BH 1976.4.159 I. A baleset folytán kapott biztosítási összeg akkor tartozik a balesetet szenvedett házastárs különvagyonába, ha az testi fogyatékosságból, illetőleg károsodásból eredő hátrányt van hivatva pótolni. [Csjt. 27. §].

II. Ha a jogosult a házassági vagyonjogi igényét nem önállóan, hanem a házassági per keretében érvényesíti, és a bíróság a házasság felbontása kérdésében részítélettel határoz, ennek jogerőre emelkedése után az eljárást népi ülnökök közreműködésével kell folytatnia [Pp. 11. § (2) bek. f) pont, 292. §].

III. Házassági vagyonjogi igény tekintetében általában nincs helye közbenső ítélet hozatalának [Pp. 213. § (3) bek.].

A felperes módosított keresetében a házasságuk felbontását és a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérte. Ezzel kapcsolatosan annak megállapítását is kérte, hogy a házassági életközösség fennállása alatt az Amerikai Egyesült Államokban elszenvedett balesete miatt kártérítés címén az alperes részére kifizetett 3900 dollár, illetőleg az azon vásárolt személygépkocsi a közös vagyonhoz tartozik.

Az alperes a házasság felbontását és a házastársi közös vagyon megosztását nem ellenezte. A balesetével kapcsolatosan kifizetett biztosítási összeget különvagyonként kérte számításba venni, mert a biztosítási összeg az ő testi fogyatékosságából származó hátrányt van hivatva pótolni.

A járásbíróság részítéletével a peres felek házasságát felbontotta, az alperest a volt közös lakás kiürítésére és havi 400 Ft gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Majd a házastársi közös vagyon megosztásáról tárgyalt és közbenső ítéletet hozott, amelyben megállapította, hogy "az alperes részére a balesetével kapcsolatosan kifizetett 4187 dollár 75 cent az alperes különvagyonát képezi." A megyei bíróság közbenső ítéletével az első fokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy "az abban foglalt kártérítési összeg a peres felek közös vagyonát képezi." A másodfokú bíróság tényként megállapította, hogy az alperes részére a kereseti összeget nem a javára kötött biztosítási szerződés alapján fizették ki, hanem az elszenvedett baleset következtében előállott kár megtérítése fejében. Az életközösség fennállása alatt kifizetett kártérítés pedig a közös vagyon állományához tartozik.

A perben eljáró bíróságok közbenső ítéletei ellen emelt törvényességi óvás alapos.

I. A Pp. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az első fokon eljáró bíróság - ha a törvény kivételt nem tesz - egy hivatásos bíróból mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik.

Az általános szabály szerint tehát az első fokú bíróság népi ülnökök közreműködésével hozza meg az ítéleteit. Ez alól a szabály alól a kivételeket a Pp. 11. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Ennek f) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy népi ülnökök közreműködése nélkül jár el a bíróság (egyes bíró) a házassági vagyonjogi perekben, ha nem a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indították meg.

A törvény rendelkezése szerint tehát a népi ülnökök közreműködése nélkül való eljárást házassági vagyonjogi perben csak arra az esetre teszi lehetővé, amikor e per megindítása nem a házassági perrel együtt vagy annak folyamán, hanem önállóan történt.

Ebből következik, hogy olyan esetben, amikor a jogosult a vagyonjogi igényét nem önállóan, hanem a házassági per keretében érvényesíti és a bíróság a házasság felbontása kérdésében a Pp. 292. §-ának (2) bekezdése értelmében részítélettel határoz, ennek jogerőre emelkedése után a vagyonjogi igény tekintetében az eljárást népi ülnökök közreműködésével kell folytatnia.

Az első fokú bíróság a házasság felbontása kérdésében hozott részítéletet követő eljárásban a házassági perben érvényesített házassági vagyonjogi igények tekintetében ülnökök közreműködése nélkül tárgyalt és hozott közbenső ítéletet.