A Balassagyarmati Törvényszék P.20486/2007/14. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 123. §, 235. §, 249. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §, 355. §] Bíró: Nagy Andrea

... Megyei Bíróság

17. P. 20 486/2007/14. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A...Megyei Bíróság .../..../ ügyvéd által képviselt ... szám alatti felperesnek - OIT Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Osztálya /..../ által képviselt ... szám alatti alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 139.000,- /Egyszázharminckilencezer/ forintot kártérítés címén, ezen összeg után 2007. április 12. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot, és 20.000,- /Húszezer/ forint összegű perköltséget.

Ezt meghaladóan a bíróság a kereseti kérelmet elutasítja.

Az ítélet ellen a ... Ítélőtáblához címzett, a ...Megyei Bíróságnál az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül 3 példányban előterjesztethető fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a teljesítési határidővel, a késedelmi kamattal kapcsolatos, ha az csak a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozik, ha az ítélet indokolása ellen irányul, feltéve, hogy a felek a fellebbezésben a fellebbezés tárgyaláson történő elbírálását nem kérték.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A megyei bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a perben a becsatolt okiratok és a ... Városi Bíróság .... számú iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes a ...Városi Bíróságon 2005. szeptember 13-án kereseti kérelmet terjesztett elő ...-vel szemben egy laptop számítógép kiadása iránt.

...-né megbízási szerződés alapján biztosításközvetítői tevékenységet folytatott a felperes részére. Ezen jogviszony fennállása alatt 2004. október 21. napján a felek között megállapodásnak címzett szerződés jött létre, amelyben a perbeli laptop számítógépet, melyet a ... Kft-vel megkötött operatív lízingszerződés alapján lízingelt a felperes, az alperes használatába adta.

A megállapodás 3. pontjában rögzítették a lízingdíjat, amelynek összegét a felperes az alperesnek járó jutalékból vonta le.

A megállapodás 4. pontjában azt rögzítették, hogy amennyiben az alperes a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy 7 napot meghaladó késedelembe esik, a felperes a használati jogot az alperestől megvonja. A megvonás esetén az alperes a következő munkanapon köteles a számítógépet és annak tartozékait a felperes részére visszaszolgáltatni.

...-né alperes a megbízási szerződést 2004. december 28. napján azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással szüntette meg. A laptopot nem adta ki a felperesnek, lízingdíjakat pedig azért nem fizetett, mert megbízási jogviszonyából eredő követelésére hivatkozott.

A felperes a kereseti kérelme mellékleteként becsatolta a laptop használatba adására vonatkozó megállapodást, amelyet munkatárs elnevezéssel ...-né írt alá. A szerződés az aláírás résznél nem tünteti fel a Bt. megjelölését, nem szerepel azon a Bt. bélyegzője, továbbá az a megnevezés sem, hogy azt ...-né a Bt. képviselőjeként írta volna alá. A kereset mellékleteként becsatolt rendkívüli felmondó levél ugyancsak ...-né nevében és az ő részéről került aláírásra, az a Bt-re való utalást sem tartalmaz.

A per során a felperes és az alperes egyaránt jogi képviselővel járt el, az alperesi képviselő részére a megbízást ...-né adta.

A per során az alperes a kereseti kérelem elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy a felperessel kötött megbízási szerződés alapján végzett biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatban a felperessel szemben fennálló jutaléktartozás iránti igénye magasabb, mint a felperesi követelés összege. A perben a vizsgálódás tárgyát elsősorban az képezte, hogy a laptop használatba adására vonatkozó szerződés lízing, avagy más szerződésnek tekintendő-e, és az alperesnek van-e visszatartási joga a laptop vonatkozásában.

A ...Városi Bíróság ... számú, 2006. május 16-án meghozott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja a felperes birtokába a per tárgyát képező személyi számítógépet és tartozékait. Kötelezte továbbá az alperest a felperes részére 21.585,- Ft eljárási illeték és 60.000,- Ft ügyvédi munkadíj címén felmerült perköltség megfizetésére.

A bíróság ítéletében megállapította azt, hogy a felperes a megbízási szerződés alapján végzett biztosításközvetítő tevékenységére figyelemmel adta a perbeli számítógépet az alperes használatába, amit egyértelműen alátámaszt az a tény, hogy az alperes a felek közötti megállapodásban munkatársként szerepel. Az alperes felmondásával a felek közötti megbízási jogviszony megszűnt, így megszűnt az a lényeges körülmény is, melyre figyelemmel a perbeli számítógépet használatba kapta, ezért kötelezte a bíróság az alperest a Ptk. 433. §. /2/ bekezdés alapján a bérlet tárgyának felperes részére történő visszaadására. Mivel az alperesi jutalékkövetelés nem tekinthető a számítógép vonatkozásában létrejött bérleti jogviszonyból eredő igénynek, a városi bíróság álláspontja szerint ...-né alapozottan sem élhet a számítógép visszatartásának jogával. A városi bíróság a felek között a laptop használatára vonatkozóan létrejött megállapodásról megállapította, hogy az tartalma alapján nem lízing, hanem dologbérleti szerződésnek minősül.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve az I. fokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását, felperesnek I. és II. fokú perköltségeiben való marasztalását.

A jelen per alperesének ... számú eljárásában 2006. szeptember 28-án megtartott tárgyaláson a felperes képviseletében szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg senki, alperes és jogi képviselője a tárgyaláson megjelentek. A tárgyaláson az alperes beszámolt arról, hogy a felperessel 1997-ben kötötte meg a biztosításközvetítésre vonatkozó megbízási szerződést saját személyében. Bírói kérdés alapján közölte utóbb azt, hogy amikor a laptopra vonatkozó megállapodás született, akkor már a Bt. nevében kötötte, mert utóbb alakultak át Bt-vé, melynek Bt-nek ő a beltagja, a volt férje pedig a kültag. Előadta azt, hogy a jutalék a Bt-nek járt, a levont lízingdíjak a Bt. könyvelésében elszámolásra kerültek. A felperes úgy a levont jutalékot, mint a lízingdíjat is a Bt-vel számolta el. Kérdés alapján elismételte, hogy a Bt. beltagjaként írta alá a szerződést, a megbízási szerződés másolata nincs nála.

Az alperes, mint polgári II. fokú bíróság 5. számú ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- Ft mindkét fokú perköltséget.