A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21506/2010/7. számú határozata szerződés teljesítése tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 47. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 28. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Fehér Ferenc

Pfv.VII.21.506/2010/7.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nyuliné dr. Honti Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ivanovits Andrea ügyvéd által képviselt alperes ellen támogatási szerződés teljesítése iránt a Fővárosi Bíróságon 17.G.40.594/2006. szám alatt indult perében a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.062/2010/3. számú közbenső ítélete ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 500.000 (Ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

2002. novemberében a felperes a SAPARD program keretében az alperes jogelődjének pályázati felhívására "mezőgazdasági úthálózat fejlesztése és javítása" elnevezéssel pályázatot nyújtott be. 2003. júliusában az alperes jogelődje értesítette a felperest, hogy 23.165.679 forint összegű támogatást nyert. További egyeztetéseket követően 2004. július 30-án a felek támogatási szerződést kötöttek egymással. E szerint a felperes 21.182.719 forint támogatásra vált jogosulttá, ami a projekt összes költségének legfeljebb 75 %-át teheti ki. A felperes a ... hrsz-ú út kiépítését, a ... hrsz. alatti malomcsatornán átvezető híd felújítását, és a ... hrsz. alatti malomcsatornán korábban megvolt, majd megsemmisült híd visszaépítését vállalta. A felperes 2004. október 27-én benyújtotta az első mérföldkő elszámolását, majd 2004. december 16-án a második és harmadik mérföldkő elszámolását is, melyek összevonását utóbb 2005. február 7-én az alperes elfogadta.

2005. február 24-én azonban az alperes arról értesítette a felperest, hogy szabálytalansági eljárást indított, majd 2005. április 13-án elállt a támogatási szerződéstől. Az elállás indokaként arra hivatkozott, hogy 1. a ... hrsz-ú út és a hozzátartozó híd közcélú hasznosítása nem biztosított, a közforgalom előtti megnyitás feltételei nem állnak rendelkezésre; 2. az építési napló alapján az első mérföldkő során elvégzett és leszámlázott munkanemek megkérdőjelezhetőek, a munkavégzés helyrajzi száma nem egyértelmű; 3. a ... hrsz-on tervezett teljesen elbontott és megsemmisült híd valójában a ... hrsz-on található műemlék jellegű vízimalom tartozéka, és nem mezőgazdasági utakat köt össze, a híd támogatásának hiányában pedig a projekt nem valósul meg a jogszabályban előírt legalább 75 %-os mértékben; 4. a tételes számlarészletezőből megállapítható, hogy a felperes több olyan munkát is elvégzett, amelyet korábban nem tervezett, és szerepelnek olyan tételek is, amelyek nem kapcsolódnak a támogatott projekt beruházásához.

A felperes keresetében 21.182.719 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes jogszerűtlenül állt el a szerződéstől, így a támogatás összegét meg kell fizetnie.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítélet megváltoztatta, és közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes jogosulatlanul állt el a 2004. július 30-án kelt támogatási szerződéstől, és köteles a felperes szerződésszerű teljesítésével arányos támogatás megfizetésére.

A jogerős ítélet indokolása szerint a felek között a mezőgazdasági úthálózat fejlesztését célzó pályázat alapján a Ptk-ban nem szabályozott, atipikus támogatási szerződés jött létre. A szerződéstől azonban az alperes jogszerűtlenül állt el. A felújítandó út közforgalmi jellegét ugyanis sem a SAPARD tervvel kapcsolatos jogszabályok, sem a pályázati kiírás, sem a támogatási szerződés nem szabta feltételül. A ... hrsz. alatti malomcsatorna fölött átívelő, a felperes által újjáépített híd pedig nem a malom tartozéka, hanem az út műtárgya az 1988. évi I. törvény 47. § j) pontja értelmében. Ebből pedig az következik, hogy a híd a Ptk. 95. § (1) bekezdése alapján az út alkotórészének minősül.

Az 1988. év I. törvény 47. § h) pontja határozza meg - a másodfokú bíróság érvelése szerint - az út fogalmát, az i) pont pedig a közforgalom elől elzárt magánút fogalmát. A földút fogalmát a 15/2000. (XI.16.) KÖVIM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja és a KRESZ I. függelék 1. cím sz) pontja adja meg, a szilárd burkolatú út fogalma ez utóbbi jogszabály t) pontjában található. Főszabály szerint az utat be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba, de e rendelkezések alól az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 28. § (2) bekezdése kivételt határoz meg. E szerint ugyanis az út térképi feltüntetése nem szükséges, ha egy adott ingatlan területének útként használt része nem haladja meg a 400 m2-t. A mezőgazdasági út fogalmát jogszabály külön nem jelöli meg.

Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy a ... hrsz. alatti ingatlanon lévő földút, illetve az e nyomvonalon a felperes által létesített szilárd burkolatú út útkénti minősítéséhez az Inytv. 28. § (2) bekezdése értelmében az út térképi feltüntetése nem volt szükséges. Ez pedig azt jelenti, hogy a ... hrsz. alatti malomcsatorna fölött átívelő híd mindkét oldalon közúthoz kapcsolódik. Egyik oldalon ugyanis a ... hrsz. alatti ingatlanon lévő magánúton át a ... hrsz-ú önkormányzati tulajdonú úthoz, a másik oldalon pedig nem vitásan a ... hrsz-ú közúthoz csatlakozik. Az is megállapítható, hogy mindkét híd, és a felperes által felújított útszakasz is mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokhoz vezető közutakat köt össze, tehát a pályázat célja megvalósult.