32003L0004

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára (1)[1]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),[2]

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),[3]

az egyeztetőbizottság által 2002. november 8-án jóváhagyott közös szövegtervezetre tekintettel, a Szerződés 251. cikkében (4) megállapított eljárásnak megfelelően,[4]

mivel:

(1) A környezeti információkhoz történő szélesebb körű hozzáférés és az ilyen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdésekkel kapcsolatos nagyobb tudatossághoz, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosságnak a környezeti ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalban való hatékonyabb részvételéhez, és végezetül a jobb környezethez.

(2) A környezeti információkhoz való hozzáférés szabadságáról szóló, 1990. június 7-i 90/313/EGK tanácsi irányelv (5) változást indított el a hatóságoknak a nyitottság és az átláthatóság kérdéséhez való hozzáállásában azzal, hogy megállapította a környezetre vonatkozó információkhoz történő nyilvános hozzáférés jogának gyakorlását elősegítő intézkedéseket, amelyeket tovább kell fejleszteni és tovább kell vinni. Ezen irányelv kibővíti a 90/313/EGK irányelv által biztosított, már meglévő hozzáférést.[5]

(3) Az említett irányelv 8. cikke előírja a tagállamok számára, hogy az általuk szerzett tapasztalatokról a Bizottságnak jelentést tegyenek, amelyek alapján a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az irányelv átdolgozására vonatkozó, esetlegesen szükségesnek tartott bármilyen javaslattal együtt.

(4) Az említett irányelv 8. cikke szerint elkészített jelentés az irányelv gyakorlati alkalmazása során felmerült tényleges problémákat tartalmazza.

(5) 1998. június 25-én az Európai Közösség aláírta a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ/EGB-egyezményt (Arhusi Egyezmény). A közösségi jog rendelkezéseinek - az egyezmény Európai Közösség által történt aláírása folytán - összhangban kell lenniük az egyezménnyel.

(6) A jobb átláthatóság érdekében célszerűbb a 90/313/EGK irányelvet módosítás helyett hatályon kívül helyezni, hogy az érdekelt felek egységes, világos és összefüggő jogszabályszöveghez jussanak.

(7) A hatóságok birtokában lévő környezeti információkhoz jutást szabályozó, a tagállamokban jelenleg hatályban lévő jogszabályok közötti eltérések az információhoz jutás és a versenyfeltételek tekintetében a Közösségen belüli egyenlőtlenségekhez vezethetnek.

(8) Biztosítani kell, hogy minden természetes és jogi személynek indoklási kötelezettség nélkül joga legyen a hatóságok birtokában lévő, illetve a hatóságok számára tárolt környezeti információkhoz jutni.

(9) Továbbá szükség van arra, hogy a hatóságok a környezeti információkat a lehető legszélesebb körben a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék és terjesszék, különösen informatikai és kommunikációs eszközök felhasználásával. E technológiák jövőbeni fejlődését figyelembe kell venni az ezen irányelvről készülő jelentésben, valamint az irányelv felülvizsgálata során.

(10) A "környezeti információ" fogalmát úgy kell pontosítani, hogy az magában foglalja a környezet állapotára, a környezetet befolyásoló vagy valószínűleg befolyásoló, illetve a környezet védelmére létrehozott tényezőkre, intézkedésekre és tevékenységekre, az ilyen intézkedések vagy tevékenységek keretében végzett költség-haszon és gazdasági elemzésekre vonatkozó, bármilyen formában lévő információt, valamint az emberi egészség és biztonság állapotára vonatkozó információt, ideértve a tápláléklánc szennyeződését, az emberi életfeltételeket, a kulturális helyszíneket és építményeket, olyan mértékben, amilyen mértékben azokat a fenti ügyek érintik vagy érinthetik.

(11) A Szerződés 6. cikkében foglalt azon elv figyelembevétele céljából, hogy a környezetvédelmi előírásokat integrálni kell a Közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és megvalósításába, a "hatóság" fogalmát oly módon kell kiterjeszteni, hogy az magában foglalja a nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzatot, illetve egyéb közigazgatást, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e meghatározott, környezetre vonatkozó feladattal vagy sem. A meghatározást hasonló módon úgy kell kibővíteni, hogy az a nemzeti jog értelmében a környezettel kapcsolatban közigazgatási funkciókat ellátó egyéb személyeket és testületeket, valamint az olyan más személyeket és testületeket is magában foglalja, amelyek ellenőrzésük alatt működnek, és a környezethez kapcsolódó közfeladataik és funkcióik vannak.

(12) Azon környezeti információknak is, amelyeket a hatóságok nevében ténylegesen más testületek birtokolnak, ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk.

(13) A környezeti információkat a lehető leghamarabb és ésszerű időn belül a kérelmező rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a kérelmező által esetlegesen megadott időintervallumot.

(14) A hatóságoknak a környezeti információkat a kérelmező által kért formában, illetve formátumban kell rendelkezésre bocsátaniuk, kivéve, ha azok más formában, illetve formátumban már a nyilvánosság számára is hozzáférhetők, vagy ha azokat más formában, illetve formátumban célszerű rendelkezésre bocsátani. Ezenkívül a hatóságoknak minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a birtokukban lévő vagy a számukra tárolt környezeti információkat elektronikus úton könnyen sokszorosítható és hozzáférhető formában, illetve formátumban tárolják.

(15) A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a gyakorlati szabályokat, amelyek alapján ezek az információk hatékonyan rendelkezésre bocsáthatók. E szabályok biztosítják, hogy az információk a nyilvánosság számára hatékonyan és egyszerűen hozzáférhetők legyenek, és a közcélú távközlési hálózatokon keresztül fokozatosan bővülő körűen hozzáférhetővé tegyék azokat, beleértve a hatóságok nyilvánosan hozzáférhető jegyzékeit, valamint a hatóságok birtokában lévő vagy számukra tárolt környezeti információk nyilvántartásait és jegyzékeit is.

(16) Az információhoz való jog azt jelenti, hogy az információ kiadásának kell az általános szabálynak lennie, de a hatóság bizonyos pontosan meghatározott esetekben jogosult a környezeti információk kiadását megtagadni. A megtagadás alapját szűken kell értelmezni, amikor is az információ kiadásával szolgált közérdeket kell a megtagadás által szolgált érdekkel szemben mérlegelni. A megtagadás indokait az ebben az irányelvben meghatározott határidőn belül közölni kell a kérelmezővel.

(17) A hatóságoknak a környezeti információkat részben rendelkezésre kell bocsátaniuk, amennyiben lehetőség van a kivételek alá eső információknak a kért információ többi részétől való elkülönítésére.

(18) A hatóságok a környezetre vonatkozó információ nyújtásáért jogosultak díjat megállapítani, azonban ennek a díjnak ésszerűnek kell lennie. Ez általános szabályként azt jelenti, hogy a díjak összege nem haladhatja meg az igényelt anyag előállításának tényleges költségét. Korlátozni kell azokat az eseteket, amikor előre kell fizetni. Azokban a sajátos esetekben, amikor a hatóságok a környezeti információkat kereskedelmi alapon bocsátják rendelkezésre, mert e bevételre szükség van a további információk gyűjtésének és közzétételének folytatásához, a piaci alapú díj méltányosnak tekinthető; a díj előre történő kifizetését is elő lehet írni. Díjtáblázatot kell közzétenni, és a kérelmezők rendelkezésére kell bocsátani azzal az információval együtt, hogy a díjakat milyen feltételek alapján róják ki, vagy lehet alóluk mentesülni.

(19) A kérelmező az információkéréssel összefüggésben a hatóságok intézkedéseinek, illetve mulasztásainak közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(20) A hatóságoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy az általuk vagy nevükben összeállított környezeti információk átfogók, pontosak és összehasonlíthatók legyenek. Mivel az információ megszerzésére használt eljárás fontos tényező a rendelkezésre bocsátott információ minőségének megítélésekor, azt kérésre közzé kell tenni.

(21) A környezeti ügyeket illető társadalmi tudatosság növelése és a környezetvédelem javítása érdekében a hatóságoknak lehetőség szerint rendelkezésre kell bocsátaniuk és terjeszteniük kell a feladataikhoz kapcsolódó környezeti információkat, különösen, amennyiben rendelkezésre áll, számítógépes távközlés és/vagy elektronikus technológia segítségével.

(22) Ezt az irányelvet a hatálybalépését követően négyévente, a tagállamok tapasztalatainak alapján és az általuk e témában készített jelentések benyújtását követően értékelni kell, és ennek alapján felül kell vizsgálni. A Bizottságnak értékelő jelentést kell benyújtania az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(23) Mivel a javasolt irányelv célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva azok Közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az abban a cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket.

(24) Ezen irányelv rendelkezései nem sértik az egyes tagállamok azon jogát, hogy az információhoz az irányelvben meghatározottnál szélesebb körű hozzáférést biztosító intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célkitűzések

Ennek az irányelvnek a következők a célkitűzései:

a) a hatóságok birtokában lévő vagy számukra tárolt környezeti információkhoz jutás jogának biztosítása, és e jog gyakorlására vonatkozó alapfeltételek és gyakorlati szabályok meghatározása; és

b) annak biztosítása, hogy a környezeti információkat a nyilvánosság számára fokozatosan bővülő körűen hozzáférhetővé teszik és terjesztik annak érdekében, hogy a környezeti információkat terjesszék, és a nyilvánosság számára a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé tegyék. Ennek érdekében különösen, amennyiben rendelkezésre áll, a számítógépes távközlés és/vagy az elektronikus technológia használatának támogatása.

2. cikk

Fogalommeghatározás

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. "Környezeti információ": minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

a) a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a föld, a tájkép és a természetes környezet, beleértve a vizes élőhelyeket, a part menti és tengeri területeket, a biológiai sokféleséget és annak összetevőit, beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket, valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatást;

b) olyan tényezők, mint például a különböző anyagok, az energia, a zaj, a sugárzás vagy a hulladék, beleértve a radioaktív hulladékot, a környezetbe történő kibocsátá, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek hatással vannak, illetve hatással lehetnek a környezet a) pontban említett elemeire;

c) olyan intézkedések (beleértve a közigazgatási intézkedéseket is), mint például a politikák, jogszabályok, tervek, programok, a környezetre vonatkozó megállapodások, az a) és b) pontban említett elemekre és tényezőkre hatással lévő vagy valószínűleg hatással lévő tevékenységek, valamint az azoknak az elemeknek a védelmére hozott intézkedések és tevékenységek;

d) a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentések;

e) a c) pontban említett intézkedések és tevékenységek keretein belül használt, költséghatékonysági és más gazdasági elemzések és feltevések; és

f) az emberi egészség és biztonság állapota, ideértve az élelmiszerlánc szennyeződését, amennyiben ez lényeges, az emberi életfeltételeket, a kulturális helyszíneket és építményeket, amennyiben azokra az a) pontban említett környezeti elemek állapota vagy ezeken az elemeken keresztül a b) vagy c) pontban említett bármilyen tényező vagy intézkedés hatással van vagy hatással lehet.

2. "Hatóság":

a) a kormányzat vagy más közigazgatási szerv, beleértve az országos, regionális vagy helyi szintű állami tanácsadó szerveket;

b) a nemzeti jog értelmében közigazgatási feladatokat - így a környezethez kapcsolódó egyedi feladatokat, tevékenységeket és szolgáltatásokat - ellátó bármely természetes vagy jogi személy; és

c) az a) vagy b) pont alá tartozó jogi vagy természetes személy ellenőrzése alatt a környezethez kapcsolódóan közfeladatokat és - funkciókat ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó bármely természetes vagy jogi személy.

A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy ez a meghatározás ne foglalja magában a bírói vagy jogalkotói minőségben eljáró szerveket vagy intézményeket. Ha alkotmányos rendelkezéseik ezen irányelv elfogadásának időpontjában nem rendelkeznek a 6. cikk értelmében történő felülvizsgálati eljárásról, a tagállamok e szerveket vagy intézményeket kivehetik a meghatározás köréből.

3. "Hatóság birtokában lévő információ": a hatóság birtokában lévő, általa előállított vagy kézhez vett környezeti információ.

4. "Hatóság számára tárolt információ": a hatóság részére ténylegesen valamely természetes vagy jogi személy által tárolt környezeti információ.

5. "Kérelmező": a környezeti információt kérelmező bármely természetes vagy jogi személy.

6. "Nyilvánosság": egy vagy több természetes vagy jogi személy, továbbá a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei és csoportjai.

3. cikk

Környezeti információhoz jutás kérelem alapján

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatóságok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kérelemre kötelesek legyenek bármely kérelmező rendelkezésére bocsátani a birtokukban lévő vagy számukra tárolt környezeti információkat anélkül, hogy a kérelmezőnek indokolnia kellene a kérelmét.

(2) A 4. cikkre is figyelemmel és a kérelmező által esetlegesen megadott határidőre tekintettel, a környezeti információt

a) a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelmező igényének az (1) bekezdésben említett hatósághoz történő beérkezését követő egy hónapon belül; vagy

b) a kérelem hatósághoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül a kérelmező rendelkezésére kell bocsátani, ha az információ mennyisége és összetett jellege olyan, hogy az a) pontban említett egyhónapos határidő betartása nem lehetséges. Ilyen esetekben a kérelmezőt a meghosszabbításról és annak indokairól a lehető leghamarabb, de mindenképp az egyhónapos időszak lejárta előtt tájékoztatni kell.

(3) Ha a kérelem megfogalmazása túlságosan általános, a hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül felkéri a kérelmezőt kérelme pontosítására, és segíti a kérelmezőt ennek elvégzésében, például az (5) bekezdés c) pontjában említett közhiteles nyilvántartás használatáról szóló információ nyújtásával. A hatóságok, amennyiben azt helyénvalónak tartják, a kérés teljesítését a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjában foglaltak értelmében megtagadhatják.

(4) Ha a kérelmező arra kéri a hatóságot, hogy a környezeti információt bocsássa rendelkezésre meghatározott formában, illetve formátumban (például másolat formájában is), a hatóság az információt úgy bocsátja rendelkezésre kivéve, ha:

a) az információ - különösen a 7. cikk értelmében - más formában, illetve formátumban, a kérelmezők számára könnyen hozzáférhető módon már nyilvánosan rendelkezésre áll; vagy

b) a hatóság számára más formában, illetve formátumban ésszerű az információ rendelkezésre bocsátása, amely esetben a hatóságnak indokolnia kell, miért abban a formában vagy formátumban bocsátja rendelkezésre az információt.

E bekezdés alkalmazásában, a hatóságok minden ésszerű erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a birtokukban lévő vagy számukra tárolt, környezeti információkat számítógépes távközlési vagy más elektronikus eszközzel könnyen sokszorosítható és hozzáférhető formában, illetve formátumban tárolják.

A kérelmezővel a (2) bekezdés a) pontjában említett határidőn belül közölni kell annak okát, ha megtagadják az információ - egésze vagy bármely része - kért formában, illetve formátumban történő rendelkezésre bocsátását.

(5) E cikk alkalmazásában, a tagállamok biztosítják, hogy:

a) a tisztviselők segítsék a nyilvánosságot az információkhoz jutásban;

b) a hatóságok jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető legyen; és

c) a gyakorlati szabályokat annak biztosítása érdekében határozzák meg, hogy a környezeti információhoz jutás joga hatékonyan gyakorolható legyen, mint például:

- információs tisztviselők kinevezése,

- a kért információk vizsgálatára szolgáló intézmények létrehozása és fenntartása,

- a hatóságok birtokában lévő környezeti információk nyilvántartásai és jegyzékei, vagy információs pontok annak világos megjelölésével, hogy hol találhatók az információk.

A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok kielégítő módon tájékoztassák a nyilvánosságot ezen irányelvből eredő jogaikról, valamint e célból megfelelő mértékben gondoskodjanak információkról, útmutatásokról és tanácsadásról.

4. cikk

Kivételek

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a környezeti információhoz jutást visszautasítják, amennyiben:

a) a kért információ nincs azon hatóság birtokában vagy nem tárolják azon hatóság számára, amelyhez a kérelmet intézték. Ilyen esetben, ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az információ más hatóság birtokában van, illetve azt más hatóság számára tárolják, vagy a lehető leghamarabb továbbítja a kérést e másik hatósághoz, és erről tájékoztatja a kérelmezőt, vagy tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy tudomása szerint a kért információt mely hatóságtól igényelheti;

b) a kérés nyilvánvalóan ésszerűtlen;

c) a kérés megfogalmazása túlságosan általános jellegű, figyelemmel a 3. cikk (3) bekezdésére;

d) a kérés befejezetlen anyagot vagy lezáratlan dokumentumot, illetve feldolgozatlan adatokat érint;

e) a kérés belső közleményeket érint, figyelemmel a közzététel által szolgált közérdekre.

Amennyiben a kérést azon az alapon utasítják vissza, hogy az befejezetlen anyagot érint, a hatóság megnevezi az anyagot készítő hatóságot és az anyag befejezésének előrelátható időpontját.

(2) A tagállamok előírhatják a környezeti információ kérésének visszautasítását, ha az információ közzététele hátrányosan befolyásolná a következőket:

a) a hatóságok tanácskozásainak titkos jellege, amennyiben e titkos jelleget jogszabály írja elő;

b) nemzetközi kapcsolatok, közbiztonság vagy honvédelem;

c) folyamatban lévő bírósági eljárások, bármely személy jogosultsága ügyének tisztességes tárgyalására, vagy hatóság azon jogosultsága, hogy bűnügyi vagy fegyelmi vizsgálatot folytasson;

d) üzleti titok vagy üzemi titok, amennyiben e jelleget nemzeti vagy közösségi jogszabály írja elő a jogos gazdasági érdekek védelme céljából, beleértve a statisztikai titok és az adótitok megőrzéséhez fűződő közérdeket;

e) a szellemi tulajdonjogok;

f) a személyi adatok és/vagy természetes személyre vonatkozó akták bizalmas jellege, amennyiben az érintett személy nem járult hozzá az információk nyilvánosságra hozatalához, és amennyiben a bizalmas jelleget nemzeti vagy Közösségi jog írja elő;

g) bármely olyan személy érdeke vagy védelme, aki a kért információt önként szolgáltatta, anélkül, hogy erre törvény kötelezné, illetve törvény által kötelezhették volna, kivéve, ha ez a személy az érintett információk kiszolgáltatásához hozzájárult;

h) azon környezet védelme, amelyre ezen információ vonatkozik, mint például a ritka fajok lelőhelye.

Az (1) és (2) bekezdésben említett megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket. Az egyes esetekben a közzététel által szolgált közérdeket mérlegelni kell a megtagadás által szolgált érdekkel szemben. A tagállamok nem rendelhetik el a kérés megtagadását a (2) bekezdés a), d), f), g) és h) pontja alapján, ha az a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információt érint.

Ebben a keretben és az f) pont alkalmazásában a tagállamok biztosítják a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek betartását (6).[6]

(3) Amennyiben valamely tagállam kivételeket ír elő, nyilvánosan hozzáférhető jegyzéket készíthet azon ismérvekről, amelyek alapján az illetékes hatóság határozhat a kérések kezeléséről.

(4) A kérelmező által igényelt és a hatóságok birtokában lévő vagy a hatóságok számára tárolt környezeti információt részben kell rendelkezésre bocsátani, amennyiben lehetőség nyílik az (1) bekezdés d) és e) pontjának vagy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó információnak a kért információ többi részétől történő elkülönítésére.

(5) A kért információ része vagy egésze rendelkezésre bocsátásának megtagadásáról a kérelmezőt írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell, ha a kérést írásban nyújtották be, vagy ha a kérelmező ezt kéri, a 3. cikk (2) bekezdésének a) vagy - esettől függően - b) pontjában említett határideig. Az értesítésnek tartalmaznia kell a megtagadás indoklását, valamint a 6. cikkel összhangban biztosított felülvizsgálati eljárásról szóló tájékoztatást.

5. cikk

Díjak

(1) A 3. cikk (5) bekezdése szerint létrehozott és fenntartott közhiteles nyilvántartásokhoz vagy jegyzékekhez történő hozzáférés és a kért információ helyszínen végzett tanulmányozása díjmentes.

(2) A hatóságok bármely környezeti információ szolgáltatásáért díjat számolhatnak fel, azonban ez a díj nem haladhatja meg az ésszerű határt.

(3) Díj felszámolása esetén a hatóságok díjjegyzéket tesznek közzé és bocsátanak a kérelmezők rendelkezésére, valamint tájékoztatást adnak arról, hogy a díjakat milyen feltételek alapján róják ki, illetve, hogy lehet-e azok alól mentesülni.

6. cikk

Igazságszolgáltatáshoz való jog

(1) A tagállamok biztosítják bármely kérelmezőnek, aki úgy ítéli meg, hogy információkérésével nem foglalkoztak, azt (részben vagy egészben) alaptalanul utasították el, nem kielégítő módon válaszolták meg, vagy azzal más módon nem a 3., 4. vagy 5. cikknek megfelelően foglalkoztak, olyan eljárás lehetőségét, amelynek során az érintett hatóság intézkedését, illetve mulasztását e hatóság, illetve egy másik hatóság, vagy jogszabály által létrehozott független és pártatlan testület közigazgatási eljárásban felülvizsgálhatja. Ezt az eljárást gyorsan kell lefolytatni, és vagy díjmentesnek, vagy alacsony költségűnek kell lennie.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett felülvizsgálati eljáráson kívül a kérelmezőnek lehetősége legyen olyan felülvizsgálati eljárásra, amelynek során az érintett hatóság intézkedéseit vagy mulasztásait felülvizsgálják, és amely felülvizsgálatot bíróság vagy jogszabály által létrehozott, más, független és pártatlan testület folytat le, és amelynek határozatai végső határozatokká válhatnak. A tagállamok továbbá azt is elrendelhetik, hogy azon harmadik felek is jogorvoslati eljárást vehessenek igénybe, akikre nézve a közzétett információ terhelő.

(3) A (2) bekezdés szerinti végső határozatok az információt birtokló hatóságra nézve kötelezőek. írásos indokolást kell adni legalább azokban az esetekben, amikor az információhoz jutást e cikk értelmében tagadják meg.

7. cikk

A környezeti információk terjesztése

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hatóságok feladataik szempontjából lényeges, birtokukban lévő vagy számukra tárolt környezeti információkat rendszerezzék, azok aktív és módszeres terjesztése érdekében, különösen, amennyiben az rendelkezésre áll, számítógépes távközlés és/vagy elektronikus technológia segítségével.

A számítógépes távközlési és/vagy elektronikus technológia segítségével rendelkezésre bocsátott információnak nem kell tartalmaznia az ezen irányelv hatálybalépése előtt keletkezett információt kivéve, ha az elektronikus formában már rendelkezésre áll.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a környezeti információk nyilvános távközlési hálózatokon könnyen hozzáférhető elektronikus adatbázisok segítségével fokozatosan hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára.

(2) A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő információkat, szükség szerint frissíteni kell, és ezen információknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) a környezetről szóló vagy a környezettel kapcsolatos nemzetközi szerződések, egyezmények és megállapodások, valamint a közösségi, nemzeti, regionális vagy helyi jogszabályok szövege;

b) a környezettel kapcsolatos politikák, tervek és programok;

c) az a) és b) pontban említett elemek végrehajtásáról szóló jelentések, amennyiben azokat a hatóságok elektronikus formában készítik el vagy tárolják;

d) a (3) bekezdésben említett környezetállapot-jelentések;

e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy az azokat összefoglaló adatok;

f) jelentős környezeti hatással járó engedélyek és környezetvédelmi egyezmények, vagy utalás arra a helyre, ahol ezek az információk a 3. cikk keretén belül kérelmezhetők, vagy megtalálhatók;

g) a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett környezeti elemekre vonatkozó környezetihatás-tanulmányok és kockázatelemzések, vagy utalás arra a helyre, ahol ezek az információk a 3. cikk keretén belül kérelmezhetők, vagy megtalálhatók.

(3) A közösségi jogszabályokban előírt bármilyen külön jelentési kötelezettség sérelme nélkül a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy országos és - ahol lehetséges - regionális vagy helyi környezetállapot-jelentéseket tesznek közzé rendszeres, négy évnél nem hosszabb időközönként; ezek a jelentések tájékoztatást nyújtanak a környezet minőségéről és terheléséről.

(4) A közösségi jogszabályokban előírt bármilyen külön kötelezettség sérelme nélkül a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy az emberi egészséget vagy a környezetet érő közvetlen fenyegetés esetén, függetlenül attól, hogy emberi tevékenységek vagy természeti okok idézik elő, a hatóságok birtokában lévő vagy számukra tárolt minden olyan információt a várható kihatással érintett lakosság számára azonnal és késedelem nélkül közreadják, lehetővé téve a fenyegetésből származó kár megakadályozására vagy csökkentésére irányuló intézkedések megtételét.

(5) Az ebben a cikkben előírt kötelezettségekre a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt kivételek alkalmazhatók.

(6) A tagállamok az ebben a cikkben foglalt kötelezettségeknek az információt tartalmazó internetes oldalakra mutató hivatkozások létrehozásával is eleget tehetnek.

8. cikk

A környezeti információk minősége

(1) A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítására, hogy az általuk vagy nevükben összeállított információk frissek, pontosak és összehasonlíthatók legyenek.

(2) A hatóságok kérésre eleget tesznek a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti információkérésnek, tájékoztatva a kérelmezőt arról a helyről, ahol a mérési eljárásokra vonatkozó információk - ha ilyenek rendelkezésre állnak - megtalálhatók, beleértve az információ összeállításában használt elemzési, mintavételi és minta-előkezelési módszereket is, vagy hivatkozva a használt szabványosított eljárásra.

9. cikk

Felülvizsgálati eljárás

(1) A tagállamok legkésőbb 2009. február 14-ig jelentést készítenek az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatokról.

A jelentést a tagállamok legkésőbb 2009. augusztus 14-ig benyújtják a Bizottsághoz.

A Bizottság legkésőbb 2004. február 14-ig eljuttatja a tagállamokhoz az arról szóló útmutatást, hogy milyen formában kívánja, hogy a tagállamok jelentést tegyenek.

(2) A tapasztalatok alapján, valamint a számítógépes távközlésben, illetve az elektronikus technológiában elért fejlődés figyelembevételével a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az általa esetlegesen szükségesnek tartott módosítási javaslatokkal együtt.

10. cikk

Végrehajtás

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2005. február 14-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 90/313/EGK irányelv 2005. február 14-től kezdődő hatállyal hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásokként értelmezendők, és azokat a mellékletben található megfelelési táblázat szerint kell olvasni.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

13. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2003. január 28-án.

az Európai Parlament részéről az elnök

P. COX

a Tanács részéről az elnök

G. PAPANDREOU

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT