BH+ 2007.5.196 Csempészet mellett az adócsalás a vámterhek részét képező adók meg nem fizetése miatt bűnhalmazatban nem állapítható meg, az alaki halmazat látszólagos [Btk. 12. § (1) bek., 310. §, 312. §].

A S.-i Városi Bíróság a 2001. június 8-án meghozott - és a megyei bíróság ítélete folytán 2002. február 4-én jogerőre emelkedett - ítéletével H. T. I. r. terheltet 4 rendbeli társtettesként elkövetett, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, 2 rendbeli felbujtóként megvalósító csempészet bűntette és 1 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt - halmazati büntetésül - 4 év 6 hó börtönre, 5 évi közügyektől eltiltásra valamint 3 000 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén 10 000 forintonként rendelte egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. Megállapította továbbá azt is, hogy az I. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az irányadó tényállás a következőket tartalmazza:

Az I. r. terhelt testvérével közösen tulajdonosa a H.-M. Kft.-nek. A terhelt havi jövedelme 40-50 000 Ft, nős, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

Az I. r. terhelt B. J. II. r. terhelttel üzleti kapcsolatban állt. A II. r. terhelt viszont ismerte Sz. B. III. r. terheltet, aki a Vám- és Pénzügyőrség egyik Vámhivatalánál dolgozott pénzügyőrként.

1999. március 10-én az I. r. terhelt javaslatára és az általa biztosított pénzből Z. Cs. V. r. terhelt megvásárolta a Kft. 75%-os üzletrészét és egyben a társaság ügyvezetője is lett. Az V. r. terhelt az I. r. terhelt megbízásából a Kft. részére raktárépületet bérelt és az I. r. terhelt a bérleti díjat is általa juttatta el a tulajdonosoknak. A terheltek megállapodása alapján az V. r. terhelt feladata volt, hogy a Kft. által külföldről Magyarországra hozott anyagokat vámkezeltesse. Az egyes ügyletek lebonyolításáért az I. r. terhelt az V. r. terheltnek havi 4-500 000 forintot ígért.

1999 tavaszán az I. és II. r. terhelt elmondta a III. r. terheltnek azt a tervüket, hogy jövedéki terméket szándékoznak nem jövedéki termékként az országba behozni és vámkezeltetni, elkerülve ezzel a lényegesen nagyobb mértékű vám- és jövedéki adó megfizetését. A III. r. terhelt részére az I. és II. r. terhelt minden egyes sikeres vámkezelés után 80 000 forintot ígért. A Kft.-nek történő első vámkezelés előtt az I. r. terhelt felkereste a lakásán a III. r. terheltet és jelezte az érkező szállítmányt, egyben megbeszélték a vámkezelés lebonyolításának módját is.

A Kft. első szállítmányának vámkezeltetését az I. r. terhelt iránymutatásának megfelelően az V. r. terhelt intézte. 1999. március 25-én reggel a kitöltött vámokmányokkal a vámudvarhoz ment és átadta - a III. r. terhelt korábban vámügynökként dolgozó házastársának útmutatásai szerint kitöltött - vámokmányokat a III. r. terheltnek. A III. r. terhelt elintézte a vámkezelést, belenézett a kamionba és kitöltötte a munkalapot. A Kft. nevében az V. r. terhelt 1999. március 25-én 22 589 liter "illatszergyártáshoz használt nyersanyagkeverék" belföldi forgalom számára történő vámkezelését kérte 33302901099 vámtarifaszám alatt. E vámtarifa alapján a termék után 89.593 Ft vámot, 27.600 forint környezetvédelmi termékdíjat és 404.604 forint import áfát kellett megfizetnie a Kft-nek, ami meg is történt. A behozott áru meghatározóan alkoholt és vizet tartalmazott, lényeges jellemzője a megközelítőleg 77 térfogatszázalék tartalmú alkohol volt. Ebből következően a helyes vámtarifaszám 2208909900 lett volna, az áru megnevezése pedig "nem denaturált etilalkohol, kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal". A helyes vámtarifaszám alkalmazása mellett pedig 1 045 256 Ft vámot, 24 192 826 Ft jövedéki adót, 6 689 726 forint áfát és 27 600 Ft környezetvédelmi termékdíjat kellett volna megfizetni a Kft. által behozott 22 589 liter folyékony anyag, mint vámáru után. A vámárú értéke 6 090 330 forint volt. A cselekmény elkövetésében az irányító, kezdeményező, szervező és utasítást adó szerepet az I. r. terhelt látta el, a tényleges kivitelezési, végrehajtási feladatokat a vámkezelés során - a III. r. terhelt közreműködésével és segítségével - az V. r. terhelt végezte. A Kft. nevében behozott áru utáni adófizetési kötelezettség ténylegesen a kft. mögött álló az I. r. terheltre hárult, az ez alóli kibúvásban nyújtott számára segítséget a III. és V. r. terhelt. Az ilyen módon okozott adóbevétel-csökkentés a jövedéki adó tekintetében 14 192 826 Ft-ot, az általános forgalmi adó tekintetében 6 287 122 Ft-ot, míg a vámot illetően 955 663 forintot tett ki.

1999. április 13-án az I. r. terhelt kezdeményezésére, a V. r. terhelt közreműködésével H. G. és S. J. kft.-jének üzletrészeit vásárolta meg, anélkül azonban, hogy a kft.-ben bármilyen gazdasági tevékenységet szándékoztak volna folytatni. A kft.-vel kapcsolatos cégbírósági ügyeket, valamint kft. részére történő raktárbérlést az I. r. terhelt utasításai szerint a IV. r. terhelt intézte.

Az említett kft. nevében 1999. július 30-án történt árubehozatalt megelőző napon a II. r. terhelt telefonon értesítette a IV. r. terheltet, aki a lakásán felkereste a III. r. terheltet és ott - a II. r. terhelt által megadott adatok alapján - kitöltötték a vámokmányokat. A vámkezelés napjának reggelén az I. r. terhelt adta át a IV. r. terheltnek a vámkezeléshez szükséges pénzösszegeket.

A kft. 1999. július 30-i szállítmánya munkakezdés előtt megérkezett a III. r. terhelt munkahelyére, a vámudvarba, ahol a vámáru nyilatkozatot a III. r. terhelt nézte át és a kamion átvizsgálása, nélkül elvégezte a vámkezelést. Az kft. részére beérkező 24 000 liter folyékony anyag vámokmányok szerinti megnevezése illatszeripari alapanyag, vámtarifaszáma pedig 3302901099 volt. E vámtarifaszám alapján a behozott áru után 91 843 forint vámot, 19 320 forint környezetvédelmi termékdíjat és 426 496 forint import áfát kellett megfizetnie a kft.-nek, amelynek eleget is tett. A kft. által behozott áru lényeges jellemzőjét az alapanyag természete és mennyisége alapján az etilalkohol adta, melynek térfogatszázaléka meghaladta a 80%-ot, így a behozott árú helyes vámtarifa száma 2207100000, az áru megnevezése pedig "nem denaturált etilalkohol, legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal" lett volna. A helyes vámtarifaszám alkalmazása mellett pedig a behozott vámáru után 31 382 400 forint jövedéki adót, 2 502 038 vámot, 19 320 Ft környezetvédelmi termékdíjat és 8 750 445 forint áfát kellett volna megfizetni. Az kft. nevében behozott áru vámértéke 7 677 773 forintot tett ki. Az áru külföldi beszerzését és továbbítását Magyarországra a II. r. terhelt végezte, az áru vámkezelésének lebonyolítása pedig a IV. r. terhelt feladata volt, amelyhez a III. r. terhelt segítséget nyújtott. Az áru utáni adófizetési kötelezettség ténylegesen - a kft. mögött álló - I. r. és II. r. terheltre hárult, ezen adófizetési kötelezettség alóli kibúvásban számukra a III. és IV. r. terhelt nyújtott segítséget. Az ilyen módon okozott adóbevétel-csökkenés a jövedéki adó tekintetében 31 382 400 forint, az általános forgalmi adó tekintetében 8 323 949 forint, a vámot érintően pedig 1 913 395 forint volt.