A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31119/2015/23. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Fábián Judit, Hajdú Ágnes, Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.31.119/2015/23.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a személyesen eljárt felperes neve (cím) a dr. Pataki Péter jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (cím.) alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat(HAJ-2895-3/2014.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg 30.000,- (harmincezer) forint illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Felperes kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melyben kifogással élt a ... számlakibocsátásával kapcsolatban.

Kérelmében előadta, hogy a ... (továbbiakban: Zrt.) 2012. május 1-je óta a víz-, csatorna -, hulladékkezelési-, kémény- ellenőrzési szolgáltatások díjának megfizetésére megengedhetetlenül rövid, (gyakran 8 napnál is rövidebb) fizetési határidőket állapít meg, ezen rövid fizetési határidők túllépése esetén késedelmi kamatot és eljárási költséget számít fel és ezeket az ún. terhelési értesítőkön a számlaköveteléssel összevonja és a postai készpénz-átutalási megbízásokat az összevont követelések együttes összegéről állítja ki. A Zrt. számlázási, késedelmi kamat számítási és költségérvényesítési gyakorlata jogtalan és tisztességtelen, mivel a fogyasztók a megállapított megengedhetetlenül rövid fizetési határidőket is kötelezően betartandónak hihetik, és a számlakövetelésekkel együtt késedelmi kamatok és eljárási költségek megfizetésére is rákényszerülnek. A Zrt. kereskedelmi gyakorlata során egyéb módon érzékelhetően rontja a fogyasztóknak az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott döntési lehetőségét.

A Gazdasági Versenyhivatal a kérelemben foglaltak alapján a B/1541-6/2013. sz. végzésével megállapította, hogy versenyfelügyeleti eljárás indításának feltételei nem állnak fenn, majd a B/1541-8/2013. számú végzésével az ügy iratait áttette Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez (továbbiakban:elsőfokú hatóság).

Felperes a 2014. február 28-án kelt Gazdasági Versenyhivatalnak címzett beadványában előadta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal végzésének indoklásában tévesen rögzítette a Zrt. kifogásolt gyakorlatának kezdetét (2012. május 1.) mivel az a körülmény, hogy a beadványhoz mellékelt dokumentumok kibocsátásának időszaka 2012. május 1. és 2013. október 15. közé esett, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jogsértés ezen időszakot megelőzően, illetve azt követően is fennállt. Álláspontja szerint a fizetési késedelem jogsértő értelmezése és az ennek kapcsán felmerült költségek jogszerűtlen érvényesítése évek óta fennáll és jelenleg is folyamatos. Kérte, hogy az elsőfokú hatóság állapítsa meg a Zrt. gyakorlatának jogszerűtlenségét, tisztességtelenségét és tiltsa el e gyakorlat folytatásától. Kérte, hogy foglaljon állást arról, hogy a Zrt. által kibocsátott számlák fizetési határidőire a Ptk. 292/A. § (1) bekezdésének rendelkezése, vagy milyen más jogszabályi rendelkezések vonatkoznak és kötelezze a Zrt.-t a jogszabályokban megállapított fizetési határidők alkalmazására, tiltsa meg, hogy a Zrt. a fogyasztóktól a Ptk. alapján követelhető késedelmi kamatokon felül költségtérítés megfizetését is követelje, tiltsa meg továbbá, hogy a Zrt. a közműszámla-követelésekkel a maga, valamint a faktorháza javára szóló követeléseket összevonja, továbbá, hogy a postai készpénz átutalási megbízásokat az összevont követelések együttes összegéről állítsa ki, tiltsa meg, hogy a fogyasztó által vitatott követelést - mindaddig, amíg a követelés jogosságát jogerősen nem állapítják meg - a Zrt. a fogyasztó hátralékául mutassa ki, kötelezze a Zrt.-t a fogyasztók túlfizetéseinek a túlfizetés fennálltáig tartó folyamatos kimutatására. Kérte, hogy az elsőfokú hatóság a jogsértés fennállásának időszaka vonatkozásában határozza meg, hogy a Zrt. mekkora összeggel károsíthatta meg a fogyasztókat és sújtsa a megkárosítás mértékével arányos fogyasztóvédelmi bírsággal, ezt meghaladóan a pénzbírság összegének megállapítása során kérte figyelembe venni, hogy a Zrt. az elkövetett jogsértéssel a fogyasztók rendkívül széles körének okozott jelentős összegű vagyoni hátrányt.

Az elsőfokú hatóság a közigazgatási eljárás során nyilatkozattételre hívta fel a Zrt.-t, aki nyilatkozatában előadta, hogy összevont számlázási szolgáltatást nyújt, leporellószerűen több közszolgáltató számláit a terhelési összesítőn összesíti, és egy küldeményben juttatja el a fogyasztókhoz. A számlák kézbesítése során - fizetési módtól függetlenül - elsődleges szempont, hogy azok olyan időpontig kerüljenek továbbításra az ügyfelek részére, hogy a kiegyenlítésre az ügyfeleknek a kézhezvételtől számított legalább 8 nap álljon rendelkezésére. A szolgáltatókkal megkötött megbízási szerződések értelmében számlázási rendszerében a számlák bemutatási dátuma egységesen ütemezve, minden szolgáltatásra vonatkozóan a hónap 1-je, illetve a hónap 15-e lehet. A fizetési határidő a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a számla kiállításának dátuma plusz 14 napban kerül meghatározásra. Tekintettel arra, hogy több szolgáltató megbízásából, rendszeresen, jelentős mennyiségben bocsátja ki a számlákat, valamint összevont számlázási és díjbeszedési tevékenységet végez, nincs lehetősége az ügyfelek egyedi számlafizetési határidő megállapítással kapcsolatos kérelmeinek eleget tenni. Hivatkozott az 1959. évi IV. törvény ( régi Ptk.) 387. §-ára azzal, hogy amennyiben a számla ellenértéke a meghatározott fizetési határidőig nem érkezik be, beáll a Ptk. 298. § a) pontja szerinti kötelezetti késedelem és a késedelmesen teljesítő ügyfelek részére a Ptk. 301. § (1) bekezdése alapján késedelmi kamatot számol el, valamint a felmerült költségei megtérítésére a Ptk. 299. § (1) bekezdése alapján adminisztrációs többletköltség, illetve az esetlegesen nem teljesített csoportos beszedés esetén külön eljárási többletköltséget számít fel. Kiemelte, hogy a fizetési határidő lejárta esetén nem kezdi meg azonnal a késedelmi kamat felszámítását, azt csak további 5 nap türelmi idő elteltét követően indítja el. Hangsúlyozta, hogy a számlák ügyfelek részére történő továbbításának többféle módja van, postai úton, illetve díjbeszedő által történő kézbesítési módokról általánosan elmondható, hogy a kézbesítés belső szabályozása szerinti ütemterv alapján történik, mely ütemterv a munkaszüneti napok, illetve a ünnepnapok figyelembe vételével, negyedévente készül. Az ütemtervben kerül meghatározásra - egyéb feladatokon felül - a postai kézbesítésű számlák feladásának határideje, valamint a díjbeszedő által történő számlakézbesítésre vonatkozó határidők is. Ezen határidők úgy kerülnek megállapításra, hogy a számlák a számla keltétől számított maximum 5 napon belül (díjbeszedős kézbesítési mód esetén esetében 3 napon belül, postai kézbesítés során pedig 5 napon belül) megérkezzenek az ügyfelek részére, biztosítva azt, hogy az ügyfeleknek a törvényben előírtak szerint a kézhezvételt követően legalább 8 nap álljon rendelkezésre az adott számla kiegyenlítésére. Hivatkozott a 18/2009 (VIII. 6.) MNB rendeletre azzal, hogy a rendeletnek megfelelően a ... a befizetéseket legkésőbb a postai átvételt követő második napon továbbítja a célszámlát vezető bankhoz és ezen rendelkezések betartatása céljából az ügyfelek részére kiállított terhelési összesítő előlapján megjelöli a postai befizetés határidejét, valamint a hátoldalon tájékoztató szöveget is feltüntet ezzel kapcsolatosan. A számlák kiegyenlítésére is több lehetőség áll az ügyfelek részére, azt, hogy az ügyfelek késedelmesen kapják meg a számlákat folyamatos ellenőrzéssel igyekszik kizárni, a díjbeszedők munkáját és a számlák kézbesítését rendszeresen ellenőrzi. Megjegyezte, hogy felperes esetében a 2013. július 15-i bemutatású ivóvíz- és szennyvíz elvezetési díj számla (mindösszesen 71.110,- forintos összeggel) a 2013. július 29- i fizetési határidőhöz képest késedelmesen 2013. augusztus 9-én került kiegyenlítésre. A késedelmes teljesítés miatt a 2013. szeptember 15-i bemutatású számlákkal együtt mindösszesen 49 forint összegű késedelmi kamat került felszámításra, a késedelem időszaka 2013. augusztus 4-től 2013. augusztus 9-ig, összesen hat nap volt. 2013. július 15-én a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjak késedelmes kiegyenlítése miatt 198 forint összegű késedelmi kamatot számított fel felperes terhére. A 2012. december 15-i bemutatású 7.174,- forint összegű számla 2013. április 30-án került kiegyenlítésre, az eredeti 2012. december 29-i fizetési határidőhöz képest jelentős késéssel (117 nap), a 2013. február 15-i bemutatású 7.460,- forint összegű számla az eredeti 2013. február 28-i fizetési határidőhöz képest szintén késedelmesen, 2013. április 30-án került befizetésre, (56 nap).