A Székesfehérvári Törvényszék P.20769/2015/26. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §] Bíró: Gieszné dr. Boda Orsolya
Székesfehérvári Törvényszék
10.P. 20.769/2015/26. szám
A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Palotás Csongor Ügyvédi Iroda
(cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, - a Jogi Képviseleti Osztály (cím) által képviselt II.rendű alperes neve(II.rendű alperes címe) alperes ellen bíróság elleni kártérítési perben meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, az államnak külön felhívásra fizessen meg 231.000,- (Kettőszázharmincegyezer) Ft kereseti illetéket.
Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de a Székesfehérvári Törvényszéken 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.
Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha
- a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, és az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi (Pp. 251. §);
- másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn, illetve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése (252. § (1) és (2) bekezdése);
- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;
- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;
- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;
- a felek ezt kérték;
- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.
Tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselet kötelező továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.
Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet (Pp. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja; 73/B. § (1) és (2) bekezdése).
I n d o k o l á s:
A bíróság a felek nyilatkozatai, valamint a Monori Városi Bíróság 3.P. 20.424/2011. számú iratai alapján a következő tényállást állapította meg:
A Monori Városi Bíróság a felperesnek D.I. alperes ellen a bíróságon 3.P. 20.942/2010. számon indult birtokvédelem iránti perében benyújtott igazolási kérelmének helyt adott és 3.P. 20.424/2011. számon 2011. március 16.-án folytatta az eljárást.
Tájékoztatta a jogi képviselő nélkül eljáró felperest (3.P. 20.424/2011/34. sorszámú végzés), hogy Sz.F. III.r. alperesnek a felperes által megadott címéről az idézés "cím elégtelen" jelzéssel érkezett vissza, így a kézbesítés nem szabályszerű. Erre tekintettel a bíróság a kitűzött tárgyalást elhalasztotta, tájékoztatta a feleket, hogy azon megjelenniük nem kell. Felhívta egyben a felperest, hogy 30 napon belül írásban jelentse be a III.r. alperes újabb lakcímét, vagy amennyiben ez nem ismert, nyilatkozzon arról, kéri-e a III.r. alperes hirdetményi idézését.
Amennyiben kéri, úgy a fenti idő alatt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (továbbiakban: KEKKH) igazolásával valószínűsítse, hogy az alperes ismeretlen helyen tartózkodik és helyezzen elnöki letétbe a I.rendű alperes neve elnöki letétkezelőjénél 25.400,- Ft ügygondnoki díjelőleget, egyben tájékoztatta a KEKKH elérhetőségéről.
Figyelmeztette a felperest, hogy amennyiben a fenti idő alatt bejelentést nem tesz, vagy a fentieket maradéktalanul nem teljesíti, az eljárás a Pp. 137. § (1) bekezdésének d) pontja alapján szünetel.
A felperes 2013. április 4.-én a végzést átvette.
A felperes 2013. április 18.-án, ekkor már jogi képviselővel eljárva, a III.r. alperes hirdetményi idézése iránti kérelmet terjesztett elő (36. sz. beadvány), de nem csatolta a III.r. alperes lakóhelyére vonatkozó KEKKH igazolását.
Az elsőfokú bíróság 2013. május 16.-án megállapította, hogy az eljárás szünetel (38. sz. végzés). Tájékoztatta a feleket, hogy a szünetelés a határidők folyását nem érinti, bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik, e határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A szünetelést megállapító végzést a felperesi képviselő 2013. május 21.-én átvette.
Az elsőfokú iratok között ezt követően 39. sorszámon egy földhivataltól érkező irat található, majd 2014. február 18. napján a bíróság megállapította, hogy a per szünetelés folytán megszűnt (40. sorszám) és rendelkezett arról, hogy a mérsékelt illeték összegét a felperes személyes költségmentességére tekintettel, a Magyar Állam viseli.
Tájékoztatta a feleket, hogy a végzésnek az illeték mérséklésére és viselésére vonatkozó része ellen fellebbezésnek van helye.
A végzés indokolásában rögzítette, hogy a per első tárgyalását megelőzően az eljárás leszünetelt, majd hat hónapi szünetelést követően a per megszűnt, a Pp. 137. § (3) bekezdésére figyelemmel, majd tájékoztatott a mérsékelt illeték fizetése körében irányadó illetéktörvényi rendelkezésekről.
A felperes a per megszűnéséről tájékoztató végzést 2014. február 21. napján átvette, mellyel szemben 2014. március 10.-én kelt és ugyanezen a napon iktatott 41. számú beadványában fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság permegszüntető végzését változtassa meg, és a per szünetelés folytán történő megszűnésének megállapítását mellőzve a per folytatását rendelje el.
A fellebbezése indokolásában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a 38. sorszámú, szünetelést megállapító végzésében mindennemű indokolást, így különösen a szünetelés alapjául szolgáló tényállást, valamint az alkalmazandó jogszabályhely megjelölését mellőzte. Hivatkozott arra, hogy 2013. április 18.-án kelt beadványában kifejezetten kérte Sz.F. III.r. alperes hirdetményi úton történő idézését, így nem állt fenn olyan ok, amely alapján a per szünetelése megállapítható lenne.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!