EH 2010.2195 Az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő az eljárás, ha a bíróság a kiskorú által indított perben nem vizsgálja, hogy ki jogosult a kiskorú törvényes képviseletére, a jogi képviselő meghatalmazására, és az eljárás során a bíróság sorozatos mulasztásaival megakadályozza, hogy a beavatkozó eljárási jogait gyakorolja [1952. évi III. tv. 56. §, 57. §, 72. §, 1959. évi IV. tv. 86. §, 87. §].
A beavatkozó 2008. május 30-án az 1992. december 18-án kelt életjáradéki szerződés 5. pontjába foglalt használati jogának pótlólagos ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte a felperes tulajdonában álló, g.-i 1475 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan a felperesi jogelődök tulajdonjogát és beavatkozó tartási jogát bejegyző határozat kiegészítésével. A beavatkozói kérelmet a D. Körzeti Földhivatal 2008. július 14. napján kelt határozatában elutasította, figyelemmel arra, hogy időközben az ingatlanon harmadik személy (a felperes) jóhiszeműen jogot szerzett és a korábbi határozat kiegészítéséhez a felperes nem járult hozzá. A beavatkozó fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. december 1-jén kelt határozatában a fellebbezésnek helyt adott és az elsőfokú határozatot megváltoztatta, elrendelte a V. Körzeti Földhivatal D. Részlege határozatának kiegészítését, és a beavatkozó használati jogának a bejegyzését a g.-i 1475 hrsz.-ú, felperes tulajdonában álló ingatlanra. Az alperes megállapította, hogy a felperes - ellenérték nélküli szerzés miatt - nem jóhiszemű jogszerző és ezért a határozat kiegészítéséhez hozzájárulására nincs szükség.
Az alperesi határozat bírósági felülvizsgálata és az alperesi határozat hatályon kívül helyezése iránt a 17. életévében járó felperes nevében - az édesanyja meghatalmazása alapján eljáró - jogi képviselő nyújtott be keresetet. A felperes állította, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján ellenérték fejében, tehát jóhiszeműen szerezte meg a g.-i 1475 hrsz.-ú ingatlant, ezért a határozat kiegészítése hozzájárulásának hiányában törvénysértő. Sérelmezte a tulajdonszerzését megalapozó szerződés tekintetében folyamatban lévő polgári perre figyelemmel az eljárás felfüggesztésének elmaradását, az alperes alapelveket sértő és részrehajló eljárását, a tényállás feltárásának elmaradását, továbbá azt, hogy a használati jog bejegyzésére a gyámhatóság jóváhagyása nélkül került sor. Állította azt is, hogy a használati jog létre sem jött, a bejegyzés iránti követelés elévült.
Az elsőfokú bíróság a beavatkozót értesítette a beavatkozás lehetőségéről és a kitűzött tárgyalás időpontjáról, azonban ez az értesítés "ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz. A peres eljárás során az alperesi beavatkozó és a S.-team Zrt. beavatkozás iránti kérelmet terjesztett elő, a beavatkozás iránti kérelem előterjesztését követően a bíróság a tárgyalás időpontjáról sem a beavatkozót, sem az S.-team Zrt.-t nem értesítette. A 2009. május 19-én megtartott tárgyaláson - a felperes és az alperes jelenlétében - az elsőfokú bíróság a beavatkozó beavatkozási kérelmének helyt adott, az S.-team Zrt. beavatkozás iránti kérelmét elutasította, majd ezen a tárgyaláson meghozott ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, a beavatkozó fellebbezése ellenére az alperest nem kötelezte új eljárásra. Megállapította, hogy a felperes ajándékozással vegyes adásvétel útján szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát, ezért a korábbi közigazgatási határozat kiegészítéséhez a felperesnek, mint tulajdonosnak a hozzájárulására szükség lett volna, ennek hiányában a határozat kiegészítése - így a használati jog bejegyzése - jogszabálysértő. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 13. § (1) bekezdése alapján egyetértett azzal is, hogy a használati jog alapításához a gyámhivatal hozzájárulása szükséges. Nem vizsgálta a használati jog elévülését, figyelemmel arra, hogy az 1992. december 18-án kelt életjáradéki szerződés a használati jog tekintetében nem tartalmazott földhivatali bejegyzés iránti kérelmet. Az elsőfokú bíróság a feltárt anyagi jogi jogszabálysértés megállapítása mellett szükségtelennek tartotta az eljárási szabálysértések vizsgálatát.
A jogerős ítélet ellen a beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozott. Álláspontja szerint a jogsértő volt, hogy a kiskorú felperes nevében eljáró ügyvéd meghatalmazását kizárólag az egyik törvényes képviselő írta alá, és a meghatalmazás szabályszerűségét az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, és a perbeli képviselet hiányának jogi konzekvenciáit az elsőfokú bíróság nem vonta le, mely okból a jogerős ítélet sérti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 157. § a) pontját, illetőleg 130. § (1) bekezdés i) és j) pontjában foglaltakat. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a beavatkozás lehetőségéről nem értesítette a Pp. 54. § (1) bekezdése, Pp. 327. § (1) bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK 9. számú állásfoglalása ellenére, továbbá a Pp. 57. § (2) bekezdését sértve, részére a keresetlevelet és a perben keletkezett egyéb iratokat (ellenkérelem, végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés, előkészítő irat) nem küldte meg, továbbá a beavatkozási kérelmét késedelmesen szerelte az iratokhoz. Állította, hogy az alperesi határozat végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkező döntés kézbesítésének elmaradása jogorvoslati jogának gyakorlásában akadályozta. Hiányolta a tárgyalásról szóló értesítését és erre figyelemmel állította, hogy az elsőfokú bíróság jogsértően állapította meg a 2009. május 19-i tárgyalás jegyzőkönyvében, hogy a felek szabályszerű idézésre megjelentek. Kifogásolta a Pp. 56. § (3) bekezdése és a 57. § (2) bekezdése alapján, hogy az S.-team Zrt. - beavatkozási kérelme ellenére - a bírósági tárgyalásra idézést nem kapott, a perben keletkezett iratokat számára a bíróság nem küldte meg és beavatkozási kérelmének elutasítása ellen jogorvoslattal nem élhetett.
Az ügy érdemét érintően állította, hogy a felperes az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. § (3) bekezdésére alapján nem ellenérték fejében és ezért nem jóhiszeműen szerzett tulajdont, a korábbi földhivatali határozat kiegészítéséhez a hozzájárulására nem volt szükség. Utalt arra, hogy a felperesi jogszerzést eredményező, 1995. július 20-án kelt szerződésből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes ténylegesen dr. K. A.-nétól és B.-O. Zs.-től ajándékba kapta a g.-i 1475 hrsz.-ú ingatlan 1/2-1/2 tulajdoni hányadát. E körben utalt a PK 81. számú állásfoglalására és a kapcsolódó bírósági gyakorlatra.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Állította, hogy B.-O. Zs. szülői felügyeleti joga szünetel tekintettel arra, hogy szülői felügyeleti jogával korrelációban álló kötelezettségeinek folyamatosan nem tesz eleget, és a felperessel szemben apaság vélelmének megdöntése iránt pert kezdeményezett, mely azt jelenti, hogy hallgatólagosan lemondott szülői felügyeleti jogának gyakorlásáról. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartva és a jogszabályok helyes értelmezésével hozta meg döntését, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sérti. Hivatkozott arra is, hogy az alperesi beavatkozó nem jogosult az S.-team Zrt. nevében eljárási kifogások előterjesztésére. Az ügy érdemét érintően változatlanul állította, hogy ajándékozással vegyes adásvétellel - azaz ellenérték fejében és jóhiszeműen - szerezte meg a g.-i ingatlan tulajdonjogát, ez okból a korábbi tulajdonosok tulajdonjogát bejegyző határozat csak hozzájárulásával egészíthető ki. Utalt rá, hogy a beavatkozó sohasem lakott a g.-i ingatlanban, annak használatára nem szorult, a használati joga elévült.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A beavatkozó felülvizsgálati kérelmének érdemi elbírálására nem volt lehetőség, mert az elsőfokú bíróság az eljárás olyan lényeges szabályait sértette meg, hogy a súlyosan törvénysértő eljárásban meghozott jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatára nincs lehetőség.
A Pp. 324. § (1) bekezdése folytán a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben is alkalmazandó Pp. 72. §-a alapján az elsőfokú bíróság a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az eljárás bármely szakaszában köteles vizsgálni, e kötelezettsége a keresetlevél előterjesztését követően a tárgyalás előkészítő szakaszában is fennáll, különösen, hogy a Pp. 124. § (1) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a keresetlevelet az előterjesztést követően haladéktalanul köteles megvizsgálni a bíróság, és amennyiben szükséges a hiány pótlása iránt kell intézkednie, illetve a keresetlevelet - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - idézés kibocsátása nélkül el kell utasítania.
A felperes tizennegyedik életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú volt a perindítás idején, ezért jognyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - a Ptk. 12/A. § (2) bekezdése alapján törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. A kiskorú törvényes képviselete a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. év IV. törvény (Csjt.) 71. § (2) bekezdése és 86. § (1) bekezdése alapján a szülői felügyeletet gyakorló szülő kötelessége. A Csjt. 72. §-a alapján a szülői felügyeletet a szülők együttesen is gyakorolhatják, de azt - akár megegyezés, akár bíróság döntése alapján - egyik szülő is gyakorolhatja. Ezért a kiskorú felperes perindítása esetén az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna annak vizsgálatát, hogy a felperes törvényes képviseletét a külön élő szülők együttesen vagy közülük egyikük - akár bírósági döntés, akár erre irányuló külön megállapodás alapján - önállóan látja el, így a kiskorú nevében ki jogosult eljárni és a jogi képviselő részére meghatalmazást adni. Vizsgálnia kellett volna azt is, hogy kizárható-e valamely szülő képviseleti joga a Csjt. 87. § (1) bekezdése alapján. A törvényes képviseleti jog kérdése kihat a felperes nevében eljáró jogi képviselő meghatalmazásának - és ezzel a perindítás - szabályszerűségére is, ezért e körülmények érdemi vizsgálata nélkül és a tárgyalás megfelelő előkészítése hiányában - e körben hiánypótlás kibocsátása nélkül - érdemi tárgyalásra nem kerülhetett volna sor.
A beavatkozó beavatkozás lehetőségéről szóló tájékoztatására a Pp. 54. § (1) bekezdése, de a közigazgatási perekre irányadó Pp. 332. § (5) bekezdése alapján is köteles a bíróság, mert a beavatkozót, mint a közigazgatás eljárásban ellenérdekű felet értesítenie kellett ezen eljárásjogi lehetőségről. Az elsőfokú bíróság a beavatkozó értesítését megkísérelte a közigazgatási iratok között fellelhető címről, azonban ez az értesítés "ismeretlen" jelzéssel érkezett vissza. Az alperesi beavatkozó kérelmének beérkezését követően a bíróság ismételt értesítése szükségtelenné vált. Azt azonban alappal kifogásolta az alperesi beavatkozó, hogy a kérelmének előterjesztését követően az elsőfokú bíróság a perben keletkezett iratokat (ellenkérelem, felperesi előkészítő irat) részére nem küldte meg a Pp. 57. § (2) bekezdésének rendelkezése ellenére és a kitűzött tárgyalás időpontjáról sem értesítette, mert az "ismeretlen" jelzéssel visszaérkezett hivatalos irat a Pp. 99. § (2) bekezdése szerinti szabályszerű kézbesítésnek nem minősült, így a kézbesítés sikertelenségéről az érdekelt feleket a Pp. 98. §-a alapján értesítenie kellett volna. Az elsőfokú bíróság mulasztásai azt eredményezték, hogy a beavatkozó a peres felek perbeli nyilatkozatait nem ismerte meg, és azokra érdemben nem tudott válaszolni, továbbá a tárgyaláson sem tudott részt venni, az ott elhangzottakra sem tudott észrevételt tenni, így eljárási jogainak gyakorlásában a beavatkozó akadályozott volt, és az elsőfokú bíróság lényegében úgy hozott jogerős ítéletet, hogy a beavatkozó jogi álláspontját nem ismerte meg, azt az ellenérdekű felperes álláspontjával ütköztetni sem tudta.
Az alperesi beavatkozó az S.-team Zrt. képviseletére nem jogosult, ezért a perbe beavatkozni szándékozó társaság érdekeinek és jogainak védelmében nem léphet fel, mely okból a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálta a beavatkozónak az S.-team Zrt. eljárási jogainak állított sérelmével kapcsolatban előterjesztett kifogásait.
Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság nem biztosította a beavatkozó részére a tisztességes eljárást, és azt, hogy eljárási alapjogait - az eljárásban való részvételhez, iratmegismeréshez és nyilatkozattételhez való jogát - gyakorolja, súlyosan jogszabálysértő eljárást folytatott le, és ezek a törvénysértések kihatással voltak az ügy érdemében hozott döntés jogszerűségére is, mert a beavatkozó jogi álláspontjának megismerése nélkül határozott, így a beavatkozó által a felülvizsgálati eljárásban előterjesztett kifogások érdemi elbírálására az elsőfokú eljárásban sor sem került, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Kfv. II. 37.823/2009.)