A Legfelsőbb Bíróság Bfv.683/2008/5. számú határozata hivatalos személy elleni erőszak bűntette tárgyában. Bírók: Katona Sándor, Molnár Gábor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Járásbíróság B.512/2007/14., Gyulai Törvényszék Bf.64/2008/4., *Kúria Bfv.683/2008/5.* (BH+ 2010.1.8)

***********

Bfv.II.683/2008/5. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év február hó 19. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Városi Bíróság 15.B.512/2007/14. számú ítéletét és a Békés Megyei Bíróság 1.Bf.64/2008/4. számú végzését hatályában fenntartja.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Gyulai Városi Bíróság a 2008. január hó 17. napján kihirdetett 15.B.512/2007/14. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében és könnyű testi sértés vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül 400 napi tétel (200 forint egynapi tétel összegű), összesen 80.000 forint pénzbüntetésre ítélte és kötelezte a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A megállapított tényállás lényege szerint az 1949-ben született a terhelt rokkantnyugdíjas, 67%-os rokkant gerincbénulás miatt. Büntetlen előéletű. A cselekmény elkövetésekor enyhén ittas állapotban volt.

A Vám-és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala Békés Megyei Osztályának munkatársai 2007. július hó 5. napján 21 óra 30 percet követő időben a Be. 170. §-ának (4) bekezdése alapján házkutatást foganatosítottak az ingatlanban. A Nyomozó Hivatal előzetes információi szerint az ingatlanban nagy mennyiségű, magyar adójegy nélküli cigaretta volt található, ami megalapozza a jövedéki orgazdaság gyanúját. Ugyancsak előzetes adat merült fel arra, hogy az egyik lakó vadász, ezért lőfegyverrel is rendelkezik, továbbá - ez utóbbi nem bizonyult valósnak - olyan információ is felmerült, hogy az illető korábban a fegyvert jogellenes módon használta. Az akcióban öt pénzügyőr vett részt.

A házkutatás során dr. S. R. fhdgy., T. T. fhdgy. és Gy. I. ftörm. - miután az akció elején az ingatlanon lévő garázsban két személyt tettenéréssel elfogtak, és őket két nyomozó "őrizte" - a lakóház ellenőrzését hajtották végre. Ennek során a melléképület felől az onnan néhány méterre lévő házhoz indultak, és több alkalommal hangos szóval közölték, hogy "Vám- és Pénzügyőrség, házkutatás!".

A pénzügyőrök az intézkedés során láthatósági mellényt viseltek, amelynek elején - 2-2,5 cm-es magasságú, fluoreszkáló anyagból készült betűkkel - és hátulján volt feltüntetve a "Vám- és Pénzügyőrség" felirat. A ház teraszához érve ismét közölték, hogy "Vám- és Pénzügyőrség, házkutatás!". Ekkor megjelent a ház bejárati ajtajában a terhelt, akivel T. T. fhdgy. ismételten közölte, hogy "Vám- és Pénzügyőrség, házkutatás!", és felszólította a terheltet a teraszon folyamatosan ugató kutya megkötésére, dr. S. R. fhdgy. pedig felmutatta a szolgálati igazolványát.

A terhelt azonban azt kiabálta, hogy "Takarodjatok a kurva anyátokba!". Szidalmazta a pénzügyőröket, miközben támadó jelleggel dr. S. R. fhdgy. irányába haladt. Jobb kézzel megragadta bal vállán a ruházatát és le akarta lökni a teraszról, amelynek következtében dr. S. R. fhdgy. láthatósági mellénye a vállán elszakadt. Dr. S. R. ekkor testi kényszer alkalmazásával a földre vitte a terheltet, T. T. fhdgy. pedig megbilincselte a további ellenállás megakadályozása végett. A terhelt a bilincselés közben csapkodott, karmolt, és ennek során megsértette a jobb karját tartó dr. S. R. fhdgy. bal kézfejét. A terhelt a földön fekve továbbra is szidalmazta, fenyegette a pénzügyőröket, agresszívan viselkedett.

A terhelt cselekménye következtében dr. S. R. fhdgy. a bal kéz I. ujjának felületes sérülését és zúzódását szenvedte el, amely sérülése 8 napon belül gyógyult. Dr. S. R. fhdgy. a sérelmére elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben.

A házkutatás során a garázsban és a házban - a terhelt fia által külön használt szobában - mindösszesen 2.767,9 karton magyar adójegy nélküli cigaretta került lefoglalásra.

A bizonyítékok értékelése körében kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy - különös figyelemmel a terheltnek e körben a nyomozás során tett vallomására - nem lehet kétséges, hogy a terhelt, ha nem is a látása, de a hallása révén egyértelműen felismerte, hogy vele szemben hatósági személyek hivatalos eljárásban lépnek fel. Házkutatást kívánnak tartani, és őt együttműködésre szólítják fel, azonban ő ezen felszólításoknak nem tett eleget. Az egyik jogszerűen intézkedő személlyel szemben kisebb fizikai erőszakot alkalmazott. A Be. 170. §-ának (4) bekezdése, illetve 177. §-a alapján nem kétséges, hogy a Pénzügyőrség eljárása jogszerű volt. A terheltnek nem volt oka és joga ezen intézkedés jogszerűségét az adott szituációban kétségbe vonni, az intézkedésnek ellenállni, és fizikai erőszakot alkalmazni az egyik jogszerűen intézkedő hatósági személlyel szemben.

Az a védői felvetés, hogy az intézkedő pénzügyőrnek szépen köszönnie kellett volna, iratokat kellett volna kérnie, valamint a terhelt engedélyét, hogy a házba bemehessenek, sajátosan eltúlzott és az adott eljárási szituációra figyelemmel nem helyénvaló felfogásnak tűnik a bíróság számára. Le kell szögezni, hogy jelen eljárásban nem egy nappali közúti ellenőrzésről van szó, ahol az intézkedő hivatalos személynek - általában közlekedési rendőrjárőrnek - alapvetően azzal a feltételezéssel kell - ellenkező bizonyításáig - fellépnie az állampolgárral szemben, hogy az semmilyen szabálysértést vagy jogsértést nem követett el. Éppen arról van szó, hogy jelen esetben alapos gyanú merült fel egy köztörvényes és nem csekély tárgyú súlyú bűncselekmény elkövetésére. Ez az alapos gyanú az eljárás kezdeti szakaszában azonnal igazolódott is. Az adott típusú eljárás nem csak szükségszerű, de a gyors és határozott fellépés okkal elvárható is volt az eljáró pénzügyőrök részéről.

Ennek keretében nem kifogásolható az, hogy láthatósági mellényben, igazolvány felmutatását és az ilyenkor szokásos felszólításokat követően egy magánházba - ahol bűncselekmények elkövetésének bizonyítékai nagy valószínűséggel megtalálhatóak - megpróbálnak behatolni. Ennek keretében a tulajdonost együttműködésre szólítják fel, az együtt nem működő személyt pedig - akár kényszerintézkedés árán is - rászorítják a hatósággal való együttműködésre, különösen akkor, ha az illető személy verbális és fizikai agresszióval áll ellen ennek az eljárásnak.

A média "jóvoltából" manapság már - jogban egyébként járatlan - állampolgárok is láthatják a televízióban, hogy nem csak külföldi hatósági szervek, hanem a magyar rendőrség különböző szervei és alakulatai milyen módon végeznek ilyen típusú eljárásokat. Ezen eljárásokhoz - például kommandós rajtaütés - képest a jelen ügy tárgyává tett eljárás meglehetősen visszafogott volt. Az, hogy végül mégis fizikai erőszakot kellett alkalmazni, nem az eljáró hatósági személyek terhére róható, hanem éppen fordítva, a terhelt terhére.