Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

32002R0314[1]

A Bizottság 314/2002/EK rendelete (2002. február 20.) a cukorágazatban a kvótarendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 314/2002/EK RENDELETE

(2002. február 20.)

a cukorágazatban a kvótarendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre1 és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére, 14. cikke (4) bekezdésére, 15. cikke (8) bekezdésére, 16. cikke (5) bekezdésére, 18. cikke (5) bekezdésére és 41. cikke második bekezdésére;

mivel:

(1) A cukor piacának közös szervezésére vonatkozó, az 1260/2001/EK rendelet által a 2001/02-2005/06. gazdasági évekre bevezetett legutóbbi módosítások szükségessé teszik a kvótarendszer végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megváltoztatását. Mivel a legutóbb a 392/94/EK rendelettel2 módosított, a cukorágazatban a kvótarendszer részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1982. június 8-i 1443/82/EGK bizottsági rendelet3 szövege több alkalommal lényegesen módosult, ezért az érthetőség érdekében ezt a rendeletet át kell dolgozni.

(2) A kvótarendszer cukorágazatban történő alkalmazásához pontosan meg kell határozni a vállalkozás cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-termelését, valamint a Közösség belső fogyasztását. Ezért a vállalkozás által ténylegesen előállított fehércukrot, nyers cukrot, invertcukrot és szirupot, illetve adott esetben, izoglükózt vagy inulinszirupot az adott vállalkozás termeléseként kell kezelni. Egyedi esetekre kell korlátozni azt a lehetőséget, amikor valamely vállalkozás termelésének egy része egy másik olyan vállalkozásnak tulajdonítható, amely szerződés alapján termeltetett cukrot. A vis maior körülményeinek sérelme nélkül az ilyen eseteket úgy kell meghatározni, hogy ne járjanak a cukorágazatban pénzügyi következményekkel.

(3) A kvótarendszer zavartalan és hatékony közösségi alkalmazása szükségessé teszi a szacharózszirup, izoglükóz és inulinszirup gyártására vonatkozó nyilvántartási módszerek meghatározását.

(4) Az izoglükóz gyártási folyamata akkor befejezett, amikor a glükóz, illetve annak polimerei keresztülmennek az "izomerizáció" néven ismert folyamaton. Tehát annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor a gyártás feljegyzési időpontjának tetszőleges megválasztására, a gyártást az izomerizációs folyamat végén, még a glükóz és fruktóz összetevők szétválasztása, vagy a keverék készítése előtt azonnal fel kell jegyezni. Az ellenőrzés leghatékonyabbá tétele érdekében fel kell szólítani a közösségi izoglükózgyártókat, hogy tájékoztassák az érintett tagállam illetékes hatóságát az általuk használt valamennyi izomerizáló berendezésről.

(5) Az inulinszirup termékformában általában attól a pillanattól kezdve jelenik meg így, amikor az inulin vagy az oligofruktózok keresztülmentek a hidrolízisként, illetve első evaporációként ismert folyamaton. Ez azt jelenti, hogy a gyártást azonnal a hidrolízist és első evaporációs folyamatot követően, még a glükóz és fruktóz összetevők szétválasztása vagy a keverék készítése előtt azonnal fel kell jegyezni.

(6) Annak érdekében, hogy a tagállamok helyesen és egyértelműen állapíthassák meg az inulinszirup termelést, különösen a múltbeli tapasztalatok miatt, ki kell kötni, hogy ezt a műveletet a 80 %-os fruktóztartalmú inulinszirupra, és az 1,9-es együttható alkalmazásával kifejezett cukor/izoglükóz egyenértékre való utalással kell elvégezni.

(7) Az 1260/2001/EK rendelet 15. cikkében foglalt termelési illetékeket csak a gazdasági év végét követően lehet meghatározni, ugyanis az exportkötelezettségek jelentős része a gazdasági év második felében keletkezik, és a termelési illeték meghatározására szolgáló adatok csak ekkortól állnak rendelkezésre. Ennek következtében a termelők pénzügyi kötelezettségeinek mielőbbi teljesítése érdekében a becslések alapján számított illetékeket előre meg kell fizetni, jóval a gazdasági év vége előtt. Mivel a B izoglükóz túlnyomó részének gyártására általában a gazdasági év utolsó hónapjaiban kerül sor, csak az adott gazdasági év március 1-je előtt gyártott izoglükóz után fizetendő termelési alapilletékre vonatkozó előleg megfizetése írható elő. Az illetékeket csak akkor indokolt megállapítani és beszedni, amikor már rendelkezésre állnak a lehető legpontosabb adatok, különösen a fogyasztásra vonatkozóan.

(8) Meg kell határozni a cukorrépa kiegészítő árösszetevőjének fizetési szabályait olyan esetekben, amikor a termelési illeték kevesebb, mint a maximális összeg, és rendelkezni kell kiegészítő befizetésről, figyelembe véve különösen a cukorrépa kifizetésének időpontja és a termelési illeték gyártó által történő megfizetésének időpontja között eltelt időtartamot.

(9) A kvótarendszer megfelelő kezelésének megkönnyítése érdekében meg kell határozni a gyártás feljegyzésére és a vonatkozó adatok közlésére szánt határidőket, és szükség esetén rendelkezni kell megfelelő tagállami ellenőrző intézkedésekről.

(10) A tárolási költségek cukorágazatbeli támogatási rendszerének 2001. július 1-jei megszüntetése óta nem áll rendelkezésre statisztika a közösségi cukorkészletekről és cukorértékesítésről. Mivel ezek a statisztikák fontosak a kvótarendszer helyes kezelése, különösen a havi cukorfogyasztás és az ellátási mérleg meghatározása szempontjából, rendelkezni kell arról, hogy a közösségi cukorgyártók és finomítók továbbra is közöljék a tagállamokkal a cukorkészletek és az értékesítés havi adatait.

(11) A cukorágazat egyik szervezéssel kapcsolatos jellemzője, hogy a cukorgyártók és répatermelők közötti kapcsolatokat, különösen a cukorrépa szállítását és kifizetését, általában a közösségi jogszabályok meghatározta keretek között létrejövő szakmaközi megállapodások szabályozzák. Ezek a szakmaközi megállapodások olyan rendelkezéseket írhatnak elő, amelyek figyelembe veszik annak a régiónak a sajátos helyzetét, ahol azok alkalmazásra kerülnek. Tekintettel a gyártók számára biztosított azon lehetőségre, hogy kötelezhetik a répatermelőket a kiegészítő illeték egy része megfizetéséhez való hozzájárulásra, rendelkezni kell arról, hogy az e hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezéseket a 1260/2001/EK rendelet 16. cikke (3) bekezdésének keretében létrejövő szakmaközi megállapodásokban határozzák meg.

(12) Az izoglükózgyártó vállalkozások, ellentétben a cukorrépa- és cukornádtermeléstől függő cukorgyártó vállalkozásokkal, nem alkalmazhatják azt a választási lehetőséget, hogy termelésüket egyik gazdasági évről a következőre átvigyék.

(13) Az izoglükózt a gazdasági év során folyamatosan gyártják azért, hogy a kereslet - amely a gazdasági év elején és végén a legmagasabb - ingadozásaira gyorsan és fennakadás nélkül tudjon reagálni. A legyártott izoglükózt azonban nehéz a keresleti csúcsokat kielégítő mennyiségben raktározni, mivel a hosszadalmas tárolás veszélyezteti a termék alapvetően fontos sterilitását. Ilyen körülmények között az izoglükózgyártó vállalkozások a gazdasági év végén kénytelenek leállni a termeléssel annak érdekében, hogy a Közösség piacán nem értékesíthető C izoglükóz gyártását elkerüljék. Ez a helyzet hátrányos az izoglükózgyártó vállalkozások számára, és ezért rendelkezni kell arról, hogy az izoglükóz-gyártás havi feljegyzése bizonyos rugalmassággal legyen kezelhető. A rugalmasságot azonban korlátozni szükséges annak elkerülése érdekében, hogy automatikus alkalmazásával rejtett átviteli rendszer, és ennek következtében a vállalkozások termelési kvótáinak közvetett emelkedése alakulhasson ki.

(14) A kvótarendszer működése során előfordulhat a termelési illetékek késedelmes beszedése. Az összegek megfelelő időben történő és összehangolt beszedése érdekében indokolt a termelési illetékek megállapítására és beszedésére vonatkozó szabályok meghatározása.

(15) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az 1260/2001/EK rendelet 13-18. cikke alkalmazásában "cukortermelés" a következők fehér cukorban kifejezett teljes mennyisége:

a) fehér cukor;

b) nyers cukor;

c) invertcukor;

d) a következő kategóriák valamelyikébe tartozó szirupok, a továbbiakban "szirupok":

- legalább 70 %-os tisztaságú, cukorrépából előállított szacharóz- vagy invertcukor-szirup,

- legalább 75 %-os tisztaságú, cukornádból előállított szacharóz- vagy invertcukor-szirup.

(2) Az (1) bekezdésben említett mennyiség kiszámításakor a következőket figyelmen kívül kell hagyni:

a) az olyan nyers cukorból vagy szirupokból előállított fehér cukor mennyiségeket, amelyeket nem abban a vállalkozásban állítottak elő, ahol a fehér cukrot;

b) az olyan nyers cukorból, szirupból vagy cukormaradékból előállított fehér cukor mennyiségeket, amelyet nem a fehér cukor gyártásának gazdasági évében állítottak elő;

c) az olyan nyers cukor mennyiségeket, amelyeket nem abban a vállalkozásban állítottak elő, mint ahol a nyers cukrot;

d) az olyan szirupokból előállított nyers cukor mennyiségeket, amelyeket nem abban a gazdasági évben gyártottak, mint a nyers cukrot;

e) az adott gazdasági év során a gyártó vállalkozás által fehér cukorrá feldolgozott nyers cukor mennyiségeket;

f) az alkohollá vagy rummá feldolgozott invertcukor és szirup mennyiségeket;

g) az adott gazdasági év során a gyártó vállalkozás által cukorrá vagy invertcukorrá feldolgozott szirup mennyiségeket;

h) a kenhető szirup, valamint "Rinse appelstroop"-pá történő feldolgozásra szánt szirup mennyiségeket;

i) az aktív feldolgozási eljárás keretében gyártott cukor, invertcukor és szirup mennyiségeket;

j) az olyan szirupból előállított invertcukor mennyiségeket, amelyet nem az invertcukrot gyártó vállalkozás állított elő;

k) az olyan szirupból előállított invertcukor mennyiségeket, amelyet nem az invertcukor gyártási évének gazdasági évében állítottak elő.

(3) A termelést fehér cukorban kell kifejezni a következő módon:

a) fehér cukor esetében a minőségbeli különbségeket figyelmen kívül hagyva;

b) nyers cukor esetében a 1260/2001/EK rendelet I. mellékletével összhangban meghatározott hozam alapján;

c) invertcukor esetében a termelést az 1-es együtthatóval megszorozva;

d) köztes terméknek minősülő szirupok esetében az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott kivonható cukortartalom alapján;

e) köztes terméknek nem minősülő szirupok esetében a 2135/95/EK bizottsági rendelet1 3. cikk (2) bekezdésével összhangban szacharózban kifejezett cukortartalom alapján.

(4) A korábbi cukorévből származó cukormaradékot a szacharóztartalom arányában, fehércukorban kell kifejezni.

(5) A szirupok tisztaságát úgy kell kiszámítani, hogy a teljes cukortartalmat osztjuk a szárazanyag-tartalommal.

A kivonható cukortartalmat úgy kell kiszámítani, hogy a szóban forgó szirup polariméterről leolvasott értékéből levonjuk a szárazanyag-tartalom és a szirup polariméterről leolvasott értéke közötti különbséget, 1,70-dal beszorozva. A szárazanyag-tartalmat az areometriai módszerrel kell megállapítani.

A kivonható cukortartalom azonban a teljes gazdasági évre vonatkozóan megállapítható a szirupok tényleges hozama alapján is.

2. cikk

(1) Az 1260/2001/EK rendelet 13-18. cikke alkalmazásában "izoglükóz-termelés" a szárazanyagban kifejezett és a (2) bekezdéssel összhangban feljegyzett, száraz állapotban legalább 10 tömegszázalékos fruktóztartalmú glükózból - a határértéken felüli fruktóztartalomra tekintet nélkül -, vagy polimereiből nyert termék teljes mennyisége.

(2) Az izoglükózgyártást az izomerizációs folyamat végén, még a glükóz és fruktóz összetevők szétválasztása vagy termékkeverék készítése előtt, a termék térfogatának fizikai mérésével és a szárazanyag-tartalom refraktometriai meghatározásával azonnal fel kell jegyezni.

(3) Minden izoglükózgyártó köteles haladéktalanul bejelenteni a glükóz vagy polimerei izomerizációjára használható berendezéseit.

A bejelentést azon a tagállam felé kell megtenni, amelynek területén a berendezések találhatók. A tagállam további információk igazolását is kérheti e tekintetben a gyártótól.

3. cikk

(1) Az 1260/2001/EK rendelet 13-18. cikke alkalmazásában "inulinszirup-termelés" a szárazanyag cukor/izoglükóz egyenértékben kifejezett, inulinszirupot gyártó vállalkozásonként a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott, száraz állapotban legalább 10 tömegszázalékos szabad formában vagy szacharózként létező fruktóztartalmú, a határértéken felüli fruktóztartalomra tekintet nélkül, inulin vagy oligofruktóz hidrolízise után nyert termék mennyiségét jelenti.

(2) Az inulinszirup termelést a következő műveletek összesítésével kell feljegyezni:

a) a termék térfogatának fizikai mérésével, az első evaporátor elhagyása után, minden hidrolízist követően, még a glükóz és fruktóz összetevők szétválasztása vagy termékkeverék készítése előtt;

b) a szárazanyag-tartalom refraktometriai meghatározásával és a fruktóztartalom száraz állapotban történő súly szerinti mérésével, napi reprezentatív mintavétel alapján;

c) a száraz állapotban levő fruktóztartalom 80 tömegszázalékosra történő átszámításával olyan módon, hogy a szárazanyagban meghatározott mennyiséget megszorozzák az adott szirupmennyiség mért fruktóztartalmának és 80 %-nak az arányát jelentő szorzószámmal;

d) az 1,9 szorzószám alkalmazásával a cukor/izoglükóz egyenértékben történő kifejezéssel.

4. cikk

(1) A tagállamok minden év február 15-ig a folyó gazdasági év és a területükön található minden vállalkozás tekintetében ideiglenes termelési adatokat határoznak meg a cukorra és az inulinszirupra vonatkozóan.

Guadeloupe és Martinique francia megyék esetében a gyártást minden év május 15-ig kell feljegyezni.

(2) Az izoglükózgyártó vállalkozások minden hónap 15. napjáig tájékoztatják azt a tagállamot, amelynek területén a termelés történik, az előző naptári hónapban ténylegesen előállított, szárazanyagban kifejezett mennyiségről.

A tájékoztatás alapján a tagállamok minden hónap tekintetében és legkésőbb a tárgyhónapot követő második hónap 15. napjáig meghatározzák az érintett vállalkozások izoglükóztermelését.

Az előző albekezdésben említett termelés kiszámításakor az aktív feldolgozási eljárás keretében gyártott izoglükózmennyiséget nem kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés első és második albekezdésének ellenére a tagállam illetékes hatóságai valamely adott izoglükózgyártó vállalkozás tekintetében, a vállalkozás kellően megalapozott, előzetes írásbeli kérelme alapján dönthetnek úgy, hogy:

a) a gazdasági év május és június havi termelését összesítve azt az adott gazdasági évre számolják el;

b) vagy a gazdasági év június havi termelését részben vagy egészben a következő gazdasági év július havi termelésével vonják össze, és ez utóbbi gazdasági évre számolják el. Az összevonás iránti kérelemnek legalább a július havi termeléssel összevont, júniusban megtermelt mennyiséget kell tartalmaznia. Ez a mennyiség nem haladhatja meg a szóban forgó vállalkozásnak az arra a gazdasági évre vonatkozó A és B kvótája összegének 7 %-át, amelyben az összevonás iránti kérelmet beterjesztik. Az ilyen módon összevont mennyiséget az érintett vállalkozás kvótáján belüli első termelésnek kell tekinteni.

A tagállam megállapítja, hogy a vállalkozás termelési helyzetének és a piaci keresletnek figyelembevételével a kérelem indokolt-e, különös tekintettel a kvótákra és termelési illetékekre. Az adott gazdasági évben a vállalkozás az első albekezdésben említett összevonási módok közül csak egyet alkalmazhat.

A tagállam jóváhagyását követően az érintett izoglükózgyártó vállalkozás az első albekezdés a) pontjában említett esetben az azt követő július 15-ig, a b) pontjában említett esetben pedig augusztus 15-ig tájékoztatja a tagállamot a vonatkozó kéthónapos időszak alatt ténylegesen megtermelt, szárazanyagban kifejezett mennyiségről, indokolt esetben figyelembe véve az első albekezdés b) pontjában említett összevonandó mennyiségeket.

A tagállamok a tájékoztatás alapján meghatározzák az érintett vállalkozásnak az első albekezdés, esettől függően a) vagy b) pontjával összhangban, az érintett gazdasági év termelésébe beszámítandó, a szóban forgó két hónap alatti összevont izoglükóz-termelését. A tagállam erről a termelésről tájékoztatja a Bizottságot.

Az első albekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az 1260/2001/EK rendelet 10. cikk (1) bekezdésében említett időszak utolsó gazdasági évére.

(4) A tagállamok minden év szeptember 15-ig meghatározzák a területükön található minden vállalkozás előző gazdasági évi cukor-, izoglükóz- és inulinszirup gyártásának végleges adatait.

(5) Ha eltéréseket tárnak fel a (4) bekezdésben említett cukor végleges termelési adatainak meghatározását követően, ezeket az eltéréseket akkor kell számításba venni, amikor annak a gazdasági évnek a végleges termelési adatait határozzák meg, amelyben az eltéréseket feltárták.

(6) A cukorgyártók minden hónap 25-ig tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek területén a termelés folyik, vagy az adott termék piaci intervenciója szempontjából illetékes tagállam hatóságát a tulajdonában levő vagy egyéb,

a) az előző naptári hónap végén rendelkezésére álló létesítményekben raktározott, fehér cukorban kifejezett cukormennyiségről;

b) az előző naptári hónap folyamán a rendelkezésére álló létesítményekből kiszállított, fehér cukorban kifejezett cukormennyiségről.

A tájékoztatásban pontosan meg kell határozni az érintett mennyiséget az A, illetve B kvóta keretében termelt cukor, az 1260/2001/EK rendelet 14. cikkével összhangban átvitt cukor és a C cukor szerinti bontásban.

Az első albekezdésben említett hatóság további adatokat is kérhet a gyártó birtokában levő készletekről és a létesítményeiből kiszállított mennyiségekről.

(7) A nyerscukor-finomítók minden hónap 25-ig tájékoztatják annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek területén a finomítás történik, vagy az adott termék piaci intervenciója szempontjából illetékes tagállam hatóságát a tulajdonában levő vagy egyéb,

a) az előző naptári hónap végén rendelkezésére álló létesítményekben raktározott, fehér cukorban kifejezett cukormennyiségről;

b) az előző naptári hónap folyamán a rendelkezésére álló létesítményekből kiszállított, fehér cukorban kifejezett cukormennyiségről.

A tájékoztatásban meg kell különböztetni az aktív feldolgozási eljárás tárgyát képező mennyiségeket.

Az első albekezdésben említett hatóság további adatokat is kérhet a finomító birtokában levő készletekről és a létesítményeiből kiszállított mennyiségekről.

5. cikk

(1) Az 1260/2001/EK rendelet 13-18. cikkének alkalmazásában és e cikk (2)-(5) bekezdésére is figyelemmel, valamely vállalkozás cukor- vagy izoglükóz-termelése az adott vállalkozás által ténylegesen előállított cukor vagy izoglükóz mennyisége.

(2) Valamely vállalkozás adott gazdasági évre vonatkozó teljes cukortermelése az (1) bekezdésben említett mennyiség, amelyhez hozzá kell adni az adott gazdasági évre átvitt mennyiséget, majd le kell vonni belőle a következő gazdasági évre átvitt mennyiséget.

(3) Amennyiben két gyártó aláírt, írásbeli kérelmet nyújt be az érintett tagállamhoz, az egyik vállalkozás (a továbbiakban "feldolgozó") által, szerződés alapján, rendelkezésére bocsátott anyagból előállított mennyiséget annak a vállalkozásnak (a továbbiakban "megbízó") a termeléseként kell kezelni, amely a szerződés alapján a cukrot gyártatta, feltéve, hogy a következő feltételek valamelyike teljesül:

a) a feldolgozó össz-cukortermelése nem éri el annak A kvótáját;

b) a feldolgozó össz-cukortermelése meghaladja annak A kvótáját, de nem éri el annak A és B kvótájának összegét, és a megbízó össz-cukortermelése meghaladja annak A kvótáját;

c) a feldolgozó és a megbízó össz-cukortermelése meghaladja annak A és B kvótájának összegét.

(4) Ha a megbízó és a feldolgozó gyára eltérő tagállamban található, a (3) bekezdésben említett kérelmet mindkét érintett tagállamhoz be kell nyújtani. Ebben az esetben az érintett tagállamok együttműködnek az adandó válasz tekintetében, és megteszik a szükséges lépéseket annak ellenőrzésére, hogy a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüljenek

(5) Az 1260/2001/EK rendelet 42. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban a feldolgozó által megtermelt cukormennyiség a megbízó által termelt mennyiségnek tekinthető, ha vis maior következtében a cukorrépát, cukornádat vagy melaszt a megbízó vállalkozásától eltérő vállalkozásnál kell cukorrá feldolgozni.

6. cikk

(1) Április 1-je előtt a következőket kell elvégezni a folyó gazdasági év tekintetében:

a) a cukor termelési alapilletékét és B illetékét az 1260/2001/EK rendelet 15. cikkével összhangban kell felbecsülni;

b) a cukorgyártók, izoglükózgyártók és inulinszirup gyártók által az illeték előlegeként fizetendő, e rendelet 7 cikkével összhangban meghatározott egységösszegeket az 1260/2001/EK rendelet 42. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban rögzíteni kell.

(2) A tagállamok a folyó gazdasági év április 15-ig meghatározzák minden cukorgyártó vállalkozás, minden izoglükózgyártó vállalkozás és minden inulinszirup gyártó vállalkozás által az adott gazdasági évre fizetendő előleget.

Guadeloupe és Martinique francia megyék és Spanyolország esetében a nádcukorral kapcsolatos előlegeket a folyó gazdasági év augusztus 15-ig kell meghatározni.

A cukor és az inulinszirup esetében az előleget a következők szerint kell meghatározni:

a) a 4. cikk (1) bekezdésének értelmében meghatározott A cukor és A inulinszirup és B cukor és B inulinszirup ideiglenes gyártására a termelési alapilleték előlegeként megállapított egységösszeget kell alkalmazni;

b) a 4. cikk (1) bekezdésének értelmében meghatározott B cukor és B inulinszirup ideiglenes gyártására a B illeték előlegeként megállapított egységösszeget kell alkalmazni.

Az izoglükóz esetében az előleget úgy kell meghatározni, hogy a július 1. és a következő év február vége közötti termelésre alkalmazzák a folyó gazdasági évre az izoglükózra vonatkozó termelési alapilleték előlegeként megállapított egységösszeget.

(3) A tagállamok a folyó gazdasági év június 1-jéig beszedik az előlegeket.

Guadeloupe és Martinique francia megyék és Spanyolország esetében a nádcukorral kapcsolatos előlegeket a folyó gazdasági év szeptember 1-jéig kell beszedni.

(4) Az 1260/2001/EK rendelet 15. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint meghatározandó mennyiséget a következő mennyiségek összege alapján kell megállapítani:

a) a Közösségben közvetlen fogyasztás, vagy a felhasználóipar által történő feldolgozást követő fogyasztás céljára értékesített cukor, izoglükóz és inulinszirup mennyisége;

b) a denaturált cukor mennyisége;

c) a tagsággal nem rendelkező országokból feldolgozott termékként behozatalra került cukor, izoglükóz és inulinszirup mennyisége.

Az első albekezdésben említett összegből le kell vonni a tagsággal nem rendelkező országokba feldolgozott termékként kivitelre került cukor, izoglükóz és inulinszirup mennyiségét, és a fehércukorban kifejezett olyan alaptermékek mennyiségét, amelyekre az 1260/2001/EK rendelet 7. cikk (3) bekezdésében említett termelési visszatérítési igazolást kiállították.

(5) Az 1260/2001/EK rendelet 15. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében a következőket a folyó gazdasági év során teljesítendő exportkötelezettségnek kell tekinteni:

a) az adott gazdasági évre meghirdetett pályázati eljárás során rögzített export-visszatérítéssel vagy illetékkel, természetes állapotában kivitelre került minden cukormennyiség;

b) az adott gazdasági év folyamán kiadott kiviteli engedélyek alapján időszakosan rögzített export-visszatérítéssel vagy illetékkel, természetes állapotában kivitelre került minden cukor-, izoglükóz- és inulinszirup mennyiség;

c) az adott gazdasági év folyamán e célból rögzített export-visszatérítéssel vagy illetékkel, feldolgozott termék formájában előreláthatóan kivitelre kerülő minden cukor-, izoglükóz- és inulinszirup mennyiség, a mennyiség a gazdasági év alatt egyenletesen oszlik meg.

Az 1260/2001/EK rendelet 15. cikk (1) bekezdés d) pontjában említett előrelátható átlagos veszteség számításához figyelembe kell venni a fehércukorban kifejezett olyan alaptermékek mennyisége után járó termelési visszatérítést, amelyekre a rendelet 7. cikk (3) bekezdésében említett termelési visszatérítési igazolást a szóban forgó gazdasági év folyamán kiállították.

7. cikk

(1) Ha a cukor és inulinszirup termelési alapilletékének becsült összege az 1260/2001/EK rendelet 15. cikk (3) bekezdésében említett maximális összeg legalább 60 %-a, az előleg egységösszege a maximális összeg 50 %-a.

Ha a becsült összeg a maximális összeg 60 %-ánál kevesebb, az előleg egységösszege a becsült összeg 80 %-a.

(2) Az (1) bekezdést a cukor és inulinszirup B illetékének előlegét jelentő egységösszeg meghatározására is kell alkalmazni, figyelembe véve az 1260/2001/EK rendelet 15. cikk (4) és (5) bekezdésében említett maximális összeget.

(3) Az izoglükóz termelési alapilletékének előlegére vonatkozó egységösszeg az e rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontjával összhangban megbecsült, cukor utáni termelési alapilleték egységösszegének 40 %-a.

8. cikk

(1) A cukor, izoglükóz és inulinszirup tekintetében legkésőbb október 15-ig az előző gazdasági évre vonatkozóan meg kell határozni:

a) a termelési alapilleték és a B illeték összegét;

b) szükség esetén a 1260/2001/EK rendelet 16. cikk (2) bekezdésében említett együtthatót.

(2) A tagállamok november 1-jéig az előző gazdasági évre vonatkozóan és a 6. cikk értelmében beszedett előlegek figyelembevételével minden cukorgyártó vállalkozás, minden izoglükózgyártó vállalkozás és minden inulinszirup gyártó vállalkozás esetében meghatározzák a kinnlevő illetékek egyenlegét.

Az első albekezdésben említett, a vállalkozás vagy a tagállam által fizetendő egyenleget az egyenleg meghatározásának határidejét követően december 15-ig kell megfizetni.

(3) Amennyiben együtthatót fogadnak el az 1260/2001/EK rendelet 16. cikk (2) bekezdésével összhangban, a tagállamok, az említett bekezdés rendelkezéseivel összhangban, november 1-jéig, az előző gazdasági évre vonatkozóan minden cukorgyártó vállalkozás, minden izoglükózgyártó vállalkozás és minden inulinszirup gyártó vállalkozás számára meghatározzák az adott gyártó által fizetendő kiegészítő illetéket. Ezt az illetéket az adott gazdasági évi termelési illetékének egyenlegével egyidejűleg kell beszedni.

(4) Ha valamely gyártó vállalkozás által fizetendő illetékek összegét helytelenül határozták meg, a szóban forgó gyártó vállalkozás által fizetendő helyes összeget vagy egyenleget attól az időponttól számított 30 napon belül kell megállapítani, amikor a tagállam felismerte ezt a helyzetet, és ki tudja számítani a jogszerűen fizetendő összeget.

A tagállamok az első albekezdésben említett összegeket a megállapításukat követő 30 napon belül szedik be.

9. cikk

(1) Az 1260/2001/EK rendelet 18. cikk (2) bekezdésében említett összegeket az e rendelet 8. cikk (1) bekezdésében említett illetékekkel egyidejűleg és ugyanazzal az eljárással összhangban kell megállapítani.

(2) Ha valamely cukorgyártó által a cukorrépa eladójának fizetett ár alacsonyabb a cukorrépa alapáránál, a gyártó, a szóban forgó különbség mértékéig, az intervenciós ár függvényében átenged egy részt a cukor megnövekedett értékéből a cukorrépa eladójának.

Az átengedett résznek megfelelő összeg kiszámításának érdekében a gyártó az alábbiakat veszi figyelembe:

a) a cukorrépa kifizetésének időpontjai és a termelési illetékek és kiegészítő illeték előlegének és egyenlegének megfizetésére megállapított időpontok közötti időszakokat;

b) az a) pontban említett időszakban az Európai Központi Bank főbb refinanszírozási műveletekre vonatkozó kamatlábát. Olyan tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a gazdasági és pénzügyi unió harmadik szakaszában, a referencia-kamatláb a saját nemzeti központi bankjuk által meghatározott, ezzel egyenértékű kamatláb.

c) az 1260/2001/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében meghatározott százalékot;

d) a szóban forgó cukorrépa hozamát, az 1260/2001/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül.

(3) A cukorgyártó a 8. cikk (1) bekezdésében említett illetékek megállapításának időpontját követő négy héten belül köteles megfizetni a cukorrépa eladójának az (1) bekezdésben említett összegeket és a (2) bekezdésben említett átengedett résznek megfelelő összeget.

(4) A szakmaközi megállapodások eltérhetnek a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseitől.

10. cikk

A tagállamok minden intézkedést megtesznek az e rendeletben foglalt termékek gyártási feljegyzéseihez szükséges ellenőrzések létrehozására.

11. cikk

Az 1260/2001/EK rendelet 16. cikke (3) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett visszatéríttetés, e rendelkezések sérelme nélkül, a szakmaközi megállapodásokban foglalt szabályokkal összhangban teljesíthető.

12. cikk

Az 1443/82/EGK rendelet hatályát veszti.

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. február 20-án.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja

1 HL L 178. 2001.6.30., 1. o.

2 HL L 53., 1994.2.24., 7. o.

3 HL L 158., 1982.6.9., 17. o.

1 HL L 214., 1995.9.8., 16. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002R0314 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002R0314&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.