BH 2003.2.59 Alaptalan a törvényes vád hiányára való hivatkozás, ha a bíróság elé állítás során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező városi ügyészség - vádirat benyújtása nélkül - a feljegyzésben összegezi a vád tárgyává tett tényeket, majd a tárgyaláson a vádat szóban terjeszti elő [Be. 250. § III. pont, 347. § (5) bek., 349. § (2) bek.].
A városi bíróság a 2000. december 5. napján kihirdetett ítéletével a terhelt bűnösségét 2 rb., lopás bűntettének kísérletében állapította meg, ezért őt - mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
A felmentésre irányuló védelmi perorvoslatok kapcsán eljárt megyei bíróság mint másodfokú bíróság a 2001. január 23. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az iratok tartalmából kitűnően a városi ügyészség feljegyzés alapján állította a gyanúsítottat a bíróság elé. A feljegyzés szerint a terhelt 2000. november 30-án két személygépkocsi ajtaját próbálta kifeszíteni valamilyen betörő-szerszámmal, és onnan 10 000 forintot meghaladó, de 200 000 forintot el nem érő értéket akart eltulajdonítani. A cselekményt azonban befejezni nem tudta, mert abban a gyalogosforgalom megzavarta, de azt a közeli épületben tartózkodó két nyomozó is észlelte, és őt igazoltatta. A ruházat átvizsgálása során a terhelt kabátja zsebéből előkerült egy több funkciós, házilag készített, zártörésre alkalmas speciális szerszámkészlet és kulcscsomó, amelyen több személygépkocsi kulcsa volt található. Ezek a tárgyak lefoglalásra kerültek.
Az eljárt bíróságok által a bizonyítékok értékelése során megállapított tényállás lényegében a feljegyzésben foglaltakkal megegyezik.
A városi bíróság ítélete, valamint a megyei bíróság végzése ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással.
A felülvizsgálati indítványban részletesen kifejtett érvek szerint a Be. 346. §-a alapján nem volt helye bíróság elé állítás útján a terhelt felelősségre vonásának. A törvényben felsorolt feltételek hiányoztak, többek között a terhelt a bűncselekmények elkövetését nem ismerte el, a tárgyi bizonyítási eszközöknek a bírósági tárgyaláson való bemutatása elmaradt, azok nem álltak rendelkezésre. Miután a bíróság elé állítás feltételei hiányoztak, a bíróságnak az iratokat vissza kellett volna küldeni az ügyésznek.
Sérelmezte a védő, hogy a lényeges eljárási szabálysértést a másodfokú bíróság sem orvosolta. A jogerős határozat meghozatalára a Be. 250. §-ának III. pontjában megfogalmazott eljárási szabály megsértésével került sor, mivel az alapeljárásban a bíróság törvényes vád hiányában járt el, amikor vádirat nélkül, előállítás útján lefolytatott eljárásban döntött.
Ezen túlmenően sérelmezte a védő az eljárt bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét is, amely hiányosság az ítéletet megalapozatlanná tette.
Mindezekre figyelemmel a védő a Be. 290. §-ának (1) bekezdése alapján mindkét fokú bírósági határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte, kérte továbbá a terhelt azonnali szabadlábra helyezését.
A legfőbb ügyész átiratában kifejtett álláspontja szerint az indítvány nem alapos. A Be. 250. §-ának III. pontja szerinti eljárási szabálysértés megállapítására akkor kerülhet sor, ha a bíróság túlterjeszkedik a vád alá vont személyek vagy cselekmények körén, illetve ha a vád nem az arra jogosulttól származik. A jelen ügyben a bíróság a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező városi ügyészség bíróság elé állítási feljegyzésében foglalt, az ügyész által szóban is előterjesztett vád keretei szerint járt el. Téves tehát a törvényes vád hiányára történt hivatkozás.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!