ÍH 2010.121 ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉSNÉL JÓTELJESÍTÉSI GARANCIA

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék G.40085/2008/9., Szegedi Ítélőtábla Gf.30138/2009/4. (*ÍH 2010.121*), Kúria Gfv.30285/2009/6.

***********

Az építési-vállalkozási szerződések esetében alkalmazott ún. jóteljesítési garancia annak biztosítására szolgál, hogy a megrendelő a visszatartott vállalkozói díjból elégítse ki a hibás teljesítésből eredő követelését, ha a kivitelező a jótállási, szavatossági alapon fennálló kötelezettségeit nem teljesítené. Az ilyen megállapodás tartalmilag megfelel az óvadéki szerződésre vonatkozó szabályoknak, ezért arra az óvadék általános, illetőleg - a kivitelező felszámolása folytán - a Cstv.-ben található különös, speciális szabályai irányadók [Ptk. 271. §, Cstv. 38. § (5) bek.].

A peres felek között 2005. december 5-én vállalkozási szerződés jött létre. Ennek 4.2. pontjában úgy rendelkeztek, hogy az alperes "jóteljesítési garanciaként" a vállalkozói díj 5%-át az átadás-átvétel befejezésig, további 5%-ot az épület 36 hónapos szavatossági felülvizsgálatának lezárásáig visszatarthatja.

A felperessel szemben a Cs. Megyei Bíróság előtt felszámolási eljárás indult, a felszámolás kezdő időpontja 2007. május 3. napja. Az alperes a közzétételtől számított 3 hónapon belül nem közölte a felszámolóval, hogy lenne olyan követelése, amelyet a birtokában lévő visszatartott díjból kíván kielégíteni. A felperes - felszámolója útján - felhívta az alperest a hátralékos vállalkozói díj megfizetésére, amire az alperes úgy nyilatkozott, hogy a követelés időelőtti, a visszatartás ugyanis a 36 hónapos időszak lejártáig jogszerű.

A kivitelezéssel érintett ingatlan - bankfiók épület - szomszédságában lévő lakások tulajdonosaival az alperes részéről 2006 nyarán egyeztetések indultak a kivitelezéssel összefüggésbe hozható károk feltárása érdekében. A jóteljesítési garancia terhére azonban az alperes részéről nem történtek kifizetések.

Az ítélőtábla a 2008. december 16-án kelt végzésével az elsőfokú bíróság - időelőttiségre alapított - pert megszüntető végzését megváltoztatta és elrendelte a per érdemi tárgyalását. Kifejtette, hogy a vállalkozási jogviszonyhoz kapcsolódóan az abból fakadó kötelezettség biztosítására szolgáló külön megállapodás tartalmilag megfelel a Ptk. óvadéki szerződésre vonatkozó szabályainak. A felszámolási eljárás alapvetően változtatta meg a jogosult és az adós közötti jogviszonyt, az abból fakadó követeléseket. A Cstv. 38. § (5) bekezdése szerint a felszámolás megindításától függetlenül az óvadékból a Ptk. 271. §-a szerint az alperes kielégíthette a követelését. Amennyiben nem élt ezzel a jogával - vagy csak részben - az óvadék összegét, a ki nem egyenlített vállalkozói díj különbözetét köteles a felperes részére visszafizetni. Utalt az ítélőtábla arra is, hogy az óvadék részbeni felhasználását a perben az alperesnek kell kétséget kizáró módon bizonyítani.