1549/B/1992. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 429. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) 429. §-át, az ingatlan vagy lakás bérbeadóját megillető törvényes zálogjogról szóló rendelkezéseit kifogásolta, mivel véleménye szerint a Ptk. e rendelkezései hiányosak, ellentmondásosak, és így alkotmányellenesek. Véleménye szerint a Ptk. e szakasza ellentétes az Alkotmány 13. §-ában foglalt tulajdonhoz való joggal, illetve az 57. §-ban foglalt bíróság előtti egyenlőség elvével.
Indítványának indokolásában az indítványozó kifejtette, hogy a Ptk. támadott rendelkezéseit azért tartja hiányosnak és alkotmányellenesnek, mert azok csupán az ingatlan vagy lakás bérbeadójának, a hátralékos bér és járuléka erejéig biztosítanak törvényes zálogjogot a bérlő bérlemény területén lévő vagyontárgyain.
Az indítványozó saját esetét ismertette, amelyben a tulajdonában álló telket valaki önkényesen, megállapodás nélkül hajóépítésre használta, s felszólítása ellenére sem volt hajlandó használati díjat fizetni. E követelése biztosítására akart az indítványozó törvényes zálogjogot érvényesíteni a telkén hagyott hajóépítő sablonon. A jogtalan használó ellen indított perben azonban a bíróság megállapította, hogy a Ptk. 429. §-a szerinti törvényes zálogjog a felperest nem illeti meg.
Az indítványozó ezek után fordult az Alkotmánybírósághoz, s kérte a kifogásolt törvényi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát. Véleménye szerint sérti a tulajdonhoz való alkotmányos alapjogot, hogy a Ptk. 429. §-ában foglalt törvényes zálogjog nem illeti meg az ingatlan tulajdonosát azzal szemben, aki az ingatlant önkényesen, birtoksértő módon, megállapodás nélkül használta.
Álláspontja szerint ésszerűtlen és a legelemibb jogérzetet sérti, hogy a jogellenesen eljáró, az ingatlant jogcím nélkül használó kedvezőbb helyzetben van, mint a használat biztosítására bérleti szerződést kötő személy, hiszen vele szemben a tulajdonos nem érvényesítheti törvényes zálogjogát.
II.
A Ptk. kifogásolt szakasza a következőket tartalmazza:
"429. § (1) Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.
(3) Ha a bérlő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik.
(4) Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled."
Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései a következők:
"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet."
"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
A Ptk.-nak az indítványozó által támadott rendelkezése az ingatlan, illetve a lakás bérbeadóját megillető törvényes zálogjogról rendelkezik. A bérbeadó törvényes zálogjoga, mint a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettség célja, hogy a bérlőt a bérleti szerződés szerződésszerű teljesítésére ösztönözze, illetve nem teljesítés esetén a bérlő meghatározott vagyontárgyai dologi biztosítékul való lekötése útján fedezetet biztosítson a bérbeadó követelésének behajtásához.
A törvényes zálogjog a Ptk. rendszerében olyan jogviszonyokhoz kapcsolódik járulékos biztosítékként, amelyek a felek szerződési szabadsága alapján jönnek létre.
A törvényes zálogjog szerződésből fakadó kötelmi jogi jogviszonyból származó követelés biztosítékául szolgál. Ezzel szemben az indítványozó által sérelmezett helyzet alapvetően a tulajdonjog védelmével kapcsolatos, dologi jogi probléma. Téved az indítványozó, amikor úgy véli, hogy tulajdonjoga, illetve annak egyes részjogosítványai védelmére nem állnak rendelkezésére eszközök. A Ptk. a tulajdon védelmére - a kötelmi jogi követelések biztosítására szolgáló eszközöktől ugyan eltérő, de - differenciált eszközrendszert biztosít (Ptk. 98., 101. és következő §-ai; a kártalanítás és a kártérítés szabályai, valamint 115. §-a, 191. §-a).
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény támadott szakasza nem sérti az Alkotmány által védelemben részesített tulajdonjogot, és nincsen kényszerítő indok arra, hogy a törvényhozó a tulajdonjog védelmének eszközei között jogtalan használat esetén törvényes zálogjogot biztosítson a tulajdonos számára.
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében meghatározott bíróság előtti egyenlőség elvével és a bírósághoz fordulás jogával pedig a Ptk. 429. §-a nem áll tartalmi összefüggésben, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt teljes egészében elutasította.
Budapest, 1999. október 11.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró