A Fővárosi Törvényszék P.23131/2016/13. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 164. §, 206. §, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 21. §, 36. §, 46. §] Bíró: Rostáné dr. Bot Ildikó

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/13.

A Fővárosi Törvényszék Bartos és Pathy-Nagy Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek jogtanácsos jogtanácsos által képviselt alperes neve(alperes címe.) alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 300.000.-(háromszázezer) Ft kereseti illetéket az államnak külön felhívásra fizesse meg.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül az alperesnek fizessen meg 127.000.-(százhuszonhétezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet jelen bíróságnál kell három példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő leteltét megelőzően közösen kérhetik, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdés a.) pontja alapján a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést), továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

A Pp. 73/B. § (1) bekezdése szerint, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve a (2) bekezdésben szabályozott eseteket, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

A Pp. 73/B. § (2) bekezdés a.) pontja alapján a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott - a 73/A. §-ban meghatározott - kérelem (ellenkérelem) nem hatálytalan, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.

I N D O K O L Á S

A fogvatartott felperest 2014. augusztus 1-jén szállították át országból Magyarországra.

A nyilvántartási adatok szerint az alperesnél 2014.08.01. - 2014.10.07. között a szám. számú zárkában, majd 2014.10.07. - 2014.10.13. között a szám. számú zárkában került elhelyezésre.

Ennek során kérelmet a munkába állításával kapcsolatosan (2014.08.15. és 2014.09.26.) terjesztett elő, és pszichológus meghallgatást kért (2014.10.01.).

A fogvatartás körülményeire vonatkozóan írásban panaszt nem tett, problémát kérelmi lapon az alperesnek nem jelzett.

Az alperes a 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 50. § alapján 2014. szeptember 25. napján biztonsági szemlét tartott, melynek során a szám számú zárka is átvizsgálásra került

A felvett jelentés szerint a zárka állapota (rácsozat, falak, mennyezet, padozat zárak ajtók): épek (1. pont), a berendezési tárgyak állapota: épek (2. pont).

Az 1. oldal alján rögzítésre került, hogy a fogvatartottak panaszt nem jelentettek.

A felperes 5.000.000.-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetését kérte az alperestől 2014.08.01. -10.13. közötti időszakra személyiségi jogok sérelme miatt. Kérelmében a következő sérelmekre hivatkozott:

- nem volt megfelelő a zárka alapterülete

- fegyházas körülmények között helyezték el, a zárka ajtaja folyamatosan zárva volt

- a zárka belső tartozékai megrongált állapotúak (a zárka ablakát nem lehetett becsukni, a WC ajtaja be volt törve),

- a két szomszédos zárka dohányzó volt és mivel a falon volt egy lyuk, a füst átáramlott

- naponta egy órát sétálhatott, heti két alkalommal zuhanyozhatott.

Az alperes 2015.10.13. napján kelt .../2015. számú határozatával, a fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 12/2014. (XII. 16.) IM rendelet 4. § (2)-(4) bekezdése, a 7. § (3) bekezdése, a11. § (1)-(2), valamint a 13. § (2) bekezdése alapján a felperes (szám nyilvántartási számú fogvatartott) által előterjesztett 5.000.000.-Ft kárigényt elutasította.

Indokolásában többek között utalt arra, hogy a zárkák rendjét, a berendezések épségét a fogvatartottak kötelesek fenntartani.

Amennyiben valamely eszköz, tartozék meghibásodik azt jelezni szükséges a nevelő felé, aki megteszi a megfelelő intézkedéseket. A fogvatartotti nyilvántartási rendszer tanúsága szerint a felperesnek ilyen irányú kérelme, panasza nem volt.

A zárkába áramló dohányfüst vonatkozásában rögzítette, hogy a felperes dohányzási szokásának megfelelően került elhelyezésre. A befogadásakor elsőként úgy nyilatkozott, hogy dohányzó, majd még aznap megváltoztatta a dohányzási szokását nem dohányzóra. Elhelyezésre ennek megfelelően került. Amennyiben a zárka falán lyuk volt, azt jeleznie kellett volna a nevelő felé, hogy a kellő intézkedést végre tudja hajtani. A felperesnek ilyen irányú panasza nem volt.

A felperes 2015.11.03. napján benyújtott, majd módosított keresetében az emberi méltóságának megsértése miatt 2.000.000.-Ft sérelemdíj és annak 2014.08.01-től számított törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Hivatkozott arra, hogy a két szomszédos dohányzó zárkából a falon lévő lyukból a füst átáramlott, ami nagyon zavaró volt. A zárka ablakát nem lehetett rendesen becsukni, ezért szeptember végén, október elején, amikor már hideg volt, fázott. A WC ajtaja be volt törve, azon lyukak voltak, töredezett volt, nem mindig lehetett rendesen bezárni, nem volt alkalmas arra, hogy megfelelő intimitást biztosítson és a szellőzéssel is volt probléma.