A Szegedi Törvényszék P.21514/2008/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 345. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.21.514/2008/4.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság felperes neve ... szám alatti lakos felperesnek - Feketéné Dr. Szemző Margit ügyvéd (6800 Hódmezővásárhely, Ady E. út 7.) által képviselt alperesi SZERKESZTŐSÉG ... szám alatti székhelyű alperes ellen - sajtóhelyreigazítás iránt indult perében - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a ... Szuper Riport című Társasági Magazin soron következő számában a következő tartalmú helyreigazító közleményt tegye közzé:

"Valótlanul híreszteltük a Szuper Riport című magazin 2008. május 16-i lapszámának IV. oldalán, hogy felperes elmebeteg lenne".

Ezt meghaladóan e l u t a s í t j a a keresetet.

A felek költségeiket maguk viselik.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 10.500,- (Tízezer-ötszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéket. Ezt meghaladó illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást a felperes személyes előadása, valamint jelen per során keletkezett egyéb iratok alapján állapított meg.

Város-1-en heti rendszerességgel ... elnevezésű kiadvány jelenik meg, melyhez Szuper Riport elnevezéssel melléklet tartozik. A 2008. május hónap 16. napján megjelent lapszám mellékletének IV. oldalán "A polgármester politikai alapítványa közhasznú célokat is támogat. Képviselő-1 ezúttal a jegyzőt citálta bíróságra" címmel cikk jelent meg. A cikk lényege szerint az önkormányzati képviselő azt a kérdést tette fel, hogy kik és mennyit fizettek be a Polgári Város-1-ért Alapítványnak a képviselői alapjukból. A polgármester válaszában elmondta, hogy az általa létesített alapítvánnyal részint átláthatóvá tette kampánykiadásait, részint közhasznú célokat szolgál vele. A vita kapcsán a polgármester az újság szerint "azt is szóvá tette, hogy hogy közösködhet a szocialisták listáján bejutott városatya az ellene és munkatársai ellen folytatott hadjárataiban - mint fogalmazott - a ... utcai elmebeteggel, azzal a felperes neve, aki Hitler könyvének, a Mein Kampf-nak a magyarországi népszerűsítője.

A felperes a bíróságtól kérte, hogy kötelezze az alperest helyreigazítás közzétételére a következőek szerint:

Az alperes tegye közzé, hogy a cikk valótlanul úgy hivatkozott a felperesre, mint Hitler könyvének a Mein Kampf-nak a magyarországi népszerűsítőjére. Ezzel szemben a valós tény az, hogy a könyvet a terjesztésen túl magyarra fordította, szerkesztette és utószót írt hozzá. Az is tény, hogy a felperes nem a könyv kizárólagos magyarországi népszerűsítője, hiszen ... érdekeltségében lévő Bestsellers Kft. budapesti könyvesboltjában is kapható az említett mű. A cikk valótlanul úgy hivatkozott a felperesre, mint aki elmebeteg. Ezzel szemben a valós tény az, hogy a Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.622/2005/6. számú ítélete tartalmazza, hogy az ügyben feltárt bizonyítékokból tisztázódott, hogy a magánvádló elmebeteg voltának állítása alaptalan. felperes magánvádló beszámítási képességét korlátozó vagy kizáró elmebetegségben nem szenved és nyilvánvalóan nem is szenvedhetett, nem mutathatta ennek jeleit a kérdéses tévéműsorban történt fellépése során.