürdött a gyermekkorúval úgy, hogy a fürdés során a gyermekkorú a vádlott engedélyével a vádlott nemi szervét fogdosta és azzal játszott. A további közös fürdőzésnek az vetett véget, hogy amikor a vádlott harmadik nap is hívta a leányt a közös fürdőzésre, akkor Sz.-né ezt megtiltotta, mert nem látta helyesnek, hogy a gyermek a vádlott nemi szervével játszik fürdés közben.

1994. augusztus 17-én a vádlott a lakásban egyedül volt a gyermekkorú sértettel. A vádlott a lakásnak az ajtaját bezárta. A vádlott - amikor a lakásban csak a gyermekkorú volt jelen - lehúzta a nadrágját, elővette a hímvesszőjét és megkérdezte a gyermekkorút, hogy meg akarja-e fogni a megmerevedett hímvesszőjét. A gyermekkorú azt mondta, hogy most nem kíváncsi rá, ezért a vádlott a nadrágját felhúzta. Ezek után a vádlott beült a székbe, és ölébe ültette a gyermekkorút, és együtt nézték a mesét. Amikor a gyermek a vádlott ölében ült, a vádlott a ruhán keresztül a kezét a gyermek nemi szervére tette, a ruhán keresztül azt simogatta, majd a nadrágját lehúzva elővette az ismételten megmerevedett nemi szervét, és a gyermek kezét megfogva, a gyermek kezét a nemi szervére tette. Mivel a gyermek a kezét el akarta venni, ezért a vádlott folyamatosan fogta a gyermek kezét úgy, hogy azt a nemi szervén tartotta. Eközben a vádlott a ruhán keresztül simogatta a gyermek nemi szervét. A cselekménynek az vetett véget, hogy a vádlott meghallotta Sz.-né hazaérkezett, ezért a gyermeket elengedte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére súlyosításért és a büntetés végrehajtása felfüggesztésének a mellőzéséért.

A vádlott és védője is fellebbezett a szemérem elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alóli felmentésért, egyebekben pedig enyhítés érdekében.