A Győri Ítélőtábla Gf.20299/2012/5. számú határozata békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.299/2012/5. szám

A Győri Ítélőtábla a dr. Velekei Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. V. Nagy Alíz ügyvéd által képviselt alperes ellen békéltető testület ajánlásának hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék 2012. május 16. napján kelt, 20.G.40.034/2012/5. számú ítéletével szemben a felperes részéről 8. sorszám alatt bejelentett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700.- (Tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

....en a ... térnél 2011. július 22. napján a x forgalmi rendszámú, "A" típusú személygépjármű jogosulatlanul vette igénybe a parkolóhelyet. A jogosulatlan használatról szóló, 12.675.- forint pótdíjfizetési kötelezettséget előíró felhívás "B" fogyasztó részére került postázásra. A felperes eljárását arra alapította, hogy a K és EKKH kezdeményezett adatlekérés szerint a jogosulatlan parkoló használat időpontjában a gépjármű "B" fogyasztó tulajdonát képezte. A fogyasztó tájékoztatta a felperest, hogy a gépjárművet már 2011. május 20. napján eladta, és jogszabályi kötelezettségének eleget téve a tulajdonváltozás tényét az okmányirodának bejelentette. A fogyasztó részére az okmányiroda időközben hatósági bizonyítványt állított ki, melyben igazolta a fogyasztó állításának valóságát. A fogyasztó 2011. október 11. napján kérelmet terjesztett elő a felperesnél a hatósági bizonyítvány csatolásával az általa befizetett pótdíj visszautalása iránt. A felperes a kérelemnek nem tett eleget, ezért a fogyasztó 2011. november 8. napján kérelmet terjesztett elő az alperesnél a fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárás lefolytatására.

Az alperes a 2011. december 16. napján kelt, BT/152/2011. számú ajánlásában felhívta a felperest, hogy az ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen vissza a fogyasztónak 12.675.- forintot. Indokolásában megállapította, hogy a fogyasztó 2011. május 20. napján átruházta a hivatkozott gépjármű tulajdonjogát. A fogyasztó a bejelentési kötelezettségének jóval a vitatott parkolást megelőzően, már 2011. május hónapjában eleget tett. Ezt erősítette meg a fogyasztó részéről csatolt, 2011. szeptember 21. napján kiállított hatósági bizonyítvány is. A 2004. évi CXL. törvény 83. § (4) bekezdése értelmében a hatósági bizonyítvány tartalmát - ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. Mivel pedig a hatósági bizonyítványt cáfoló bizonyíték nem merült fel, ezért helyt adott a fogyasztó kérelmének. Kiemelte végezetül, hogy a felperes alávetési nyilatkozatot nem tett, így az alperes döntése csak ajánlásnak minősül.

A felperes a békéltető testület döntésével szemben keresetet terjesztett elő az elsőfokú bíróságon, melyben az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárás lefolytatására. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) 18. §-a rögzíti, hogy mely ügyek tartoznak a békéltető testület hatáskörébe, így a szerződéskötéssel és teljesítéssel kapcsolatos vita, mint fogyasztói jogvita. Ehhez képest a felperes az önkormányzatot megillető parkolási pótdíjak beszedésére irányuló tevékenységet végez, ez pedig nem minősül fogyasztói jogvitának. Másodlagosan az ajánlást tartalmilag is jogszabálysértőnek minősítette. Az érvényes bírói gyakorlattal ellentétesnek találta azt az álláspontot, mely szerint az adásvételi szerződés a gépjármű-nyilvántartásban átvezetés nélkül is megalapozná a vevő parkolási pótdíjért felelősségét. Hivatkozott olyan bírósági ítéletekre, amelyek szerint a gépjármű-nyilvántartásban szereplő tulajdonos, üzembentartó tartozik a parkolási pótdíjért felelősséggel és regressz igényként a kártérítést átháríthatja a vevőre. Utalt arra, hogy a közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján van lehetősége a felperesnek adatokat beszerezni az ellenőrzött gépjárműről, azonban ennek tartalma korlátozott, és egyetlen forrása az országos nyilvántartás.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes tevékenysége egy speciális, nem materiális szolgáltatás nyújtása, .... Megyei Jogú Város közterületeinek parkolási célra történő értékesítése, és a díjak beszedése irányul. A szolgáltatás nyújtása keretében pedig szükséges a fogyasztói jogvédelem. Az ajánlás érdemben is megalapozott, ugyanis a fogyasztó hatósági igazolvánnyal igazolta, hogy a kérdéses személygépjármű az adott időszakban nem állt a tulajdonában. A gépjármű, mint speciális árucikk tulajdonjoga nem a hatósági regisztrációval száll át, hanem a felek közötti adásvételi szerződés megkötésével. A fogyasztót a vevő esetleges felróható magatartása, azaz az átírás elmaradása miatt joghátrány nem érheti.

Az elsőfokú bíróság a ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a panaszos "B" az Fgytv. 1. § (2) bekezdés a.) pontja szerint fogyasztónak, míg a felperes a b.) pont szerinti vállalkozásnak minősül a parkolás vonatkozásában létrejött polgári jogi jogviszonyban. Így a közöttük kialakult fogyasztói jogvita elintézése az Fgytv. 18. § (1) bekezdése alapján az alperes hatáskörébe tartozik. A fizetési meghagyásos - , illetve az abból perré alakult bírósági eljárás a békéltető testületi eljáráshoz képest kiegészítő eljárások. Ez következik az Fgytv. 34. § (1) bekezdésének rendelkezéséből is, miszerint az alperes határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. A fogyasztónak tehát választási lehetősége van: vagy alpereshez fordul, vagy igényét közvetlenül bírósági eljárásban érvényesíti; illetve az alperes ajánlását követően fordul bírósághoz. Az alperesnek abban az esetben nincs hatásköre az eljárásra, ha a felperes díjigényét már korábban fizetési meghagyás vagy bírósági eljárás keretében érvényesítette.

Az elsőfokú bíróság az ajánlást érdemben is megalapozottnak ítélte. A fogyasztó ugyanis adásvételi szerződéssel, valamint hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy a 2011. július 22-i parkolással érintett gépjárműnek 2011. május 20. napjáig volt a tulajdonosa. A parkolási díj megfizetéséről a .... Megyei Jogú Város Önkormányzatának 28/1996. (VI.27.) számú rendelete rendelkezik, ez azonban nem állít fel megdönthetetlen vélelmet amellett, hogy a parkolást igénybe vevőnek csak az adott parkolás időpontjában a gépjármű nyilvántartásban szereplő személy tekinthető és az érintett a későbbiek során hitelt érdemlő iratokkal nem igazolhatja azt, hogy a parkolás időpontjában már nem minősült gépjármű tulajdonosnak. A békéltető testület döntése így nem jogszabálysértő. A gépjármű nyilvántartásban szereplő üzembentartó nincs elzárva attól, hogy igazolja az üzembentartói és tulajdonosi minőségének az időközben történt megszűnését.