BH 2006.9.289 A jogszabály előírásainak nem felel meg az a határozat, amelynek az indokolásából kell feltételezni azt a döntést, amelyet pontos és félreérthetetlen megfogalmazásban a rendelkező résznek kell tartalmaznia [Pp. 213. §, 215. §].

Az I. r. felperes terhességéből 1998. augusztus 6-án, a 40. terhességi héten született a II. r. felperes, súlyos oxigénhiányos állapotot követően, elhúzódó tágulási és kitolási szak után, hüvelyi szüléssel. Maradandó agykárosodásban szenved, önmaga ellátására képtelen.

A felperesek a keresetükben vagyoni és nem vagyoni káraikat érvényesítették az alperessel szemben arra hivatkozással, hogy orvosai nem az őket terhelő legnagyobb gondossággal jártak el, amikor a hüvelyi szülés mellett döntöttek, holott a császármetszés szükségességének kellő időben való felismerése és az e szülési mód választása esetén a II. r. felperes egészségkárosodása megelőzhető lett volna.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét az 1998. augusztus 6-án levezetett szülés során bekövetkezett, a II. r. felperest ért egészségkárosodásért, és az ezzel kapcsolatban az I. r. felperesnek okozott károkért.

A közbenső ítélet ellen a felperesek fellebbeztek és kérték annak részbeni megváltoztatásával az alperes kártérítési felelősségének megállapítását a II. r. felperest ért egészségkárosodással kapcsolatban a felpereseknek okozott károkért. Álláspontjuk szerint a határozat indokolásából kitűnően a II. r. felperes saját jogú nem vagyoni kártérítési igénye is alapos, ezt azonban a határozat rendelkező része nem tartalmazza.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Kifejtette, hogy a határozat indokolásából kitűnően az alperes kártérítési felelőssége mindkét felperes vonatkozásában fennáll. Az ítélet rendelkező része és indokolása szoros logikai egységben áll, ezért a rendelkező rész kizárólag az indokolással együtt értelmezhető. Miután az elsőfokú bíróság megállapította az alperes jogellenes és felróható mulasztása miatt a II. r. felperes egészségében bekövetkezett károsodásért való felelősséget, ez magában foglalja mindkét felperes ezzel összefüggésben keletkezett nem vagyoni, továbbá az I. r. felperes vagyoni kára megtérítésének a kötelezettségét.

A jogerős közbenső ítélet ellen a felperesek nyújtattak be felülvizsgálati kérelmet és jogszabálysértőnek tartották, hogy a bíróság közbenső ítéletének rendelkező részében csak az I. r. felperesnek okozott károkért állapította meg az alperes kártérítési felelősségét, és a II. r. felperes káráért való helytállás abból kimaradt. Álláspontjuk szerint ezt nem pótolja a határozat indokolása, mert az eljárás folytatása során kizárólag annak a félnek az összegszerű kárát vizsgálja a bíróság, akinek a káráért való felelősséget korábban megállapította a jogerős közbenső ítélet. A határozat végrehajtása is a rendelkező részben rögzített döntés alapján történik, tehát jogszabálysértő a jogerős közbenső ítélet, amennyiben elegendőnek tartja a kártérítési felelősség megállapítását csupán a határozat indokolásában. Kérték a jogerős közbenső ítélet megváltoztatását és az alperes kártérítési felelősségének megállapítását olyan módon, hogy az az I. r. felperesnek okozott károk helyett a felpereseknek okozott károkért álljon fenn.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálás során hozott határozatával a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendelte.