BH+ 2005.10.460 A végrendelet kifejezett és hallgatólagos visszavonására vonatkozó szabály az öröklési szerződésre nem alkalmazható [Ptk. 589. §, 650. §, 658. §].

Az 1998. december 11-én elhunyt dr. J. T. végintézkedés hátrahagyása mellett hunyt el.

A hagyatéki eljárásban V. T. dr. közjegyző megállapította, hogy az örökhagyó több végintézkedést tett. 1993. július 3-án kelt írásbeli magánvégrendeletet alkotott, majd 1998. szeptember 3-án a felperessel öröklési szerződést kötött. 1998. november 20-án az örökhagyó M. M.-el kötött öröklési szerződést, és dátum nélküli, saját kezűleg írt végrendeletében örököséül P. V.-t jelölte meg.

Az érdekeltek közül P. V. hagyatéki hitelezői igényt érvényesített, a felperes és M. M. pedig a hagyatéki eljárásban egyezséget kötött, melyben a felperes vállalta, hogy M. M. részére öt napon belül megfizet 1 500 000 forintot, P. V.-nek pedig hagyatéki hitelezői igénye fejében 50 000 forintot. Ezt követően a közjegyző az örökhagyó k.-i házasingatlan hagyatékát az örökösök egyezsége és az örökhagyó végintézkedése alapján a felperes részére adta át.

A hagyatékátadó végzés alapján a földhivatal a felperes javára a tulajdonjog bejegyzését elutasította, mert az alperes és az örökhagyó között 1993. szeptember 10-én kelt adásvételi szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba az alperes tulajdonjoga megelőzően bejegyzést nyert.

Az alperes az ingatlan birtokbaadása iránt pert indított a felperes ellen. A perben a felperes az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. A Z.-i Bíróság jogerős közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes és az örökhagyó között 1993. szeptember 10. napján létrejött adásvételi szerződés semmis, a szerződés tartalmát tekintve öröklési szerződésnek minősül.

A felperes jelen perben az örökhagyó és az alperes közötti öröklési szerződésnek minősített szerződés érvénytelenségének megállapítását és - az örökhagyóval 1998. szeptember 3-án kelt öröklési szerződésre figyelemmel - tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérte. Az érvénytelenséget eredményező okot a Ptk. 656. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 629. §-ának (2) bekezdésére alapította.

Az alperes az alaki érvénytelenséget elismerte, a kereset elutasítását - a felperes javára szóló szerződést azonos alaki érvénytelenségére hivatkozással - azért kérte, mert a kifogása következtében a felperes nem örökölne, ezért perbeli legitimációval nem rendelkezik. Egyben külön perben is kérte a felperes javára szóló öröklési szerződés érvénytelensége megállapítását, a Ptk. 629. § (2) bekezdésén alapuló alaki érvénytelenségi ok alapján, továbbá a Ptk. 657. § (1) bekezdés alapján is, mert az örökhagyó az alperessel kötött szerződésre figyelemmel az ingatlannal nem rendelkezhetett, a felperes ezért az alperessel szemben érvénytelenségre sem hivatkozhat.

A felperes az alperes keresetének elutasítását kérte. Az alaki érvénytelenséget elismerte, de arra hivatkozott, hogy a hagyatékátadó végzéssel az ingatlant megszerezte, az alperes pedig érvénytelenségre nem hivatkozhat, mert a saját szerződése folytán nem örökölne.

Az elsőfokú bíróság - végzéssel kijavított - ítéletében megállapította, hogy az alperes mint vevő és dr. J. T. mint eladó között 1993. szeptember 10. napján létrejött adásvételi szerződésként nevesített öröklési szerződés a peres felek viszonylatában érvénytelen. Az alperes viszontkeresetét elutasította. Kötelezte az alperest 250 000 forint perköltség megfizetésére azzal, hogy a le nem rótt kereseti és viszontkereseti illetéket az állam viseli. Megkereste a körzeti földhivatalt, hogy az ingatlanra az alperes javára bejegyzett tulajdonjogot érvénytelenség jogcímén törölje, a megelőző tulajdoni állapotot állítsa vissza, majd teljesítse V. T. dr. közjegyző hagyatékátadó végzésében foglalt megkeresést.

Az ítélet indokolása szerint a jogerős közbenső ítélettel öröklési szerződésnek minősített szerződés a keresetben írt alaki érvénytelenségi ok folytán a felek egymás közötti viszonyában érvénytelen. A korábbi szerződés érvénytelensége folytán az alperes nem minősül örökösnek, ezért a Ptk. 653. §-a alapján a felperes javára szóló szerződés érvénytelenségére nem hivatkozhat. Ezért nem vizsgálta érvénytelenségi szempontból az alperes viszontkeresete alapján az örökhagyó és a felperes közötti öröklési szerződést. Az elsőfokú bíróság utalt arra is, hogy az örökhagyó haláláig az alperes sem a tulajdonjogot, sem az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztette be. A felperes tulajdonszerzése az örökhagyó halálakor bekövetkezett. A felperes jóhiszemű és ellenérték fejében való jogszerzőnek minősül, ezért a Ptk. 114. §-ának rendelkezése alapján sem tekinthető semmisnek a felperes jogszerzése, a Ptk. 657. § (2) bekezdésben írt feltételekre figyelemmel.

Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és az alperest 50.000 forint perköltségben marasztalta azzal, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli.

A másodfokú bíróság a megállapított tényállással és érdemi döntéssel egyetértett. Az elsőfokú ítélet indokolását kiegészítette azzal, hogy a Ptk. 650. §-ának (2) bekezdése szerint az örökhagyónak a felperessel kötött öröklési szerződése folytán az alperessel kötött öröklési szerződést visszavontnak kell tekinteni, ezért az adott esetben az alperes csak akkor jogosult a felperes javára szóló öröklési szerződés megtámadására, ha annak érvényessége esetén ő lenne az örökhagyó örököse. Kiemelte, hogy nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a perbeli igények kapcsán sorrendiséget állított fel és ennek során elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy az alperes javára szóló szerződés érvényes-e. Mivel a két öröklési szerződés megtámadása esetén érvényesülő sorrend alapján az 1993. szeptember 10-én kelt szerződés érvénytelensége megállapításra került, ennek folytán az alperes az 1998. szeptember 3-i szerződés érvénytelensége iránti kereset előterjesztésére nem jogosult. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy az alperes által indított pernek a jelen perhez való egyesítése indokolt volt, mert a perek tárgya egymással összefüggött és az elsőfokú bíróság nem azért döntött előbb a felperesi keresetről, mert azt előbb nyújtották be és ahhoz történt a másik per egyesítése, hanem a több öröklési szerződés megtámadása esetén érvényesülő "sorrend" miatt.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezése, a felperesi kereset elutasítása, az alperes viszont keresetének való helytadás, másodlagosan eljárási szabálysértés miatt az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt.