A Győri Törvényszék Bf.296/2018/13. számú határozata hivatalos személy elleni erőszak bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 34. §, 36. §, 37. §, 38. §, 61. §, 62. §, 79. §, 80. §, 81. §, 90. §, 227. §, 310. §, 459. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 574. §, 590. §, 592. §, 593. §, 605. §, 606. §, 613. §] Bírók: Kánics Éva, Szabó Krisztián, Szakácsné dr. Vöő Márta

Kapcsolódó határozatok:

Győri Járásbíróság B.1087/2010/32., Győri Járásbíróság B.536/2017/25., *Győri Törvényszék Bf.296/2018/13.*, Kúria Bfv.1126/2019/5. (BH 2020.7.196)

***********

Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

4.Bf.296/2018/13.

A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Győrben, 2019. április 25. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Győri Járásbíróság 2018. szeptember 11. napján kihirdetett B.536/2017/25. számú ítéletét megváltoztatja.

Megállapítja, hogy a vádlott erőszakos többszörös visszaeső.

A vádlott szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év 10 (tíz) hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 3 (három) évre felemeli.

A szabadságvesztés büntetést fegyházban kell végrehajtani.

Megállapítja, hogy a vádlott feltétételes szabadságra nem bocsátható.

A másodfokú bíróság mellőzi a Győri Járásbíróság B.1087/2010/32. számú ítéletével kiszabott börtönbüntetés végrehajtásának elrendelésére vonatkozó rendelkezést.

Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 12.000 (tizenkettőezer) forint bűnügyi költség merült fel, amelynek megfizetésére a vádlott köteles.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki hivatalos személy ellen erőszak bűntettében (Btk. 310.§ (1) bekezdés a./ pont) és becsületsértés vétségében (Btk. 227.§ (1) bekezdés a./ pont). Ezért őt - halmazati büntetésül, mint többszörös és különös visszaesőt - 1 év 10 hónap szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetést börtönben rendelte végrehajtani, valamint megállapította, hogy a vádlott a büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A Győri Járásbíróság B.1087/2010/32. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását elrendelte, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az ítélet ellen az első fokon eljárt ügyész anyagi jogi okból, a vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú, fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás kiszabása, valamint a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása érdekében, míg a vádlott és védője részbeni felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést.

Az ügyészség írásban indokolt (korlátozott) fellebbezésében előadta, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott, a törvényi minimumot alig meghaladó tartamú szabadságvesztés nem alkalmas arra, hogy a Btk. 79.§-ában meghatározott büntetési célok maradéktalanul megvalósuljanak, mert az nem áll arányban vádlott előéletével és a személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességgel.

A Megye-1 Főügyészség Bfel.711/2018/1-2. számú átiratában - módosított formában fenntartva az ügyészi fellebbezést - indítványozta, a másodfokú bíróság tanácsülésen eljárva az elsőfokú ítéletet változtassa meg akként, hogy

1. állapítsa meg, hogy a vádlott a Btk. 459.§ 31. c) pontja alapján erőszakos többszörös visszaeső,

2. a vádlottal szemben a Btk. 34.§-a és 36.§-a alapján hosszabb tartamú szabadságvesztést, valamint a Btk. 61.§ (1) bekezdése és 62.§ (1) bekezdése alapján hosszabb tartamú közügyektől eltiltást szabjon ki,

3. a szabadságvesztést a Btk. 37.§ (3) bekezdés b./ pontja alapján fegyházban rendje végrehajtani,

4. a Btk. 38.§ (4) bekezdés b./ pontja alapján állapítsa meg, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható,

5. a vádlott előéleti adatait egészítse ki,

6. a büntetéskiszabási tényezőket egészítse ki, illetőleg korrigálja,

7. a jogi indokolást helyesbítse,

8. egyebekben az ítéletet hagyja helyben.

Másodfokon a védő írásban indokolta fellebbezését, amelyben előadta, álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Be. 592.§ (1) bekezdés d./ pontja alapján részben megalapozatlan, mivel a megállapított tényekből további tényekre a járásbíróság helytelen következtetést vont le. Előadta, a vádlottnak azt a magatartását, hogy a sértett irodájába bement és fennhangon gyalázkodó, trágár kifejezésekkel szidalmazta a polgármestert, nem lehet fenyegetésként értelmezni. Rámutatott, a polgármester fellépése abba az irányba mutat, hogy bízva saját testi erejében nem ijedt meg, a vádlott fellépése benne félelmet nem keltett. Ekként tehát nem valósult meg a Btk. 459.§ 7. pontjában írt azon feltétel, hogy a fenyegetésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés jelen esetben nem lehetett alkalmas komoly félelemkeltésre arra figyelemmel sem, hogy a sértett mosolyogva a vádlott közvetlen közelébe ment és belehajolt annak arcába. Mindezek alapján indítványozta, hogy a törvényszék az elsőfokú ítélet részbeni megalapozatlanságát a Be. 593.§ (1) bekezdés b./ pontja alapján küszöbölje ki és a Be. 606.§ (2) bekezdés szerint változtassa meg akként, hogy a vádlottat az ellene emelt vád alól mentse fel.

Az ügyet a másodfokú bíróság tanácsülésre tűzte ki, majd a vádlott kérelmére nyilvános ülést tartott.

A másodfokú nyilvános ülésen megjelent vádlott és védője, a vádlott aktuális személyi körülményeiről nyilatkozott.