A Győri Törvényszék Bf.295/2018/14. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 222. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 590. §, 593. §, 605. §] Bírók: Kánics Éva, Király-Stelzmann Dóra, Rábel Noémi

Kapcsolódó határozatok:

Győri Járásbíróság B.1026/2015/31., Győri Járásbíróság B.993/2017/20., *Győri Törvényszék Bf.295/2018/14.*, Kúria Bfv.1182/2019/6. (BH 2020.7.195)

***********

Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

4.Bf.295/2018/14.

A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Győrben, 2019. február 14. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A becsületsértés vétsége és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Győri Járásbíróság 2018. szeptember 20. napján kihirdetett B.993/2017/20. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy megállapítja, a kapcsolati erőszak bűntettének jogszabályi megjelölése helyesen: Btk. 212/A. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont.

INDOKOLÁS:

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárás során meghozott ítéletében vádlott bűnösségét kapcsolati erőszak bűntettében /Btk. 212/A.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont/ és zaklatás vétségében /Btk. 222.§ (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont/ állapította meg, amiért őt 2 évre próbára bocsátotta, valamint rendelkezett a bűnügyi költség megfizetéséről.

Az ítélet ellen a vádlott felmentésért, védője pedig felmentésért, illetve a tényállás megalapozatlansága és téves minősítés miatt jelentettek be fellebbezést, az első fokon eljárt ügyész az ítéletet tudomásul vette.

Utóbb írásban a védő (másodfokú iratok 7. sorszám) a fellebbezését akként pontosította, hogy elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az eljárásnak törvényes vád hiánya miatti megszüntetését, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és védence felmentését, harmadlagosan a ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Később a védő részéről adathordozó csatolására is sor került (másodfokú iratok 11. sorszám).

Másodfokon a főügyészség a Bfel.548/2018/3. számú átiratában az ítélet helybenhagyását indítványozta, az ítélet bevezető részének kiegészítése, valamint a tényállás személyi részének és a büntetéskiszabási körülményeknek a pontosítása mellett.

A másodfokú bíróság az ügyben először tanácsülést, majd kérelemre - amelyhez szakértői véleményt csatolt a védő (másodfokú iratok 4. sorszám) - nyilvános ülést tűzött.

A nyilvános ülésen a vádlott védője megjelent, a bejelentett fellebbezést fenntartotta, perbeszédében az írásban benyújtott indokolással egyezően tette meg indítványait.

Elsősorban arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el, mert a vádirat nem tartalmazza a cselekmények pontos leírását, illetve a vádmódosításban szereplő tények tekintetében a nyomozó hatóság védencével szemben gyanúsítást nem közölt. Ennek következtében védencének a védelemhez való joga sérült. A vádirat hiányosságai körében kifogásolta, hogy a vádirat pusztán felsorolja a bizonyítékokat, de azt nem jelöli meg, hogy azok mely tények bizonyítására szolgálnak, ami szintén korlátozza a védekezést.

Másodlagos, felmentésre irányuló indítványa kapcsán a zaklatás vétsége tekintetében előadta, hogy a vádlottnak a sértettel történő kapcsolatfelvételei vagy erre irányuló kezdeményezései során nem volt célja a félelemkeltés és nem is a sértett magánéletébe, mindennapi életébe kívánt beavatkozni, hanem magánéletük kérdéseit igyekezett tisztázni, ezért fellépése nem volt háborgató jellegű. A kapcsolati erőszak bűntette kapcsán a rendszeresség megállapítását vitatta.

Az ítélet megalapozatlansága okán arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság súlyos eljárási szabálysértést követett el akkor, amikor indokolási kötelezettségét elmulasztva az általa megállapított tényállás elemeit nem feleltette meg a cselekményhez tartozó Btk. szakasz törvényi tényállási elemeinek, a vádlotti védekezést indokolásban hiányosan foglalta össze, az általa megállapított tényállás néhol felderítetlen és iratellenes. Mindezen körülmények megalapozzák azt, hogy az ítélet hatályon kívül helyezése mellett az eljárást megismétlésére kerüljön sor.

A nyilvános ülésen ugyancsak jelen lévő sértett a felszólalásában a vádlott cselekményeinek súlyos lelki következményeit hangsúlyozta.