A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20997/2017/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Bicskei Ildikó, Fermanné dr. Polák Zita, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.997/2017/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pathy-Nagy László ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a a jogtanácsos (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. április 13. napján meghozott 10.P.23.131/2016/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett és 16. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 160.000 (Százhatvanezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperest 2014. augusztus 1. napján szállították át A-ból M.-re. A nyilvántartási adatok szerint alperesnél 2014. augusztus 1. és 2014. október 7. között a 1. számú zárkában, majd 2014. október 7. és 2014. október 13. között a 2. számú zárkában került elhelyezésre. Ennek során kérelmet a munkába állásával kapcsolatosan terjesztett elő, pszichológus meghallgatását kérte. A fogva tartás körülményeire vonatkozóan írásban panaszt nem tett, problémát kérelmi lapon alperesnél nem jelzett. Az alperes 2014. szeptember 25. napján biztonsági szemlét tartott, amelynek során a 1. számú zárkát is átvizsgálta. A felvett jelentés szerint a zárka, a berendezési tárgyak állapota ép, a fogvatartottak panaszt nem jelentettek.

Az alperes 2015. október 13. napján kelt .../2015. számú határozatával a felperes 5.000.000 forint iránti kárigényét elutasította.

Felperes keresetében az emberi méltósága megsértése miatt 2.000.000 forint sérelemdíj és annak 2014. augusztus 1. napjától számított törvényes mértékű kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a két szomszédos dohányzó zárkából a falon lévő lyukból a füst átáramlott, ami nagyon zavaró volt. A zárka ablakát nem lehetett rendesen becsukni, ezért szeptember végén, október elején fázott. A WC ajtaja be volt törve, azon lyukak voltak, töredezett volt, nem mindig lehetett rendesen bezárni, nem volt alkalmas arra, hogy megfelelő intimitást biztosítson.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását, felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a panel építményen a fal alsó és felső részén a fogvatartottak az alsó lyukakat kikaparták, így teremtve tiltott kapcsolattartási lehetőséget. A háziműhely folyamatosan végzi a karbantartási munkálatokat, mégsem tud a rongálások mértékével haladni. A szemlekönyv nem tartalmaz olyan bejegyzést, mely szerint a fogvatartottak sérelmezték volna a zárka falának, vagy egyéb berendezési tárgy állapotát. Október elején még nincs fűtési szezon, metsző hideg nem volt. Ha a zárt ablakon a szigetelés esetleges hibája miatt egy kis levegő beáramlott, az sérelemdíjat nem alapoz meg.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 300.000 forint kereseti illetéket az államnak külön felhívásra fizesse meg. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül az alperesnek fizessen meg 127.000 forint perköltséget.

A keresetet az Alaptörvény II. és III. cikk, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Rómában 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 3. Cikke, a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdése, 2:52. § (1) és (3) bekezdése, a Ptk. 6:548. § (1) bekezdése, az 1979. évi 11. tvr. 21. § (1) bekezdése, 46. § a) pontja, a Pp. 164. § (1) bekezdése és 206. § (1) bekezdése alapján bírálta el.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a felperes a sérelmezett hiányosságokat, problémákat írásban kérelmi lapon az alperesnek nem jelentette, holott a házirend nem vitatottan kifüggesztésre került. Az alperes által 5/A/3. és 5/A/4. szám alatt csatolt időjárási adatok cáfolják annak lehetőségét, hogy a felperes a zárkában fázott. Az 5/A/6. szám alatt csatolt 2014. szeptember 25-i biztonsági szemléről készült jelentés a WC ajtó és az ablak szigetelésének hibáit nem támasztotta alá. A berendezési tárgyak ekkor épek voltak, a fogvatartottaknak panasza nem volt. M.T., Sz.B., Á.S. tanúk vallomása a WC ajtóval kapcsolatos problémákat nem támasztották alá. Az ablak szigetelésével kapcsolatos hiányosságokra Á.S. vallomása utalt, de a meghallgatott tanúk egyezően nyilatkoztak arra, hogy a perbeli időszakban a zárkában nem fáztak. A falon lévő lyukak létét Sz.B. és Á.S. vallomása alátámasztotta. A házirend előírásának megfelelően ezt a hiányosságot jelezni kellett volna, ezen kötelezettségnek azonban a felperes nem tett eleget. A tanúvallomások a füstszag zavaró hatását nem igazolták. Szóbeli jelzés, írásbeli kérelem hiányában az alperesnek nem róható fel, ha a zárkában zavaró hatású füstszag volt érezhető. Á.S. tanúvallomásából kitűnően az alperes próbált hathatós intézkedést tenni a lyukak elfedésére lemezek felszerelésével, az azonban nem róható fel alperesnek, hogy azt a fogvatartottak a házirend szabályainak megsértésével eltávolították. Értékelte, hogy a felperes rövid ideig tartózkodott a zárkában, a zavaró hatás nem volt állandó. Nem volt igazolható, hogy a füstszaggal összefüggésben bármilyen testi, lelki hátrányt szenvedett el a felperes, aki egyébként korábban hosszabb ideig aktívan dohányzott, egészségügyi problémát nem jelzett az alperesnek. A tanúvallomások olyan mértékű zavaró hatást nem igazoltak, ami az emberi méltóság sérelmét jelentette volna. A zárkatársak ezzel összefüggésben embertelen, megalázó körülményeket nem említettek. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy az alperes a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, jogellenes magatartás hiányában a felperes alaptalanul hivatkozott az emberi méltóság megsértésére. Ennek hiányában a sérelemdíjat nem követelheti az alperestől.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és a keresetnek adjon helyt. Alperessel szemben perköltség iránti igénye volt.

Fellebbezése indokai szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a zárka falán lyukak voltak, a perbeli zárka nemdohányzó zárka volt. Tévesnek tartotta azt a megállapítást, amely szerint a korábbi dohányzás miatt a felperesnek az átszűrődő füst nem okozott problémát. Előadta, hogy kifejezetten amiatt kért nemdohányzó zárkát, mert leszokott a cigarettáról, a passzív dohányzásnak ki volt téve. Megítélése szerint a bv. intézet kötelessége biztosítani a nemdohányzók és a dohányzók elkülönítését, amely nem történt meg. A tanúk alátámasztották, hogy ezt a problémát folyamatosan jelezte. A kijavítás egyik esetben sem volt eredményes, legfeljebb ideig-óráig biztosított megoldást. Az ablak, illetőleg a WC ajtó hiányosságaival kapcsolatos előadását is fenntartotta. Az ablakkal kapcsolatos hiányosságokat Á.S. alátámasztotta. Álláspontja szerint az első fokon eljárt bíróság tévesen következtetett arra, hogy a fogva tartási körülmények miatt az emberi méltósághoz való joga, az egyenlő bánásmód követelménye nem sérült, így indokolt a kártérítés megállapítása.