BH 1986.2.64 Az örökhagyó házastársa annak a vagyonnak a haszonélvezetét örökli meg, amely az örökhagyó hagyatékához tartozott. Nem részesülhet a hagyatékból az a leszármazó, aki az örökhagyó előtt meghalt. Így e leszármazónak a házastársát az öröklésből való kiesés folytán a soron következő örökösök által megörökölt hagyatékon özvegyi haszonélvezeti fog nem illeti meg [Ptk. 600. § a) pont, 615. § (1) bek.].

Az örökhagyó 1983. december 14-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örökösei: négy élő gyermeke, valamint még az örökhagyó előtt meghalt gyermek jogán annak két leszármazója, míg az örökhagyó túlélő házastársát özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.

A közjegyző hagyatékátadó végzésével az örökhagyó hagyatékát a törvényes öröklés rendje szerint adta át az örökhagyó leszármazóinak, a hagyaték 1/5 részén azonban az örökhagyó korábban meghalt fia jogán annak özvegye részére özvegyi haszonélvezeti jogot biztosított. A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

A jogerős hagyatékátadó végzésnek ez utóbbi özvegyi haszonélvezeti jogot biztosító rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Ptk. 600. §-ának a) pontja értelmében kiesik az öröklésből, aki az örökhagyó előtt meghal. A kiesés tehát azt jelenti, hogy a kiesett örökös személyében nem részesül a hagyatékból. Az öröklés feltétele ugyanis az, hogy az örökös az örökhagyót túlélje.

A Ptk. 615. §-ának (1) bekezdése szerint az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl.