Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27103/2016/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 65. §] Bíró: Utassyné dr. Holtzer Éva

Kapcsolódó határozatok:

*Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27103/2016/3.*, Kúria Kfv.35519/2016/7. (BH 2018.1.35, BH 2018.2.64), 3128/2019. (VI. 5.) AB határozat

***********

EGRI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

Eger, Barkóczy u. 1.

8.K.27.103/2016/3.

A bíróság által képviselt felperes neve. (.) felperesnek - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Főosztály, dr. Kovács Orsolya jogtanácsos (Miskolc, Kandia u. 12-14.) által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (1134 Budapest, Dózsa György út 128-132.) alperes elleni, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság az alperes 3799469586 számú határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 200.000,- Ft (azaz Kettőszázezer forint) perköltséget.

A le nem rótt illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, és a közigazgatási eljárás során keletkezett, valamint a felek által becsatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi felperes neve. a Város Képviselő-testület 264/2007. (IX.13.) KT. határozata alapján város sportlétesítményeit: a Sporttelepet, a sporttelepet, aSport- és Rendezvénycsarnokot és a Városi Strandfürdőt működteti, mint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló közhasznú, nonprofit társaság.

Város Képviselő-testülete a 207/2008. (VI.19.) KT. határozatával döntött a felperes által működtetett létesítményekben intézmények és sportcélú szervezetek számára biztosítandó használati támogatásról.

Város Önkormányzata a felperessel megkötött támogatási szerződés alapján működési célú támogatásként a 2009. évben 174.639.900 forintot, 2010. évben 179.651.600 forintot utalt a felperes részére.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága a felperessel szemben a 2009-2010. évekre kiterjedően általános forgalmi adó adónemre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le.

Megismételt eljárást követően az elsőfokú adóhatóság a 196239529 sz. határozatával a felperes terhére összesen 27.677.000 forint adókülönbözetet állapított meg, amely teljes egészében adóhiánynak minősül. Az adóhiány után 5.535.000 forint adóbírságot szabott ki és 8.550.000 forint késedelmi pótlékot számított fel.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága Hatósági Főosztály alperesi jogelőd az elsőfokú határozatot a 3799469586 sz. határozatával helybenhagyta.

A lefolytatott bizonyítás eredményeként az adóhatóság megállapította, hogy az önkormányzat által nyújtott támogatás - függetlenül annak megnevezésétől - valójában nem támogatás, az ugyanis nem az intézmény általános finanszírozását célozta, hanem a megrendelő önkormányzat és a teljesítésre kötelezett kft. között a teljesítés elismeréseként került az ellenérték kifizetésére, így a fizetés és a teljesítés között közvetlen ok-okozati összefüggés van. A felperes azzal, hogy az önkormányzattól kapott pénzeszközök fejében sportlétesítmények kedvezményes használatát biztosította, az önkormányzat által meghatározott szervezeteknek, ugyancsak az önkormányzat által meghatározott feltételekkel, az önkormányzat részére szolgáltatást nyújtott, így a támogatás tartalmát tekintve konkrét megrendelés ellenértékének minősíthető, mely megrendelés ellenértékét a felperesnek az önkormányzat felé általános forgalmi adó felszámításával számláznia kellett volna oly módon, hogy a számlázott ellenérték együttes összege azonos legyen a támogatás összegével.

Határozatában az alperes hivatkozott az Áfa törvény 2. § a) pontjára, 9. § (1) bekezdésére, 13. § (1) bekezdésére, 65. §-ára.

Város Önkormányzata és a Kézilabda Klub 2009. július 1. napján támogatási szerződést kötött egymással, mely szerint az önkormányzat a klub részére 18.000.000 forint működési célú támogatást nyújt.

Az alperes megállapította, hogy a felperes olyan termékbeszerzések, szolgáltatások után érvényesített adólevonást, melyek nem a felperes adóköteles gazdasági tevékenységét szolgálták, ezért adólevonási jogával nem élhet. Hivatkozott az Áfa tv. 120. § a) pontjában foglaltakra.

A felperes és a Városi Sárkányrepülő Klub 2010. július 15. napján együttműködési megállapodást kötött a Sportrepülőtér használatáról, amely ingatlannak a felperes a bérlője. A megállapodás szerint a felperes a sportrepülőtéren a Városi Sárkányrepülő Klub részére a sportrepülési lehetőséget, és egyben a területen található épületegységet biztosítja.

A felperes 2010. III. negyedévében 440.090 forint összegről, 2010. IV. negyedévben 51.840 forint összegről állított ki adómentes számlákat a reptér használatával kapcsolatosan.

Az Art. 1. § (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a szerződést az adóhatóság ingatlan-bérbeadásnak minősítette. Megállapította, hogy a felperes az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentesség helyett az Áfa tv. 88. (1) bekezdés b) pontjában foglalt döntési jogával élve, az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választotta. A felperest a reptér használatával kapcsolatosan kiállított számlák után adófizetési kötelezettség terheli.

A nyitva álló törvényes határidőn belül a felperes keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben az alperesi határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. Kérte továbbá a perköltségekben is marasztalni az alperest.

A határozatban foglaltakat mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatta.

Álláspontja szerint az önkormányzat által nyújtott támogatás működési célú finanszírozás volt, nincs közvetlen ok-okozati összefüggésben a felperes neve. értékesítésével, így az egyes szolgáltatások árát közvetlenül nem befolyásolja, a finanszírozás nem feladatfinanszírozás, hanem működési célú finanszírozás. Nem került sor az Áfa tv. 65. §-ában definiált támogatás nyújtására. A törvény logikájából is az következik, hogy amennyiben egy támogatás nem befolyásolja közvetlenül az árat, úgy ez általános működési támogatásnak minősül.

Az adóhivatal téves álláspontját tükrözi az, hogy több esetben is az önkormányzattól kapott támogatással kapcsolatos elszámolást hiányolta, ugyanakkor ilyen elszámolás nem létezik azért sem, mert a Kft. felperes felé havi ütemezésben utalt támogatásrészletek a testület által elfogadott, üzleti terv szerinti éves támogatás hónapokra bontott részletei, melyek sohasem kapcsolódnak konkrét feladathoz, szolgáltatáshoz, így az árat közvetlenül nem befolyásolják.