MK 69. szám (MK-PK-GK-KK 69. szám)

A Pp. 103. §-a (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából mind a szombatot, mind a vasárnapot - amikor a bíróságon a munka szünetel - munkaszüneti napnak kell tekinteni.

A Pp. 103. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. E rendelkezés célja, hogy a fél ne mulassza el az eljárási cselekményt pusztán azért, mert a határidő utolsó napja olyan napra esik, amikor a munka általában szünetel, s így pl. a beadványt sem a bíróságon benyújtani, sem postára adni nem tudja.

A bíróságok előtti eljárásban kizárólag a Pp. szabályai az irányadók. A Pp.-ben megjelölt határidők számítására ezért nem vonatkoznak a munkaügyi szabályok. Az általános szóhasználat szerint pedig, a tényleges helyzetnek is megfelelően, a szombat, a vasárnap és az állami ünnepnapok a munkaszüneti napok.

A hivatkozott szabály helyes értelme szerint ezért az ott említett munkaszüneti napon az Mt. 125. §-ának (2) bekezdésében felsorolt munkaszüneti napok mellett a szombatot és a vasárnapot is érteni kell. Amikor ugyanis a határidő utolsó napja ezekre a napokra esik, semmivel sem kevésbé indokolt és szükséges annak biztosítása, hogy a határidő csak a következő munkanapon jár le, mint azokban az esetekben, amikor a határidő utolsó napja a munkajogi értelemben vett munkaszüneti napok valamelyike.

(Az MK 69. és az MKT-PKT-GKT 1/1979. számú összevont állásfoglalás)