BH 2013.3.76 Lényeges eljárási szabálysértés, ha a tanács összetételében bekövetkezett változáskor a folytatólagos tárgyaláson a tanács elnöke az iratokat nem ismerteti, ezt a tárgyalási jegyzőkönyvben nem rögzíti [Pp. 144. §, 252. § (2) bekezdés].

A felperes 1992. augusztus 1-jétől állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban.

Az alperes 2008. január 30-án közölt felmentésével a felperes közalkalmazotti jogviszonyát 2008. augusztus 31. napjával megszüntette.

A felperes a keresetében kérte a felmentés jogellenességének megállapítását és az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. Ezen túlmenően nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az illeték kivételével helybenhagyta.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének történő helyt adást, vagy az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását.

Egyebek mellett azzal érvelt, hogy a periratokból megállapíthatóan az elsőfokú eljárásban több alkalommal változott a bírói tanács összetétele, a tárgyalások azonban erre tekintet nélkül kerültek megtartásra és ülnökként részt vett az eljárásban az alperes egyik munkavállalója is. Mindezek hozzájárulhattak a kereset elutasításához.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A felperes már az elsőfokú eljárás során - az el nem bírált - 26. sorszámú jegyzőkönyv-kijavítási kérelmében sérelmezte a 2009. október 27-én megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének tartalmával kapcsolatban, hogy "az ülnökök személyében az előző tárgyalás óta történt változást figyelmen kívül hagyja, és a vonatkozó tényeket valótlanul rögzíti".

A Pp. 144. §-a szerint ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem azokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.

Az elsőfokú eljárásban a bíróság a fenti eljárási szabály megsértésével sem a 11., sem pedig a 17. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben nem rögzítette a tanácsváltozás tényét és nem került sor iratismertetésre sem. Az addigi eljárásban részt nem vevő ülnökök nem ismerhették meg a korábban keletkezett iratokat.

A 2009. október 27-én kelt jegyzőkönyv iratellenesen rögzíti, hogy az előző tárgyalás óta a tanács összetételében nem történt változás, ugyanis az egyik ülnök személye ismét változott. Ennek ellenére a Pp. 144. §-ában meghatározott módon iratismertetésre ismét nem került sor. A fentiek szerint a munkaügyi bíróság több esetben tartott úgy tárgyalást, hogy a tárgyaláson részt vevő ülnökök az eljárási szabálynak megfelelő módon nem ismerték az előzményi iratokat. E tekintetben helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy ez a körülmény befolyásolhatta a kereseti kérelmének elbírálását, így lényeges eljárási szabálysértésnek minősül.

A Pp. 252. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.

A másodfokú bíróság ennek ellenére a fenti hivatalból is vizsgálandó körülményt figyelmen kívül hagyva hozta meg a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyó jogerős döntését.

A felperes a 2009. május 15-én érkezett 19. sorszámú beadványában megállapítási keresetet terjesztett elő, amelyben annak megállapítását kérte, hogy a foglalkoztatásra irányuló jelenlegi jogviszonya közalkalmazotti jogviszony, amely 2008. szeptember 1-jétől fennáll. Az eljárt bíróságok a felperesnek ezt a kérelmét nem tekintették önálló kereseti kérelemnek, a felmentési idő lejártát követő időszakkal csak a felmentés jogellenességének körében foglalkoztak. A munkaügyi bíróság az ítéletének indokolásában a felperes felmentés utáni jogviszonyának a jellegével annyiban foglalkozott, hogy az mennyiben támasztja alá azt a felmentés jogellenességének bizonyítására szolgáló hivatkozást, amely szerint a felmentés után is volt lehetőség a felperes alperesnél történő további foglalkoztatására.

Helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy e kereseti kérelme kapcsán a bíróság a Pp. 3. § (3) bekezdésébe ütköző módon nem tájékoztatta a feleket a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, ennek megfelelően a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatására sem került sor.

Mindezekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a munkaügyi bíróságnak tisztáznia kell, hogy a felperes pontos kereseti kérelme mire irányul, amennyiben megállapítási keresetet is előterjeszt, vizsgálni kell azt is, hogy ennek a Pp. 123. §-ában írt feltételei fennállnak-e.

A kereseti kérelem tartalmának megfelelően a feleket a Pp. 3. § (3) bekezdése szerint tájékoztatni kell a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének a következményeiről.

Amennyiben az eljárás során a tanács összetétele megváltozik, úgy a Pp. 144. §-a szerint kell ismertetni a korábban keletkezett iratokat és az ismertetés megtörténtét a Pp. 117. §-ára tekintettel a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

Amennyiben a megismételt eljárásban az eljáró tanácsnak az alperes volt alkalmazottja is a tagja, úgy nyilatkoztatni kell a felperest az ezzel összefüggő kifogása kapcsán, hogy azt kizárási kérelemként [Pp. 23. § (1) bekezdés e) pont] terjeszti-e elő.

(Kúria Mfv. I. 10.853/2011.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Fővárosi Bíróság 49.Mf.634.994/2010/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. december 17. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

v é g z é s t :

A Kúria a Fővárosi Bíróság 49.Mf.634.994/2010/4. számú ítéletét a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.1176/2008/25. számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét 330.000 (háromszázharmincezer) forintban állapítja meg.

I n d o k o l á s :

A felperes 1992. augusztus 1-jétől állt az alperessel közalkalmazotti jogviszonyban magánénekes munkakörben.

Az alperes főigazgatója a 2007. december 5. napján kelt 8/2007. számú főigazgatói utasításban az alperes szervezeti egységeiben engedélyezett létszámok, álláshelyek meghatározásáról, valamint létszámcsökkentés és átszervezés elrendeléséről rendelkezett. A főigazgató utasítása azt tartalmazta, hogy az alperes szervezeti egységeinek álláshelyeit az utasításhoz mellékelt táblázatban foglaltaknak megfelelően határozza meg, a Kjt. 30. § (1) bekezdés b) pontnak megfelelően létszámcsökkentést, átszervezést rendel el, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium által engedélyezett 908 fős létszámból 33,75 álláshelyet további intézkedésig zárol.