A Kaposvári Törvényszék G.40076/2020/34. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1996. évi LV. törvény (Vtv.) 16. § (3) bek., 29/A. § (2) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:579. § (1) bek.] Bíró: Orbán Miklós

Az ügy száma: 6.G.40.076/2020/34/I.

A tanács tagjai: dr. Orbán Miklós törvényszéki bíró

A felperes: felperes1

(Cím2)

A felperes képviselője: ügyvédi iroda

ügyintéző: jogi képviselő1 ügyvéd

(Cím10)

Az alperes: alperes1

(Cím1.)

Az alperes képviselője: ügyvédi iroda1

ügyintéző: jogi képviselő2 ügyvéd

(Cím11)

A per tárgya: jogalap nélküli gazdagodás 45.557.613,- Ft

és járulékai megfizetése

Rendelkező rész

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 1.566.728,- (egymillió-ötszázhatvanhatezer-hétszázhuszonnyolc) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Kaposvári Törvényszéknél, írásban, a Pécsi Ítélőtáblához címzett, elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az OBH kézbesítési rendszerén az OBH által rendszeresített űrlapon kell benyújtani. A fellebbezést jogi képviselő útján kell benyújtani, a jogi képviselő nélkül benyújtott fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy kötelező jogi képviselet esetében a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet.

Ha az elektronikus kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem az "E" ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, ha a Pp. másként nem rendelkezik, a bíróság a fellebbezést visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan (Pp.618. § (1) bekezdés).

A bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri vagy a bíróság azt indokoltnak tartja, illetve a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjeszteni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A másodfokú bíróság a felek kérelmétől függetlenül a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

[1] A Somogy megyei 14-355810-1-3-0 kódszámú vadászterület tulajdonosi közössége és egyben vadászatra jogosultja a Vadászati Közösség 2013. április 2. napján felperessel bérvadászati szerződést kötött. A szerződő felek a bérvadászati szerződést 2015. március 1. napján kelt megállapodásukkal a vadászati üzemterv végéig, 2017. február 28. napjáig meghosszabbították. A módosító szerződés 3. pontjában rögzítették, hogy a vadászatra jogosult földtulajdonosi közösség és a SEFAG Zrt. települési Erdészete között az üzemterv kezdetekor együttműködési keretmegállapodás jött létre, melynek a II. fejezet 4. pontja alapján a vadászatra jogosult az 1. bekezdés szerint fizeti a költségek 75%-át. Ennek alapján a IV. fejezet 4. pont 1. bekezdése szerint a vadkár-elhárító kerítések tulajdonjoga teljes egészében a vadgazdálkodót illeti. A felperes és a vadászatra jogosult megállapodása szerint a vadgazdálkodási berendezések létesítéséért és javításáért a bérvadász összesen 8.000.000,- Ft + ÁFA összeget fizet meg a vadászatra jogosultnak, melynek fejében a megállapodás mellékletében szereplő tételes felsorolás szerinti vadkerítés-állomány - összesen 16.813 fm - tulajdonjogát megszerzi. Rögzítették, hogy a tulajdonjog megszerzésére külön adásvételi szerződés nem készül, és a vadkerítések értékét körülbelül nettó 470,- Ft/fm árban állapították meg azzal, hogy a bontási költség a tulajdonos bérvadászt terheli. A megállapodásban kimondták, hogy a vadászatra jogosultat a kerítések vonatkozásában semmilyen kötelezettség a továbbiakban nem terheli, az állagmegóvásról, javításról a bérvadász köteles gondoskodni. A szerződés módosítása azt is tartalmazta, hogy a vadkerítések tulajdonjogával a bérvadász felperes szabadon rendelkezhet, és amennyiben a következő üzemtervi ciklusban nem lesz jogosult az érintett területen vadászatra, úgy a vadászatra jogosulttól tulajdonjoga alapján az általa megfizetett, illetőleg megállapodás és mellékletében rögzített vadkerítések vonatkozásában a más vadászatra jogosulttal szemben igénnyel léphet fel.

[2] A vadászatra jogosult és a felperes 2017. január 11-én keltezett okiratban kiegészítették további két ponttal a bérvadászati szerződés módosítását, és a 4. pontban rögzítették, hogy amennyiben a meghosszabbított bérvadászati szerződés bármelyik rendelkezése érvénytelen, vagy jogi úton nem érvényesíthető, vagy valamely illetékes bíróság vagy hatóság megállapítja annak érvénytelenségét, vagy jogi úton való érvényesíthetőségének a hiányát, ez nem érinti az egész megállapodás érvényességét, és ezzel a megállapodás többi rendelkezésének érvényességét és kikényszeríthetőségét. További 5. pontban arról rendelkeztek, hogy amennyiben a jogértelmezés alapán a vadkárelhárító kerítések a föld alkotórészét képezik, és a 3. pontja a módosító szerződésnek az adásvétel tekintetében érvénytelen lenne; felek rögzítik, hogy a 3. pontban foglalt megállapodásukban foglalt szerződéses akaratuk a vad védelméről és a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) 2017. január 1. napjától hatályos 29/A. § (2) bekezdés figyelembevételével arra irányul, hogy a vadászatra jogosult a vadkárelhárító kerítésekre vonatkozó valamennyi igényérvényesítési jogot - beleértve a Vtv. 29/A. § (1) bekezdés szerinti megtérítési igényt is - kifizetett ellenérték fejében a bérvadászra átruházta, különös tekintettel arra, hogy a kerítések létesítésének és javításának költségét a bérvadász megfizette. A bérvadász az ezen esetre szóló jogátruházást elfogadta.

[3] Ezt követően 2017. február 28. napjáig tartó üzemtervi ciklus lejártával a Vadászati Közösség vadászati jogosultsága megszűnt, és a korábbi vadászterület megosztását követően az új vadászati jog jogosultjává a kialakított új terület haszonbérlőjévé alperes vált.

[4] Az alperes a vadászati hatóságnál benyújtott haszonbérleti szerződés 6. pontjában arról nyilatkozott, hogy a vadászterületen lévő, a haszonélvezeti szerződés hatálybalépését megelőzően létesített vadászati és vadgazdálkodási létesítményekkel a korábbi vadászatra jogosulttal a Vtv. 16. § (3) bekezdés és a Vtv. végrehajtása tárgyában kiadott 79/2004. (V.04.) FVM. rendelet (továbbiakban: Vhr.) rendelkezései szerint elszámol.