32001R1260[1]

A Tanács 1260/2001/EK rendelete (2001. június 19.) a cukorágazat piacának közös szervezéséről

A TANÁCS 1260/2001/EK RENDELETE

(2001. június 19.)

a cukorágazat piacának közös szervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1)

A közös agrárpolitika, annak megfelelő működése végett, szükségessé teszi a cukorágazat - beleértve különösen a cukrot, valamint az izoglukózt és az inulinszirupot, amelyek a cukor folyékony helyettesítői - piacának közös szervezését.

(2)

A közös agrárpolitika célkitűzéseinek elérése, és különösen a Közösség cukorrépa- és cukornád-termelői foglalkoztatottságának és életszínvonalának további garantálása érdekében stabilizálni kell a cukorpiacot. Ez a célkitűzés úgy érhető el, ha az intervenciós hivataloknak lehetővé teszik a cukor felvásárlását. Ennek érdekében, a deficit nélküli területekre rögzíteni kell a fehércukor, valamint a nyerscukor intervenciós árát, míg a deficittel rendelkező területek mindegyike számára évente rögzíteni kell a fehércukor és, ha szükséges, a nyerscukor származtatott intervenciós árát. Az intervenciós árat olyan szinten kell rögzíteni, amely - a fogyasztói érdekek egyidejű figyelembevételével - tisztességes bevételt biztosít a cukorrépa- és cukornádtermelők számára. Ezek a cukorra vonatkozó árgaranciák előnyösek a cukorszirupok, az izoglukóz és az inulinszirup esetében is, amelyeknek az ára a cukorárakon alapul. A pénzügyi lehetőségek és az Európai Tanács által 1999 márciusában, Berlinben elfogadott költségvetési szabályok fényében, a cukorágazatban a támogatott árakat az új intézkedések teljes időtartamára kell rögzíteni.

(3)

Az intervenciós árat a standard minőségű fehércukorra és nyerscukorra kell rögzíteni, amelyeket meg kell határozni. E standard minőségeknek a Közösségben termelt cukorra jellemző átlagminőségnek kell lennie, és azt a cukorkereskedelemben használatos szempontok alapján kell meghatározni. Ezen túlmenően, lehetővé kell tenni a standard minőség felülvizsgálatát, különösen a kereskedelmi előírások és az analitikai módszerek fejlődésének figyelembevétele érdekében.

(4)

A francia tengerentúli megyék földrajzi elhelyezkedése megfelelő intézkedéseket igényel az e megyékben termelt cukor tekintetében.

(5)

A fenti árakba való beavatkozás elkerülése érdekében a cukrot az intervenciós hivataloknak az intervenciós árnál magasabb áron kell eladniuk, kivéve ha az további feldolgozás nélkül, vagy feldolgozott termékek formájában kivitelre, vagy állati takarmányként való felhasználásra kerül. E szabály egyik következménye, hogy cukrot a Közösségen belüli emberi fogyasztás céljára történő felhasználáshoz, jótékonysági szervezetek számára rendelkezésre bocsátani nem lehet. Lehetővé kell tenni azonban a cukor ily módon való értékesítését a készletek elérhetőségét biztosító, humanitárius tevékenységet képviselő egyedi gyorssegély műveleteken keresztül. Ezek a humanitárius műveletek csak gyors kivitelezés esetén hatékonyak. Ennélfogva ilyen esetekben a legmegfelelőbb eljárást kell alkalmazni.

(6)

A cukor - a keményítőtermékekhez hasonlóan - olyan árucikk, amelyet a vegyipar hasonló termékek előállításához tud felhasználni. Biztosítani kell az ilyen árucikkek összehangolt fejlesztését. A termelési visszatérítések olyan rendszerét kell elfogadni, amely lehetővé teszi a cukorkibocsátás hagyományos mennyiségeken túli bővítését; ennek érdekében a jövőben lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó termékeket ezen iparág számára csökkentett áron bocsássák rendelkezésre.

(7)

Ezek a szabályok tisztességes bánásmódot kell biztosítsanak az alaptermékek gyártói és termelői számára. Ennélfogva, a fehércukor intervenciós árából származó alapáron felül, a vállalkozásoknak a melasz értékesítéséből származó bevételén túl - amely a 100 kg/8,21 euróra becsült melaszárból származtatott 100 kg/7,61 euróra tehető -, valamint a répa feldolgozása és a gyárakba történő szállítása során felmerülő költségen kívül, és annak a terméshozamnak az alapján, amely - a Közösség esetében - a standard minőségű répa tonnájánként 130 kg fehércukorra becsülhető, minimálárakat kell rögzíteni az A cukorrá történő feldolgozásra szánt A répára és a B cukorrá történő feldolgozásra szánt B répára, amelyeket a répát megvásárló cukorgyártóknak kell kifizetniük.

(8)

Különleges eszközökre van szükség a gyártók és termelők közötti jogok és kötelezettségek tisztességes egyensúlyának biztosításához, különös tekintettel a répa felvásárlói és eladói közötti szerződéses viszonyra vonatkozó szabványos közösségi rendelkezések megállapítása és, ugyanebből a célból, a cukornádra vonatkozó megfelelő intézkedések elfogadása érdekében. A szállítások megszokott időtartamára és időben egyenletes elosztására, a begyűjtőközpontokra és szállítási költségekre, az átvételi pontokra és mintavételre, a pép visszaszállítására, vagy az egyenértékű ellentételezés kifizetésére és az előlegfizetés határidejére vonatkozó rendelkezések mind befolyásolják a répának az eladó által kapott tényleges árát. A természeti, gazdasági és műszaki adottságok sokfélesége rendkívül megnehezíti, hogy a répára nézve a Közösség egész területén egységesek legyenek a vásárlási feltételek. A kereskedelemben léteznek megállapodások a gyártók, illetve gyártói szervezetek és a termelői szervezetek között. A keretrendelkezéseknek egyszerűen kell meghatározniuk a cukorrépa-termelők és az ipar által megkövetelt minimális garanciákat, biztosítandó a cukorgazdaság zökkenőmentes működését, valamint néhány, a III. mellékletben említett, szabálytól való eltérés lehetőségét a szakmán belüli megállapodásokra nézve fenn kell tartani.

(9)

Azok az okok, amelyek a Közösséget eddig - a cukor, izoglukóz és inulinszirup esetében - termelési kvótarendszer elfogadására ösztönözték, továbbra is érvényesek. A szóban forgó rendszert azonban a legújabb termelési fejlesztések figyelembevételéhez igazították, hogy így a Közösség számára olyan eszközöket biztosítsanak, amelyek méltányosan, de hatékonyan gondoskodnak arról, hogy maguk a termelők állják teljes mértékben a Közösség fogyasztáson túli termelési többleteinek értékesítési költségeit, és hogy így eleget tegyenek a Közösségnek, a 94/800/EK határozattal ( 4 ) jóváhagyott, a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójából származó megállapodások - továbbiakban "GATT" - alapján felmerülő kötelezettségeinek.

(10)

A GATT megállapodások alapján megkötött Mezőgazdasági Megállapodás (továbbiakban: "a Megállapodás") különösképpen megköveteli a Közösségtől, hogy fokozatosan csökkentse a mezőgazdasági termékek, különösen a termelési kvóták által garantált cukor exporttámogatását. A Megállapodás - egy átmeneti időszakban - mind az érintett mennyiségek, mind pedig az érintett támogatások szintje tekintetében az exporttámogatás csökkentését írja elő. A garanciák kiigazításának első lépéseként, a Közösség exportálható volumene és a megállapodásban rögzített mennyiség között az adott gazdasági évre rögzített különbséget a cukor, izoglukóz és inulinszirup között azoknak a százalékoknak megfelelően kell arányosan elosztani, amelyeket mindegyikük kvótája a három termékre rögzített - Közösségen belüli - összkvótán belül képvisel. E rendszert azonban csak korlátozott ideig kell alkalmazni, és átmenetinek kell tekinteni. A kvótarendszert - különösen a pénzügyi lehetőségek és az Európai Tanács által Berlinben, 1999 márciusában elfogadott költségvetési szabályok, valamint a Kereskedelmi Világszervezet keretében folyó tárgyalások előrehaladása figyelembevételének szükségessége következtében - fenn kell tartani a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre.

(11)

A cukorágazat piacának közös szervezése egyrészt azon az elven alapul, hogy a termelőknek teljes körű pénzügyi felelősséget kell vállalniuk minden gazdasági év során a kvóta alá eső közösségi termelés azon részének elhelyezéséből származó veszteségekért, amely a Közösség belső fogyasztását meghaladó többlet, másrészt pedig az egyes vállalkozásokra kijelölt termelési kvótát tükröző elhelyezés árgaranciáinak differenciálására. Minden egyes vállalkozás számára cukortermelési kvótát jelölnek ki a vállalkozás egy adott tárgyidőszak alatti tényleges termelése alapján.

(12)

Mivel az exporttámogatás csökkentésére irányuló kötelezettségvállalások az átmeneti időszakban valósultak meg, az alapvető cukor- és izoglukóz-mennyiségeket, valamint az inulinszirup kvótáit jelenlegi szintjükön kell tartani, viszont lehetővé kell tenni a vonatkozó garanciák szükség szerinti kiigazítását - a cukorágazat helyzetét befolyásoló, alapvető tényezőket figyelembe véve -, annak érdekében, hogy a Közösség a Megállapodásból fakadó kötelezettségvállalásainak eleget tudjon tenni. Az ágazat termelési illetékeken keresztül megvalósuló önfinanszírozási rendszerét és a termelési kvóta rendszerét fenn kell tartani.

(13)

Ily módon, a termelőknek továbbra is pénzügyi felelősséget kell vállalniuk az A és B cukor teljes termelésére kivetett termelési alapilleték - amely azonban fehércukornál az intervenciós ár 2 %-ára korlátozódik - és a szóban forgó ár 37,5 %-os határértékét meg nem haladó, a B cukor termelésére kivetett B illeték kifizetésével. Az izoglukóz és az inulinszirup termelői - bizonyos körülmények között - kifizetik a szóban forgó hozzájárulások egy részét is. Az illetékek felső határának a fent leírt módon történő meghatározása azt jelenti, hogy bizonyos gazdasági években a cukortermelés nem teljesen önfinanszírozó. A szóban forgó esetekben kiegészítő illetéket kell kivetni.

(14)

Az egyenlő elbánás érdekében, a kiegészítő illetéket minden egyes vállalkozás esetében a vállalkozás által az adott gazdasági évre kifizetett termelési illeték által létrehozott bevételén belüli részesedése alapján kell kiszámítani. Ennélfogva, a Közösség egészére nézve együtthatót kell rögzíteni, amely megegyezik - a szóban forgó gazdasági év tekintetében - a teljes jegyzett veszteség és a teljes, az érintett termelési illetékek által létrehozott bevétel közötti aránnyal. Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a cukorrépa- és cukornád-értékesítőknek hozzá kell járulniuk az érintett gazdasági évben jelentkező rendkívüli veszteség megszüntetéséhez.

(15)

Bármely adott gazdasági évben, a fogyasztási, termelési, kiviteli, állományi és áthozati szintek, valamint az átlagos, várhatóan az önfinanszírozási rendszer alapján viselt veszteség lehet olyan mértékű, hogy a cukorágazatban az egyes vállalkozások számára meghatározott termelési kvóták a Megállapodásban rögzítettet meghaladó exportvolument eredményeznek. Ennélfogva, a kvótákhoz kapcsolódó garanciákat minden gazdasági évben úgy kell kiigazítani, hogy a Közösség a kötelezettségvállalásait teljesíteni tudja.

(16)

A cukor, izoglukóz és inulinszirup közötti lebontást - annak érdekében, hogy az egyes tagállamok termelővállalkozásai számára meghatározott kontingensekhez kapcsolódó garanciákat figyelembe lehessen venni - további, a tagállamok közötti lebontásnak kell követnie, azzal a céllal, hogy a szóban forgó garanciákat oly módon lehessen kiigazítani, hogy az ne befolyásolja a kvóták és a teherviselés már meglévő egyensúlyát. Ennélfogva, a kérdéses garanciákra vonatkozó maximális hozzájárulások alapján, minden egyes tagállamra rögzíteni kell az A és B garanciákra érvényes csökkentési együtthatót. Ezt követően, minden egyes érintett tagállamnak - a vállalkozások körében - olyan felosztást kell végeznie, amely figyelembe veszi az egyes vállalkozásoknál a vállalkozás saját kvótáiból fakadó garanciákat.

(17)

A vállalkozások egyesülését vagy átruházását, egy vállalat egyik gyárának az átruházását vagy egy vállalat tevékenységeinek, illetve egy vállalat valamelyik gyára tevékenységeinek megszűnését követően az A és B kvóták az érintettek. Meg kell állapítani a szóban forgó vállalkozások kvótái - tagállamok által történő - kiigazításának feltételeit, miközben gondoskodni kell arról, hogy a cukortermelő vállalkozások kvótáinak változása ne sértse az érintett cukorrépa- vagy cukornádtermelők érdekeit.

(18)

Miután adott az igény, hogy teret nyújtsanak a feldolgozóipar, valamint a szóban forgó kvóták alkalmazásának időszakára eső cukorrépa- és cukornádtermelés bizonyos szerkezeti kiigazítására, a tagállamoknak engedélyezni kell a vállalkozások kvótájának legfeljebb 10 %-kal történő megváltoztatását. Ezt a határértéket azonban - a cukorágazat Spanyolországban, Olaszországban és a francia tengerentúli megyékben tapasztalható sajátos helyzete következtében - nem kell alkalmazni a szóban forgó régiókban, amíg szerkezetátalakítási terveket hajtanak végre.

(19)

Mivel a termelési kvóták vállalkozások számára történő kijelölése biztosítja azt, hogy a termelőknek a közösségi árakat kifizessék, és hogy termelésüknek legyen felvevőpiaca, a kvótáknak a termelő régiókon belüli átruházásakor minden érdekelt fél, különösen a cukorrépa- és cukornádtermelők érdekeit figyelembe kell venni.

(20)

A Közösség belső piacán a cukor és izoglukóz értékesítési lehetőségeinek kiszélesítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy - a kvótarendszer értelmében és a megállapítandó feltételek mellett - kivonjanak a termelésből minden cukrot vagy izoglukózt, amelyet, az élelmiszerek kivételével, a termékek Közösségen belüli előállítására szántak.

(21)

A cukor közösségi piaca - ugyanúgy, mint az izoglukózé és az inulinszirupé - közös kereskedelmi rendszert igényel a Közösség külső határain. Az importlefölözéseket és export-visszatérítéseket is magában foglaló kereskedelmi rendszer a Közösség piacát különösen azzal fogja stabilizálni, hogy megakadályozza, hogy a Közösségen belüli árakat a világpiaci áringadozások befolyásolják. Ennélfogva, illetékeket kell kivetni a harmadik országokból származó importra, és visszatérítést kell fizetni az ezekbe az országokba irányuló exportra, hogy - amikor a világpiaci árak a Közösség árainál alacsonyabbak - kompenzálják a cukorpiacnak a Közösségen belüli és azon kívüli árai közti különbséget, és hogy bizonyos fokú védelmet biztosítsanak az izoglukózt és inulinszirupot feldolgozó közösségi ipar számára.

(22)

A szóban forgó kereskedelmi intézkedések megfelelő működésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni - a piaci helyzet függvényében - az aktív feldolgozási eljárás alkalmazásának szabályozását vagy betiltását.

(23)

Amennyiben a világpiacon jelentkező hiány a világpiacon magasabb árakat eredményezne, mint a közösségiek, vagy amennyiben a Közösség egésze vagy egy része nem tudna a szokásos készletekhez hozzájutni, lehetővé kell tenni, hogy kellő időben intézkedjenek annak a helyzetnek az elkerülése érdekében, hogy a regionális többletet harmadik országokba exportálják, miközben a közösségi árak szokatlan emelkedése ellehetetleníti a fogyasztók ésszerű árakon való további ellátását.

(24)

Az illetékes hatóságoknak a tendenciák felmérése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben végbemenő változásokat, és alkalmaznia kell az e rendeletben foglalt, szükségesnek bizonyuló intézkedéseket. E célból, rendszert kell létrehozni a behozatali és kiviteli engedélyeknek, amelyeket csak az olyan biztosíték letétbe helyezése után lehet kiadni, amely biztosítja, hogy az engedély iránti kérelemben érintett műveletet ténylegesen végrehajtják.

(25)

A vámrendszer lehetővé teszi minden egyéb formájú védelem mellőzését a Közösség külső határain. Kivételes esetekben azonban az árak és vámok rendszere összeomolhat. Annak érdekében tehát, hogy a Közösség piaca ne maradjon védtelen az ilyen esetekben esetleg jelentkező zavarokkal szemben, a Közösségnek haladéktalanul meg kell tennie bármely szükséges intézkedést. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell felelniük a Közösség által - a GATT megállapodásokból fakadóan - vállalt kötelezettségeknek. Továbbá, a Közösség piacának ellátási problémáinak megelőzése érdekében, lehetővé kell tenni egyes cukortermékek esetében a vámok felfüggesztését.

(26)

A Közösség elvégezte finomítóiparának átfogó vizsgálatát. E vizsgálat kimutatta, hogy ha a finomítók ellátásának a Közösség egész területén állandóbb és egyenletesebb áramlását kell elérni, a fehércukorrá való finomításra szánt nyerscukor hagyományos, feltételezett maximális követelményeinek egyértelmű becslésére van szükség az érdekelt tagállamok mindegyikében, nevezetesen Finnországban, Franciaországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban az 1994/1995-ös gazdasági évre regisztrált, közvetlen fogyasztásra kerülő cukormennyiségek figyelembevételével és objektív referenciaadatok alkalmazásával. Ennélfogva, a Közösség piacára való bejutás különleges, kedvezményes elbírálását kell bevezetni, lehetővé téve a finomítóipar számára, hogy - különleges feltételek mellett - az AKCS-EK Együttműködési Megállapodás IV. mellékletének 3. jegyzőkönyvében szerződő félként szereplő AKCS-államokból és Indiából, valamint más államokból származó nyers nádcukor bizonyos mennyiségét a szóban forgó államokkal kötött megállapodások alapján importálhassa. A szóban forgó mennyiségeket - a fent említett, hagyományos, feltételezett maximális követelmények határértékén belül - a várható ellátási egyensúly alapján kell meghatározni a rendelkezésre álló, közösségi eredetű nád- és répacukor, valamint kedvezményes nyerscukor és a Közösség által nyújtott kedvezményes vámkontingensekből részesülő országokból származó nyerscukor finomítását követően. A finomítóipar hagyományos igényeinek fedezésére importált mennyiségeket - azzal a céllal, hogy a Közösség exporttámogatás-csökkentési kötelezettségvállalásait ellensúlyozzák - csökkenteni kell.

(27)

A fent említett jegyzőkönyv 1. cikke, valamint az Európai Gazdasági Közösség és az Indiai Köztársaság között a nádcukorról szóló megállapodás 1. cikke alapján, ezeket a kedvezményes importeljárásokat a cukorpiac közös szervezésének keretein belül kell megvalósítani.

(28)

Meg kell teremteni az eszközöket annak biztosítására, hogy a szóban forgó kedvezményes eljárások alapján importált nyers nádcukrot a lehető legméltányosabb versenyfeltételek mellett finomítsák.

(29)

A cukorfinomítás - mind világszinten, mind pedig a Közösségben - fontos tevékenység, különösen a nyerscukrot fehércukorrá átalakító finomítók számára. A finomítás, műszaki szempontból, a cukornádat olyan, jó minőségű termékekké alakítja át, amelyek képesek a piaci igényeknek megfelelni. Mi több, a szóban forgó finomítók nagy fogyasztású területeken vannak. Ennélfogva, a Közösség kikötőkhöz kapcsolódó finomítóipara értékes kiegészítője a répafeldolgozó-iparnak, különösen Finnországban, Portugália kontinentális részén, az Egyesült Királyságban, valamint Dél- és Nyugat-Franciaországban.

(30)

A Közösség területén található kikötői finomítók ellátásának vizsgálata azt mutatja, hogy különleges, elsőbbségi hozzáférést kell biztosítani a 3. jegyzőkönyvet aláíró AKCS-államokból és Indiából származó nyerscukorra, a Közösségben rendelkezésre álló nyerscukor és répacukor, az összes kedvezményes nyerscukor, valamint a Közösség által nyújtott kedvezményes vámkontingensekből részesedő országokból származó nyerscukor finomítását követően, a Közösség és a 3. jegyzőkönyvben említett és/vagy egyéb országok között létrejött és a közösségi igények becslésén alapuló különleges megállapodások alapján.

(31)

A finomítóipar, a 2000/2001-es gazdasági évig, a Közösségtől kiigazítási támogatást kapott a kedvezményes nyers nádcukor és a Közösségben betakarított cukornádból és cukorrépából származó nyerscukor finomítására. A tapasztalatoknak megfelelően, a szóban forgó támogatást fenn kell tartani, és rendelkezni kell - a cukorágazat gazdasági irányzatainak, különösen a gyártási és finomítási eltéréseknek a figyelembevételével - annak kiigazításáról.

(32)

Bizonyos átmeneti intézkedések szükségesnek bizonyulhatnak, és ez az igény jelentkezhet minden egyes, az egyik gazdasági évről a másikra történő átálláskor vagy ugyanazon gazdasági évben. Ennélfogva lehetővé kell tenni a megfelelő intézkedések elfogadását.

(33)

E rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében szoros együttműködési eljárásra van szükség a tagállamok és a Bizottság között a Cukorpiaci Irányítóbizottságon belül.

(34)

A dél-olaszországi cukorrépaipar, különlegessége és mezőgazdasági birtokok mérete következtében, állandó nehézségekkel szembesül. A szóban forgó területeken a répatermesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy a különösen magas agyagtartalmú talajokat regenerálhassák, és így elkerülhető legyen a monokultúrás gazdálkodáshoz való visszatérés; ennélfogva Olaszországnak engedélyezni kell, hogy a déli régióknak a következő öt gazdasági évre ugyanolyan összegben és ugyanolyan feltételek mellett nyújtson nemzeti támogatást, mint a 2000/2001-es gazdasági évben. A spanyolországi cukornádtermelés, amikor egyéb terményekkel kell lépést tartania, sajátos problémákkal szembesül; Spanyolországnak - hogy ennek a kérdéses termelésnek a fenntartását lehetővé tegyék - engedélyezni kell, hogy a következő öt gazdasági évre ugyanolyan összegben és ugyanolyan feltételek mellett nyújtson cukornádtermelésének nemzeti támogatást, mint a 2000/2001-es gazdasági évben. A portugáliai cukorrépa-termelés - tekintettel arra a tényre, hogy új iparágról van szó - állandó nehézségekkel néz szembe; e nehézségekre való tekintettel a cukorrépa-termelőket ösztönözni kell termelésük fokozására; ennélfogva, Portugáliának engedélyezni kell, hogy a következő öt gazdasági évre ugyanolyan összegben és ugyanolyan feltételek mellett nyújtson nemzeti támogatást a cukorrépa-termesztésnek, mint a 2000/2001-es gazdasági évben. Finnországban az éghajlati viszonyok rendkívüli módon megnehezítik a cukorrépa termesztését, ami a termelés jelentős változékonyságához vezet; következésképpen, Finnországot fel kell hatalmazni, hogy az átvitt C cukor után a raktározási költségekre átalány-visszatérítést adjon, valamint meg kell határozni a szóban forgó visszatérítés részletes szabályait.

(35)

A környezetvédelmi célkitűzések figyelembevétele céljából, a tagállamoknak meg kell fogalmazniuk és végre kell hajtaniuk olyan alkalmas környezetvédelmi intézkedéseket, amelyeket - az 1. cikkben említett termékek termelésére használt mezőgazdasági terület felhasználásával kapcsolatosan - megfelelőnek tartanak. A jövőben a tagállamok az objektív környezetvédelmi feltételeknek megfelelő termelés elősegítésére intézkedéseket vezethetnek be, és a termelőket figyelmeztethetik a hatályos jogszabályok betartásának szükségességére. A tagállamoknak jelentést kell benyújtaniuk a nemzeti környezetvédelmi intézkedéseknek a cukorágazat mezőgazdasági termelési ágazatára gyakorolt hatásáról.

(36)

Az e rendelet alkalmazásából fakadó kötelezettségek teljesítése során a tagállamok részéről felmerült költségeket - a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EGK tanácsi rendelet ( 5 ) 2. cikke értelmében - a Közösség viseli.

(37)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási jogkör gyakorlására vonatkozó eljárásokat megállapító, 1999. június 28-i 1999/486/EK tanácsi határozatnak ( 6 ) megfelelően kell elfogadni.

(38)

Az e rendelettel bevezetett támogatási intézkedések lépnek a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 1999. szeptember 13-i 2038/1999/EK tanácsi rendeletben ( 7 ) foglalt intézkedések helyébe, amely rendeletet, az annak végrehajtására vonatkozó, általános szabályokat megállapító 206/68/EGK ( 8 ), 431/68/EGK ( 9 ), 447/68/EGK ( 10 ), 2049/69/EGK ( 11 ), 793/72/EGK ( 12 ), 741/75/EGK ( 13 ), 1358/77/EGK ( 14 ), 1789/81/EGK ( 15 ) 193/82/EGK ( 16 ), 1010/86/EGK ( 17 ), valamint 2225/86/EGK rendelettel ( 18 ) együtt hatályon kívül kell helyezni.

(39)

A 2038/1999/EK rendelet a raktározási költségek kompenzációs rendszerét írta elő. Mivel az e rendelettel bevezetendő eljárási rend ilyen rendszert nem tartalmaz, átmeneti intézkedéseket kell elfogadni a régi rendszerről az újra való áttérés megkönnyítése érdekében. Evégett, először is, a raktározási költségek régi kompenzációs rendszerének egyenlegét kell felszámítani - a cukorágazat fölös közösségi termelésének az elhelyezésére szolgáló finanszírozási rendszer számára -, ha mínuszban van, illetve jóváírni, ha pluszban van, és, másodszor, az e rendelet alkalmazása kezdetének időpontjában raktáron lévő cukor raktározási illetéke kifizetésének érdekében történő elhelyezésének időpontját kell a 2000/2001-es gazdasági év utolsó napjának tekinteni.

(40)

Lehetővé kell tenni az átmeneti szabályok elfogadását, a 2038/1999/EK rendeletben előírt eljárási rendről az új, e rendelettel bevezetett intézkedésekre való áttérés megkönnyítése végett,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály és meghatározások

(1) A cukorágazat piacának e rendelettel megállapított közös szervezése a következő termékekre terjed ki:

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) "fehércukor" a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint száraz állapotban legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmazó cukor;

b) "nyerscukor" a nem ízesített vagy színezett, illetve más adalékanyagot nem tartalmazó, a polarimetriás módszerrel meghatározottak szerint 99,5 tömegszázaléknál kevesebb szacharózt száraz állapotban tartalmazó cukor;

c) "izoglukóz" a száraz állapotában legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmazó glukózból, vagy annak polimerjeiből nyert termék;

d) "inulinszirup" a száraz állapotban, szabad formában vagy szacharóz formájában legalább 10 % fruktózt tartalmazó inulin vagy oligofruktózok hidrolíziséből nyert közvetlen termék;

e) "A cukor" és "A izoglukóz" az adott vállalkozás A kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor- vagy izoglukóz-termelés mennyisége;

f) "B cukor" és "B izoglukóz" az egy adott gazdasági évnek tulajdonított A kvótát meghaladó cukor- vagy izoglukóz-termelés mennyisége, de csak az érdekelt vállalkozások A és B kvótájának összegén belül;

g) "C cukor" és "C izoglukóz" az egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor- vagy izoglukóz-termelés mennyisége, akár az érintett vállalkozás A és B kvótájának összegén túl, akár pedig olyan vállalkozás részéről, amelynek nincs kvótája;

h) "A répa" az A cukorrá feldolgozott összes répa;

i) "B répa" a B cukorrá feldolgozott összes répa;

j) "A inulinszirup" az érdekelt vállalkozás A kvótája alapján az egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor/izoglukóz egyenértékben kifejezett inulinszirup-termelés mennyisége;

k) "B inulinszirup" az egy adott gazdasági évnek tulajdonított, az A kvótát meghaladó cukor/izoglukóz egyenértékben kifejezett inulinszirup-termelés mennyisége, de csak az érintett vállalkozás A és B kvótájának összegén belül;

l) "C inulinszirup" az egy adott gazdasági évnek tulajdonított, cukor/izoglukóz egyenértékben kifejezett inulinszirup-termelés mennyisége, akár az érdekelt vállalkozás A és B kvótájának összegén túl, akár pedig olyan vállalkozás részéről, amelynek nincs kvótája;

m) az (1) bekezdésben felsorolt összes terméknél, a "gazdasági év" a július 1-jével kezdődő és a következő év június 30-án végződő időszakot jelenti.

I. CÍM

BELSŐ PIAC

1. FEJEZET

Árak

2. cikk

(1) A 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre fehércukor esetében:

a) az intervenciós ár 63,19 euró/100 kg;

b) a veszteséges területek mindegyikére évenként származtatott intervenciós árat kell rögzíteni.

(2) A 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre a nyerscukor intervenciós ára 52,37 euró/100 kg.

Abban az esetben, ha veszteséges területen termelt nyerscukor értékesítésére van szükség, a szóban forgó cukorra származtatott intervenciós ár rögzíthető.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett intervenciós árakat kell alkalmazni a csomagolatlan, ex works paritású, a vevő által választott szállítóeszközre rakodott cukorra.

A szóban forgó árak érvényesek az I. mellékletben leírt, standard minőségű fehércukorra és nyerscukorra.

(4) A 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően eljárva, a Bizottság szükség esetén évente rögzíti a származtatott intervenciós árakat a fehércukorra és a nyerscukorra.

A származtatott intervenciós árakat a cukornak a többlettermelő területekről a veszteséges területekre történő szállítása költségeinek figyelembevételével kell rögzíteni.

A Bizottság, ugyanennek az eljárásnak megfelelően, módosíthatja az I. mellékletet.

3. cikk

(1) A standard minőségű cukorrépa alapára a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági években - a begyűjtőközpontba szállítva - tonnánként 47,67 euró.

A répa standard minősége a II. mellékletben foglaltak szerinti.

(2) A Bizottság a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatja a II. mellékletet.

4. cikk

(1) A 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre:

a) az A répa minimálára tonnánként 46,72 euró;

b) a 15. cikk (5) bekezdésének fenntartásával, a B répa minimálára tonnánként 32,42 euró.

(2) Azoknál a területeknél, amelyekre - fehércukor esetében - származtatott intervenciós árat rögzítenek, az A répa és B répa minimálárát az érintett területre vonatkozó származtatott intervenciós ár és az intervenciós ár közötti különbséggel kell növelni, amely összeg az 1,30-as együtthatóval lett kiigazítva.

5. cikk

(1) A 21. cikk és a 14. cikk alapján elfogadott rendelkezések sérelme nélkül a

a) cukorrá való feldolgozásra alkalmas;

és a

b) cukorrá való feldolgozásra szánt

répát vásárló gyártók kötelesek a standard minőségtől való eltéréseket lehetővé tevő áremelésekkel vagy -csökkentésekkel kiigazított minimálárat kifizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett minimálár:

a) a nem veszteséges területeken:

- az A cukorrá feldolgozandó répa esetén az A répára vonatkozó minimálár,

- a B cukorrá feldolgozandó répa esetén a B répára vonatkozó minimálár;

b) a veszteséges területeken:

- az A cukorrá feldolgozandó répa esetén a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított, A répára vonatkozó minimálár,

- a B cukorrá feldolgozandó répa esetén a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított, B répára vonatkozó minimálár.

(3) Az e cikk, valamint az áremelések és -csökkentések alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk

(1) A szakmán belüli megállapodásoknak, valamint a cukorrépa vásárlói és eladói között létrejött szerződéseknek igazodniuk kell az e rendelet III. mellékletében rögzített szabványelőírásokhoz, különösen a répa vásárlását, szállítását, átvételét és kifizetését szabályozó feltételeket illetően.

(2) A cukornád vásárlásának feltételeit a közösségi cukornádtermelők és a közösségi cukorgyártók között, a szakmán belül létrejött megállapodások szabályozzák.

A mezőgazdasági nyersanyagoknak az inulinszirup gyártása céljából történő vásárlásának feltételeit a szóban forgó nyersanyagok közösségi termelői és az inulinszirup-gyártók közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

(3) Szükség esetén, az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Ha a szakmán belül nem léteznek megállapodások, az érintett tagállam az érdekelt felek érdekeinek védelmében megteheti az e rendelet értelmében szükséges lépéseket.

Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az első albekezdés alapján tett intézkedésekről.

7. cikk

(1) A gazdasági év folyamán, az (5) és (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott feltételekkel, a cukortermelő tagállamok által kijelölt intervenciós hivatalok fel kell vásárolják a nekik felkínált, azt a kvóta keretén belül előállított fehér- és nyerscukrot, amelyet a Közösségben betakarított cukorrépából és -nádból állítottak elő, amennyiben a cukorra az eladó és az intervenciós hivatal először raktározási szerződést kötött.

Az intervenciós hivatalok az arra a területre érvényes intervenciós áron vagy - adott esetben - származtatott intervenciós áron végzik a felvásárlást, ahol a cukor a felvásárláskor van. Ha a cukor minősége eltér attól a standard minőségtől, amelyre az intervenciós árat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően növelni vagy csökkenteni kell.

(2) Határozni lehet arról, hogy támogatást nyújtanak a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében olyan cukorra, amelyet emberi fogyasztásra alkalmatlanná tesznek.

(3) Határozat született arról, hogy termelési visszatérítéseket nyújtanak az 1. cikk (1) bekezdésének a) és f) pontjában felsorolt termékekre, és az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt szirupokra, valamint az 1702 50 00 KN-kód alá tartozó vegytiszta fruktózra (levulózra) mint közbenső termékre, abban az esetben, ha azok a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikébe tartoznak, és azokat bizonyos vegyipari termékek gyártására használják.

A visszatérítést különösen az importált cukor felhasználásából származó azon költségek figyelembevételével rögzítik, amelyeket a vegyiparnak - a világpiacon történő szállítás esetén - kellene viselnie.

(4) A közösségi átalányösszegű támogatást a francia tengerentúli megyékben termelt cukornak a Közösség európai régióiban történő értékesítésére lehet nyújtani. A támogatás:

- a szóban forgó megyékben termelt cukornak a Közösség európai régióiban lévő finomítókban - különösen azok terméshozamának megfelelően - történő finomítására;

- a francia tengerentúli megyékben termelt cukornak a Közösség európai régióiba történő szállítására, illetve adott esetben, annak a szóban forgó megyékben történő raktározására vonatkozik;

az egyes megyékből a Közösség európai régióiba történő szállítás költségeinek átalányösszegei pedig különösen a következőket foglalják magukban:

- az ex works paritástól a FOB paritásig terjedő szállítási költségeket képviselő átalányösszeg;

- a FOB paritástól a Közösség európai kikötőiben a "CIF hajóraktár" paritásig terjedő szállítási költségeket, valamint a megfelelő biztosítási költségeket képviselő átalányösszeg.

Ha a finomítók ellátása ezt igényli, a Közösségben betakarított répából gyártott nyerscukor is részesülhet az első albekezdésben említett intézkedésekben.

E cikk alkalmazásában "finomító" az a termelőegység, amelynek kizárólagos tevékenysége a kristályosodási fázis előtt gyártott nyerscukor vagy szirupok finomítása.

(5) Az e cikk alkalmazásának részletes szabályait a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni, különös tekintettel:

- az intervencióra vonatkozó minimális mennyiségi és minőségi követelményekre,

- az intervenciónál alkalmazandó áremelésekre és -csökkentésekre,

- az intervenciós hivatalok által történő átvétel eljárására és követelményeire,

- a támogatások megadásának feltételeire és a támogatások összegére,

- a termelési visszatérítések nyújtásának feltételeire és e visszatérítések összegére,

- szükség esetén, a levulóz termelési visszatérítéseinek az e terméknek a Közösségre meghatározandó teljes mennyiségére történő korlátozásának lehetőségére,

- az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett termékek után termelési visszatérítések nyújtásának lehetőségére,

- a (4) bekezdésben említett intézkedésekre.

8. cikk

A 31. cikk alkalmazása során a Közösség vagy annak valamely régiója ellátásának biztosítása érdekében a Bizottság a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően különleges intervenciós intézkedéseket fogad el.

Ezen intézkedéseknek nem lehet az a következménye, hogy a közösségi cukorgyártókat a cukornak az intervenciós hivatalok részére történő eladására kötelezze.

9. cikk

(1) Az intervenciós hivatalok cukrot csak az intervenciós árnál magasabb áron értékesíthetnek.

Azonban úgy is lehet határozni, hogy az intervenciós hivatalok a cukrot az intervenciós árral azonos, vagy annál alacsonyabb áron is értékesíthetik, ha a cukrot:

- állati takarmányként való felhasználásra, vagy

- további feldolgozás nélkül, vagy a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekké, illetve az e rendelet V. mellékletében felsorolt árukká történő feldolgozást követően, exportra szánják.

(2) Azonban, az (1) bekezdés ellenére, úgy is lehet határozni, hogy az intervenciós hivatalok a birtokukban lévő, feldolgozatlan cukrot a Közösség belső piacán történő emberi fogyasztásra céljára az intervenciós árnál alacsonyabb áron vagy ingyenesen - az érintett tagállam által elismert vagy, olyan esetekben, ahol egy tagállam még nem ismert el egyetlen ilyen szervezetet sem, a Bizottság által elismert - jótékonysági szervezetek rendelkezésére bocsátják az egyedi gyorssegély műveletek részeként történő, ingyenes szétosztásra.

(3) Az e cikk alkalmazásának részletes szabályait és a cukor - a (2) bekezdés alapján történő - rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatokat a 42. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadják.

2. FEJEZET

Kvóták

10. cikk

(1) A 2. fejezetet a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre kell alkalmazni.

(2) Az A és B cukor-, izoglukóz- és inulinszirup-termelés alapmennyiségeit a 11. cikk (2) bekezdése rögzíti.

(3) A kvóta alapján termelt cukor, izoglukóz és inulinszirup értékesítésének garanciáit - a Közösségnek a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdése alapján kötött mezőgazdasági megállapodásból fakadó kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében - egy vagy több gazdasági évre lehet csökkenteni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében, a kvóták szerinti, garantált mennyiséget minden gazdasági évben október 1-jéig kell rögzíteni, a termelésre, behozatalra, fogyasztásra, raktározásra, átvitelre, az exportálható többletre és a 15. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében vett önfinanszírozási rendszer által valószínűleg viselt, átlagos veszteségre vonatkozó előrejelzések alapján. Ha ezek az előrejelzések azt mutatják, hogy a szóban forgó gazdasági évre az exportálható többlet a Megállapodásban megállapított maximumnál nagyobb, akkor a garantált mennyiséget a 42. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően a különbséggel csökkentik. A különbséget a cukor, az izoglukóz és az inulinszirup között - az egyes termékeknek a Közösség egészére vonatkozó A és B kvótája összege által képviselt százaléknak megfelelően - kell elosztani. Ezt az összeget azután le kell bontani tagállamra és termékre, az alábbi táblázatban szereplő, meghatározott együtthatók alkalmazásával:

Az előző albekezdésben található, az alkalmazandó együtthatókat tartalmazó táblázatot a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott alapmennyiségek figyelembevételével, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell kiigazítani.

(5) Ezután, a tagállam szétosztja a rá vonatkozó különbözetet a területén létesített termelői vállalkozások között az azoknak a szóban forgó termékre vonatkozó A és B kvótái, valamint a tagállam a szóban forgó termékre vonatkozó A alapmennyisége és B alapmennyisége közötti arány alapján.

A garantált mennyiséget meghaladóan előállított cukrot, izoglukózt és inulinszirupot mint C cukrot, C izoglukózt és C inulinszirupot kezelik.

(6) Az e cikk alkalmazására, különösen a garantált mennyiség csökkentésére és az adott esetnek megfelelően, a szóban forgó mennyiség - a garantált mennyiség a következő gazdasági évre történő rögzítése céljából történő - kiigazítására vonatkozó, részletes szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

(1) A tagállamok, e fejezet feltételei alapján, A és B kvótát jelölnek ki minden egyes, a területükön letelepedett, a 2000/2001-es gazdasági évben A és B kvótával rendelkező cukortermelő vállalkozásra, izoglukóz-termelő vállalkozásra és inulinszirup-termelő vállalkozásra. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003/2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben említett A és B kvóták szétosztása érdekében, az alapmennyiségeket a következők szerint kell rögzíteni:

1. A alapmennyiségek

2. B alapmennyiségek

(3) A 10. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdésének, valamint a 12. cikk sérelme nélkül, a cukortermelő vállalkozások, az izoglukóz-termelő vállalkozások és az inulinszirup-termelő vállalkozások A és B kvótái megegyeznek a 2038/1999/EK rendelet 26. cikke (5) bekezdésének alkalmazása előtt a 2000/2001-es gazdasági évre a 10. cikk (5) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően a (2) bekezdésben meghatározott alapmennyiségek szerint kiigazított, a tagállamok által kijelölt értékekkel. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003-2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

(4) E cikk végrehajtásának részletes szabályait, ha ennek igénye felmerül, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

12. cikk

(1) A tagállamok - e cikknek megfelelően, és az érdekelt felek mindegyike, különösen a cukorrépa- és cukornádtermelők érdekeinek figyelembevételével - az A és B kvótákat a vállalkozások között átruházhatják.

Az első albekezdés az inulinszirup esetében nem alkalmazható.

(2) A tagállamok, esettől függően, a 11. cikk alapján az egyes vállalkozásokra rögzített A vagy B kvóta legfeljebb 10 %-ával csökkenthetik minden egyes, a területükön letelepedett cukortermelő vállalkozás vagy izoglukóz-termelő vállalkozás A és B kvótáját.

Az első albekezdésben említett 10 %-os határérték nem alkalmazható Olaszországban, Spanyolországban és a francia tengerentúli megyékben olyan esetekben, amikor a kvótákat az érintett régió cukorrépa-, cukornád- és cukorágazataiban szerkezetátalakítási tervek alapján ruházzák át, és csak olyan mértékben, amely lehetővé teszi a szóban forgó tervek végrehajtását.

A szerkezetátalakítási terveket, valamint az ezt követő, A és B kvótát érintő intézkedéseket a Bizottsággal haladéktalanul közölni kell.

(3) Az így visszavont A és B kvóták mennyiségeit a tagállamok a 11. cikk (2) bekezdésének értelmében annak az egyéb vállalkozásnak vagy vállalkozásoknak utalják ki, függetlenül attól, hogy azok rendelkeznek-e kvótával vagy sem, amelyek ugyanabban a régióban helyezkednek el, mint amelyekben azok a vállalkozások, amelyektől e mennyiségeket visszavonták.

Mindazonáltal, Franciaország a 11. cikk szerint rögzített, a tengerentúli megyéiben letelepedett vállalkozások A kvótáját legfeljebb 30 000 tonna fehércukorral csökkentheti, és az így visszavont mennyiségeket újra kioszthatja Franciaország nem tengerentúli területein letelepedett más vállalkozásnak vagy vállalkozásoknak. Az egyes érintett vállalkozások A kvótája a csökkentést követően nem lehet kevesebb, mint az 1977/1978-as, 1978/1979-es és 1979/1980-as gazdasági években külön-külön jegyzett kvóta szerint termelt cukor átlagmennyisége.

(4) A IV. melléklet részletes szabályokat állapít meg a kvóták kiigazítására a vállalkozások egyesülése és átruházása esetére.

(5) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

13. cikk

(1) A C izoglukózt és C inulinszirupot, valamint a 14. cikk alapján a következő gazdasági évre át nem vitt C cukrot a Közösség belső piacán nem lehet értékesíteni, és azokat az adott gazdasági év végét követő január 1-je előtt, további feldolgozás nélkül, exportálni kell.

A 7., 27. és 33. cikk nem alkalmazható a C cukor, C izoglukóz és C inulinszirup esetében.

(2) Kivételesen, és csak a Közösség cukorellátásának biztosításához szükséges mértékben, úgy is lehet határozni, hogy a 33. cikket alkalmazni lehet a C cukorra. Ebben az esetben arról is határozni kell, hogy az érintett C cukor teljes mennyisége végső értékesítésre kerüljön a belső piacon, az e cikk (3) bekezdésében foglalt összeg kivetése nélkül.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

E szabályoknak különösen az után az (1) bekezdésben említett, C cukorra, C izoglukózra és C inulinszirupra kivetett összegről kell rendelkezniük, amelyre vonatkozóan, később meghatározandó időpontig, nem nyújtottak be igazolást arra nézve, hogy azt a megállapított határidőn belül további feldolgozás nélkül exportálták.

14. cikk

(1) Mindegyik vállalkozás dönthet az általa a kvótán felül termelt cukor teljes egészének vagy egy részének a következő gazdasági évre történő átvitele mellett, amely aztán az adott év termelésének részeként kezelendő. Ezt a döntést nem lehet visszavonni.

Mindegyik vállalkozás dönthet a saját A és B cukortermelése - amely a 10. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdésének alkalmazása után C cukor lett - teljes egészének vagy egy részének a következő gazdasági évre történő átvitele mellett, amely aztán az adott év termelésének részeként kezelendő. Ezt a döntést szintén nem lehet visszavonni. Továbbá ez a döntés nem függ az e cikk (4) bekezdése alapján megállapítható semmiféle korlátozástól.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntést hozó vállalkozások:

- február 1. előtt tájékoztatják az átvitelre kerülő cukor mennyiségéről vagy mennyiségeiről az érdekelt tagállamot, és

- vállalják a szóban forgó mennyiség vagy mennyiségek raktározását, az ezután meghatározandó időponttól számított, 12 egymást követő hónapon keresztül.

Azonban, az első albekezdés első francia bekezdésében említett február 1-jei határidőt:

a) a Spanyolországban letelepedett vállalkozásoknál, répacukor-termelés esetén április 15., valamint nádcukortermelés esetén június 20.;

b) az Egyesült Királyságban letelepedett vállalkozásoknál február 15.;

c) a Guadaloupe-on és Martinique-en, Franciaország tengerentúli megyéiben letelepedett vállalkozásoknál május 1. váltja fel.

Ha az adott gazdasági évben egy vállalkozás tényleges termelése az átvitelre vonatkozó döntés meghozatalakor végzett becslésnél kevesebb volna, akkor az átvitt mennyiséget a következő gazdasági év augusztus 1. előtt visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(3) Amennyiben valamely közösségi régiót természeti katasztrófa, például aszály vagy árvíz sújt, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, az érintett régió szokásos ellátásának biztosításához elegendő cukormennyiség tekintetében határozni lehet a (2) bekezdés első albekezdésének második francia bekezdésében említett, kötelező raktározási időszak csökkentéséről.

(4) E cikk alkalmazásának részletes szabályait - amelyek az átvihető cukormennyiségeket korlátozhatják - a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A szóban forgó szabályoknak különösen arról, a (2) bekezdés első albekezdésének második francia bekezdése alapján raktározandó mennyiségből származó cukorra kivetett összegről kell rendelkezniük, amelyet a kötelező raktározási időszak alatt értékesítenek.

15. cikk

(1) Minden egyes gazdasági év vége előtt meg kell állapítani:

a) az adott gazdasági évre vonatkozó A és B cukor, A és B izoglukóz, valamint A és B inulinszirup termelésére vonatkozó előrejelzést;

b) az adott gazdasági év során a Közösségben történő fogyasztásra értékesített cukor, izoglukóz és inulinszirup mennyiségeire vonatkozó előrejelzést;

c) a b) pontban meghatározott mennyiségnek az a) pontban meghatározott mennyiségből történő levonásával kapott exportálható többletet;

d) a folyó gazdasági év során az exportkötelezettségek teljesítéséhez szükséges cukor tonnánkénti átlagos veszteségére vagy bevételére vonatkozó becslést.

Ez az átlagos veszteség vagy bevétel egyenlő a visszatérítések teljes összege és a szóban forgó exportkötelezettségek tonnában számított teljes mennyisége lefölözéseinek teljes összege közötti különbséggel;

e) a c) pontban említett többlet d) pontban említett átlagos veszteséggel vagy bevétellel történő megszorzásával kapott teljes veszteségre vagy bevételre vonatkozó becslést.

(2) A 2005/2006-os gazdasági év vége előtt, a 10. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdésének sérelme nélkül, a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre összesítve kell megállapítani:

a) az A és B cukor, A és B izoglukóz, valamint A és B inulinszirup tényleges termelése, és a fogyasztás céljából a Közösségen belül elhelyezett cukor, izoglukóz, valamint inulinszirup tényleges mennyisége alapján megállapított exportálható többletet;

b) a cukor tonnánkénti, az összes érintett exportkötelezettségekből fakadó, átlagos veszteségét vagy bevételét, amelyet a fenti (1) bekezdés d) pontjának második albekezdésében ismertetett módszer alkalmazásával számítanak ki;

c) az a) pontban említett többlet b) pontban említett átlagos veszteséggel vagy bevétellel történő megszorzásával kapott teljes veszteséget vagy bevételt;

d) a felszámított alaptermelési díjak és B díjak végösszegét.

Az (1) bekezdés e) pontjában említett teljes veszteségre vagy bevételre vonatkozó becslést a c) és d) pontban említett összegek közötti különbséggel ki kell igazítani.

(3) A 18. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben az (1) bekezdés alapján megállapított, és a (2) bekezdés alapján kiigazított értékek előre látható összveszteséget eredményeznének, akkor e veszteséget el kell osztani a folyó gazdasági évre vonatkozó A és B cukor, A és B izoglukóz, valamint A és B inulinszirup becsült termelésével. Az így keletkező összeget, mint az A és B cukor-, A és B izoglukóz-, valamint A és B inulinszirup-termelésük után kivetett alaptermelési díjat, ki kell róni a gyártókra.

Ez a díj azonban nem haladhatja meg:

- cukor esetében, a fehércukor intervenciós árának 2 %-át,

- az 1,9-es együttható alkalmazásával cukor/izoglukóz egyenértékben kifejezett inulinszirup esetében, a fehércukor után fizetendő maximális összeget, és

- izoglukóz esetében, az alaptermelési díj cukorgyártók által viselt részét.

(4) Amennyiben a megengedett maximális alaptermelési díj nem fedezi teljes mértékben a (3) bekezdés első albekezdésében említett összveszteséget, a nem fedezett egyenleget el kell osztani az adott gazdasági évre vonatkozó, becsült B cukor-, B izoglukóz- és B inulinszirup-termeléssel. Az így keletkező összeget, mint a B cukor-, B izoglukóz- és B inulinszirup-termelésükre vonatkozó B díjat, ki kell róni a gyártókra.

Azonban, az (5) bekezdésre is figyelemmel, a szóban forgó díj nem haladhatja meg:

- B cukor esetében, a fehércukor intervenciós árának 30 %-át,

- az 1,9-es együttható alkalmazásával cukor/izoglukóz egyenértékben kifejezett B inulinszirup esetében, a B fehércukor után fizetendő maximális összeget, és

- B izoglukóz esetében, a B díj cukorgyártók által viselt részét.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés alapján megállapított számok azt mutatják, hogy a folyó gazdasági évre előre látható összveszteséget a várható, az alaptermelési díj, valamint az (3) és (4) bekezdésben rögzített B díj felső határa miatt a díjakból származó bevétel valószínűleg nem fedezi, akkor a (4) bekezdés első francia bekezdésében említett maximális százalékot az összveszteség fedezéséhez szükséges mértékben, a 37,5 %-ot nem meghaladva, ki kell igazítani.

A B díjra vonatkozó, módosított maximális százalékot szeptember 15. előtt kell megállapítani a folyó gazdasági évre. A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, B cukorrépára vonatkozó minimálárat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában említett összveszteség kiszámításakor minden, a termelési visszatérítéseknek a 7. cikk (3) bekezdése alapján történő nyújtásából származó veszteséget figyelembe kell venni.

(7) Ezen cikkben említett díjakat a tagállamok szedik be.

(8) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok, amelyeket a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni, különösen a következőkre vonatkoznak:

- a beszedendő díjak összege,

- a B díjra vonatkozó, módosított maximális százalék,

- a B cukorrépának a B díjra vonatkozó, módosított maximális százalékának megfelelő, kiigazított minimálára.

16. cikk

(1) Amennyiben az adott gazdasági évre a 15. cikk (1) és (2) bekezdése alapján megállapított összveszteséget a 15. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének alkalmazását követően nem fedezi teljes mértékben az e gazdasági évre vonatkozó termelési díjakból származó bevétel, a gyártókra - a 4. cikk sérelme nélkül, az összveszteség fennmaradó részének fedezésére - kiegészítő díjat kell kiróni.

(2) A kiegészítő díjat, minden cukorgyártó, izoglukóz-gyártó és inulinszirup-gyártó vállalkozásra, a vállalkozástól az adott gazdasági évre vonatkozó, termelési díjak útján behajtandó teljes összegnek a később meghatározásra kerülő együtthatóval való megszorzásával kell meghatározni. Ez az együttható, az adott gazdasági évre a 15. cikk (1) és (2) bekezdése alapján megállapított összveszteség, illetve - e gazdasági évre - a cukor-, izoglukóz- és inulinszirup-gyártóktól egyenként behajtandó alaptermelési díjakból és B díjakból származó bevétel eggyel csökkentett hányadosa, amely az egész Közösségre érvényes.

(3) Az érintett gyártók kiegészítő díjat fizetnek azt a gazdasági évet követő december 15-ig, amelyre nézve a díj esedékes.

A cukorgyártók a nekik így felszámított kiegészítő díj egy részét a Közösségben termelt cukorrépa vagy cukornád (adott esettől függően) eladóitól visszaigényelhetik. Az így visszakapott összeg nem haladhatja meg a cukorrépa- és cukornád-értékesítők 15. cikkben foglalt, az adott gazdasági évre vonatkozó, és e cikk (2) bekezdésében említett együtthatóval megszorzott alaptermelési és B díjhoz való hozzájárulásának maximális összegét.

A második albekezdésben említett összeget az adott gazdasági évben leszállított cukorrépa után lehet visszaigényelni. Az érintett felek azonban megállapodhatnak úgy is, hogy a visszatérítést a következő gazdasági évben leszállított cukorrépa után lehet visszaigényelni.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett, kiegészítő díjból származó bevételt a 15. cikk (2) bekezdése alapján megállapított adatok alkalmazásánál figyelembe kell venni.

(5) Az e cikkben, és különösen a (2) bekezdésben meghatározott együttható alkalmazásának részletes szabályait a 42. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

17. cikk

(1) Az inulinszirup-gyártók a szirup gyártásához felhasznált mezőgazdasági nyersanyag eladóitól visszaigényelhetik a nekik felszámított alaptermelési díjak, B díjak és kiegészítő díjak egy részét. Az így visszaigényelt összeg nem haladhatja meg a cukorrépa-termelők által az adott gazdasági évben viselt összeget; az összeget az adott gazdasági év során az inulinszirup előállításához leszállított mezőgazdasági nyersanyag vételára alapján, szakmán belüli megállapodásokban vagy szerződésekben kell rögzíteni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait, szükség esetén, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

18. cikk

(1) Ha a 15. és 16. cikk 2000/2001-es gazdasági évre történő alkalmazása után megállapítják, hogy az e gazdasági évre vonatkozó tényleges összveszteség:

a) nem fedezett teljes mértékben a termelési díjból, és amennyiben alkalmazható, a kiegészítő díjból származó bevételekből, az így keletkező pénzügyi terhet az adott gazdasági évre vonatkozó, a 15. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett összveszteség becsült értékéhez hozzá kell adni;

b) kevesebb, mint a termelési díjból, és amennyiben alkalmazható, a kiegészítő díjból származó bevétel, a különbséget, a 15. és 16. cikknek az adott gazdasági évre történő alkalmazásából adódó összveszteség vagy összbevétel becsült összegéből le kell vonni, vagy - az adott esettől függően - ahhoz hozzá kell adni.

(2) Ha az alaptermelési díj a 15. cikk (3) bekezdésében említett maximális összegnél kevesebb, vagy ha a B díj - szükség esetén kiigazítva a 15. cikk (4) bekezdésének megfelelően - a 14. cikk (4) bekezdésében említett maximális összegnél kevesebb, a cukorgyártók kötelesek a cukorrépa-eladóknak kifizetni az adott díj maximális összege és a ténylegesen felszámított összeg közötti különbség 60 %-át.

A cukorrépa tonnájára fizetendő összeget a standard minőségre kell rögzíteni.

Az 5. cikkben említett áremeléseket és -csökkentéseket erre az összegre kell alkalmazni.

(3) A közösségi cukorgyártók - arra a cukormennyiségre, amelyre a díjat kivetették - a Közösségben termelt cukornád eladóitól a szóban forgó illeték 60 %-át visszaigényelhetik.

(4) A tagállamok, a cukorgyártók által szolgáltatott adatok alapján, gondoskodnak arról, hogy a cukorrépára vonatkozó kifizetés megfeleljen a vonatkozó közösségi szabályoknak.

(5) E cikk alkalmazásának részletes szabályait a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

19. cikk

(1) A cukorgyártásra szánt répára vonatkozó szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a répából előállított cukor:

a) A cukor;

b) B cukor;

c) A és B cukortól eltérő, egyéb cukor.

Minden cukorgyártó vállalkozás tájékoztatja azt a tagállamot, amely tagállam területén cukrot gyárt, a következő adatokról:

- az a) pontban említett répamennyiségek, amelyekre vetés előtti szerződéseket kötöttek, és a szóban forgó szerződések alapjául szolgáló cukortartalom,

- az ennek megfelelő, becsült hozam.

A tagállamok további adatokat is kérhetnek.

(2) Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja ellenére, azok a cukorgyártók, akik nem írtak alá az A cukorrépa minimálárán az A kvótájukkal azonos répamennyiségre vetés előtti szállítási szerződést, kötelesek legalább e minimálárat kifizetni az összes olyan répamennyiség után, amelyet cukorrá dolgoznak fel.

(3) A szakmán belüli megállapodások az (1) és (2) bekezdésektől eltérhetnek, amennyiben az érdekelt tagállam ehhez hozzájárul.

(4) E cikk alkalmazásának általános szabályait a III. melléklet rögzíti.

(5) E cikk alkalmazásának részletes szabályait és, amennyiben szükséges, a gyártók által az (1) bekezdés szerinti, vetés előtti szerződésekkel fedezett érintett répamennyiségeknek a répaértékesítők közötti felosztásakor alkalmazandó feltételeket a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

20. cikk

(1) Úgy is lehet határozni, hogy egyes termékek gyártásánál a cukor vagy izoglukóz felhasználása, e fejezet alkalmazásában, nem minősül termelésnek.

(2) E cikk, és különösen az (1) bekezdésben meghatározott kivételek alkalmazásának részletes szabályait a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

21. cikk

(1) A cukorgyártók vásárolhatnak olyan répát, amelyből C cukrot vagy a 20. cikkben meghatározott cukrot a 4. cikk (1) bekezdésében a répára rögzített minimáláraknál alacsonyabb áron gyárthatnak.

(2) Az érintett cukorgyártók adott esetben:

- a 13. cikk (3) bekezdése alapján a belső piacon értékesített, vagy

- a 14. cikk alapján a következő gazdasági évre átvitt

cukormennyiségnek megfelelően vásárolt répamennyiségre a vételárat úgy igazíthatják ki, hogy az legalább az A répára vonatkozó minimálárral legyen egyenlő.

(3) E cikk alkalmazásának részletes szabályait, amennyiben szükséges, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

1. FEJEZET

Általános szabályok

22. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d), f), g) és h) pontjában felsorolt terméknek a Közösségbe irányuló behozatala, illetve Közösségből való kivitele behozatali, illetve kiviteli engedély bemutatásához kötött.

A tagállamok minden kérelmezőnek engedélyt adnak ki, tekintet nélkül arra, hogy a kérelmező a Közösségben letelepedett-e, a 26. és 27. cikk, valamint a 2820/98/EK rendelet ( 19 ) 6. cikkének (5) bekezdése alkalmazására tett intézkedések sérelme nélkül.

A behozatali és kiviteli engedélyek a Közösség egészére érvényesek. Az engedélyeket ki kell adni, amennyiben biztosítékot helyeznek letétbe annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességének ideje alatt importálják vagy exportálják; a biztosíték, a vis maior eseteinek kivételével, teljes egészében vagy részben elvész, ha az importra vagy exportra - a szóban forgó időszak alatt - nem, vagy csak részben kerül sor.

(2) A 42. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően:

a) az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket ki lehet terjeszteni az 1. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt termékekre is;

b) e cikk alkalmazására részletes szabályokat kell elfogadni, beleértve különösen az engedélyek érvényességi idejét, és amennyiben szükséges, az engedélyek kiadásának határidejét.

23. cikk

(1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az 1. cikkben felsorolt termékekre a közös vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés ellenére - a Közösség piacának, a harmadik országokból származó behozatal útján, az 1701 11 10-es és 1701 12 10-es KN-kód alá tartozó finomításra szánt nyerscukorral, valamint az 1703-as KN-kód alá tartozó melasszal való megfelelő ellátása biztosítása érdekében - a Bizottság teljes egészében vagy részben felfüggesztheti a behozatali vámok e termékekre való alkalmazását, és a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapíthatja e felfüggesztés részletes szabályait.

A vámfelfüggesztés olyan időszakokban alkalmazható, amikor a világpiaci ár és a közös vámtarifában szereplő behozatali vám összege:

- nyerscukor esetében, magasabb a termék intervenciós áránál,

- melasz esetében, magasabb a cukorrépa adott gazdasági évre vonatkozó alapárának megállapítása érdekében a cukorgyártók által történő melaszértékesítésből származó bevétel kiszámításához alkalmazott melaszárnál.

24. cikk

(1) A Közösség piacán az egyes mezőgazdasági termékek behozatala által okozott esetleges káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, az ilyen termék vagy termékek importjára a közös vámtarifában megállapított vámtételen felül kiegészítő behozatali vám kerül kivetésre, ha - a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében - a Szerződés 300. cikke alapján kötött Mezőgazdasági Megállapodás 5. cikkében szereplő feltételek teljesülnek, kivéve ha nem valószínű, hogy a szóban forgó behozatal a Közösség piacát megzavarja, vagy ha a hatások a célkitűzéshez mérten aránytalanok volnának.

(2) A küszöbárakat, amelyek alatt kiegészítő vámot lehet kivetni, a Közösség továbbítja a Kereskedelmi Világszervezethez.

Azt a küszöbmennyiséget, amelyet meg kell haladni ahhoz, hogy kiegészítő vámot lehessen kivetni, az azt az évet megelőző három év alatt a Közösségbe irányuló behozatal alapján kell meghatározni, amikor az (1) bekezdésben említett káros hatások jelentkeznek, vagy valószínűleg jelentkeznek.

(3) A kiegészítő vám kivetésekor figyelembe veendő importárakat az adott szállítmány CIF importárai alapján kell meghatározni.

A CIF importárakat e célból össze kell vetni a szóban forgó termék reprezentatív világpiaci, illetve közösségi importpiaci áraival.

(4) A Bizottság a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadja e cikk alkalmazásának részletes szabályait. E részletes szabályok meghatározzák, különösen:

a) azokat a termékeket, amelyekre - a mezőgazdasági megállapodás 5. cikkének kikötései alapján - kiegészítő vámokat lehet alkalmazni;

b) azokat az egyéb küszöbfeltételeket, amelyek biztosítják az (1) bekezdésnek a szóban forgó megállapodás 5. cikkének megfelelő, helyes alkalmazását.

25. cikk

Melasz esetében:

- a 23. cikk (2) bekezdésében említett világpiaci ár, és

- a 24. cikk (3) bekezdésében említett reprezentatív ár

standard minőségre vonatkozik.

A standard minőséget a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet megállapítani.

26. cikk

(1) A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében kötött megállapodásokból fakadó, az 1. cikkben felsorolt termékekre vonatkozó vámkontingenseket a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott részletes szabályok alapján kell megnyitni és kezelni.

(2) A vámkontingensek kezelésére az alábbi módszert vagy módszereket lehet alkalmazni:

- a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendje szerinti módszer (az "érkezési sorrend" módszere),

- a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás szerinti módszer (a "párhuzamos vizsgálat" módszere),

- a kialakult kereskedelmi szokásokat figyelembe vevő módszer (a "régi/új érkezők" módszere).

Elfogadhatók más, megfelelő módszerek is.

A módszerek nem alkalmazhatnak diszkriminációt az érintett importőrök között.

(3) Bármelyik kezelési módszert fogadják is el, annak kellő hangsúlyt kell fektetnie a Közösség ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére, de ugyanakkor igénybe vehet - az Uruguayi Forduló tárgyalásainak keretében megkötött megállapodásokból származó jogok sérelme nélkül - olyan, a múltban a kontingensek kezelésére használt módszereket is, mint amilyenekre az (1) bekezdés hivatkozik.

(4) Az (1) bekezdésben említett részletes szabályok - amennyiben szükséges, az egész évre megfelelően elosztva - éves kontingenseket írnak elő, rögzítik az alkalmazandó kezelési módszert és - adott esetben - tartalmazzák:

a) a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciákat;

b) az a) pontban említett garanciák igazolására használt dokumentum elismerését; és

c) a behozatali engedélyek kiadásának feltételeit, valamint érvényességi idejét.

27. cikk

(1) A világpiaci árfolyamok vagy árak alapján és olyan mértékig, amely lehetővé teszi az 1. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában felsorolt termékek további feldolgozás nélküli, vagy az V. mellékletben felsorolt áruk formájában történő exportját, a szóban forgó árfolyamok vagy árak és a közösségi árak közötti különbséget - az 1. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában felsorolt termékek esetén, és a Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból származó határértékeken belül - az export-visszatérítésekkel lehet fedezni.

A nyerscukor export-visszatérítése nem haladhatja meg a fehércukorra nyújtott visszatérítést.

(2) Rendelkezni lehet az 1. cikk (1) bekezdésének f), g) és h) pontjában felsorolt - további feldolgozás nélkül, vagy a V. mellékletben felsorolt áruk formájában - exportált termékek utáni export-visszatérítés nyújtásáról.

A szárazanyag 100 kilogrammjára vetített visszatérítés mértékét különösen:

a) az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés;

b) az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítés; és

c) a tervezett export gazdasági vonatkozásainak figyelembevételével kell rögzíteni.

(3) Az V. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált, 1. cikkben felsorolt termékek utáni visszatérítés nem haladhatja meg az ugyanazon - de további feldolgozás nélkül exportált - termékekre alkalmazandó összeget.

(4) A visszatérítéssel exportálható mennyiségek elosztására elfogadott módszer az, amelyik:

a) a nagy és kis exportőrök megkülönböztetése nélkül lehetővé teszi a közösségi export hatékonysága és struktúrája tekintetében rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználását, és az érintett terméktípusnak és piaci helyzetnek a legjobban megfelel;

b) a szükséges adminisztrációs követelmények szem előtt tartásával, az exportőrök számára adminisztrációs szempontból a legkönnyebben teljesíthető;

c) nem tesz különbséget az exportőrök között.

(5) A visszatérítések a Közösségre egészére nézve ugyanazok. A rendeltetési helynek megfelelően változhatnak, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

A visszatérítéseket a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell rögzíteni. A visszatérítések rögzíthetők:

a) rendszeres időközönként;

b) versenytárgyalási eljárással azoknál a termékeknél, amelyekre nézve a múltban ezt az eljárást már alkalmazták.

A rendszeres időközönként rögzített visszatérítéseket - szükség esetén - a Bizottság valamely tagállam kérelmére, vagy saját kezdeményezésére, az intervenciós időszakban kiigazíthatja.

A kiírásra benyújtott pályázati ajánlatokat addig nem lehet elbírálni, amíg biztosítékot nem helyeznek letétbe. A biztosítékok, a vis maior eseteinek kivételével, teljes egészében vagy részben elvesznek, ha az ajánlattevők kötelezettségeiket a versenytárgyalási eljárás során nem, vagy csak részben teljesítik.

Az 1. cikk (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált termékekre a 28., 29. és 30. cikket is alkalmazni kell.

(6) A visszatérítés összegének rögzítésekor különös tekintettel kell lenni annak szükségességére, hogy egyensúlyt teremtsenek a feldolgozott áruként harmadik országokba történő exportra szánt közösségi alaptermékek felhasználása és a szóban forgó országokból származó termékek aktív feldolgozásra megengedett felhasználása között.

(7) Az (1) bekezdésben említett, további feldolgozás nélkül exportált termékekre visszatérítés csak kérelemre és a vonatkozó kiviteli engedély bemutatása esetén nyújtható.

(8) Az 1. cikkben felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre nyújtható visszatérítés az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazott visszatérítéssel egyenlő, differenciált visszatérítés esetén pedig, az ugyanazon a napon:

a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre;

vagy

b) ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, a tényleges rendeltetési helyre alkalmazott visszatérítéssel egyenlő. Ez utóbbi esetben az alkalmazott összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazott összeget.

Az e bekezdésben által nyújtott rugalmassággal való visszaélések megakadályozása érdekében megfelelő intézkedéseket lehet hozni.

(9) A (7) és (8) bekezdés kiterjeszthető az V. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált, 1. cikkben felsorolt termékekre, a 3448/93/EK rendelet 16. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően.

(10) A (7) és (8) bekezdés alkalmazásától el lehet tekinteni az 1. cikkben felsorolt, olyan termékek esetén, amelyekre élelmiszer-segélyezés keretében visszatérítéseket fizetnek, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(11) A visszatérítést annak igazolását követően lehet kifizetni, hogy

- a termékeket a Közösség területéről kivitték,

- és

- differenciált visszatérítés esetén, a termékek megérkeztek az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre, vagy ettől eltérő olyan rendeltetési helyre, amelyre visszatérítést rögzítettek, a (8) bekezdés első albekezdése b) pontjának sérelme nélkül. E szabály alól a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kivételeket lehet meghatározni, amennyiben azonos garanciákat nyújtó feltételek kerülnek megállapításra.

A 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, további szabályokat lehet megállapítani.

(12) Nem nyújtható visszatérítés az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, további feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált termékekre, amennyiben azokat, az adott esettől függően:

a) nem a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból nyerték;

b) a 35. cikk alapján, nem a Közösségbe importálták;

c) a 35. cikk alapján importált termék valamelyikéből állították elő.

(13) Nem nyújtható visszatérítés azokra, az 1. cikk c) és d) bekezdésében említett, további feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált termékekre, amelyek nem közösségi eredetűek, vagy amelyeket nem a (12) bekezdés b) pontja alapján a Közösségbe importált cukorból, illetve a (12) bekezdés c) pontjában említett termékekből állítottak elő.

(14) A Szerződés 300. cikke alapján kötött megállapodásokból származó, volumenre vonatkozó korlátozások betartását az e megállapodásokban előírt referencia-időszakokra kiadott, és a szóban forgó termékekre vonatkozó kiviteli engedélyek segítségével kell biztosítani.

(15) E cikk alkalmazásának részletes szabályait, ideértve a ki nem utalt vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztására és az V. melléklet módosítására vonatkozó intézkedéseket is, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az 1. cikkben említett, az V. mellékletben felsorolt áruk formájában exportált termékek esetén azonban, a (6) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 3448/93/EK rendelet 16. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

28. cikk

(1) E cikket az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, további feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált termékekre vonatkozó visszatérítések rögzítésére kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékekre vonatkozó visszatérítések rögzítésére rendszeres időközönként kerül sor:

a) a visszatérítéseket kéthetente kell rögzíteni.

A rögzítést - a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - azonban nem kell folytatni, ha a Közösségben nem áll rendelkezésre világpiaci árakon történő kivitelre szánt cukorfelesleg. Ebben az esetben nem nyújtható támogatás;

b) a visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a cukor közösségi és világpiaci helyzetét, és különösen a következőket:

- fehércukor esetében, a Közösség legnagyobb felesleggel rendelkező területére vonatkozó intervenciós árat, illetve, nyerscukor esetében, az arra a közösségi területre vonatkozó intervenciós árat, amelyet a szóban forgó cukor exportjára irányadónak tekintenek,

- a cukornak az első francia bekezdésben említett területekről a közösségi kikötőkbe, vagy más exportcélállomásokra való szállításának költségeit,

- a kereskedelmi költségeket, és a cukor világpiacon történő értékesítése során felmerült minden átrakási, szállítási, valamint csomagolási költséget,

- a cukorra nézve a világpiacon jegyzett árfolyamokat vagy árakat,

- a javasolt kivitel gazdasági vonatkozásait, és

- a Szerződés 300. cikke alapján kötött megállapodásokból származó határértékeket.

(3) Abban az esetben, amikor az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékekre vonatkozó visszatérítést versenytárgyalási eljárásban rögzítik:

a) a pályázati ajánlat célja meghatározni a visszatérítés összegét;

b) a tagállamok illetékes hatóságai, az összes tagállamban kötelező jogi eljárásnak megfelelően, versenytárgyalást írnak ki. A szóban forgó jogi eljárás megállapítja a versenytárgyalási eljárás feltételeit; az eljárásnak minden, a Közösségben letelepedett személy számára azonos hozzáférést kell biztosítaniuk;

c) a versenytárgyalási eljárás feltételei tartalmazzák a pályázatok benyújtására vonatkozó határidőt. A határidő lejártát követő három munkanapon belül - a beérkezett pályázatok figyelembevételével, és a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - rögzíteni kell annak a visszatérítésnek a maximális összegét, amelyre a versenytárgyalási eljárás vonatkozik. A maximális összeg kiszámításakor tekintetbe kell venni a Közösségen belüli ellátási helyzetet és árakat, a világpiaci árakat és a potenciális felvevőpiacokat, valamint a cukorexport során felmerülő költségeket.

Ugyanennek az eljárásnak megfelelően a maximális tonnánkénti fuvardíj is rögzíthető;

d) ha a kivitel alacsonyabb visszatérítéssel is megvalósítható, a Közösségen belüli árak és a világpiaci árak közötti különbség figyelembevételéből származó visszatérítés, és amennyiben a kivitel egy meghatározott rendeltetési helyre irányul, a tagállamok illetékes hatóságait kötelezni lehet különleges pályázati felhívás kiadására, amely kiköti:

- hogy a pályázatok a versenytárgyalási eljárás lezártáig bármikor benyújthatók, és

- a visszatérítésnek a szóban forgó kivitelre vonatkozó követelmények figyelembevételével kiszámított maximális összegét;

e) ha egy pályázatban felajánlott visszatérítés mértéke:

- meghaladja a rögzített maximumot, a tagállamok illetékes hatóságai a szóban forgó pályázatot elutasítják,

- nem haladja meg a maximumot, a szóban forgó hatóságok az érintett pályázatban felajánlott visszatérítéssel azonos összegű visszatérítést rögzítenek.

(4) Nyerscukor esetén:

a) a visszatérítést az I. mellékletben meghatározott standard minőségre kell rögzíteni;

b) a (2) bekezdés a) pontja alapján rendszeres időközönként rögzített visszatérítések:

- az ugyanarra az időszakra a fehércukorra vonatkozó visszatérítés 92 %-át nem haladhatják meg. Ez a határérték azonban, nem vonatkozik a kandiscukorra rögzítendő visszatérítésekre,

- minden egyes érintett exportműveletnél olyan átszámítási tényezővel szorzandók, amelyet az exportált nyerscukor - az I. mellékletnek megfelelően kiszámított - hozamának 92-vel történő osztásával kapnak;

c) a (3) bekezdés c) pontjában előírt, a versenytárgyalási eljárás alapján rögzített maximális összeg nem haladhatja meg a szóban forgó bekezdés alapján a fehércukorra ugyanakkor rögzített maximális összeg 92 %-át.

29. cikk

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált nem denaturált termékek utáni visszatérítést havonta, az alábbiak figyelembevételével kell rögzíteni:

a) a cukorgyártók által a cukorrépa alapárának az adott gazdasági évre történő rögzítése végett, a melasz értékesítéséből származó bevétel kiszámításához használt melaszár;

b) a melasz közösségi piacon jelentkező árai és potenciális felvevőpiacai;

c) a melaszra a világpiacon jegyzett árfolyamok vagy árak; és

d) a tervezett export gazdasági vonatkozásai.

A 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a rendszeres időközönként történő rögzítést azonban nem kell folytatni, ha a Közösségben a világpiaci árakon történő exportra melaszfelesleg nem áll rendelkezésre. Ebben az esetben nem lehet visszatérítést nyújtani.

(2) Különleges körülmények között, a visszatérítés mértékét adott mennyiségekre és a Közösség meghatározott területeire vonatkozó versenytárgyalási eljárással lehet rögzíteni. A versenytárgyalási eljárás célja a visszatérítés mértékének meghatározása.

Az érdekelt tagállamok illetékes hatóságai, a követendő szabályokat megállapító felhatalmazás alapján, olyan versenytárgyalási eljárást szerveznek, amely a Közösségben letelepedett minden személy számára azonos hozzáférést kell biztosítson.

30. cikk

(1) A visszatérítés alapösszegét az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált nem denaturált termékekre havonta kell rögzíteni. A 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a rendszeres időközönként történő rögzítést azonban nem kell folytatni, ha a további feldolgozás nélküli fehércukor utáni visszatérítés rendszeres rögzítését felfüggesztik. Ebben az esetben nem nyújtható visszatérítés.

(2) A szorbóz kivételével, az (1) bekezdésben említett termékek utáni visszatérítés alapösszege megegyezik az alábbiak figyelembevételével kapott összeg egy századával:

a) a fehércukornak a Közösség legnagyobb többlettel rendelkező területére vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, és a fehércukorra a világpiacon jegyzett árfolyamok vagy árak közötti különbség;

b) annak szükségessége, hogy kiegyensúlyozzák:

- a közösségi alaptermékek harmadik országokba irányuló exportra szánt feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználását,

- az aktív feldolgozási eljárás keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználásával.

(3) Szorbóz esetén, a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegéből a hatályos termelési visszatérítés egy századát levonva kapott összeggel.

(4) A visszatérítés alapösszegének alkalmazása az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt, meghatározott termékekre korlátozható.

31. cikk

A cukorágazat piacának közös szervezésekor, annak megfelelő működéséhez szükséges mértékben, és a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a Bizottság teljes egészében vagy részben megtilthatja az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékekre vonatkozó aktív feldolgozási eljárás alkalmazását.

32. cikk

(1) A kombinált nómenklatúra értelmezésének általános szabályai és annak alkalmazásának különleges szabályait kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tarifális besorolásakor; az e rendelet alkalmazásából származó tarifális nómenklatúrát bele kell foglalni a közös vámtarifába.

(2) Amennyiben e rendelet, vagy az annak megfelelően elfogadott szabály másként nem rendelkezik, a harmadik országokkal való kereskedelem során tilos:

a) vámmal azonos hatású díj kivetése;

b) mennyiségi korlátozás alkalmazása vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

33. cikk

(1) Amennyiben a cukor világpiaci ára magasabb az intervenciós árnál, a cukorra exportlefölözés alkalmazható. A lefölözés kötelező, ha a fehér- vagy nyerscukor CIF-ára magasabb, mint az intervenciós ár 10 %-kal növelt összege.

Az exportlefölözést versenytárgyalási eljárással lehet meghatározni. Egyébként, a kivetett lefölözés az export napján alkalmazandó lefölözés.

(2) Abban az esetben, amikor a fehér- vagy nyerscukor CIF ára magasabb, mint az intervenciós ár 10 %-kal növelt összege, a Tanács határozhat importtámogatás megadásáról a szóban forgó termékre, a Bizottság javaslata alapján és a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási eljárásnak megfelelően.

Abban az esetben, amikor megállapítják, hogy a Közösségen belül rendelkezésre álló készletek nem elegendők:

a) a Közösségen belüli igények kielégítésére;

vagy

b) a Közösség egyik jelentősebb fogyasztási régiója igényének kielégítésére,

a Tanács - a Bizottság javaslata alapján és a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított szavazási eljárásnak megfelelően - határoz az importtámogatás megadásáról és az annak végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról. A szóban forgó szabályok különösen a támogatott fehér- vagy nyerscukor mennyiségét, a támogatás időtartamát és, adott esetben, az importáló régiókat határozzák meg.

(3) A 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, a következőket kell megállapítani:

a) az (1) és (2) bekezdésben említett CIF-árakat;

b) a versenytárgyalási eljárásban rögzített exportlefölözéseket;

c) az e cikk alkalmazására vonatkozó egyéb, részletes szabályokat.

Az 1. cikk (1) bekezdésének b), c), d), f), g) és h) pontjában említett termékek esetében, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket lehet elfogadni a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(4) Ezen cikk alkalmazásából adódó, a (3) bekezdésben említettektől eltérő összegeket a Bizottság rögzíti.

34. cikk

(1) Ha a behozatal vagy kivitel az 1. cikkben felsorolt egy vagy több termék közösségi piacán komoly zavart okoz vagy zavarral fenyeget, ami valószínűleg veszélyezteti a Szerződés 33. cikkében rögzített célok elérését, a harmadik országokkal való kereskedelemben megfelelő intézkedéseket lehet alkalmazni mindaddig, amíg a szóban forgó zavar vagy zavar veszélye meg nem szűnik.

A Tanács - a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - elfogadja ezen bekezdésnek a végrehajtására vonatkozó általános szabályokat, és meghatározza azokat az eseteket és korlátokat, amikor és amelyeken belül a tagállamok védőintézkedéseket hozhatnak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyzet állna elő, a Bizottság - valamely tagállam kérelmére vagy saját kezdeményezésére - határoz a szükséges intézkedésekről; a tagállamokat értesíteni kell azokról az intézkedésekről, amelyek azonnal alkalmazandók. A Bizottság minden tagállamtól érkező kérelemről annak kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz.

(3) A Bizottság által elhatározott intézkedéseket bármely tagállam - az értesítésüket követő három munkanapon belül - a Tanács elé utalhatja. A Tanács haladéktalanul összeül. Minősített többséggel eljárva módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a szóban forgó intézkedéseket.

(4) Ezt a cikket a Szerződés 300. cikkének (2) bekezdése alapján kötött megállapodásokból származó közösségi kötelezettségeknek megfelelően kell alkalmazni.

2. FEJEZET

Preferenciális behozatali intézkedések

35. cikk

A 36., 37. és 38. cikket kell alkalmazni a VI. mellékletben felsorolt államokból származó, 1701-es KN-kód alá tartozó nádcukorra, továbbiakban: "kedvezményes cukor", amelyet:

a) az AKCS-EK Együttműködési Megállapodás IV. mellékletének 3. jegyzőkönyve;

b) az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között a cukornádra létrejött megállapodás alapján importáltak a Közösségbe.

36. cikk

Abban az esetben, amikor a 35. cikk alapján importált és az intervenciós hivatalok vagy más, a Közösség által kijelölt közvetítők által vásárolt kedvezményes cukor minősége eltér a standard minőségtől, a garantált árakat áremelések és -csökkentések segítségével ki kell igazítani.

37. cikk

(1) A 35. cikk szerinti kedvezményes cukorra nem alkalmazható behozatali vám.

(2) A kedvezményes cukor esetében nem lehet eltérni a 32. cikk (2) bekezdésében említett tilalmaktól.

38. cikk

(1) A 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági években a kiigazítási támogatást intervenciós intézkedésként kell nyújtani a 35. cikk szerinti, a Közösségbe erre a célra behozott kedvezményes nyers nádcukrot finomító iparnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást csak azokra, a 35. cikk alapján jogosult mennyiségekre lehet megadni, amelyeket a 7. cikk (4) bekezdésében említett finomítókban finomítanak fehércukorrá. Az érintett fehércukor gyártására adott támogatás 0,10 euró, fehércukorban kifejezett 100 kilogrammonként.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban további, a fehércukorban kifejezett 100 kilogrammra vetített 0,10 euró alaptámogatást nyújtanak, hogy a 7. cikk (4) bekezdésben említett finomítóknak lehetővé tegyék a francia tengerentúli megyékben termelt nyers nádcukor finomítását, visszaállítandó a cukor és a kedvezményes cukor közötti áregyensúlyt.

(4) A kiigazítási támogatás és a kiegészítő támogatás kiigazítható a cukorágazat gazdasági irányvonalának, különösen a gyártási és finomítási tűréshatárainak figyelembevétele érdekében.

(5) Az e cikk (1)-(3) bekezdésében előírt támogatási rendszert, a 7. cikk (4) bekezdésének második albekezdése alapján, és még meghatározásra váró feltételek mellett, ki lehet terjeszteni a Közösségben betakarított répából gyártott, és a 7. cikkben említett finomítókban finomított nyerscukorra.

(6) Az e cikk, és különösen a 4. cikkben említett kiigazítások alkalmazásának részletes szabályait a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

39. cikk

(1) A 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszakban, és azzal a céllal, hogy a 7. cikk (4) bekezdésében említett közösségi finomítóknak elegendő készletet biztosítsanak - a 35. cikkben megállapított feltételektől, különösen a finomítók által fizetendő minimum vételártól függően - csökkentett mértékű vámot - továbbiakban: "különleges vám" - rónak ki az olyan nyers nád - továbbiakban: "különleges kedvezményes cukor" - importjára, amely a 35. cikkben említett államokból illetve olyan más államokból származik, amelyekkel megállapodást kötöttek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, és az (5) bekezdés sérelme nélkül, a finomítóiparok gazdasági évenkénti, fehércukorban kifejezett, feltételezett maximális ellátási szükséglete:

A 7. cikk (4) bekezdésétől eltérve, a szlovéniai cukorgyártó vállalkozások feltételezett maximális ellátási szükséglete 19 585 tonna.

(3) A Közösségben betakarított, a finomítóipar rendelkezésére álló nyers nádcukor és nyers répacukor mennyiségeit - a származás megkülönböztetésével, vagy anélkül - az egyes gazdasági évekre vagy a gazdasági év egy részére, egy átfogó, közösségi várható ellátási mérleg alapján határozzák meg, az (5) bekezdés sérelme nélkül. Ez az egyenleg a gazdasági év során felülvizsgálható.

A szóban forgó mennyiségek meghatározása érdekében, a francia tengerentúli megyékből származó cukor mennyiségei, valamint az egyes mérlegbe bevonandó, közvetlen fogyasztásra szánt kedvezményes cukor mennyiségei az 1994/1995-ös gazdasági évre meghatározott mennyiség és az érintett gazdasági év során a francia tengerentúli megyék előre jelzett helyi fogyasztása közötti különbség. Ha a mérleg azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló mennyiségek nem elegendők a (2) bekezdésben megállapított maximális szükséglet kielégítésére, megállapítják a szükséges intézkedéseket, amelyek az érdekelt tagállamoknak lehetővé teszik, hogy a hiányt, mint különleges kedvezményes cukrot importálják - az (1) bekezdésben említett megállapodásokban előírt különleges vámtételen megvalósuló importra vonatkozó intézkedések alapján.

(4) A vis maior eseteinek kivételével, amennyiben a tagállamok (2) bekezdésben megállapított, vagy (5) bekezdés alapján felülvizsgált, feltételezett maximális szükségleteit túllépik, a túllépés mennyiségére az adott gazdasági évre vonatkozó, teljes vámtételnek megfelelő összeget kell kivetni, a 38. cikkben említett támogatással, illetve, adott esetben, az ezen gazdasági évben jegyzett legmagasabb kiegészítő vámtétellel növelve.

Azonban, a kedvezményes nyerscukor esetén, és abban az esetben, amikor - az (5) bekezdés alapján - felülvizsgálatra kerül sor, a felülvizsgált, feltételezett maximális szükségletet meghaladó mennyiségeket - ha azok a Közösségben nem értékesíthetők - a 36. cikkben rögzített feltételek alapján, és a (2) bekezdésben megállapított mennyiségek határértékén belül intervenciós hivataloknak adhatják el.

(5) Abban az esetben, amikor a 10. cikk (3), (4), (5) és (6) bekezdése alkalmazandó, ezen cikk (2) bekezdésében említett, feltételezett maximális szükségletek összegét, az érintett gazdasági évre ezen cikk (3) bekezdése alapján meghatározott, feltételezett maximális szükséglet fedezéséhez szükséges, különleges kedvezményes cukrok összegével azonos mennyiséggel csökkentik, valamint ugyanakkora százalékkal mérséklik, mint amekkorát, a 10. cikk (5) bekezdése alapján, a Közösségre vonatkozó A alapmennyiségek összegénél alkalmaztak.

A maximális szükséglet szóban forgó csökkentését az érdekelt tagállamok között, a (2) bekezdésben - az egyes tagállamokra - rögzített mennyiség és az említett bekezdésben rögzített mennyiségek összege közötti aránynak megfelelően elosztják.

(6) Az e cikk alkalmazására, és különösen az (1) bekezdésben említett megállapodások végrehajtására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

40. cikk

Bármely olyan intézkedést, amely annak megelőzéséhez szükséges, hogy - az egyik gazdasági évről a másikra történő átálláskor, vagy a gazdasági év során - az árszintekben mutatkozó változások ne zavarják meg a cukorpiacot, a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

41. cikk

A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az ezen rendelet végrehajtásához szükséges információkat.

A szóban forgó információk közlésére és terjesztésére vonatkozó szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

42. cikk

(1) A Bizottság munkáját a Cukorpiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: "a bizottság") segíti.

(2) Az e cikkre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartamot egy hónapban rögzítik.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

43. cikk

A bizottság elbírálhat az elnöke által saját kezdeményezésre, vagy valamely tagállam képviselőjének kérelmére elé utalt, bármely egyéb kérdést is.

44. cikk

Azok az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt áruk, amelyeket nem a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében és 24. cikkében érintett termékekből gyártottak vagy állítottak elő, nem bocsáthatók a Közösségen belül szabad forgalomba.

45. cikk

Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt termékek gyártására és kereskedelmére.

46. cikk

(1) Olaszország felhatalmazást kap, hogy kiigazítási támogatást nyújtson - amely nem haladhatja meg a fehércukor 100 kilogrammjára vetített 5,43 eurót - a cukorrépa-termelőknek és, adott esetben, a cukortermelőknek az egyes cukorgyártó vállalkozások A és B kvótán belül érintett, megfelelő cukormennyiség termelésére, a következő régiókban: Abruzzi, Molise, Apulia, Szardínia, Campania, Basilicata, Calabria és Szicília.

(2) Abban az esetben azonban, amikor ezt az említett régiókban a cukoriparra folyamatban lévő szerkezetátalakítási tervekkel kapcsolatos kivételes követelmények szükségessé teszik, Olaszország - a szóban forgó gazdasági évnek megfelelően - az (1) bekezdésben említett támogatást kiigazíthatja. A Bizottság, a Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazásakor, különösen azt határozza meg, hogy a szóban forgó támogatás megfelel-e a szerkezetátalakítási terveknek.

(3) Spanyolország felhatalmazást kap, hogy kiigazítási támogatást nyújtson - amely nem haladhatja meg a fehércukor 100 kilogrammjára vetített 7,25 eurót - a területén lévő cukornádtermelőknek, minden, nádból cukrot gyártó vállalkozás A és B kvótán belül érintett megfelelő cukormennyiség gyártására.

(4) Portugália felhatalmazást kap, hogy kiigazítási támogatást nyújtson - amely a fehércukor 100 kilogrammjára vetítve nem haladhatja meg a 3,11 eurót - a kontinentális területén lévő cukorrépa-termelőknek, minden cukorgyártó vállalkozás A és B kvótán belül érintett, megfelelő cukormennyiség termelésére.

(5) Finnország felhatalmazást kap, hogy átalány-visszatérítést nyújtson a 14. cikknek megfelelően átvitt C cukor raktározási költségeire. Ezen bekezdésnek a végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadják.

(6) Az érdekelt tagállamok előterjesztik a Bizottságnak az (1)-(5) bekezdéseknek megfelelően, az egyes gazdasági évekre hozott intézkedéseket.

(7) E cikket a 2001/2002-től 2005/2006-ig terjedő gazdasági évekre kell alkalmazni.

47. cikk

(1) Ha az e rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági tevékenységről van szó, a tagállamok elfogadhatják azokat a környezetvédelmi intézkedéseket, amelyeket - a hasznosított mezőgazdasági föld helyzetének figyelembevételével - megfelelőnek tekintenek, és amelyek a szóban forgó tevékenységek potenciális, környezetre gyakorolt hatását tükrözik. Ezeket az intézkedéseket, a szóban forgó területek helyrajzi, talaj- és éghajlati viszonyainak, az öntözővíz- és vetésforgórendszereknek, valamint a környezetet nagy valószínűséggel javító művelési módszerek kezelésének figyelembevételével, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően kell megállapítani. A tagállamok, ha szükséges - a Szerződés 87., 88. és 89. cikkének tiszteletben tartása mellett - a nagyobb mértékben környezetbarát művelési módszerek fejlesztésére szánt kutatási programokkal és a szóban forgó kutatási programok eredményeinek publikálásával támogatják a cukorágazat mezőgazdasági termelőit.

(2) A tagállamok - a káros környezeti hatások súlyával arányos - megfelelő szankciókat állapítanak meg az (1) bekezdésben említett környezetvédelmi előírások elmulasztása esetére.

(3) A tagállamok 2002. június 30-ig jelentést terjesztenek a Bizottság elé a mezőgazdasági termelésnek a cukorágazaton belüli környezeti helyzetéről, valamint az (1) és (2) bekezdés alapján elfogadott nemzeti intézkedések hatásáról.

IV. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

A raktározási költségekre - a 2000/2001-es gazdasági év során és a 2038/1999/EK rendelet alapján - alkalmazott ellentételezési rendszerből fennmaradó egyenleget a 2001/2002-es gazdasági évre ezen rendelet 15. és 16. cikkében említett rendszer alapján, ha mínusz, felszámítják, vagy ha plusz, jóváírják.

A 2038/99/EK rendeletben a raktározási költségekre nézve előírt ellentételezési rendszer alapján a 2001. június 30-án raktárban lévő cukor esetében - a raktározási díj beszedése szempontjából - az értékesítés időpontja 2001. június 30.

49. cikk

A 2038/1999/EK, 206/68/EGK, 431/68/EGK, 447/68/EGK, 2049/69/EGK, 793/72/EGK, 741/75/EGK, 1358/77/EGK, 1789/81/EGK, 193/82/EGK, 1010/86/EGK és 2225/86/EGK rendelet ezennel hatályát veszti.

A 2038/1999/EK, a 206/68/EGK, a 431/68/EGK, a 793/72/EGK, a 741/75/EGK és a 193/82/EGK rendeletekre történő hivatkozásokat úgy kell érteni, mint az erre a rendeletre való hivatkozásokat, és azok a VII. melléklet korrelációs táblázatával összefüggésben olvasandók.

50. cikk

(1) A Bizottság a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadhat bármilyen átmeneti intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy a 2000/2001-es gazdasági évben hatályban lévő intézkedésekről az e rendelettel bevezetett intézkedésekre való zökkenőmentes átállást biztosíthassák. A szóban forgó intézkedések eltérhetnek ettől a rendelettől.

(2) A Bizottság 2003. elején, bármely megfelelő javaslattal együtt, jelentést terjeszt elő, a piaci helyzetre, a kvótarendszer minden vonatkozására, az árakra, a kereskedelmen belüli kapcsolatokra, és az Európai Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaiból fakadó verseny növekedésének elemzésére vonatkozó, bizottsági tanulmányok alapján.

51. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit a 2001/2002-es gazdasági évtől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

I. pont

A FEHÉRCUKOR STANDARD MINŐSÉGE

1. A standard minőségű fehércukor jellemzői a következők:

a) ép, eredeti és forgalomképes minőség; száraz, homogén szemcsés kristályok, szabadon folyó;

b) minimális polarizáció: 99,7°;

c) maximális nedvességtartalom: 0,06 %;

d) maximális invertcukor-tartalom: 0,04 %;

e) a 2. pont alapján meghatározott értékpontok száma nem haladja meg összesen a 22-t, ezen belül:

- a 15-öt, hamutartalom esetében,

- a 9-et, színtípus esetében, amelyet a Braunschweigi Agrártechnológiai Intézet módszerének - továbbiakban: a "Braunschweigi módszer" - alkalmazásával határoztak meg,

- a 6-ot, az oldatban mért s zín esetében, amelyet a Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága módszerének - továbbiakban: az "ICUMSA-módszer" - alkalmazásával határoztak meg.

2. Egy értékpont:

a) a 28° Brixen, az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott hamutartalom esetén 0,0018 %-nak;

b) a Braunschweigi módszer alkalmazásával meghatározott színtípus esetén 0,5 egységnek;

c) az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott oldatban mért szín esetén 7,5 egységnek felel meg.

3. Az 1. pontban említett jellemzők meghatározását az intervenciós intézkedések alapján előírt módszerekkel kell meghatározni.

II. pont

A NYERSCUKOR STANDARD MINŐSÉGE

1. A standard minőségű nyerscukor 92 %-os hozamú cukor.

2. A nyers répacukor hozamát úgy számítják ki, hogy a szóban forgó cukor polarizációs fokából:

a) levonják annak néggyel szorzott százalékos hamutartalmát;

b) levonják annak kettővel szorzott százalékos invertcukor-tartalmát;

c) levonnak egyet.

3. A nyers nádcukor hozamát úgy számítják ki, hogy a szóban forgó cukor kettővel szorzott polarizációs fokából levonnak százat.

II. MELLÉKLET

A CUKORRÉPA STANDARD MINŐSÉGE

A standard minőségű cukorrépa:

a) ép és forgalomképes minőségű;

b) az átvételi helyen 16 %-os cukortartalmú.

III. MELLÉKLET

A RÉPA VÁSÁRLÁSI FELTÉTELEI

I. pont

E melléklet alkalmazásában:

1. A szerződő felek:

a) a cukorgyártók, továbbiakban: "gyártók";

b) a répaeladók, továbbiakban: "eladók".

2. Szerződés a cukor gyártása végett történő répa szállítására, az egy eladó és egy gyártó közötti szerződés.

3. A szakmán belüli megállapodás:

a) bármely szerződés megkötése előtt, egyrészről, a nemzeti gyártók szervezeteinek csoportja és, másrészről, a nemzeti eladók szervezeteinek csoportja között - közösségi szinten - megkötött megállapodás;

b) bármely szerződés megkötése előtt egyrészről, az érdekelt tagállam által elismert gyártók vagy gyártói szervezet másrészről, az érdekelt tagállam által elismert eladói társulás között létrejött szerződés;

c) amennyiben a cukorrépának egy cukorgyártó vállalat vagy szövetkezet részvényesei, illetve tagjai által történő szállítását szabályozza, a társasági jogot és a szövetkezeti jogot;

d) az a) vagy b) pontban említett bármely megállapodás hiányában, a gyártók és eladók között létrejött bármely szerződés megkötése előtt fennálló intézkedések, amennyiben az intézkedéseket elfogadó eladók a cukor egy vagy több gyárban történő gyártására a gyártó által vásárolt összes répa legalább 60 %-át leszállítják.

II. pont

1. A szerződéseket előírt mennyiségű répára, írásban kötik.

2. A szerződések rögzítik, hogy további répamennyiséget szállíthatnak-e, és - ha igen - milyen feltételek mellett.

III. pont

1.

Ez a pont csak abban az esetben alkalmazandó, amikor ezen rendelet 19. cikkét alkalmazzák.

2.

A szerződések a vételárakat ezen rendelet 19. cikke (1) bekezdésének első részében meghatározott répamennyiségekre tüntetik fel. A 19. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett mennyiségek esetén ezek az árak nem lehetnek alacsonyabbak az ezen rendelet 4. cikkében említett, répára érvényes - az érintett termelőterületen alkalmazandó - minimálárnál.

3.

A szerződések rögzítik a répa előírt cukortartalmát. Ezek a szerződések tartalmazzák a különböző cukortartalmat és tényezőket feltüntető átszámítási skálát, a szállított répamennyiségeknek a szerződésben feltüntetett cukortartalomnak megfelelő mennyiségekké történő átszámításához.

A skála a különböző cukortartalmaknak megfelelő hozamokon alapul.

4.

Abban az esetben, amikor egy eladó ezen rendelet 19. cikke (1) bekezdésének első részében, és annak a) pontjában említett répaszállításra egy gyártóval szerződést ír alá, minden, az eladó által végzett, a fenti (3) bekezdés alapján átszámított szállítást, a szerződésben rögzített répamennyiségig történő szállításnak tekintenek, a fent említett 19. cikk (1) bekezdésének első része, valamint annak a) pontja értelmében.

5.

Azok a gyártók, akik a répából - amelyre a 19. cikk (1) bekezdésének első része és annak a) pontja alapján vetés előtti szállítási szerződéseket írtak alá - származó alapkvótájuknál kisebb mennyiségű cukrot állítanak elő, a további termelésnek megfelelő répamennyiséget, egészen az alapkvótájuk mértékéig, azok között az eladók között osztják fel, akikkel - a fent említett 19. cikk (1) bekezdésének első része, valamint annak a) és b) pontja értelmében - vetés előtti szállítási szerződéseket írtak alá.

A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

6.

A gyártó semmiképpen sem követelheti meg az eladótól, hogy az általa szállított répára a termelési illetéket megtérítse, ezen rendelet 19. cikke (1) bekezdésének első része, valamint annak a) pontja alapján kötött szerződés értelmében.

IV. pont

1. A szerződések tartalmazzák a répaszállítások egyenletes időbeni elosztásával és szokásos időtartamával kapcsolatos rendelkezéseket.

2. A szóban forgó rendelkezések - figyelembe véve a tényleges termelési szintet - a 2000/2001-es gazdasági évben alkalmazandók; a szakmán belüli megállapodások ezektől eltérhetnek. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003-2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

V. pont

1. A szerződések rendelkeznek a répabegyűjtő központokról.

2. Abban az esetben, amikor az eladók és a gyártók a 2000/2001-es gazdasági évre már aláírtak szerződést, az ebben a gazdasági évben történő szállításokra nézve a közös megegyezés szerinti begyűjtőközpontok üzemben maradnak; a szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003-2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

3. A szerződések kikötik, hogy a begyűjtőközpontokból való elszállítás költségeit - a 2001/2002-es gazdasági év előtt hatályban lévő helyi szabályokon vagy szokásokon alapuló, különleges megállapodásoktól függően - a gyártónak kell viselnie. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003-2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

4. Dániában, Spanyolországban, Finnországban, Görögországban, Írországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban azonban - abban az esetben, amikor a répát ex works szállítják - a szerződések a gyártóktól megkövetelik, hogy a szállítási költségekhez hozzájáruljanak, egyszersmind rögzítik a százalékot vagy az összegeket.

VI. pont

1. A szerződések rendelkeznek a répaátvételi helyekről.

2. Abban az esetben, amikor az eladók és a gyártók a 2000/2001-es gazdasági évre már aláírtak szerződést, az ebben a gazdasági évben történő szállításokra nézve a közös megegyezés szerinti átvételi helyek üzemben maradnak; a szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003-2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

VII. pont

1.

A szerződések rendelkeznek a polarimetriás módszer alkalmazásával meghatározandó cukortartalomról. Az átvétel időpontjában a répából mintát vesznek.

2.

A szakmán belüli megállapodások rendelkezhetnek más mintavételi időpontokról.

A szerződés, ilyen esetekben, rendelkezik az átvétel és a mintavétel között a cukortartalomban bekövetkezett bármely csökkenés ellentételezésére történő helyesbítésről.

VIII. pont

A szerződések rendelkeznek a bruttó súlyról, táráról és cukortartalomról, melyeket vagy:

a) a gyártó és a répatermelők kereskedelmi szervezete közösen, ha a szakmán belüli megállapodás így rendelkezik; vagy

b) a gyártó a répatermelők kereskedelmi szervezetének felügyelete alatt; vagy

c) a gyártó az érdekelt tagállam által elismert szakértő felügyelete alatt, feltéve hogy az eladó annak költségeit megtéríti; vagy

d) a gyártó - ha a 2000/2001-es gazdasági év előtt hatályban lévő helyi szabályok vagy szokások így rendelkeznek - határoz meg. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003-2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

IX. pont

1.

A szerződések az eladónak fizetendő felárról abban az esetben rendelkeznek, amikor:

a) az egyik gazdasági évről a másikra történő átálláskor a répa ára megemelkedik; és

b) a cukor intervenciós árának a répa árának emelkedéséből fakadó emelésére nem az átállás időpontjában birtokolt készletre vonatkozó illetéktől függően kerül sor.

A felárat, 100 kg fehércukorra vetítve, úgy számítják ki, hogy az első albekezdés b) pontjában említett emelést:

- az A és B kvótán belül termelt, és ezen rendelet 14. cikke alapján át nem vitt, az átmenet időpontjában raktáron lévő cukormennyiségek, és

- ezen rendelet 14. cikke alapján át nem vitt, maximális kvótájukon belül az előző gazdasági év során a gyártó által termelt cukormennyiségek arányával azonos együtthatóval szorozzák.

2.

A szakmán belüli megállapodások az 1. ponttól eltérhetnek.

A szerződések fenntartják a szóban forgó eltérés lehetőségét.

X. pont

1. A szerződések az alábbiak közül egyet vagy többet követelnek meg a gyártóktól a teljes leszállított répamennyiségre; amikor a szóban forgó mennyiség egyes részei eltérő elbírálás alá esnek, a szerződés a szóban forgó kötelezettségek közül egynél többet rendel el:

a) a leszállított répából származó friss répaszeletet, az eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

b) a szóban forgó szárított, vagy szárított és kilúgozott répaszelet egy részét, az eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

c) a szárított répaszeletet, az eladónak, ex works paritás feltételei mellett visszaküldjék; a gyártó ebben az esetben az eladótól megkövetelheti a szárítási költségek kifizetését;

d) az eladónak az érintett répaszelet értékesítési lehetőségeit figyelembe vevő ellentételezést fizessenek.

2. A szakmán belüli megállapodások előírhatják a répaszeletnek az 1. a), b) és c) pontban említettől eltérő szakaszban történő szállítását.

XI. pont

1. A szerződések időkorlátokat rögzítenek minden előlegre és a répa vételárának kifizetésére.

2. A szóban forgó időkorlátok a 2000/2001-es gazdasági év alatt érvényesek; a szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek. A Cseh Köztársaság, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében a 2003-2004-es gazdasági évet kell figyelembe venni.

XII. pont

Abban az esetben, amikor a szerződések olyan kérdéseket érintő szabályokat állapítanak meg, amelyekkel ez a melléklet foglalkozik, vagy abban az esetben, amikor egyéb kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és következményeik, hatásuk nem lehetnek ezzel a melléklettel ellentétesek.

XIII. pont

1. Az I. 3. b) pontban leírtak szerinti szakmán belüli megállapodások választottbírósági záradékokat tartalmaznak.

2. Abban az esetben, amikor a szakmán belüli megállapodások közösségi, regionális vagy helyi szinten olyan kérdéseket érintő szabályokat állapítanak meg, amelyekkel ez a rendelet foglalkozik, vagy abban az esetben, amikor egyéb kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ezzel a melléklettel ellentétesek.

3. A szóban forgó megállapodások különösen az alábbiakat állapíthatják meg:

a) azoknak a répamennyiségeknek az eladók felé való felosztására vonatkozó szabályokat, amelyeknek az alapkvóta határértékein belüli cukorgyártásra történő megvásárlásáról a gyártó a vetés előtt dönt;

b) a III. 5. pontban említett felosztásra vonatkozó szabályokat;

c) a III. 3. pontban említett átszámítási skálát;

d) a termelendő répafajták vetőmagjának választékára és szállítására vonatkozó szabályokat;

e) a szállítandó répa minimális cukortartalmát;

f) a gyártó és az eladói képviselők közötti, a répaszállítások kezdeti időpontjának rögzítése előtt történő kötelező konzultációt;

g) a korábbi vagy későbbi szállítások után (a feldolgozói kapacitás egyenletesebb kihasználása végett) az eladóknak járó ösztönzők kifizetését;

- a répaszelet X. 1. b) pontban említett részének,

- a X. 1. c) pontban említett költségeknek,

- és a X. 1. d) pontban említett ellentételezésnek

a részadatait;

i) a répaszeletnek az eladó általi elszállítását;

j) szabályokat arra nézve, hogy miként kell a cukor intervenciós ára és a tényleges eladási ára közötti bármely különbözetet a gyártó és az eladók között megosztani.

XIV. pont

Abban az esetben, amikor a szakmán belül nincs arra nézve megállapított megállapodás, hogy miként kell az eladók között felosztani azokat az alapvető kvótamennyiségeken belüli cukorgyártásra szánt répamennyiségeket, amelyeknek a vetés előtti megvásárlását a gyártó felajánlja, az érintett tagállam maga állapíthat meg szabályokat a szóban forgó felosztásra.

A kérdéses szabályok eltérő szállítási jogokat is nyújthatnak a szövetkezetek hagyományos répaellátóinak, azoktól, amiket akkor élveznének, ha a szóban forgó szövetkezetekhez tartoznának.

IV. MELLÉKLET

CÉGEK KÖZÖTTI KVÓTAÁTRUHÁZÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

I. pont

A tagállamok - amikor a kvótákat egynél több gyárral rendelkező cukorgyártó vállalkozásnak utalják ki - a cukorrépa- és cukornádtermelők érdekének figyelembevételéhez olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyeket szükségesnek ítélnek meg.

II. pont

1.

A 2. pont sérelme nélkül, a cukorgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása és a cukorgyárak átruházása esetén, az A és B kvótákat a következőképpen igazítják ki:

a) cukorgyártó vállalkozások egyesülése esetén, a tagállamok az egyesülésből származó vállalkozás részére az érintett cukorgyártó vállalkozások számára az egyesülés előtt kiutalt A kvóták összegével azonos A kvótát és B kvóták összegével azonos B kvótát utalnak ki;

b) cukorgyártó vállalkozás átruházása esetén, a tagállam az átruházott vállalkozás A kvótát és B kvótát a kedvezményezett vállalkozásnak utalja ki cukorgyártásra, vagy, ha egynél több kedvezményezett vállalkozásról van szó, a kiutalásra az ezek által egyenként vállalt cukorgyártással arányosan kerül sor;

c) cukorgyár átruházása esetén, a tagállam a gyár tulajdonjogát átruházó vállalkozás A kvótáját és B kvótáját csökkenti, és a szóban forgó gyárat megvásárló cukorgyártó vállalkozás vagy vállalkozások A kvótáját és B kvótáját a vállalt cukorgyártással arányosan csökkentett mennyiséggel növeli.

2.

Abban az esetben, amikor több - az 1. pontban említett valamelyik művelet révén közvetlenül érintett - cukorrépa- vagy cukornádtermelő egyértelmű hajlandóságot mutat olyan cukorgyártó vállalkozás cukorrépával vagy cukornáddal való ellátására, amely a szóban forgó műveleteknek nem részese, a tagállam a kiutalást az által a vállalkozás által vállalt termelés alapján teheti meg, amelynek a termelő a cukorrépáját vagy cukornádját szállítani szándékozik.

3.

Az 1. pontban említettektől eltérő körülmények között:

a) cukorgyártó vállalkozás;

b) cukorgyártó vállalkozás egy vagy több gyára

bezárásakor a tagállam a kvóták a kérdéses zárlatban érintett részét egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak kiutalhatja.

Szintén az előző albekezdés b) pontjában említett esetben - abban az esetben, amikor néhány érdekelt termelő egyértelmű hajlandóságot mutat arra nézve, hogy cukorrépáját vagy cukornádját egy adott cukorgyártó vállalkozásnak szállítsa - a tagállam a kvóták az érintett cukorrépának vagy cukornádnak megfelelő részét annak a vállalkozásnak utalhatja ki, amelynek a termelő a szóban forgó termékeket szállítani szándékozik.

4.

Abban az esetben, ha az e rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett eltérő szabályozást alkalmazzák, az érdekelt tagállam különleges záradékoknak a szakmán belüli megállapodásokba való beszúrását követelheti meg a szóban forgó eltérés révén érintett cukorrépa-termelőktől és cukorgyártóktól, azzal a céllal, hogy a tagállam számára lehetővé tegyék a 2. és 3. pont alkalmazását, ahol azok alkalmazandók.

5.

A tagállam egy cukorgyártó vállalkozáshoz tartozó gyár bérlete esetén, a gyárat bérbeadásra kínáló vállalkozás kvótáit csökkentheti, és azt a részt, amellyel a kvótát csökkentette, annak a vállalkozásnak utalhatja ki, amely a gyárat cukorgyártás szándékával bérli.

Ha a bérlet az V. d) pontban említett három gazdasági évre kiterjedő időszakban megszűnik, a kvótáknak az előző albekezdés alapján történő kiigazítását a tagállam - addig a napig, amikor a bérlet hatályba lépett - visszamenőlegesen érvényteleníti. Azonban, ha a bérlet vis maior miatt szűnik meg, a tagállam a kiigazítást nem köteles érvényteleníteni.

6.

Abban az esetben, ha egy cukorgyártó vállalkozás a továbbiakban képtelen biztosítani, hogy az érdekelt cukorrépa- vagy cukornádtermelők felé a közösségi szabályokból fakadó kötelezettségeinek eleget tegyen, és abban az esetben, amikor ezt a helyzetet az érintett tagállam illetékes hatóságai kiderítik, a kérdéses tagállam kiutalhatja a kvóták érintett részét, egy vagy több gazdasági évre, egy vagy több cukorgyártó vállalkozásnak, a vállalt termeléssel arányosan.

7.

Abban az esetben, ha valamelyik tagállam egy cukorgyártó vállalkozásnak árgaranciákat és felvevőpiaci garanciákat nyújt cukorrépának etil-alkohollá történő feldolgozására, a tagállam - a szóban forgó vállalkozással és az érdekelt répatermelőkkel egyetértésben - kiutalhatja a cukorgyártási kvóták teljes egészét vagy egy részét, egy vagy több gazdasági évre, egy vagy több más vállalkozásnak.

III. pont

Izoglukózgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, izoglukózgyártó gyár átruházása, illetve egy vagy több izoglukózgyártó vállalkozás, valamint egy vagy több ilyen vállalkozáshoz tartozó gyár bezárása esetén, a tagállam - akár van termelési kvótájuk, akár nincs - kiutalhatja az izoglukózgyártásban érintett kvótákat egy vagy több más vállalkozásnak.

IV. pont

A II. és III. pontnak megfelelően hozott intézkedések csak akkor léphetnek hatályba, ha:

a) az érintett felek mindegyikének érdekeit figyelembe veszik;

és

b) az érdekelt tagállamok megfontolják, hogy valószínűleg javítanak a cukorrépa-, cukornád- és cukorgyártó-ágazatok szerkezetén;

valamint

c) az intézkedések - e rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében - az ugyanabban a régióban alapított vállalkozásokra vonatkoznak.

V. pont

E melléklet alkalmazásában:

a) "vállalkozások egyesülése" két vagy több vállalkozásnak egyetlen vállalkozássá történő egyesülése;

b) "egy vállalkozás átruházása" a kvótákkal rendelkező vállalkozás eszközeinek egy vagy több vállalkozás számára történő átruházása vagy azokba történő beolvasztása;

c) "gyár átruházása" egy műszaki egység - beleértve az érintett termék gyártásához szükséges egész üzemet is - tulajdonjogának egy vagy több vállalkozás részére történő átruházása, ami az átruházó vállalkozás termelésének részleges vagy teljes átvállalását eredményezi;

d) "gyár haszonbérlete", annak működése céljából, egy műszaki egység - ideértve a cukor gyártásához szükséges egész üzemet - legalább három egymást követő gazdasági évre kötött - a felek megállapodása szerint a harmadik gazdasági év lejárta előtt meg nem szüntetett - haszonbérleti szerződését jelenti egy vállalattal, amely az ezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében ugyanabban a régióban van, mint az érintett gyár, ha - a haszonbérlet hatálybalépését követően - azt a vállalkozást, amely a gyárat bérli, annak teljes termelésére nézve kizárólagosan cukorgyártó vállalkozásnak tekinthetik.

VI. pont

A II. és III. pontban említett intézkedések akkor lépnek hatályba, amikor a vállalkozás vagy gyár bezárására, az egyesülésre vagy átruházásra:

a) július 1. és a következő év január 31. között, ezen időszak folyó gazdasági évének tekintetében;

b) február 1. és ugyanazon év június 30. között, az ezt az időszakot követő gazdasági év tekintetében kerül sor.

VII. pont

Abban az esetben, amikor valamelyik tagállam e rendelet 12. cikkének (2) bekezdését alkalmazza, a kiigazított kvótákat - azoknak a következő gazdasági évben történő alkalmazása céljából - március 1. előtt kiutalja.

VIII. pont

Abban az esetben, amikor a II. és III. pontot alkalmazzák, a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a kiigazított A és B kvótákról legkésőbb 15 nappal a VI. pontban említett időszakok lejárta után.

IX. pont

A kvóták Olaszországban, Spanyolországban és francia tengerentúli megyékben - az ennek a rendeletnek a 12. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett szerkezetátalakítási tervek alapján - történő átruházása alkalmazásában, a cukorgyártó vállalkozások műszaki, gazdasági és szerkezeti kapcsolatokkal bíró, és - különösen a cukorrépa- vagy cukornádtermelők tekintetében - a közösségi szabályok alapján felmerülő kötelezettségeikért egyetemlegesen felelős csoportját cukorgyártó vállalkozásnak lehet tekinteni.

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

A 35. CIKKBEN EMLÍTETT ÁLLAMOK, ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK

Barbados

Belize

Elefántcsontpart

Fidzsi

Guyana

India

Jamaica

Kenya

Kongói Demokratikus Köztársaság

Madagaszkár

Malawi

Mauritius

Suriname

Saint Kitts és Nevis - Anguilla

Szváziföld

Tanzánia

Trinidad és Tobago

Uganda

Zambia

Zimbabwe

VII. MELLÉKLET

KORRELÁCIÓS TÁBLÁZAT

( 1 ) HL C 29. E, 2001.1.30., 315. o.

( 2 ) 2001. március 13-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) HL C 116., 2001.4.20., 113. o.

( 4 ) HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

( 5 ) HL L 160., 1999.6.26., 103. o.

( 6 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 7 ) HL L 252., 1999.9.25., 1. o.

( 8 ) A Tanács 1968. február 20-i 206/68/EGK rendelete a cukorrépa felvásárlásáról szóló szerződésekre és szakmaközi megállapodásokra vonatkozó vázlatos rendelkezések megállapításáról (HL L 47., 1968.2.23., 1. o.).

( 9 ) A Tanács 1968. április 9-i 431/68/EGK rendelete a nyerscukor standard minőségének meghatározásáról és a cukor CIF árainak kiszámításához a közösségi határátkelőhely rögzítéséről (HL L 89., 1968.4.10., 3. o.).

( 10 ) A Tanács 1968. április 9-i 447/68/EGK rendelete a cukor intervenciós felvásárlásának általános szabályainak megállapításáról (HL L 91., 1968.4.12., 5. o.). A legutóbb az 1359/77/EGK rendelettel (HL L 156., 1977.6.25., 7. o.) módosított rendelet.

( 11 ) A Tanács 1968. október 17-i 2049/69/EGK rendelete a cukor állati takarmányhoz történő denaturálására vonatkozó általános szabályainak megállapításáról (HL L 263., 1969.10.21., 1. o.).

( 12 ) A Tanács 1972. április 17-i 793/72/EGK rendelete a fehércukor standard minőségének rögzítéséről (HL L 94., 1972.4.21., 1. o.).

( 13 ) A Tanács 1975. március 18-i 741/75/EGK rendelete a cukorrépa felvásárlásának különleges szabályainak megállapításáról (HL L 74., 1975.3.22., 2. o.).

( 14 ) A Tanács 1977. június 20-i 1358/77/EGK rendelete a cukor raktározási költségei beszámításának általános szabályai megállapításáról, valamint a 750/68/EGK rendeletet hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 1977.6.25., 4. o.).

( 15 ) A Tanács 1981. június 30-i 1789/81/EGK rendelete a cukorágazat minimális készleteinek rendszerével kapcsolatos általános szabályainak megállapításáról (HL L 177., 1981.7.1., 39. o.). A legutóbb a 725/97/EK rendelettel (HL L 108., 1997.4.25., 13. o.) módosított rendelet.

( 16 ) A Tanács 1982. január 26-i 193/82/EGK rendelete a cukorágazati kontingensek átruházásának általános szabályai megállapításáról (HL L 21., 1982.1.29., 3. o.).

( 17 ) A Tanács 1986. március 25-i 1010/86/EGK rendelete bizonyos, a vegyiparban használt cukortermékek utáni termelési visszatérítés általános szabályainak megállapításáról (HL L 94., 1986.4.9., 9. o.).

( 18 ) A Tanács 1986. július 15-i 2225/86/EGK rendelete a francia tengerentúli megyékben termelt cukor értékesítésére és az árviszonyoknak a kedvezményes nyerscukorral történő kiegyenlítésére vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 194., 1986.7.17., 7. o.).

( 19 ) HL L 357., 1998.12.30. A legutóbb a 416/2001/EK rendelettel (HL L 60., 2001.3.1., 43. o.) módosított rendelet.