A Szegedi Törvényszék G.40266/2010/20. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 251. §, 252. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 11. §, 38. §, 58. §] Bíró: Lakatos Péter

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Törvényszék G.40266/2010/20.*, Szegedi Ítélőtábla Gf.30334/2011/7., Kúria Gfv.30025/2012/15. (BH+ 2012.10.431)

***********

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓG

7.G.40.266/2010/20.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Megyei Bíróság a dr. Sebők Imre Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Sebők Imre ügyvéd) által képviselt felperes neve, felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek - a dr. Tarr Ágnes ügyvéd által képviselt I. rendű alperes neve,I. rendű alperes címe szám alatti székhelyű I. r., a 2. számú Miskolci Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Cserba Attila ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve, II.rendű alperes címe szám alatti székhelyű II. r., a jogtanácsos által képviselt III. rendű alperes neve, III. rendű alperes címe szám alatti székhelyű III. r. alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, fizessen meg 15 nap alatt az I. r. alperesnek 1.250.000,- (Egymillió-kétszázötvenezer) Ft, a II. r. alperesnek 625.000,- (Hatszázhuszonötezer) Ft, a III. r. alperesnek 300.000,- (Háromszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 5 példányban - az Ítélőtáblához címezve - lehet benyújtani a Megyei Bíróságnál.

Tájékoztatja feleket, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a Pp. 251. §-ában, vagy a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül kell helyezni.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a felek kérték, vagy a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (bagatell fellebbezés).

I N D O K O L Á S :

A felperes és a II. r. alperes között 2003. évtől kezdődően több hitelszerződés és bankgarancia szerződés jött létre. A II. r. alperes a fizetési kötelezettségei biztosítékául - különböző időpontokban - a felperessel, a lejárt és jövőbeni követelései tárgyában engedményezési szerződéseket kötött, emellett ingó- és ingatlan vagyonát terhelő keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak.

Az I. és II. r. alperesek 2009. október 22. napján vállalkozási szerződést kötöttek, amelynek értelmében a II. r. alperes elvállalta a .............. belvíz- és árvízvédelmi vízépítési munkálatainak a kivitelezését. A II. r. alperest megillető vállalkozói díj 444.870.000,- Ft volt, amelyet átalányárként kötöttek ki. A II. r. alperes részszámlákat bocsáttatott ki a műszaki ellenőr igazolásával, amelyek összegét az I. r. alperes a teljesítést követő 60 napon belül banki átutalással fizetett meg a pályázati eljárási rend szerint. A vállalkozói díjat az I. r. alperes, a II. r. alperes III. r. alperesnél vezetett számlájára volt köteles átutalni.

A felperes és a II. r. alperes között 2009. október 26. napján engedményezési szerződés jött létre, amelyben a II. r. alperes a felperesre engedményezte az I. r. alperessel szemben fennálló 355.896.000,- Ft + 25 % ÁFA összegű vállalkozói díj követelését. Megállapították, a számlázás és a követelés esedékességének időpontja az I. és II. r. alperesek közötti szerződés szerint következik be. A felek részletesen felsorolták az engedményezéssel biztosított felperesi követeléseket, amelyek között szerepelt folyószámla hitelszerződés, rövid lejáratú devizahitel szerződések, több bankgarancia, valamint treasury keretszerződés. Az engedményezés a biztosított szerződésekből származó összes fennálló, vagy a jövőben esedékessé váló vagy keletkező, akár tényleges, akár feltételes fizetési kötelezettség biztosítására szolgált. A felperes az engedményezett követelésből származó összegeket a biztosított kötelezettségek II. r. alperesi teljesítéseként írta jóvá, ezért azt teljesítési engedménynek minősítették. A felperest az engedményezési szerződés hatályba lépésének napjától kezdődően megillette az engedményezett követelések feletti rendelkezés és a biztosított kötelezettségek törlesztésére történő felhasználás. Az engedményezett követelésekből befolyt összegeknek a biztosított kötelezettségek maradéktalan kielégítése után fennmaradó részét a felperes a II. r. alperes számára visszafizette abban az esetben, ha a biztosított szerződés alapján a II. r. alperesnek már nem keletkezhetett további kötelezettsége. A II. r. alperes kötelezettséget vállalt arra, ha az engedményezett követelések megszűnnek, vagy csökkennek, mindezek bekövetkeztét követően haladéktalanul, továbbá az engedményezett követelés 30 napon túli fizetési késedelmének megvalósulásától számított 3 banki munkanapon belül azonos feltételű, új követelést engedményez a felperesre. A II. r. alperes készfizető kezességet vállalt az engedményezett követelés erejéig az engedményezett nem teljesítése esetére. Az engedményezési szerződés az okirat szabályszerű aláírásának napján lépett hatályba, amely addig tartott, amíg a biztosított kötelezettségek teljes egészében visszafizetésre kerültek és a felperesnek a biztosított szerződések alapján már nem keletkezett további követelése. Az engedményezést nem szüntette meg, ha a biztosított kötelezettségek összege egy adott pillanatban nulla, de a biztosított szerződések alapján a felperesnek további követelései keletkezhettek. A felperes az engedményezési értesítőt megküldte az I. r. alperesnek, aki azt - aláírásával igazolt módon - tudomásul vette.

A felperes és a II. r. alperes 2010. január hó 11. napján folyószámlahitel szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, 100.000.000,- Ft erejéig hitelkeretet tart a II. r. alperes rendelkezésére. A szerződésben meghatározták azon biztosítékok körét, amelyek

a II. r. alperes hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítésére "fedezetet" nyújt ottak. Ezek között szerepelt a 2009. október 26. napján létrejött engedményezési szerződés is. Ezt a felek a folyószámlahitel szerződés megkötésének időpontjában módosították annyiban, hogy az az újonnan kötött folyószámlahitel szerződésből eredő II. r. alperesi kötelezettségek biztosítéka is.

A felperes 2010. február hó 1. napjától hatályos Üzletszabályzata értelmében az ügyfélnek bármely olyan vagyontárgya, jog a, vagy követelése, amely a felperessel fennálló üzleti kapcsolata során a felperes birtokába jut, és amely egyébként az ügyfél szabad rendelkezése alatt áll, külön biztosítéki szerződés kötése nélkül is zálogként és/vagy óvadékként szolgál a felperesnek az ügyféllel szembeni követelései biztosítékául. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése esedékessé válik, a felperes jogosult a jogot gyakorolni, illetőleg a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összegeket a felperes jogosult biztosítékként kezelni, kivéve, ha az ügyféllel másképp állapodott meg. Biztosítékként a felperes elsősorban a szokásos bankári biztosítékokat fogadta el, így különösen bankgaranciát, (készfizető) kezességet, óvadékot, a zálogjog különböző fajtáit, vételi jogot, követelés engedményezését.