31995R2868[1]

A Bizottság 2868/95/EK rendelete (1995. december 13.) a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról

A BIZOTTSÁG 2868/95/EK RENDELETE

(1995. december 13.)

a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról

1. cikk

A rendelet végrehajtásának szabályai a következők:

I. CÍM

BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. szabály

A bejelentés tartalma

(1) A közösségi védjegybejelentésnek tartalmaznia kell

a) a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet;

b) a bejelentő nevét, címét és állampolgárságát, valamint azt az államot, amelyben a bejelentő lakóhelye, székhelye vagy telephelye található. A természetes személyek neve a vezetéknévből és a keresztnévből (keresztnevekből) áll. A jogi személyek és a rendelet 3. cikke szerinti egyéb szervezet nevét hivatalos elnevezésük alapján kell megadni, amely a szokásos módon rövidíthető. Meg lehet adni telefonszámot, faxszámot, e-mail címet és egyéb adatközlési lehetőséget is, amely alapján a bejelentő értesítéseket kaphat. Főszabályként minden egyes bejelentőnél csak egy címet kell feltüntetni. Ha több címet is megjelölnek, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni, kivéve ha a bejelentő a címek egyikét kézbesítési címként jelöli meg;

c) az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik a 2. szabálynak megfelelően vagy hivatkozás egy korábbi közösségi védjegybejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások jegyzékére;

d) a megjelölést a 3. szabálynak megfelelően;

e) képviselő megbízása esetén a képviselő nevét és székhelyének címét a b) pontnak megfelelően; ha a képviselőnek egynél több címe van, illetve kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más címe van, a bejelentésben fel kell tüntetni, hogy melyik cím szolgál kézbesítési címként; ennek hiányában csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni kézbesítési címként;

f) nyilatkozatot arról, hogy a rendelet 30. cikke alapján egy korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, és amelyben megadják a korábbi bejelentés benyújtásának napját, valamint azt az országot, ahol, illetve amelyre nézve azt benyújtották;

g) nyilatkozatot arról, hogy a rendelet 33. cikke alapján kiállítási elsőbbséget igényelnek, és amelyben megadják a kiállítás nevét, valamint az áruk vagy szolgáltatások első bemutatásának időpontját;

h) nyilatkozatot arról, hogy a rendelet 34. cikke alapján a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy - ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket is (a továbbiakban együtt: a rendelet 34. cikke szerinti lajstromozott korábbi védjegy) - szenioritását igénylik, és amelyben megadják azt a tagállamot vagy tagállamokat, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, a lajstromozás napját, a lajstromszámot és az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat;

i) adott esetben nyilatkozatot arról, hogy a bejelentés a rendelet 64. cikke szerinti együttes közösségi védjegy lajstromozására irányul;

j) annak a nyelvnek a megjelölését, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint a rendelet 115. cikkének (3) bekezdése szerinti második nyelv megjelölését;

k) a bejelentő vagy képviselője aláírása a 79. szabállyal összhangban;

l) adott esetben a rendelet 39. cikke (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelem.

(2) Az együttes közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentés tartalmazhatja a védjegy használatáról rendelkező szabályzatot.

(4) Egynél több bejelentő esetén a bejelentésben közös képviselőnek kijelölhető az egyik bejelentő vagy egy képviselő.

3. szabály

A megjelölés

(1) Ha a bejelentő nem igényel különleges grafikai ábrázolást vagy színt, a megjelölést közönséges írásmóddal kell a bejelentésben megjeleníteni, mint például gépírással a betűket, a számjegyeket és a jeleket. A kis- és a nagybetűk használata megengedett, és azt a megjelölés meghirdetése, valamint a Hivatal általi lajstromozása során követni kell.

(2) Az (1) bekezdésben említettől eltérő esetben és az elektronikus úton történő bejelentés kivételével a megjelölést a bejelentés szöveges részét tartalmazó laptól különálló lapon kell ábrázolni. A megjelölést tartalmazó külön lapnak A/4-es méretűnek (29,7 cm × 21 cm) kell lennie, a bemutatáshoz felhasznált terület nem haladhatja meg a 26,2 cm × 17 cm-t. A bal oldalon legalább 2,5 cm-es szegélyt kell hagyni. Ha az nem nyilvánvaló, a megjelölés helyzetét a "fent" szó szerepeltetésével kell jelezni minden egyes ábrán. Az ábrázolásnak olyan minőségűnek kell lennie, hogy azt a Közösségi Védjegyértesítőben történő meghirdetés céljaira legfeljebb 8 cm × 16 cm-es méretre lehessen kicsinyíteni vagy nagyítani.

(3) Azokban az esetekben, amelyekre a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések vonatkoznak, a bejelentésnek ilyen értelmű utalást kell tartalmaznia. A bejelentés a megjelölés leírását is tartalmazhatja.

(4) Ha térbeli megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérik, erre a bejelentésben utalni kell. Az ábrázolás ebben az esetben a megjelölés fényképes vagy grafikus ábrázolásából áll. Az ábrázolás a megjelölés legfeljebb hat különböző nézetű képéből állhat.

(5) Ha az oltalmat a szín tekintetében is igénylik, a (2) bekezdés szerinti ábrázolásnak ebben az esetben a megjelölés színes ábrázolásából kell állnia. Az ábrázolás színösszetételét szavakkal is leírják, és azt valamely elismert színkódra való hivatkozással lehet kiegészíteni.

(6) Ha hangot tartalmazó védjegy lajstromozását kérelmezik, a védjegy megjelölése a hang grafikus ábrázolásából, különösen egy kottából áll, ha a bejelentés elektronikus úton történik, akkor hangot tartalmazó elektronikus fájl kísérheti. A Hivatal elnöke határozza meg az elektronikus fájl formátumát és maximális méretét.

6. szabály

Az elsőbbség igénylése

(1) Ha a bejelentésben a rendelet 30. cikkének megfelelően egy vagy több korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, fel kell tüntetni a korábbi bejelentés ügyszámát, és a bejelentési naptól számított három hónapon belül be kell nyújtani annak másolatát. A másolatot a korábbi bejelentést fogadó hatóság általi olyan tartalmú hitelesítéssel kell ellátni, amely igazolja, hogy a másolat az eredeti példánnyal mindenben megegyező, és ahhoz csatolni kell a kibocsátó hatóság által kiállított igazolást, amely tartalmazza a korábbi bejelentés bejelentési napját. Ha a korábbi bejelentés közösségi védjegybejelentés volt, akkor a Hivatal hivatalból mellékeli a korábbi bejelentés másolatát a közösségi védjegybejelentéshez.

(2) Ha a bejelentés benyújtását követően a bejelentő egy vagy több korábbi bejelentés elsőbbségét kívánja igényelni a rendelet 30. cikke alapján, a bejelentéstől számított két hónapon belül be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot, amelyben feltünteti, hogy mikor és melyik országban, illetve melyik országra vonatkozóan nyújtották be a korábbi bejelentést. A bejelentőnek az elsőbbségi nyilatkozat átvételét követő három hónapon belül kell benyújtania a Hivatalhoz az (1) bekezdésben említett adatokat és bizonyítékokat.

(3) Ha a korábbi bejelentést nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtották be, a Hivatal felhívja a bejelentőt, hogy az általa megjelölt, három hónapnál nem rövidebb határidőn belül nyújtsa be a korábbi bejelentés e nyelvek valamelyikén készült fordítását.

(4) A Hivatal elnöke előírhatja, hogy a bejelentő által benyújtandó bizonyítéknak nem kell az (1) bekezdésben előírt valamennyi adatot tartalmaznia, ha a szükséges adatok más forrásból a Hivatal rendelkezésére állnak.

7. szabály

Kiállítási elsőbbség

(1) Ha a bejelentő a rendelet 33. cikke alapján a bejelentésben kiállítási elsőbbséget igényel, a bejelentőnek a bejelentéssel együtt vagy legkésőbb a bejelentés bejelentési napjától számított három hónapon belül igazolást kell benyújtania, amelyet a kiállítás alatt az a hatóság ad ki, amely a kiállításon az ipari tulajdon oltalmáért felel. Ez az igazolás igazolja, hogy az árut a megjelöléssel ellátták, illetve a szolgáltatást a megjelölés alatt nyújtották, továbbá megjelöli a kiállítás megnyitásának napját és - ha a termék első bemutatása nem esik egybe a kiállítás megnyitásának napjával - az első bemutatás napját is. Az igazoláshoz mellékelni kell a megjelölés tényleges használatának az említett hatóság által hitelesített bizonyítékát.

(2) Ha a bejelentő a bejelentés benyújtását követően kívánja igényelni a kiállítási elsőbbséget, a bejelentés napjától számított két hónapon belül be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot, amelyben megjelöli a kiállítás nevét és az áruk, illetve a szolgáltatások első bemutatásának napját. Az (1) bekezdésben említett adatokat és bizonyítékokat az elsőbbségi nyilatkozat átvételét követő három hónapon belül kell benyújtani a Hivatalhoz.

8. szabály

Nemzeti védjegy szenioritásának igénylése

(1) Ha a bejelentésben a rendelet 34. cikke szerinti lajstromozott korábbi védjegy szenioritását igénylik, a bejelentőnek a szóban forgó lajstromozásról szóló irat másolatát a bejelentés napjától számított három hónapon belül kell benyújtania. A másolatot az illetékes hatóság általi olyan tartalmú hitelesítéssel kell ellátni, amely igazolja, hogy a másolat az eredeti példánnyal mindenben megegyező.

(2) Ha a bejelentő a bejelentés benyújtását követően kívánja igényelni a rendelet 34. cikke szerinti lajstromozott korábbi védjegy szenioritását, a szenioritási nyilatkozatot a bejelentés napjától számított két hónapon belül kell benyújtania, és ebben meg kell adnia azt a tagállamot vagy tagállamokat, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, a vonatkozó lajstromozás számát és a bejelentés napját és az árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat. Az (1) bekezdésben meghatározott igazolást a szenioritási nyilatkozat átvételét követő három hónapon belül kell benyújtani a Hivatalhoz.

(3) A Hivatal tájékoztatja a Benelux Védjegyhivatalt vagy az érintett tagállam központi iparjogvédelmi hivatalát a szenioritás érvényes igényléséről.

(4) A Hivatal elnöke előírhatja, hogy a bejelentő által benyújtandó bizonyítéknak nem kell az (1) bekezdésben előírt valamennyi adatot tartalmaznia, ha a szükséges adatok más forrásból a Hivatal rendelkezésére állnak.

9. szabály

A bejelentési nap elismerésével kapcsolatos követelmények és az alaki követelmények vizsgálata

(1) A Hivatal értesíti a bejelentőt arról, hogy a bejelentés napja nem ismerhető el, ha a bejelentés nem felel meg a következő követelményeknek:

a) a bejelentés nem tartalmazza

i. a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet;

ii. a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

iii. az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;

iv. a megjelölést; vagy

b) a bejelentés alapdíját a bejelentésnek a Hivatalhoz, illetve, ha a bejelentést valamely tagállam központi iparjogvédelmi hivatalához vagy a Benelux Védjegyhivatalhoz nyújtották be,

ehhez a hivatalhoz történő benyújtásától számított egy hónapon belül nem fizették meg.

(2) Ha a bejelentő az (1) bekezdésben említett hiányokat az értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül pótolja, a bejelentés napjának azt a napot kell elismerni, amelyen az utolsó hiányt is pótolták. Ha a bejelentő a határidő lejártáig a hiányokat nem pótolja, a bejelentés nem tekinthető közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentésnek. A befizetett díjakat vissza kell téríteni.

(3) A Hivatal felhívja a bejelentőt a megállapított hiányoknak az általa megjelölt határidőn belüli pótlására, ha - bár a bejelentés napját elismerték - a vizsgálat a következőket állapítja meg:

a) az 1. és 3. szabályban, valamint a rendelet 28. cikkében meghatározott követelményeknek, illetve a bejelentésekkel kapcsolatban a rendeletben vagy e szabályokban megállapított egyéb alaki követelménynek nem tettek eleget;

b) a Hivatal nem kapta kézhez a rendelet 26. cikkének (2) bekezdése alapján a 2869/95/EK bizottsági rendeletben ( 3 ) (a továbbiakban: díjrendelet) foglaltak szerint fizetendő osztályonkénti díjak teljes összegét;

c) ha a 6. és a 7. szabálynak megfelelően a bejelentésben vagy a bejelentés bejelentési napjától számított két hónapon belül elsőbbséget igényeltek, és nem tettek eleget az említett szabályokban megállapított egyéb követelménynek; vagy

d) ha a 8. szabálynak megfelelően a bejelentésben vagy a bejelentés bejelentési napjától számított két hónapon belül szenioritást igényeltek,

és nem tettek eleget a 8. szabályban megállapított egyéb követelménynek.

(4) Ha a bejelentő a (3) bekezdés a) pontjában említett hiányokat a határidő lejárta előtt nem pótolja, a Hivatal a bejelentést elutasítja.

(5) Ha a hiányzó osztályonkénti díjakat a határidő lejárta előtt nem fizették meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, kivéve ha egyértelműen megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztályt vagy osztályokat kívánják fedezni. Ha hiányoznak azok a feltételek, amelyek alapján megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztályt vagy osztályokat kívánják fedezni, a Hivatal az osztályokat az osztályozás sorrendjében veszi figyelembe. Azon osztályok tekintetében, amelyekre az osztályonkénti díjat nem vagy nem teljes összegben fizették meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(6) Ha a (3) bekezdésben említett hiány az elsőbbségi igénnyel kapcsolatos, a bejelentő a bejelentésre vonatkozó elsőbbségi jogot elveszíti.

(7) Ha a (3) bekezdésben említett hiány a szenioritási igénnyel kapcsolatos, a bejelentő a bejelentésre vonatkozó szenioritást elveszíti.

(8) Ha a (3) bekezdésben említett hiányok csak az áruk és szolgáltatások egy részével kapcsolatosak, a Hivatal csak az említett áruk és szolgáltatások tekintetében utasítja el a bejelentést, illetve a bejelentő az elsőbbségi jogot vagy a szenioritást csak az említett áruk és szolgáltatások tekintetében veszíti el.

10. szabály

Nemzeti hivatalok által végzett kutatások

(1) Ha a rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelmet nem nyújtották be a közösségi védjegybejelentéssel együtt, vagy ha a rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében említett kutatási díjat nem fizették meg a bejelentési alapdíj befizetésére megállapított határidőn belül, a bejelentésre nem vonatkozik a központi iparjogvédelmi hivatalok által végzett kutatás.

(2) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásra nem vonatkozik a központi iparjogvédelmi hivatalok által végzett kutatás, ha a rendelet 39. cikke (2) bekezdése alapján a kutatási jelentésre vonatkozó kérelmet nem nyújtották be a Hivatalhoz attól a naptól számított egy hónapon belül, amelyen a Nemzetközi Iroda bejelenti a Hivatalnak a nemzetközi lajstromozást, vagy ha ugyanezen határidőn belül a kutatási díjat nem fizették meg.

11. szabály

A feltétlen kizáró okok vizsgálata

(1) Ha a megjelölés a rendelet 7. cikke alapján a közösségi védjegybejelentésben foglalt áruk vagy szolgáltatások vagy azok egy része tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban, a Hivatal értesíti a bejelentőt a lajstromozást kizáró okokról. A Hivatal által megjelölt határidőn belül a bejelentő a bejelentést visszavonhatja, módosíthatja, vagy észrevételeit előterjesztheti.

(3) Ha a bejelentő a megjelölt határidőn belül nem szünteti meg a kizáró okot, illetve a határidő lejárta előtt nem tesz eleget a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek, a Hivatal részben vagy egészben elutasítja a bejelentést.

12. szabály

A bejelentés meghirdetése

A bejelentés meghirdetése a következőket tartalmazza:

a) a bejelentő neve és címe;

b) adott esetben a bejelentő által meghatalmazott, a rendelet 88. cikke (3) bekezdésének első mondatában említett képviselőtől eltérő képviselő neve és székhelyének címe; ha több képviselő székhelyének ugyanaz a címe, csak az első helyen megnevezett képviselő nevét és székhelyének címét kell meghirdetni, és a nevet az "és mások" szavakkal kell kiegészíteni; ha több képviselő esetén azok székhelye eltérő, csak az e rendelet 1. szabálya (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott kézbesítési címet kell meghirdetni; ha a 76. szabály (9) bekezdése alapján képviselők társulását bízzák meg, csak a társulás nevét és székhelyének címét kell meghirdetni;

c) a védjegy megjelenítése a 3. szabályban említett elemekkel és leírásokkal együtt; ha az oltalmat a szín tekintetében is igénylik vagy színeket tartalmaz, a meghirdetésnek színesnek kell lennie vagy fel kell tüntetni a megjelölést alkotó színt vagy színeket; adott esetben pedig a színkódot is.

d) az áruk és szolgáltatások jegyzéke a nizzai osztályozásban szereplő osztályok szerinti csoportosításban, az egyes csoportok előtt jelezve azt a nizzai osztályozás szerinti osztályjelzetet, amelybe az adott áru- és szolgáltatáscsoport tartozik, és feltüntetve az egyes csoportokat az említett osztályozás sorrendjében;

e) a bejelentés napja és az ügyszám;

f) adott esetben az elsőbbségi igénynek a rendelet 30. cikke szerinti adatai;

g) adott esetben a kiállítási elsőbbségnek a rendelet 33. cikke szerinti adatai;

h) adott esetben a szenioritási igénynek a rendelet 34. cikke szerinti adatai;

i) adott esetben nyilatkozat arról, hogy a megjelölés - a rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében - használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet;

j) adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés együttes közösségi védjegy lajstromozására irányul;

l) annak a nyelvnek a megjelölése, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint a bejelentő által a rendelet 115. cikkének (3) bekezdése alapján megjelölt második nyelv megjelölése;

m) adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés a rendelet 156. cikke szerint az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származik, a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikke (4) bekezdésének megfelelő nemzetközi lajstromozás napjával vagy azzal a nappal együtt, amelyen a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Európai Közösségre történő utólagos kiterjesztését a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése alapján bejegyezték, és adott esetben a nemzetközi lajstromozás elsőbbségének napja.

13. szabály

A bejelentés módosítása

(1) A bejelentésnek a rendelet 44. cikke szerinti módosítására irányuló kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a bejelentés ügyszáma;

b) a bejelentő neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

d) a bejelentés kijavítandó vagy módosítandó elemének megjelölése és az elem a kijavított vagy módosított formában;

e) a megjelölés módosított formában történő ábrázolása a 3. szabálynak megfelelően, ha a módosítás a megjelölésre vonatkozik.

(3) Ha a bejelentés módosításával kapcsolatos követelmények nem teljesülnek, a Hivatal értesíti a bejelentőt a hiányokról. Ha a bejelentő a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal a módosítás iránti kérelmet elutasítja.

(4) Ha a módosítást a rendelet 44. cikkének (2) bekezdése alapján meghirdetik, a 15-22. szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Ugyanazon bejelentő által benyújtott két vagy több bejelentés ugyanazon elemének módosítása iránt egyetlen kérelem benyújtása is elegendő. Ha a módosítás iránti kérelem után díjat kell fizetni, az előírt díjat minden egyes módosítandó bejelentés után meg kell fizetni.

(6) A (2)-(5) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell a bejelentő által meghatalmazott képviselő nevének, illetve székhelye címének kijavítására irányuló kérelmekre. Az ilyen kérelem díjtalan.

13a. szabály

A bejelentés megosztása

(1) A bejelentés megosztásáról szóló, a rendelet 44a. cikke szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) a bejelentés ügyszáma;

b) a bejelentő neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjával összhangban;

c) a megosztási bejelentést képező áruk és szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási kérelemről van szó, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk és szolgáltatások felsorolása;

d) az eredeti bejelentésben maradó áruk és szolgáltatások felsorolása.

(2) Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben megállapított követelmények, vagy átfedés van a megosztási bejelentést képező áruk és szolgáltatások felsorolása és az eredeti bejelentésben maradó áruk és szolgáltatások felsorolása között, felhívja a bejelentőt, hogy az általa megállapítandó határidőn belül pótolja a hiányosságokat.

Ha a bejelentő a határidő lejártáig a hiányokat nem pótolja, a Hivatal visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(3) A rendelet 44a. cikk (2) bekezdése b) pontjában említett időszakok, amelyek során a megosztási bejelentésre vonatkozó nyilatkozat nem elfogadható:

a) a benyújtás dátumának kiadása előtti időszak;

b) a bejelentésnek a rendelet 42. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerinti közzétételét követő három hónap;

(4) Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megosztási nyilatkozat elfogadhatatlan a rendelet 44a. cikke vagy a (3) bekezdés a) és b) pontja alapján, visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(5) A Hivatal a megosztási bejelentés számára külön aktát nyit, amely az eredeti bejelentés ügyiratainak teljes másolatát tartalmazza, ideértve a megosztási nyilatkozatot és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal a megosztási bejelentésnek új bejelentésszámot ad.

(6) Amennyiben a megosztási nyilatkozat olyan bejelentésre vonatkozik, amelyet már közzétettek a rendelet 40. cikke értelmében, a megosztást közzéteszik a Közösségi Védjegyértesítőben. A megosztási bejelentést közzéteszik; a bejelentés tartalmazza a 12. szabályban említett jelzéseket és elemeket. A közzététellel nem kezdődik új időszak a felszólalások benyújtása esetében.

14. szabály

A meghirdetés során előforduló hibák és elírások kijavítása

(1) Ha a bejelentés meghirdetése a Hivatalnak tulajdonítható elírást vagy hibát tartalmaz, a Hivatal hivatalból vagy a jogosult kérelmére a hibát vagy az elírást kijavítja.

(2) A bejelentő ilyen kérelme esetén a 13. szabályt megfelelően alkalmazni kell. A kérelem díjtalan..

(3) Az e szabály alapján tett kijavításokat meg kell hirdetni.

(4) A rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 15-22. szabályokban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a kijavítás az árujegyzékre vagy a megjelölésre vonatkozik.

II. CÍM

FELSZÓLALÁSI ELJÁRÁS ÉS A HASZNÁLAT IGAZOLÁSA

15. szabály

Felszólalás

(1) A rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy vagy védjegyek (korábbi védjegy) vagy a rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti korábbi jog vagy jogok (korábbi jog) alapján felszólalás nyújtható be, feltéve hogy a korábbi védjegyek vagy a korábbi jogok mindegyike azonos jogosulthoz vagy jogosultakhoz tartozik. Ha valamely korábbi védjegynek és/vagy jognak egynél több jogosultja van (társjogosultság), a felszólalás bármelyik esetében benyújtható.

(2) A felszólalás a következőket tartalmazza:

a) a felszólalással megtámadott bejelentés ügyszáma és a közösségi védjegy bejelentőjének neve;

b) a felszólalás alapját képező korábbi védjegy vagy korábbi jog egyértelmű azonosítása, konkrétan:

i. amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti valamely korábbi védjegy, vagy amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikkének (3) bekezdése, a korábbi védjegy ügyszáma vagy lajstromszáma, annak jelzése, hogy a korábbi védjegy lajstromozva van-e vagy lajstromozás iránti bejelentés-e, valamint annak a tagállamnak a feltüntetése, ideértve indokolt esetben a Benelux-államokat, amelyben vagy amely esetében a korábbi védjegy oltalom alatt állt, vagy indokolt esetben annak feltüntetése, hogy az közösségi védjegy;

ii. amennyiben a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontja szerinti közismert védjegy, annak a tagállamnak a megjelölése, ahol a védjegy közismert, valamint vagy az i. pontban említett adatok, vagy a védjegy megjelölése;

iii. amennyiben a felszólalás alapja a 8. cikk (4) bekezdése szerinti valamely korábbi jog, annak jellege vagy természete, a korábbi jog bemutatása, és annak jelzése, hogy ez a korábbi jog az egész Közösségben vagy csak egy vagy több tagállamban érvényes-e, és az utóbbi esetben a tagállamok megnevezése;

c) a felszólalás alapja, konkrétan egy olyan értelmű nyilatkozat, hogy teljesülnek a rendelet 8. cikke (1), (3), (4) és (5) bekezdése szerinti követelmények;

d) a korábbi védjegy benyújtásának és, ha rendelkezésre áll, lajstromozásának és elsőbbségének időpontja, kivéve ha lajstromba nem vett, közismert védjegyről van szó;

e) a korábbi védjegy lajstromozás vagy bejelentés szerinti megjelölése; ha a korábbi védjegy színes, a megjelölés színesben történik;

f) a felszólalás alapját képező áruk és szolgáltatások;

g) ha a felszólalás olyan korábbi védjegyen alapul, amely a rendelet 8. cikkének (5) bekezdése értelmében jó hírű, annak a tagállamnak a megjelölése, amelyben, és azon áruk és szolgáltatások megnevezése, amelyek esetében a védjegy jó hírű;

h) a felszólalóra vonatkozóan:

i. a felszólaló neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjával összhangban;

ii. képviselő megbízása esetén a képviselő neve és székhelyének címe az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

iii. ha a felszólalást a védjegy használatára feljogosított személy vagy olyan személy terjeszti elő, aki a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján jogosult valamely korábbi jog gyakorlására, egy ilyen értelmű nyilatkozat és a felszólalás benyújtására vonatkozó engedély vagy jogosultság feltüntetése.

(3) A felszólalás a következőket tartalmazhatja:

a) azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek ellen a felszólalás irányul; ilyen megjelölés hiányában úgy tekintik, hogy a felszólalás a felszólalás tárgyát képező közösségi védjegybejelentésben szereplő minden áru és szolgáltatás ellen irányul;

b) indoklással ellátott nyilatkozat, amely közli a felszólalást alátámasztó fő tényeket, érveket és bizonyítékokat.

(4) Amennyiben a felszólalás alapja egynél több korábbi védjegy vagy jog, a (2) és (3) bekezdést minden ilyen jogra alkalmazzák.

16. szabály

A felszólalás során használt nyelvek

(1) A rendelet 115. cikke (6) bekezdésében említett határidő, amelyen belül a felszólalónak be kell nyújtania a felszólalása fordítását, a felszólalási időszak lejártától számított egy hónap.

(2) Ha a felszólaló vagy a bejelentő a felszólalási eljárásnak a 18. szabály (1) bekezdése értelmében történő megindítását megelőzően arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy a bejelentő és a felszólaló a rendelet 115. cikkének (7) bekezdése alapján másik eljárási nyelvben állapodtak meg, a felszólaló - amennyiben a felszólalást nem az adott nyelven nyújtották be - az említett időponttól számított egy hónapon belül benyújtja a felszólalás e nyelven készült fordítását. Amennyiben a fordítást nem, vagy késedelmesen nyújtják be, az eljárás nyelve változatlan marad.

16a. szabály

A bejelentő tájékoztatása

A felszólaló által benyújtott minden felszólalást és minden dokumentumot, valamint a 18. szabályban említett időszak lejárta előtt a Hivatal által valamely félnek címzett közlést a Hivatal megküldi a másik félnek is a felszólalás megkezdéséről szóló tájékoztatásként.

17. szabály

Az elfogadhatóság vizsgálata

(1) Ha a felszólalás díját a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn belül nem fizették meg, a felszólalást be nem nyújtottnak tekintik. Ha a felszólalás díját a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn túl fizették meg, azt a felszólaló részére vissza kell téríteni.

(2) Ha a felszólalást nem nyújtották be a felszólalásra nyitva álló határidőn belül, vagy ha a felszólalás nem azonosítja egyértelműen azt a bejelentést, amely ellen a felszólalást benyújtották, vagy azt a korábbi védjegyet vagy jogot, amelyre a felszólalást alapozzák a 15. szabály (2) bekezdése a) és b) pontja alapján, vagy nem tartalmazza a felszólalás indoklását a 15. szabály (2) bekezdése c) pontja alapján, és ha ezeket a hiányokat nem pótolják a felszólalás benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt, a Hivatal elutasítja a felszólalást, mint nem elfogadhatót.

(3) Amennyiben a felszólaló nem nyújtja be a 16. szabály (1) bekezdése által előírt fordítást, a felszólalást elutasítják mint nem elfogadhatót. Amennyiben a felszólaló hiányos fordítást nyújt be, a felszólalás le nem fordított részét nem veszik figyelembe az elfogadhatóság vizsgálatánál.

(4) Ha a felszólalás nem felel meg a 15. szabály rendelkezéseinek, a Hivatal erről értesíti a felszólalót, és két hónapon belül történő hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiányokat nem pótolják a megjelölt határidőn belül, a Hivatal elutasítja a felszólalást, mint nem elfogadhatót.

(5) A bejelentőt tájékoztatják az (1) bekezdés alatti minden olyan megállapításról, hogy a felszólalást be nem nyújtottnak tekintik, és minden olyan döntésről, hogy azt a (2), (3) és (4) bekezdés értelmében nem elfogadhatóként elutasítják.

18. szabály

A felszólalási eljárás megindítása

(1) Amikor a felszólalást elfogadhatónak nyilvánítják a 17. szabály értelmében, a Hivatal értesítést küld a feleknek, amelyben tájékoztatja őket arról, hogy a felszólalási eljárás a közlemény kézhezvételétől számított két hónapon belül megkezdődik. Ez az időtartam összesen 24 hónapra hosszabbítható meg, ha mindkét fél meghosszabbítás iránti kérelmet nyújt be a határidő lejártáig.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül visszavonják a felszólalást, vagy olyan árukra és szolgáltatásokra korlátozzák, amelyek nem tárgyai a felszólalásnak, vagy a Hivatalt tájékoztatják a felek közötti megegyezésről, vagy a bejelentést párhuzamos eljárásban visszautasítják, lezárják a felszólalási eljárást.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidőn belül a bejelentő korlátozza a bejelentését azáltal, hogy visszavon néhány olyan árut és szolgáltatást, amely ellen a felszólalás történik, a Hivatal felkéri a felszólalót, hogy az általa megállapított határidőn belül nyilatkozzon, fenntartja-e a felszólalását, és ha igen, mely fennmaradó áruk és szolgáltatások ellen. Ha a felszólaló a korlátozásra való tekintettel visszavonja a felszólalását, a felszólalási eljárás lezárul.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt a felszólalási eljárás a (2) vagy a (3) bekezdésből kifolyólag zárul le, nem hoznak határozatot a költségekről.

(5) Ha az (1) bekezdésben említett határidő lejárta előtt a felszólalási eljárás a bejelentés visszavonása vagy korlátozása miatt vagy a (3) bekezdés szerint zárul le, visszatérítik a felszólalási díjat.

19. szabály

A felszólalás indoklása

(1) A Hivatal lehetőséget ad a felszólalónak, hogy benyújtsa a felszólalása alátámasztására szolgáló tényeket, bizonyítékokat és érveket, vagy kiegészítse a 15. szabály (3) bekezdése alapján benyújtott bármely tényt, bizonyítékot vagy érvet az általa megadott határidőn belül, amely legalább 2 hónap attól a naptól kezdve, amelyen a felszólalási eljárást megkezdettnek tekintik a 18. szabály (1) bekezdésével összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett határidőn belül a felszólaló benyújtja a korábbi védjegye vagy joga létezésének, érvényességének és az oltalom terjedelmének bizonyítékát, valamint a felszólalásra való jogosultságát igazoló bizonyítékot. A felszólaló különösen az alábbi bizonyítékokat nyújtja be:

a) ha a felszólalás alapja olyan védjegy, amely nem közösségi védjegy, a benyújtásának vagy lajstromozásának bizonyítéka az alábbiakkal igazolva:

i. ha a védjegyet még nem vették lajstromba, a megfelelő benyújtási bizonylat vagy az azon igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata, amelyhez a bejelentést benyújtották; vagy

ii. ha a védjegyet lajstromba vették, a megfelelő lajstromozási igazolás és adott esetben a legújabb megújítási igazolás másolata, amely feltünteti, hogy a védjegy oltalmának időtartama meghaladja az (1) bekezdésben említett határidőt és annak bármilyen meghosszabbítását, vagy a védjegyet lajstromba vevő igazgatási szerv által kibocsátott egyenértékű dokumentum másolata;

b) ha a felszólalást a rendelet 8. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelme szerinti közismert védjegyre alapozzák, az az igazoló bizonyíték, hogy a védjegy közismert a vonatkozó területen;

c) ha a felszólalást a rendelet 8. cikke (5) bekezdésének értelme szerinti jó hírű védjegyre alapozzák, az e bekezdés a) pontjában említett bizonyíték mellett az azt igazoló bizonyíték, hogy a védjegy jó hírnévvel rendelkezik, valamint arra utaló bizonyíték vagy érv, hogy a bejelentés tárgyát képező védjegy kellő ok nélküli használata méltánytalan hasznot húzna a korábbi védjegy megkülönböztető jellegéből vagy jó híréből, vagy káros hatással lenne rá;

d) ha a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (4) bekezdése szerinti korábbi jog, az illető jog megszerzésének, folyamatos fennállásának és oltalmi hatályának bizonyítéka;

e) ha a felszólalás alapja a rendelet 8. cikke (3) bekezdése, a felszólaló tulajdonjogának bizonyítéka és az ügynökkel vagy képviselővel fennálló kapcsolat jellege.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatás és bizonyítékok nyelve az eljárás nyelve, vagy fordítást mellékelnek. A fordítást az eredeti dokumentum benyújtására rendelkezésre álló határidőn belül nyújtják be.

(4) A Hivatal nem veszi figyelembe az írásbeli beadványokat vagy dokumentumokat, illetve azok azon részét, amelyeket nem nyújtottak be, vagy nem fordítottak le az eljárási nyelvre a Hivatal által megállapított határidőn belül.

20. szabály

A felszólalás vizsgálata

(1) Ha a 19. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejártáig a felszólaló nem bizonyítja a korábbi védjegyének vagy jogának meglétét, érvényességét és oltalmi hatályát, valamint a felszólalásra való jogosultságát, a felszólalást elutasítják mint megalapozatlant.

(2) Ha a felszólalást nem utasítják el az (1) bekezdés alapján, a Hivatal tájékoztatja a bejelentőt a felszólaló beadványáról, és felkéri, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hivatal által megállapított határidőn belül.

(3) Ha a bejelentő nem nyújt be észrevételeket, a Hivatal a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt a felszólalásról.

(4) A bejelentő által benyújtott észrevételeket közlik a felszólalóval, akit a Hivatal - ha ezt szükségesnek ítéli - válaszadásra szólít fel az általa megjelölt határidőn belül.

(5) A 18. szabály (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazzák a felszólalási eljárás megkezdésének napja után.

(6) Indokolt esetben a Hivatal felkérheti a feleket, hogy csak egyes kérdésekre korlátozzák az észrevételeiket, amely esetben lehetővé teszi a feleknek, hogy az eljárás későbbi szakaszában más kérdéseket is felvessenek. A Hivatal semmilyen esetben sem köteles tájékoztatni a feleket arról, hogy mely tényeket vagy bizonyítékokat lehetne benyújtani, vagy hogy melyeket nem nyújtottak még be.

(7) A Hivatal felfüggesztheti a felszólalási eljárást,

a) ha a felszólalás a rendelet 8. cikke (2) bekezdése b) pontja szerinti bejelentésen alapul, mindaddig, amíg a bejelentési eljárásban jogerős határozat nem születik;

b) ha a felszólalás a 2081/92/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) szerinti földrajzi árujelző vagy eredetmegjelölésen alapul, mindaddig, amíg a bejelentési eljárásban jogerős határozat nem születik; vagy

c) ha a felfüggesztést a körülmények indokolják.

21. szabály

Többes felszólalás

(1) Ha ugyanazzal a közösségi védjegybejelentéssel kapcsolatban több felszólalást is benyújtottak, a felszólalásokat a Hivatal egy eljárásban bírálhatja el. A Hivatal a későbbiekben úgy is határozhat, hogy a felszólalásokat a továbbiakban nem egy eljárásban bírálja el.

(2) Ha egy vagy több felszólalás előzetes vizsgálatából az állapítható meg, hogy a közösségi védjegyként lajstromozni kívánt megjelölés feltehetően nem részesülhet oltalomban a bejelentésben foglalt árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások vagy azok egy része tekintetében, a Hivatal a többi felszólalási eljárást felfüggesztheti. A Hivatal az így lefolytatott eljárások során hozott lényeges határozatait közli azokkal a felszólalókkal, akik tekintetében az eljárás nem folyik.

(3) A bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésével azokat a felszólalásokat, amelyekkel kapcsolatban a (2) bekezdésnek megfelelően az eljárást felfüggesztették, elintézettnek kell tekinteni, és erről az érintett felszólalókat tájékoztatni kell. A kérelmek ily módon történő elintézését a rendelet 81. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában érdemi határozathoz nem vezető ügynek kell tekinteni.

(4) A Hivatal a felszólalás díjának 50 %-át egyenként visszatéríti azoknak a felszólalóknak, akiknek felszólalását a (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően elintézettnek kell tekinteni.

22. szabály

A használat igazolása

(1) A használat igazolásának a rendelet 43. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti bejelentése csak akkor fogadható el, ha a bejelentő az ilyen kérést a Hivatal által a 20. szabály (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtja be.

(2) Amennyiben a felszólalónak igazolnia kell a védjegy használatát, vagy ki kell mentenie a használat elmaradását, a Hivatal felhívja a felszólalót a szükséges bizonyítékoknak az általa megjelölt határidőn belül történő benyújtására. Ha a felszólaló a határidő lejártát megelőzően a bizonyítékokat nem nyújtja be, a Hivatal a felszólalást elutasítja.

(3) A használat igazolására szolgáló nyilatkozatoknak és bizonyítékoknak az ellentartott védjegynek az árujegyzékében szereplő - a felszólalás alapjául szolgáló - áruk és szolgáltatások tekintetében való használatának helyére, idejére, mértékére és jellegére, valamint az ezeket alátámasztó bizonyítékokra kell irányulniuk a (4) bekezdéssel összhangban.

(4) A bizonyítékot a 79. és 79a. szabállyal összhangban nyújtják be, és a bizonyításnak lehetőleg az iratokra és az olyan tárgyi bizonyítékokra kell szorítkoznia, mint például a csomagolóanyagok, címkék, árjegyzékek, katalógusok, számlák, fényképek, újsághirdetések és a rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett írásbeli nyilatkozatok.

(5) A használat igazolása iránti kérelmet akár a felszólalás alapjával kapcsolatos észrevételekkel egyidejűleg, akár attól eltérő időben is be lehet nyújtani. Az ilyen észrevételeket a használat igazolására válaszként adott észrevételekkel együtt is be lehet nyújtani.

(6) Ha a felszólaló bizonyítékokat nem a felszólalási eljárás nyelvén nyújtotta be, a Hivatal felhívhatja a felszólalót, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsa be a bizonyítékoknak az adott nyelven készült fordítását.

III. CÍM

LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS

24. szabály

Védjegyokirat

(1) A Hivatal a védjegyjogosult részére védjegyokiratot állít ki, amelynek tartalmaznia kell a lajstromba a rendelet 87. cikkének (2) bekezdése szerint tett bejegyzéseket, és nyilatkozatot arról, hogy e bejegyzések a lajstromban szerepelnek.

(2) A Hivatal bejelentésre és díj megfizetése ellenében hitelesített vagy nem hitelesített másolatot ad ki a védjegyokiratról.

25. szabály

A védjegy módosítása

(1) A védjegynek a rendelet 48. cikkének (2) bekezdése alapján történő módosítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a lajstromszámot;

b) a védjegyjogosult nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

d) a védjegyként lajstromozott megjelölés módosítandó elemének megjelölését és az említett elem módosított formában történő megjelenítését;

e) a védjegy módosított formában történő megjelenítését a 3. szabálynak megfelelően.

(2) A kérelem mindaddig nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették. Ha a díjat nem vagy nem teljes összegben fizették meg, a Hivatal erről értesíti a kérelmezőt.

(3) Ha a védjegy módosítására előírt követelmények nem teljesülnek, a Hivatal értesíti a kérelmezőt a hiányokról. Ha a kérelmező a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal a módosítás iránti kérelmet elutasítja.

(4) Ha a módosítás bejegyzését a rendelet 48. cikkének (3) bekezdése alapján vitatják, a rendeletnek és e szabályoknak a felszólalásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az ugyanazon jogosultat megillető két vagy több védjegy ugyanazon elemének módosítása iránt egyetlen kérelem benyújtása is elegendő. Az előírt díjat minden egyes módosítandó védjegy után meg kell fizetni.

25a. szabály

A lajstromozás megosztása

(1) A lajstromozás megosztásáról szóló, a rendelet 48a. cikke szerinti nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) a lajstromszám;

b) a védjegyjogosult neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c) a megosztási lajstromozást képező áruk és szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási lajstromozást kérelmeznek, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk és szolgáltatások felsorolása;

d) az eredeti lajstromozásban maradó áruk és szolgáltatások felsorolása.

(2) Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben megállapított követelmények, vagy átfedés van a megosztási lajstromozást képező áruk és szolgáltatások felsorolása és az eredeti lajstromozásban maradó áruk és szolgáltatások felsorolása között, felhívja a bejelentőt, hogy az általa megállapítandó határidőn belül pótolja a hiányokat.

Ha a bejelentő a határidő lejártáig a hiányokat nem pótolja, a Hivatal visszautasítja az osztály nyilatkozatát.

(3) Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a megosztási nyilatkozat elfogadhatatlan a rendelet 48a. cikke szerint, visszautasítja a megosztási nyilatkozatot.

(4) A Hivatal az új lajstromozás számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti lajstromozás ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új bejegyzésnek új lajstromszámot ad.

26. szabály

A közösségi védjegyjogosult, illetve bejegyzett képviselője nevének vagy címének megváltozása

(1) A közösségi védjegyjogosult nevének vagy címének olyan változását, amely a rendelet 48. cikkének (2) bekezdése alapján nem minősül a közösségi védjegy módosításának, és az nem a védjegyoltalom teljes vagy részleges átruházásának következménye, a jogosult kérelmére a védjegylajstromba be kell jegyezni.

(2) A védjegyjogosult név- vagy címváltozása bejegyzésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a védjegy lajstromszámát;

b) a védjegyjogosult nevét és címét a lajstromállapotnak megfelelően;

c) a védjegyjogosult megváltozott nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(3) A kérelem díjtalan.

(4) Ha ugyanaz a jogosult két vagy több védjeggyel kapcsolatban kéri név- vagy címváltozásának bejegyzését, elegendő egyetlen kérelmet benyújtani.

(5) Ha a változás bejegyzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek, a Hivatal a kérelmezőt a hiányokról értesíti. Ha a Hivatal által megjelölt határidőn belül a hiányokat nem pótolják, a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(6) A bejegyzett képviselő nevének vagy címének megváltozása esetén az (1)-(5) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.

(7) A közösségi védjegybejelentésekre az (1)-(6) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell. A változást a közösségi védjegybejelentés Hivatalnál nyilvántartott irataiban fel kell jegyezni.

27. szabály

A védjegylajstromban, valamint a lajstromozás meghirdetésében előforduló hibák és elírások kijavítása

(1) Ha a védjegy lajstromozása vagy a lajstromozás meghirdetése a Hivatalnak tulajdonítható elírást vagy hibát tartalmaz, a Hivatal hivatalból vagy a jogosult kérelmére a hibát vagy az elírást kijavítja.

(2) A jogosult ilyen kérelme esetén a 26. szabályt megfelelően alkalmazni kell. A kérelem díjtalan.

(3) Az e szabály alapján végzett kijavítást a Hivatal meghirdeti.

28. szabály

Szenioritás igénylése a közösségi védjegy lajstromozását követően

(1) A rendelet 34. cikke szerinti lajstromozott korábbi védjegy szenioritásának a rendelet 35. cikke szerinti igénylése iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a közösségi védjegy lajstromszáma;

b) a közösségi védjegyjogosult neve és címe az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

d) annak az egy vagy több tagállamnak a megjelölése, amelyben vagy amelyre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, az ilyen lajstromozás száma és benyújtásának napja és az árujegyzékben szereplő áruk és szolgáltatások;

e) az áruk és szolgáltatások megnevezése, amelyek tekintetében a szenioritást igénylik;

f) a szóban forgó lajstromozásról szóló irat másolata; a másolatot az illetékes hatóság általi olyan tartalmú hitelesítéssel kell ellátni, amely igazolja, hogy a másolat az eredeti példánnyal mindenben megegyező.

(2) Ha a szenioritás igénylésére vonatkozó előírások nem teljesülnek, a Hivatal a kérelmezőt a hiányokról értesíti. Ha a Hivatal által megjelölt határidőn belül a hiányokat nem pótolják, a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(3) A Hivatal tájékoztatja a Benelux Védjegyhivatalt vagy az érintett tagállam központi iparjogvédelmi hivatalát a szenioritás érvényes igényléséről.

(4) A Hivatal elnöke előírhatja, hogy a bejelentő által benyújtandó bizonyítéknak nem kell az (1) bekezdés f) pontjában előírt valamennyi adatot tartalmaznia, ha a szükséges adatok más forrásból a Hivatal rendelkezésére állnak.

V. CÍM

ÁTRUHÁZÁS, HASZNÁLATI ENGEDÉLYEK ÉS EGYÉB JOGOK, VÁLTOZÁSOK

31. szabály

Átruházás

(1) A rendelet 17. cikke alapján az átruházás bejegyzése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a közösségi védjegy lajstromszámát;

b) a jogutód adatait az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c) ha az átruházás nem az árujegyzékben szereplő valamennyi árura vagy szolgáltatásra vonatkozik, azoknak az árujegyzékben szereplő áruknak vagy szolgáltatásoknak az adatait, amelyekre az átruházás vonatkozik;

d) a szabályszerű átruházási okiratot a rendelet 17. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően.

(2) A kérelem adott esetben tartalmazhatja a jogutód képviselőjének nevét és székhelyének címét az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően.

(5) Az átruházásnak az (1) bekezdés d) pontja szerint megfelelő igazolásául szolgál, ha

a) az átruházás bejegyzése iránti kérelmet a bejegyzett jogosult vagy képviselője, valamint a jogutód vagy képviselője aláírja; vagy

b) az átruházás bejegyzése iránti kérelem jogutód által történő benyújtása esetén a kérelemhez a bejegyzett jogosult vagy képviselője által aláírt nyilatkozatot csatolnak, amely szerint a jogosult hozzájárul a jogutód bejegyzéséhez; vagy

c) az átruházás bejegyzése iránti kérelemhez kitöltött, a bejegyzett jogosult vagy képviselője, valamint a jogutód vagy képviselője által aláírt - a 83. szabály (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott - átruházási formanyomtatványt vagy iratot csatolnak.

(6) Ha a rendelet 17. cikkének (1)-(4) bekezdéseiben, a (1)-(4) bekezdésekben és az egyéb irányadó szabályokban meghatározott, az átruházás bejegyzésére előírt feltételek nem teljesülnek, a Hivatal felhívja a kérelmezőt hiánypótlásra. Ha a kérelmező a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal az átruházás bejegyzése iránti kérelmet elutasítja.

(7) Két vagy több védjegy tekintetében az átruházás bejegyzése iránt egyetlen kérelem is benyújtható, ha a bejegyzett jogosult és annak jogutódja minden esetben azonos.

(8) Az (1)-(7) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell a közösségi védjegybejelentés átruházására is. Az átruházást a közösségi védjegybejelentés Hivatalnál nyilvántartott irataiban fel kell jegyezni.

32. szabály

Részleges átruházás

(1) Ha az átruházás bejegyzése iránti kérelem csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy részére vonatkozik, a kérelemben meg kell jelölni azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre a részleges átruházás vonatkozik.

(2) Az eredeti lajstromozás szerinti árujegyzékben szereplő árukat és szolgáltatásokat úgy kell megosztani, hogy az átruházással érintett, illetve az azzal nem érintett áruk és szolgáltatások között ne legyen átfedés.

(3) A részleges átruházás bejegyzése iránti kérelemre a31. szabályt megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Hivatal az új lajstromozás számára külön aktát nyit, amely tartalmazza az eredeti lajstromozás ügyiratának teljes anyagát, ideértve a részleges átruházás bejegyzése iránti kérelmet és az azzal kapcsolatos levelezést. A Hivatal az új bejegyzésnek új lajstromszámot ad.

(5) Az eredeti jogosultnak az eredeti lajstromozás tekintetében függőben lévő kérelmét az átruházással nem érintett bejegyzés és az új bejegyzés tekintetében is függőben lévőnek kell tekinteni. Ha e kérelem után díjat kell fizetni, és a díjat az eredeti jogosult megfizette, a kérelem vonatkozásában a jogutódtól további díj nem követelhető.

33. szabály

Használati engedélyek és más jogok bejegyzése

(1) A 31. szabály (1), (2), (5) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó valamely használati engedély, használati engedélyátruházás, dologi jog vagy dologi jog átruházása, végrehajtási intézkedés vagy fizetésképtelenségi eljárás bejegyzésekor az alábbiak szerint:

a) A 31. szabály (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó valamely dologi jog, valamint végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárás bejegyzése iránti kérelemre;

b) A 31. szabály (1) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdése nem alkalmazandó arra az esetre, ha a kérelmet a közösségi védjegy jogosultja nyújtja be.

(2) Valamely használati engedély, használati engedélyátruházás, dologi jog, dologijog-átruházás vagy érvényesítési eljárás bejegyzése iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették.

(3) Ha a rendelet 19-22. cikk, az e szabály (1) bekezdésében és a 34. szabály (2) bekezdésében, valamint az irányadó egyéb szabályokban a bejegyzésre előírt feltételek nem teljesülnek, a Hivatal felhívja a kérelmezőt hiánypótlásra. Ha a kérelmező a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja.

(4) Az (1) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a közösségi védjegybejelentésekre. A használati engedélyeket, a dologi jogokat és a végrehajtási intézkedéseket rögzítik a közösségi védjegybejelentés Hivatalnál nyilvántartott irataiban.

34. szabály

A használati engedély bejegyzésére vonatkozó különös rendelkezések

(1) Valamely használati engedély bejegyzése iránti bejelentés tartalmazhatja a használati engedély lajstromba való felvételének kérelmét, amennyiben az megfelel egynek vagy többnek az alábbi kategóriák közül:

a) kizárólagos használati engedély;

b) alengedély abban az esetben, ha a használati engedélyt a védjegylajstromba bejegyzett használó adja;

c) a használati engedélyt az áruk vagy szolgáltatások csak azon részére korlátozzák, amelyekre a védjegyet lajstromozták;

d) a Közösség egy részére korlátozott használati engedély;

e) ideiglenes használati engedély.

(2) Amennyiben a használati engedély (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti használati engedélyként történő lajstromozását kérik, a használati engedély lajstromozása iránti bejelentésben feltüntetik azokat az árukat és szolgáltatásokat, valamint a Közösségnek azt a részét és azt az időtartamot, amely vonatkozásában a használati engedélyt megadják.

35. szabály

A használati engedély és más jog bejegyzésének törlése vagy módosítása

(1) A 33. szabály (1) bekezdése alapján a védjegylajstromba tett bejegyzést az érintett személyek bármelyikének kérelmére törölni kell.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a közösségi védjegy lajstromszámát;

és

b) az arra a jogra vonatkozó adatokat, amelynek bejegyzését törölni kívánják.

(3) Valamely használati engedély, dologi jog vagy végrehajtási intézkedés törlése iránti bejelentés nem tekinthető benyújtottnak, amíg az előírt díjat meg nem fizették.

(4) A kérelemhez mellékelni kell azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy a bejegyzett jog már nem létezik, vagy a használónak, illetve az egyéb jog jogosultjának arra irányuló nyilatkozatát, hogy a bejegyzés törléséhez hozzájárul.

(5) Ha a bejegyzés törlésére előírt követelményeket nem teljesítik, a Hivatal felhívja a kérelmezőt hiánypótlásra. Ha a kérelmező a hiányokat a Hivatal által megállapított határidőn belül nem pótolja, a Hivatal a bejegyzés törlése iránti kérelmet elutasítja.

(6) Az (1), (2), (4) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 33. szabály (1) bekezdése alapján a védjegylajstromba tett bejegyzés módosítása iránti kérelemre.

(7) Az (1)-(6) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell a 33. szabály (4) bekezdése alapján az iratokban történő feljegyzésekre.

VI. CÍM

LEMONDÁS

36. szabály

Lemondás

(1) A rendelet 49. cikke szerinti lemondásról szóló nyilatkozatnak tartalmaznia kell

a) a közösségi védjegy lajstromszámát;

b) a jogosult nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

d) ha az oltalomról az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében mondanak le, a lemondással érintett, illetve az azzal nem érintett áruk és szolgáltatások megjelölését.

(2) Ha harmadik személynek a közösségi védjeggyel kapcsolatban a védjegylajstromba joga van bejegyezve, e személynek a lemondáshoz való hozzájárulását megfelelően igazolja az általa vagy a képviselője által aláírt, a védjegyoltalomról való lemondáshoz hozzájáruló nyilatkozat. Ha használati engedély van bejegyezve, a védjegyoltalomról való lemondást azt a napot követő három hónap elteltével kell bejegyezni, amelyen a közösségi védjegyjogosult megfelelően igazolja a Hivatalnak, hogy a használót lemondási szándékáról értesítette. Ha a jogosult az említett határidő lejárta előtt igazolja a Hivatalnak, hogy a használó a lemondáshoz hozzájárult, a lemondást haladéktalanul be kell jegyezni a lajstromba.

(3) Ha a lemondásra előírt követelményeket nem teljesítik, a Hivatal felhívja a nyilatkozattevőt hiánypótlásra. Ha a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolják, a Hivatal a lemondás lajstromba történő bejegyzését elutasítja.

VII. CÍM

A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE ÉS A VÉDJEGY TÖRLÉSE

37. szabály

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem

A rendelet 55. cikke alapján a Hivatalhoz benyújtott, a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) azzal a közösségi védjeggyel kapcsolatban, amely oltalma megszűnésének megállapítását, vagy amelynek törlését kérik

i. annak a közösségi védjegynek a lajstromszámát, amely oltalma megszűnésének megállapítását, vagy amelynek törlését kérik;

ii. azon közösségi védjegy jogosultjának nevét és címét, amely oltalma megszűnésének megállapítását, vagy amelynek törlését kérik;

iii. azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a megjelölését, amelyekkel kapcsolatban az oltalom megszűnésének megállapítását vagy a törlést kérik;

b) a kérelem alapjául szolgáló okokkal kapcsolatban

i. a rendelet 50. vagy 51. cikke alapján benyújtott kérelem esetén azoknak az okoknak a megjelölését, amelyeken a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem alapul;

ii. a rendelet 52. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törlési kérelem alapjául szolgáló jogra vonatkozó adatokat és - szükség esetén - azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező a korábbi jogra törlési okként hivatkozhat;

iii. a rendelet 52. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törlési kérelem alapjául szolgáló jogra vonatkozó adatokat, valamint azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmező a rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett korábbi jog jogosultja, vagy az irányadó nemzeti jogszabályok értelmében e jog alapján igényt támaszthat;

iv. az említett okok alátámasztásaként benyújtott tények, bizonyítékok és érvek megjelölését;

c) a kérelmezővel kapcsolatban

i. a kérelmező nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

ii. képviselő megbízása esetén a képviselő nevét és székhelyének címét az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően.

38. szabály

A megszűnés megállapítására vagy a törlésre irányuló eljárás során használt nyelvek

(1) A rendelet 115. cikke (6) bekezdésében említett határidő, amelyen belül a kérelmezőnek be kell nyújtania a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem fordítását, egy hónap a kérelem benyújtásának napjától számítva, és ennek elmulasztása esetén a kérelmet elutasítják, mint nem elfogadható kérelmet.

(2) Ha a kérelmet alátámasztó bizonyítékot nem a megszűnés megállapítására vagy a törlésre irányuló eljárás nyelvén nyújtják be, a kérelmezőnek a bizonyíték benyújtásától számított két hónapon belül be kell nyújtania e bizonyítéknak az adott nyelvenkészült fordítását.

(3) Ha a megszűnés megállapítását vagy a védjegy törlését kérő személy vagy a jogosult a 40. szabály (1) bekezdésében említett közlés jogosult általi kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a rendelet 115. cikkének (7) bekezdése alapján másik eljárási nyelvben állapodtak meg, a kérelmezőnek - ha a kérelmet nem az adott nyelven nyújtották be - az említett időponttól számított egy hónapon belül be kell nyújtania a kérelem e nyelven készült fordítását. Amennyiben a fordítást nem, vagy késedelmesen nyújtják be, az eljárás nyelve változatlan marad.

39. szabály

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem, mint nem elfogadható kérelem elutasítása

(1) Amennyiben a Hivatal úgy ítéli meg, hogy az előírt díjat nem fizették meg, felhívja a kérelmezőt, hogy az általa megadott határidőn belül fizesse meg a díjat. Ha az előírt díjat nem fizetik be a Hivatal által megadott határidőn belül, a Hivatal tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet nem tekinti benyújtottnak. Ha az előírt díjakat a megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, a díjakat a kérelmezőnek vissza kell téríteni.

(2) Amennyiben a 38. szabály (1) bekezdésében előírt fordítást nem nyújtják be az előírt határidőig, a Hivatal elutasítja a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, mint nem elfogadható kérelmet.

(3) Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem felel meg a 37. szabálynak, felhívja a kérelmezőt, hogy pótolja a talált hiányokat az általa megadott határidőn belül. Ha a kérelmező a hiányokat a megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal elutasítja a kérelmet, mint nem elfogadhatót.

(4) A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem (2) vagy (3) bekezdés szerinti elutasításáról szóló határozatot közlik a kérelmezővel és a közösségi védjegy jogosultjával.

40. szabály

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem vizsgálata

(1) Minden benyújtottnak tekintett, a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelemről értesítik a közösségi védjegy jogosultját. Amikor a Hivatal nem elfogadhatónak ítélt valamely kérelmet, felhívja a közösségi védjegy jogosultját, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsa be észrevételeit.

(2) Ha a közösségi védjegy jogosultja észrevételt nem nyújt be, a Hivatal az oltalom megszűnésének megállapításáról vagy a védjegy törléséről a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt.

(3) A közösségi védjegy jogosultjának észrevételeit a kérelmezővel közölni kell; a Hivatal - ha ezt szükségesnek ítéli - a kérelmezőt felhívhatja, hogy a megjelölt határidőn belül nyilatkozzon az észrevételekre.

(4) A 69. szabály eltérő rendelkezése vagy engedélye kivételével a felek által benyújtott minden észrevételt megküldenek a másik érintett félnek.

(5) A rendelet 50. cikke (1) bekezdése a) pontja szerinti, a megszűnés megállapítására irányuló kérelem esetében a Hivatal felszólítja a közösségi védjegy jogosultját, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára. Ha a megadott határidőn belül nem nyújtják be a bizonyítékot, a közösségi védjegy oltalma megszűnik. A 22. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha a a rendelet 56. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján a kérelmezőnek a használatot igazolnia vagy annak elmaradását kimentenie kell, a Hivatal felkéri a kérelmezőt, hogy az általa megadott határidőn belül szolgáltasson bizonyítékot a védjegy tényleges használatára. Ha a megadott határidőn belül nem nyújtják be a bizonyítékot, elutasítják a védjegy törlésére irányuló kérelmet. A 22. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

41. szabály

A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló többes kérelmek

(1) Ha ugyanazzal a közösségi védjeggyel szemben több megszűnésmegállapítási vagy törlési kérelmet is benyújtottak, a kérelmeket Hivatal egy eljárásban bírálhatja el. A Hivatal az eljárás során úgy is határozhat, hogy a kérelmeket a továbbiakban nem egy eljárásban bírálja el.

(2) A 21. szabály (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

VIII. CÍM

EGYÜTTES KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY

42. szabály

A rendelkezések alkalmazása

Az együttes közösségi védjegyre e szabályok rendelkezéseit a 43. szabályra figyelemmel kell alkalmazni.

43. szabály

Szabályzat az együttes közösségi védjegyhez

(1) Ha az együttes közösségi védjegy lajstromozására irányuló bejelentés nem tartalmazza a rendelet 65. cikke alapján az együttes közösségi védjegy használatáról rendelkező szabályzatot, azt a bejelentés napjától számított két hónapon belül a Hivatalhoz be kell nyújtani.

(2) Az együttes közösségi védjegy használatáról rendelkező szabályzatnak tartalmaznia kell

a) a bejelentő nevét és üzleti címét;

b) a szervezet célját, illetve azokat a célokat, amelyekre tekintettel a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezetet létrehozták;

c) a szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet képviseletére felhatalmazott testületeket;

d) a tagság feltételeit;

e) a védjegy használatára jogosult személyeket;

f) adott esetben a védjegy használatának feltételeit, ideértve a jogkövetkezményeket is;

g) adott esetben a rendelet 65. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett jogosultságot.

IX. CÍM

ÁTALAKÍTÁS

44. szabály

Átalakítás iránti kérelem

(1) A közösségi védjegybejelentésnek vagy a közösségi védjegynek a rendelet 108. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az átalakítást kérő személy nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b) a közösségi védjegybejelentés ügyszámát, illetve a közösségi védjegy lajstromszámát;

c) az átalakítás alapjának megjelölését a rendelet 108. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően;

d) annak a tagállamnak vagy tagállamoknak a megjelölését, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

e) ha a kérelem nem az árujegyzékben szereplő valamennyi árura és szolgáltatásra vonatkozik, amely esetében a kérelmet benyújtották, vagy amely esetében a védjegyet lajstromozták, a kérelem tartalmazza azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a megjelölését, amelyekre nézve az átalakítást kérik, illetve ha az átalakítást egynél több tagállamra kiterjedően kérik, és az árujegyzék nem azonos az egyes tagállamok esetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölését az egyes tagállamok vonatkozásában;

f) ha az átalakítást a rendelet 108. cikkének (6) bekezdése alapján kérik, a kérelem tartalmazza azt a napot, amelyen a nemzeti bíróság határozata jogerőre emelkedett, valamint a határozat egy másolatát; a másolat a határozathozatal nyelvén benyújtható.

(2) Az átalakítás iránti kérelmet a rendelet 108. cikk (4), (5) vagy (6) bekezdése alapján nyújtják be a megfelelő határidőn belül. Ha az átalakítást a védjegyoltalom megújítás nélküli lejárat miatti megszűnését követően kérik, a rendelet 108. cikkének (5) bekezdésében megállapított három hónapos határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a megújítási kérelmet a rendelet 47. cikkének (3) bekezdése alapján még be lehetett volna nyújtani.

45. szabály

Az átalakítás iránti kérelem vizsgálata

(1) Ha az átalakítás iránti kérelem nem felel meg a rendelet 108. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerinti feltételeknek, vagy azt nem az előírt három hónapos határidőn belül nyújtották be, vagy nem felel meg a 44. szabálynak vagy más szabályoknak, a Hivatal erről értesíti a kérelmezőt, és megad egy határidőt, amelyen belül az módosíthatja a kérelmet, vagy megadhatja a hiányzó információkat, illetve megjelöléseket.

(2) Ha az átalakítás díját nem fizették meg az említett három hónapos határidőn belül, a Hivatal értesíti a kérelmezőt, hogy az átalakítás iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak.

(3) Ha a szerinti hiányzó megjelölések nem kerültek megadásra a Hivatal által megjelölt határidőn belül, a Hivatal elutasítja az átalakítás iránti kérelmet.

Ha a rendelet 108. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni, a Hivatal csak azon tagállamok vonatkozásában utasítja el az átalakítás iránti kérelmet mint elfogadhatatlant, amelyek esetében az említett rendelkezés kizárja az átalakítást.

(4) Ha a Hivatal vagy egy közösségi védjegybíróság elutasította a közösségi védjegy bejelentését, vagy valamely tagállam nyelvére való hivatkozással megalapozott okok miatt érvénytelennek nyilvánította a közösségi védjegyet, az átalakítást a rendelet 108. cikkének (2) bekezdése értelmében minden olyan tagállam esetében kizárják, amelynek az említett nyelv hivatalos nyelve. Ha a Hivatal vagy egy közösségi védjegybíróság elutasította a közösségi védjegybejelentést, vagy az egész Közösségre irányadónak talált megalapozott okok, illetve valamely korábbi közösségi védjegy vagy más közösségi ipari tulajdonjog miatt érvénytelennek nyilvánította a közösségi védjegyet, az átalakítást a rendelet 108. cikkének (2) bekezdése értelmében minden tagállam esetében kizárják.

46. szabály

Az átalakítás iránti kérelem meghirdetése

(1) Ha az átalakítást olyan közösségi védjegybejelentés tekintetében kérik, amelyet a rendelet 40. cikke alapján a Közösségi Védjegyértesítőben már meghirdettek, illetve ha az átalakítást közösségi védjegy tekintetében kérik, az átalakítás iránti kérelmet a Közösségi Védjegyértesítőben meg kell hirdetni.

(2) Az átalakítás iránti kérelem meghirdetésének tartalmaznia kell

a) a védjegybejelentés ügyszámát vagy a védjegy lajstromszámát, amely tekintetében az átalakítást kérik;

b) a bejelentésnek vagy a lajstromozásnak a Közösségi Védjegyértesítőben korábban történt meghirdetésére való utalást;

c) annak a tagállamnak vagy tagállamoknak a megjelölését, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

d) ha a kérelem nem az árujegyzékben szereplő valamennyi árura és szolgáltatásra vonatkozik, azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a megjelölését, amelyekre nézve az átalakítást kérik;

e) ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az árujegyzék nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölését az egyes tagállamok vonatkozásában;

f) az átalakítás iránti kérelem keltét.

47. szabály

A tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz történő továbbítás

Ha az átalakítás iránti kérelem megfelel a rendelet és e szabályok előírásainak, a Hivatal az átalakítás iránti kérelmet és a rendelet 87. cikkének (2) bekezdésében említett adatokat továbbítja azon tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz, ideértve a Benelux Védjegyhivatalt is, amelyek esetében a kérelmet elfogadhatónak találták. A Hivatal a továbbítás időpontjáról értesíti a kérelmezőt.

X. CÍM

FELLEBBEZÉS

48. szabály

A fellebbezésre irányuló kérelem tartalma

(1) A fellebbezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fellebbező személy nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b) képviselő megbízása esetén a képviselő nevét és székhelyének címét az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

c) nyilatkozatot, amely megjelöli a megtámadott határozatot és a határozat igényelt módosításának vagy megsemmisítésének mértékét.

(2) A fellebbezésre irányuló kérelmet annak az eljárásnak a nyelvén kell benyújtani, amelyben a fellebbezés tárgyát képező határozatot hozták.

49. szabály

A fellebbezés mint nem elfogadható fellebbezés elutasítása

(1) Ha a fellebbezés nem felel meg a rendelet 57., 58. és 59. cikkének, valamint a 48. szabály (1) bekezdése c) pontjának és (2) bekezdésének, a fellebbezési tanács azt mint nem elfogadható fellebbezést elutasítja, ha a rendelet 59. cikkében megjelölt határidő lejártát megelőzően a hiányokat nem pótolják.

(2) Ha a fellebbezési tanács megállapítja, hogy a fellebbezés nem felel meg a rendelet vagy e szabályok egyéb rendelkezéseinek, különösen a 48. szabály (1) bekezdése a) és b) pontjának, erről a kérelmezőt értesíti, és felhívja az általa megjelölt határidőn belül történő hiánypótlásra. Ha a hiányokat kellő időben nem pótolják, a fellebbezési tanács a fellebbezést mint nem elfogadható fellebbezést elutasítja.

(3) Ha a fellebbezés díját a fellebbezés benyújtására a rendelet 59. cikke alapján megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, a fellebbezést be nem nyújtottnak kell tekinteni, és a fellebbezés díját a fellebbezőnek vissza kell téríteni.

50. szabály

A fellebbezés vizsgálata

(1) Eltérő rendelkezés hiányában a fellebbezési eljárásban megfelelően alkalmazni kell annak a szervezeti egységnek az eljárására vonatkozó előírásokat, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta.

Különösen ha a fellebbezés a felszólalási eljárásban született határozat ellen irányul, a rendelet 78a. cikke nem alkalmazandó a rendelet 61. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított határidőkre.

Ha a fellebbezés a felszólalási osztályok egyikének határozata ellen irányul, a fellebbezési tanács a rendeletben és e szabályokban megállapított vagy a felszólalási osztály által a rendelettel és e szabályokkal összhangban megadott határidőn belül benyújtott tényekre és bizonyítékokra korlátozza a fellebbezés vizsgálatát, kivéve ha a fellebbezési tanács úgy véli, hogy a rendelet 74. cikkének (2) bekezdése értelmében további vagy kiegészítő tényeket és bizonyítékokat kell figyelembe venni.

(2) A fellebbezési tanács határozatának tartalmaznia kell

a) annak megjelölését, hogy a határozatot a tanács hozta;

b) a határozathozatal napját;

c) a fellebbezési tanács elnökének és a határozat meghozatalában részt vevő többi tanácstagnak a nevét;

d) az iroda adott ügyért felelős alkalmazottjának nevét;

e) a felek és képviselőik nevét;

f) a kérelem alapján eldöntendő kérdést;

g) a tényállás ismertetését;

h) az indokolást;

i) a fellebbezési tanács döntését, amely szükség esetén a költségek viseléséről is rendelkezik.

(3) A határozatot az elnök, a fellebbezési tanács többi tagja és a fellebbezési tanács irodájának alkalmazottja írja alá.

51. szabály

A fellebbezési díjak visszatérítése

A fellebbezés díjának viszatérítését csak az alábbiak valamelyike rendelheti el:

a) a megtámadott határozatot hozó szervezeti egység, ha az felülvizsgálatot biztosít a rendelet 60. cikkének (1) bekezdése vagy 60a. cikke alapján;

b) a fellebbezési tanács, ha az helyt ad a fellebbezésnek, és méltányosnak ítéli meg az ilyen visszatérítést lényeges eljárási hibára tekintettel.

XI. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A. rész

A Hivatal határozatai és közlései

52. szabály

A határozatok formája

(1) A Hivatal a határozatait írásba foglalja, és azokat indokolással látja el. Ha a Hivatal előtt szóbeli eljárás folyik, a határozat szóban kihirdethető. Ezt követően az írásba foglalt határozatot a feleknek kézbesíteni kell.

(2) A Hivatal fellebbezéssel megtámadható határozatainak tartalmazniuk kell az arról való írásbeli tájékoztatást, hogy a fellebbezéssel megtámadható határozat kézbesítésétől számított két hónapon belül írásban fellebbezésre irányuló kérelmet lehetbenyújtani a Hivatalhoz. A tájékoztatásban fel kell hívni a felek figyelmét a rendelet 57., 58. és 59. cikkének rendelkezéseire. A felek a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatás elmulasztására nem hivatkozhatnak.

53. szabály

A határozatokban előforduló hibák kijavítása

Ha a Hivatal tudomására jut - akár a saját, akár az eljárásban részt vevő valamely fél kezdeményezéséből -, hogy a határozat nyelvi, átírási hibát vagy nyilvánvaló tévedést tartalmaz, gondoskodik arról, hogy a felelős szervezeti egység kijavítsa az illető hibát.

53a. szabály

Határozat vagy lajstromba vétel visszavonása

(1) Ha a Hivatal úgy találja - akár indítványára, akár az eljárásban részt vevő felek által közölt információ alapján -, hogy valamely határozat vagy lajstromba vétel visszavonás alatt áll a rendelet 77a. cikke alapján, tájékoztatja az érintett felet a tervezett visszavonásról.

(2) Az érintett fél a Hivatal által megadott határidőn belül benyújthatja észrevételeit a tervezett visszavonásról.

(3) Ha az érintett fél hozzájárul a tervezett visszavonáshoz, vagy ha nem nyújtja be észrevételeit a megadott határidőn belül, a Hivatal visszavonja a határozatot vagy a lajstromba vételt. Ha az érintett fél nem járul hozzá a visszavonáshoz, a Hivatal határozatot hoz a visszavonásról.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell, ha a visszavonás valószínűleg egynél több felet érint. Ezekben az esetekben az egyik fél által a (3) bekezdés alapján benyújtott észrevételeket mindig közlik a másik vagy a többi féllel az észrevételek benyújtására való felhívással együtt.

(5) Ha valamely határozat vagy lajstromba vétel visszavonása már kihirdetett határozatot vagy lajstromba vételt érint, a visszavonást is kihirdetik.

(6) Az (1)-(4) bekezdés szerinti visszavonás a határozatot meghozó szervezeti egység hatásköre.

54. szabály

Jogvesztés megállapítása

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a rendelet vagy e szabályok alapján jogvesztés következett be anélkül, hogy határozatot hoztak volna, ezt a rendelet 77. cikkének megfelelően közli az érintett személlyel, és felhívja a figyelmét az e szabály (2) bekezdésében meghatározott jogorvoslati lehetőségekre.

(2) Ha az érintett személy megítélése szerint a Hivatal megállapítása nem megalapozott, az (1) bekezdés szerinti közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül kérheti, hogy a Hivatal hozzon határozatot a kérdésben. Ilyen határozat meghozatalára csak akkor kerül sor, ha a Hivatal a kérelmezővel nem ért egyet; ellenkező esetben a Hivatal módosítja megállapítását, és értesíti a határozat meghozatalát kérő személyt.

55. szabály

Aláírás, név, hivatalos pecsét

(1) A Hivatal határozatain, értesítésein, illetve közlésein a Hivatal szervezeti egységét vagy osztályát, valamint az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevét fel kell tüntetni. Ezeket a Hivatal tisztviselője vagy tisztviselői aláírásával, illetve aláírás helyett a Hivatal nyomtatott vagy bélyegzett hivatalos pecsétjével kell ellátni.

(2) A Hivatal elnöke a Hivatal szervezeti egységeinek vagy osztályainak, valamint az ügyért felelős tisztviselő azonosításának más módját is meghatározhatja, továbbá a határozatok, az értesítések, illetve a közlések távmásolóval vagy más távközlési eszközzel történő továbbítása esetén a hivatalos pecsét helyett más azonosító eszközt is megállapíthat.

B. rész

Szóbeli eljárás és bizonyítás

56. szabály

Idézés szóbeli eljárásra

(1) A feleket a rendelet 75. cikke szerinti szóbeli eljárásra meg kell idézni, és fel kell hívni figyelmüket e szabály (3) bekezdésére. Az idézést legalább egy hónappal korábban kell közölni, kivéve ha a felek a rövidebb határidőhöz hozzájárulnak.

(2) Az idézésben a Hivatal felhívja a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyeket véleménye szerint a határozat meghozatala érdekében meg kell vitatni.

(3) Ha a szóbeli eljárásra szabályszerűen megidézett fél a Hivatal előtt az idézésnek megfelelően nem jelenik meg, az eljárás nélküle is lefolytatható.

57. szabály

Bizonyítás a Hivatal előtt

(1) Ha a Hivatal a felek, tanúk vagy szakértők szóbeli meghallgatását vagy szemle lefolytatását tartja szükségesnek, erről határozatot hoz, amelyben megjelöli az alkalmazni kívánt bizonyítási eszközöket, a bizonyítandó tényeket, valamint a meghallgatás vagy a szemle napját, idejét és helyét. Ha a fél tanú vagy szakértő szóbeli meghallgatását kéri, a Hivatal határozatában megjelöli azt a határidőt, ameddig a kérelmező félnek a Hivatallal közölnie kell azoknak a tanúknak és szakértőknek a nevét és címét, akiknek meghallgatását kéri.

(2) A megidézett féllel, tanúval és szakértővel az idézést legalább egy hónappal korábban közölni kell, kivéve ha a rövidebb határidőhöz hozzájárulnak. Az idézésnek tartalmaznia kell:

a) az (1) bekezdésben említett határozat kivonatát, megjelölve különösen az elrendelt meghallgatás napját, idejét és helyét, valamint a tényeket, amelyekkel kapcsolatban a feleket, a tanúkat és a szakértőket meg kell hallgatni;

b) az eljárásban részt vevő felek nevét, továbbá a tanúkat és a szakértőket az 59. szabály (2)-(5) bekezdései alapján megillető igényeket.

58. szabály

Szakértők megbízása

(1) Az általa megbízott szakértő szakvéleményének formáját a Hivatal határozza meg.

(2) A szakértői megbízásnak tartalmaznia kell

a) a megbízás pontos leírását;

b) a szakvélemény elkészítésére megjelölt határidőt;

c) az eljárásban részt vevő felek nevét;

d) utalást azokra az igényekre, amelyek a szakértőt az 59. szabály (2), (3) és (4) bekezdése alapján megilletik.

(3) Az írásba foglalt szakvélemény másolatát a feleknek át kell adni.

(4) A felek a szakértelem hiánya miatt, illetve ugyanazokra az okokra hivatkozva, mint amelyekre valamely elbíráló, illetve valamely osztály vagy a fellebbezési tanács valamely tagja elleni kifogás során a rendelet 132. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján hivatkozhatnak, a szakértővel szemben kifogást emelhetnek. A kifogás kérdésében a Hivatal érintett szervezeti egysége határoz.

59. szabály

A bizonyítás költségei

(1) A Hivatal a bizonyítás lefolytatását a bizonyítást kérő fél részéről előlegnek a Hivatalnál történő letétbe helyezésétől teheti függővé, amelynek összegét a várható költségek alapján határozza meg.

(2) A Hivatal által megidézett és az előtte megjelenő tanúk, valamint szakértők utazásuk és tartózkodásuk indokolt költségeinek megtérítésére jogosultak. A Hivatal e költségek fedezésére előleget adhat. Az első mondatot azokra a tanúkra és szakértőkre is alkalmazni kell, akik idézés nélkül jelennek meg a Hivatal előtt, és akiket tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.

(3) Azok a tanúk, akik a (2) bekezdés szerint költségtérítési igénnyel léphetnek fel, keresetkiesésük megfelelő megtérítésére, a szakértők pedig tevékenységük díjazására is jogosultak. E kifizetéseket a tanúk és a szakértők részére feladataik ellátását követően kell teljesíteni, ha a Hivatal saját kezdeményezésére idézte meg őket.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján fizetendő előleget és összegeket a Hivatal elnöke állapítja meg, és azokat a Hivatal Hivatalos Lapjában közzéteszik. Az összegeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és annak VII. mellékletében megállapított alapon számítják ki.

(5) Az (1)-(4) bekezdések alapján esedékes vagy kifizetett összegekért kizárólag a következők felelnek:

a) a Hivatal, ha a saját kezdeményezésére tanúk vagy szakértők meghallgatását tartotta szükségesnek;

vagy

b) az érintett fél, ha a tanúk, illetve a szakértők meghallgatását ő kérte, a rendelet 81. és 82. cikke és a 94. szabály alapján a költségek viselése és megállapítása tárgyában hozott határozattól függően. Az említett félnek a Hivatal számára az összes szabályszerűen kifizetett előleget vissza kell térítenie.

60. szabály

A szóbeli eljárásról készült jegyzőkönyv

(1) A szóbeli eljárásról és a bizonyításról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartlamaznia kell a következőket:

a) az eljárás napja;

b) a Hivatal illetékes tisztviselőinek, a felek, azok képviselőinek és a jelen lévő tanúknak és szakértőknek a neve;

c) a felek bejelentései és kérelmei;

d) a bizonyítékok nyújtásának és megszerzésének módjai;

e) adott esetben a Hivatal által kibocsátott rendeletek vagy határozatok.

(2) A jegyzőkönyv a közösségi védjegy megfelelő bejelentésének vagy lajstromozásának részévé válik. A feleknek átadják a jegyzőkönyv másolatát.

(3) Ha tanúkat, szakértőket vagy feleket hallgatnak meg a rendelet 76. cikke (1) bekezdésének a) vagy d) pontjával vagy az 59. szabály (2) bekezdésével összhangban, a nyilatkozataikat rögzítik.

C. rész

Kézbesítések

61. szabály

A kézbesítésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A Hivatal előtti eljárásokban a Hivatal értesítése az eredeti irat, az 55. szabállyal összhangban annak nem hitelesített vagy számítógéppel kinyomtatott másolatának, illetve a felektől származó iratok esetében másolatok vagy nem hitelesített másolatok benyújtásával történik.

(2) A kézbesítés módjai a következők:

a) postai úton a 62. szabálynak megfelelően;

b) közvetlen átadással a 63. szabálynak megfelelően;

c) a Hivatalnál postafiókban történő elhelyezéssel a 64. szabálynak megfelelően;

d) távmásolóval és más távközlési eszközzel a 65. szabálynak megfelelően;

e) hirdetményi kézbesítés útján a 66. szabálynak megfelelően.

(3) Ha a címzett megadta a faxszámát vagy a vele más távközlési eszközzel történő kommunikáció elérhetőségi adatait, a Hivatal választhat bármely ilyen módon vagy postai úton történő kézbesítés között.

62. szabály

Postai kézbesítés

(1) A fellebbezési határidőt megindító határozatokat, az idézéseket, valamint a Hivatal elnöke által meghatározott egyéb iratokat ajánlott levélben, tértivevénnyel kell kézbesíteni. A többi kézbesítés rendes postai úton történik.

(2) Azt a kézbesítést, amelynek címzettje az Európai Gazdasági Térségen belül nem rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel, és a rendelet 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően képviselőt nem bízott meg, a kézbesítendő iratnak rendes postai úton, a címzett részére a Hivatal által ismert utolsó címére történő elküldésével kell teljesíteni. -----

(3) A tértivevénnyel vagy anélkül feladott ajánlott levél útján történő kézbesítés esetén a levelet a postára adástól számított tizedik napon kell kézbesítettnek tekinteni, kivéve ha az irat nem, vagy csak később érkezett a címzetthez. Vita esetén a Hivatal állapítja meg - az esettől függően - a levél rendeltetési helyre történő megérkezését vagy a levél címzett részére történő kézbesítésének napját.

(4) A tértivevénnyel vagy anélkül feladott ajánlott levél útján történő kézbesítést akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a levél átvételét megtagadják.

(5) A rendes postai úton történő kézbesítést a feladástól számított tizedik napon tekintik kézbesítettnek.

63. szabály

Közvetlen átadással történő kézbesítés

A kézbesítés az iratoknak a címzett számára a Hivatal helyiségeiben való közvetlen átadásával is történhet; az átadáskor a címzettnek az átvételt igazolnia kell.

64. szabály

Kézbesítés a Hivatalnál postafiókban való elhelyezéssel

A Hivatalnál postafiókkal rendelkező címzettek esetén a kézbesítés az iratnak a postafiókban való elhelyezésével is történhet. Az ügyiratokhoz csatolni kell az irat elhelyezéséről szóló írásbeli értesítést. Az iratra az elhelyezés napját fel kell jegyezni. A kézbesítést az iratnak a hivatali postafiókban való elhelyezésétől számított ötödik napon teljesítettnek kell tekinteni.

65. szabály

Kézbesítés távmásoló útján és más távközlési eszközzel

(1) A távmásoló útján történő kézbesítés esetén a kézbesítendő iratnak a 61. szabály (1) bekezdésében előírt eredeti példányát vagy másolatát kell továbbítani. A kézbesítést azon a napon tekintik megtörténtnek, amikor a címzett távmásolója fogadta a kommunikációt.

(2) A más távközlési eszközzel történő kézbesítéssel kapcsolatos részleteket a Hivatal elnöke határozza meg.

66. szabály

Hirdetményi kézbesítés

(1) Ha a címzett tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy ha a 62. szabály szerinti kézbesítés legalább egy kísérlet után eredménytelennek bizonyul, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni.

(2) A Hivatal elnöke meghatározza a hirdetményi kézbesítés módját, továbbá annak az egy hónapos határidőnek a kezdetét, amelynek lejártát követően az iratot kézbesítettnek kell tekinteni.

67. szabály

Kézbesítés a képviselők részére

(1) Ha képviselőt bíztak meg, illetve a 75. szabály (1) bekezdése alapján a bejelentésben első helyen megjelölt bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni, a kézbesítést a képviselő, illetve a közös képviselő részére kell teljesíteni.

(2) Ha valamely érdekelt fél több képviselőt bíz meg, a képviselők bármelyike részére történő kézbesítés elegendő, kivéve ha az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően külön kézbesítési címet adtak meg.

(3) Ha több érdekelt félnek egy közös képviselője van, a közös képviselő részére elegendő az iratok egy példányának kézbesítése.

68. szabály

Kézbesítési szabálytalanságok

Kézbesített iratok esetén, ha a Hivatal nem tudja bizonyítani az irat szabályszerű kézbesítését, vagy az irat kézbesítése során az arra vonatkozó szabályokat nem tartották be, az iratot azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amelyet a Hivatal az átvétel napjaként elismer.

69. szabály

Az iratok közlése több fél esetén

A felek által benyújtott érdemi javaslatokat, illetve az érdemi javaslat visszavonásáról szóló nyilatkozatot tartalmazó iratot a többi féllel hivatalból közölni kell. A közléstől el lehet tekinteni abban az esetben, ha az irat újabb előterjesztést nem tartalmaz és az ügy eldönthető.

D. rész

Határidők

70. szabály

Határidők számítása

(1) A határidőket napok, hetek, hónapok vagy évek szerint kell számítani.

(2) A határidő számításának kezdete az azt a napot követő nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó esemény bekövetkezik, amely esemény lehet eljárási cselekmény, vagy egy másik határidő lejárta. Ha az eljárási cselekmény kézbesítés, az irányadó esemény - eltérő rendelkezés hiányában - a kézbesített irat átvétele.

(3) Az egy vagy meghatározott számú évben megjelölt határidő a megfelelő következő évnek abban a hónapjában és azon a napján jár le, amely hónapban és amely napon az említett esemény bekövetkezett. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

(4) Az egy vagy meghatározott számú hónapban megjelölt határidő a megfelelő következő hónapnak azon a napján jár le, amely napon az említett esemény bekövetkezett. Ha az a nap, amelyen az említett esemény bekövetkezett, a hónap utolsó napja, vagy ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő e hónap utolsó napján jár le.

(5) Az egy vagy meghatározott számú hétben megállapított határidő a megfelelő következő hétnek azon a napján jár le, amelyen az említett esemény bekövetkezett.

71. szabály

Határidők

(1) Az a határidő, amelyet a rendelet vagy e szabályok előírásainak megfelelően a Hivatal állapít meg - ha az érintett fél az Európai Gazdasági Térségen belül lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkezik -, nem lehet egy hónapnál rövidebb, illetve ha e feltételek nem teljesülnek, két hónapnál rövidebb és hat hónapnál hosszabb. Különösen indokolt esetben a Hivatal a megjelölt határidőt az érintett félnek a határidő lejártát megelőzően benyújtott kérelmére meghosszabbíthatja.

(2) Két vagy több fél esetén a Hivatal a határidő meghosszabbítását a többi fél beleegyezésétől teheti függővé.

72. szabály

Határidők lejárta különleges esetekben

(1) Ha a határidő olyan napon jár le, amikor a Hivatal az iratok átvételére nem tart nyitva, illetve amikor a (2) bekezdésben említettektől eltérő okok miatt a szokásos postai küldeményeket nem kézbesítik ki abban a helységben, ahol a Hivatal található, a határidő meghosszabbodik az azt a napot követő napig, amelyen a Hivatal az iratok átvételére nyitva áll, és amelyen a szokásos postai küldeményeket kézbesítik. Az első mondatban említett napokat, amelyeken a Hivatal nem fogad iratokat, minden egyes naptári év kezdete előtt a Hivatal elnöke határozza meg.

(2) Ha a határidő olyan napon jár le, amelyen a Hivatal helye szerinti tagállamban a postai kézbesítés általános jelleggel megszakad, vagy - amennyiben a Hivatal elnöke a 82. szabály alapján engedélyezte a kommunikáció elektronikus úton történő kézbesítését - olyan napon, amikor a Hivatal ténylegesen nem tud kapcsolódni az elektronikus kommunikációs eszközökhöz, a határidő meghosszabbodik a megszakadás megszűnését követő olyan első napra, amelyen a Hivatal fogadni tud dokumentumokat, vagy amelyen rendes postai kézbesítés történik. Az ilyen megszakítás időtartamát a Hivatal elnöke határozza meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdést megfelelően kell alkalmazni a rendeletben, illetve e szabályokban előírt azokra a határidőkre is, amelyek - a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) albekezdése szerinti - illetékes hatóság előtt teljesítendő cselekményekre vonatkoznak.

(4) Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy munkabeszüntetés megszakítja vagy eltéríti az eljárásban részt vevő felek és a Hivatal közötti kommunikációt, a Hivatal elnöke úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akik tartózkodási helye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének munkavégzési helye az érintett államban van. Ha az esemény a Hivatal székhelyét érinti, az elnök ilyen döntése konkrétan közli, hogy az az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik.

E. rész

Az eljárás félbeszakadása

73. szabály

Az eljárás félbeszakadása

(1) A Hivatal előtti eljárás félbeszakad

a) a közösségi védjegybejelentés bejelentője vagy a közösségi védjegy jogosultja, illetve a nemzeti jog szerint az ő képviseletükre jogosult személy halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén. Ha ezek események a rendelet 89. cikke alapján meghatalmazott képviselő képviseleti jogosultságát nem érintik, az eljárás félbeszakadása csak e képviselő indítványára következik be;

b) ha a közösségi védjegybejelentés bejelentője vagy a közösségi védjegy jogosultja a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást a Hivatal előtt folytassa;

c) a közösségi védjegybejelentés bejelentője vagy a közösségi védjegy jogosultja képviselőjének halála, cselekvőképességének elvesztése esetén, vagy ha ilyen személy a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást a Hivatal előtt folytassa.

(2) Ha a Hivatalt az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben értesítik az eljárás folytatására jogosult személy azonosságáról, közli e személlyel és valamennyi érdekelt harmadik személlyel, hogy az eljárás az általa megjelölt naptól folytatódik.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az eljárás akkor folytatódik, amikor a Hivatalt értesítették a bejelentő új képviselőjének megbízásáról, vagy amikor a Hivatal értesítette a többi érdekelt felet a közösségi védjegyjogosult új képviselőjének megbízásáról. Ha a Hivatalt az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem értesítik új képviselő megbízásáról, a közösségi védjegybejelentés bejelentőjével vagy a közösségi védjegy jogosultjával közli a következőket:

a) ha a rendelet 88. cikke (2) bekezdése alkalmazásának van helye, a közösségi védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha az új képviselőről szóló értesítés benyújtására e közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül nem kerül sor; vagy

b) ha a rendelet 88. cikk (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye, e közlés kézbesítésétől kezdődően az eljárás a közösségi védjegybejelentés bejelentőjével vagy a közösségi védjegy jogosultjával folytatódik.

(4) A félbeszakadás napján a közösségi védjegybejelentés bejelentője vagy a közösségi védjegy jogosultja vonatkozásában folyamatban lévő határidők - a megújítási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével - az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek.

F. rész

A behajtásról való lemondás

74. szabály

A behajtásról való lemondás

A Hivatal elnöke eltekinthet az esedékessé vált pénzösszegek behajtásától, ha a behajtandó összeg csekély mértékű vagy a behajtás túlságosan bizonytalan.

G. rész

Képviselet

75. szabály

Közös képviselő kijelölése

(1) Több bejelentő esetén, ha a közösségi védjegybejelentésben nem jelölnek meg közös képviselőt, a bejelentésben első helyen megnevezett bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni. Ha azonban a bejelentők egyike köteles hivatásos képviselőt megbízni, az általa megbízott képviselőt kell közös képviselőnek tekinteni, kivéve ha a bejelentésben első helyen megnevezett bejelentő is megbízott hivatásos képviselőt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet közösen benyújtó harmadik személyekre, valamint a közösségi védjegyoltalom közös jogosultjaira.

(2) Ha az eljárás során több személyre történő átruházásra kerül sor, és e személyek nem jelöltek ki közös képviselőt, az (1) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. Ha erre nincs lehetőség, a Hivatal felhívja az említett személyeket, hogy két hónapon belül jelöljenek ki közös képviselőt. Ha e felhívásnak nem tesznek eleget, a közös képviselőt a Hivatal jelöli ki.

76. szabály

Meghatalmazás

(1) A Hivatal által a rendelet 89. cikkének (2) bekezdése alapján fenntartott jegyzékbe felvett jogi és szakmai képviselők csak akkor nyújtanak be a Hivatalhoz aláírt meghatalmazást az iratanyag kiegészítésére, ha a Hivatal azt kifejezetten kéri, vagy - amennyiben több fél vesz részt az olyan eljárásban, amelyben képviselő jár el a Hivatal előtt - ha a másik fél azt kifejezetten kéri.

(3) A képviseleti meghatalmazás a Közösség bármely hivatalos nyelvén benyújtható. A képviseleti meghatalmazás egy vagy több bejelentésre vagy közösségi védjegyre is vonatkozhat, vagy lehet általános meghatalmazás, amely lehetővé teszi a képviselőnek, hogy eljárjon a Hivatalnál folytatott minden olyan eljárásban, amelyben a meghatalmazást adó személy félként vesz részt.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdések alapján aláírt képviseleti meghatalmazást kell benyújtani, a Hivatal határidőt ad az ilyen meghatalmazások benyújtására. Ha a képviseleti meghatalmazást nem nyújtják be kellő időben, az eljárást a képviselt személlyel folytatják. A bejelentés benyújtásán kívül a képviselő eljárási cselekményei hatálytalanok, ha a képviselt személy nem hagyja jóvá azokat a Hivatal által megadott határidőn belül. A rendelet 88. cikke (2) bekezdésének alkalmazása nem sérülhet.

(5) Az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell a képviseleti meghatalmazás visszavonására.

(6) Azt a képviselőt, akinek képviseleti jogosultsága megszűnt, mindaddig képviselőnek kell tekinteni, amíg képviseleti jogosultsága megszűnését a Hivatallal nem közlik.

(7) Eltérő rendelkezés hiányában a Hivatal előtti képviseleti jogosultság a meghatalmazást adó személy halálával nem szűnik meg.

(8) Ha egy képviselő megbízását közlik a Hivatallal, fel kell tüntetni a képviselő nevét és székhelyének címét az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjával összhangban. Ha már kijelölt képviselő jár el a Hivatal előtt, feltünteti a nevét és lehetőleg a Hivatal által részére kiadott azonosító számot. Ha ugyanaz a fél több képviselőt bíz meg, a meghatalmazás eltérő rendelkezése hiányában a képviselők közösen vagy önállóan is eljárhatnak.

(9) A képviselők társulásának kijelölését vagy meghatalmazását bármely olyan képviselő kijelölésének vagy meghatalmazásának kell tekinteni, aki e társulás keretében működik.

77. szabály

Képviselet

A Hivatal által a szabályszerű képviseleti meghatalmazással rendelkező képviselőnek címzett értesítések vagy egyéb közlések ugyanolyan hatállyal bírnak, mintha azokat a képviselt személynek címezték volna. A szabályszerű képviseleti meghatalmazással rendelkező képviselő által a Hivatalnak címzett közlések ugyanolyan hatállyal bírnak, mintha a képviselt személytől származnának.

78. szabály

A hivatásos képviselők jegyzékének módosítása

(1) A hivatásos képviselőt a rendelet 89. cikkében említett hivatásos képviselők jegyzékéből kérelmére törölni kell.

(2) A hivatásos képviselőt a jegyzékből hivatalból törölni kell

a) a hivatásos képviselő halála vagy cselekvőképtelensége esetén;

b) ha a hivatásos képviselő már nem az Európai Gazdasági Térség tagállamai egyikének állampolgára, kivéve ha a Hivatal elnöke a rendelet 89. cikke (4) bekezdésének b) albekezdése alapján felmentést ad;

c) ha a hivatásos képviselő székhelye vagy foglalkoztatásának helye már nincs az Európai Gazdasági Térségen belül;

d) ha a hivatásos képviselő már nem rendelkezik a rendelet 89. cikke (2) bekezdése c) albekezdésének első mondatában említett jogosultsággal.

(3) A Hivatal hivatalból felfüggeszti a hivatásos képviselő képviseleti jogosultságát az előtte való képviseletre, ha a képviselőnek a rendelet 89. cikke (2) bekezdése c) albekezdésének első mondatában említett, természetes vagy jogi személyeknek az Európai Gazdasági Térség központi iparjogvédelmi hivatalai előtti képviseletére való jogosultságát felfüggesztették.

(4) Azt, akit a jegyzékből töröltek, a rendelet 78. cikkének (3) bekezdése szerinti kérelem alapján újból be kell jegyezni a hivatásos képviselők jegyzékébe, ha a törlés feltételei már nem állnak fenn.

(5) A Benelux Védjegyhivatal és az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának központi iparjogvédelmi hivatala az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a (2) és (3) bekezdésben említett események bekövetkeztéről.

(6) A hivatásos képviselők jegyzékének módosítását a Hivatal Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

H. rész

Írásbeli közlések és formanyomtatványok

79. szabály

Írásbeli és egyéb módon tett közlések

A közösségi védjegybejelentést, valamint a rendeletben előírt egyéb kérelmeket és a Hivatalnak címzett egyéb közlést a következőképpen kell benyújtani:

a) a szóban forgó irat aláírt eredeti példányának a Hivatalhoz postai úton vagy személyesen történő kézbesítésével, illetve egyéb eszközökkel történő benyújtásával;

b) egy irat távmásoló útján történő továbbításával a 80. szabálynak megfelelően;

d) a közlés tartalmának elektronikus úton történő továbbításával a 82. szabálynak megfelelően.

79a. szabály

Az írásbeli közlések mellékletei

Ha a Hivatalnál folyó, egynél több felet érintő eljárásban részt vevő valamely fél iratot vagy bizonyító erejű okiratot nyújt be a 79. szabály a) pontjával összhangban, az iratot vagy bizonyító erejű okiratot, csakúgy, mint az irat minden mellékletét annyi példányban kell benyújtani, ahány fél részt vesz az eljárásban.

80. szabály

Közlések távmásoló útján

(1) Ha a közösségi védjegybejelentés iránti kérelmet távmásoló útján nyújtják be, és a bejelentés a 3. szabály (2) bekezdése alapján a megjelölés olyan ábrázolását tartalmazza, amely nem felel meg az említett szabály követelményeinek, a 79. szabály a) pontjának megfelelően a közzétételre alkalmas szükséges ábrázolást benyújtják a Hivatalhoz. Ha a Hivatalhoz az ábrázolás a távmásolat kézhezvételétől számított egy hónapon belül beérkezik, úgy tekintik, hogy a bejelentést a Hivatalhoz azon a napon nyújtották be, amelyen a távmásolat beérkezett.

(2) Ha a távmásoló útján kapott közlés hiányos vagy olvashatatlan, vagy a Hivatal alappal kétségbe vonja a megfelelő továbbítás megtörténtét, a Hivatal erről a feladót tájékoztatja, és felhívja, hogy az általa megjelölt határidőn belül ismét küldje meg az eredeti távmásolatot, vagy a 79. szabály a) pontjának megfelelően nyújtsa be az eredeti példányt. Ha e felhívásnak a megjelölt határidőn belül eleget tesznek, az ismételt elküldés, illetve az eredeti példány kézhezvételének napját kell az eredeti közlés kézhezvétele időpontjának tekinteni, azzal, hogy - közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának elismerésével kapcsolatos hiány esetén - a bejelentés napjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a kérelemnek a megjelölt határidőn belül nem tesznek eleget, a közlés nem tekinthető beérkezettnek.

(3) A Hivatalhoz távmásoló útján benyújtott közlések aláírása akkor tekinthető szabályszerűnek, ha az aláírás másolata szerepel a távmásolat kinyomtatott példányán. Ha az értesítést távmásoló útján elektronikusan küldték, a feladó nevének feltüntetése az aláírásával egyenértékű.

82. szabály

Elektronikus úton továbbított közlések

(1) A Hivatal elnöke meghatározza, hogy milyen mértékben és milyen műszaki feltételek mellett küldhető közlés elektronikus úton a Hivatalnak.

(2) Ha a közlést elektronikus úton teszik meg, a 80. szabály (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a közlést elektronikus úton továbbítják a Hivatalhoz, a feladó nevének feltüntetését az aláírással egyenértékűnek kell tekinteni.

83. szabály

Formanyomtatványok

(1) A Hivatal díjtalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátja a következő célokra szolgáló formanyomtatványokat:

a) közösségi védjegybejelentés benyújtása, ideértve indokolt esetben a kutatási jelentés iránti kérelmet;

b) felszólalás benyújtása;

c) a közösségi védjegyoltalom megszűnése megállapításának és a közösségi védjegy törlésének kérelmezése;

d) átruházás bejegyzésének kérelmezése, valamint a 31. szabály (5) bekezdésében említett átruházási formanyomtatvány és átruházási irat;

e) használati engedély bejegyzésének kérelmezése;

f) közösségi védjegyoltalom megújításának kérelmezése;

g) fellebbezés;

h) képviselő meghatalmazása egyedi vagy általános meghatalmazás formájában;

i) nemzetközi bejelentés vagy azt követő - a madridi jegyzőkönyv szerinti - megjelölés benyújtása a Hivatalhoz.

(2) A Hivatal előtti eljárásban részt vevő felek felhasználhatják még:

a) a védjegyjogi szerződés vagy a párizsi unió az ipari tulajdon oltalmáról közgyűlésének ajánlásai szerinti formanyomtatványokat;

b) az (1) bekezdés i) pontjában említett formanyomtatvány kivételével az azonos tartalmú és formátumú formanyomtatványokat.

(3) A Hivatal a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátja az (1) bekezdésben említett formanyomtatványokat.

I. rész

A nyilvánosság tájékoztatása

J. rész

A Közösségi Védjegyértesítő és a Hivatal Hivatalos Lapja

85. szabály

A Közösségi Védjegyértesítő

(1) A Közösségi Védjegyértesítőt a Hivatal elnöke által meghatározott módon és gyakorisággal kell megjelentetni.

(2) A Közösségi Védjegyértesítőnek tartalmaznia kell a bejelentések és a lajstromba tett bejegyzések meghirdetését, valamint a közösségi védjegybejelentésekkel és a közösségi védjegyek lajstromozásával kapcsolatos minden egyéb olyan adatot, amelynek meghirdetését a rendelet vagy e szabályok írják elő.

(3) Ha azokat az adatokat, amelyeknek meghirdetését a rendelet vagy e szabályok írják elő, a Közösségi Védjegyértesítőben meghirdetik, meghirdetésük napjának a Védjegyértesítő megjelenésének napját kell tekinteni.

(4) Ha a védjegy lajstromozására vonatkozó adatok a meghirdetett bejelentéshez képest nem változtak, az adatok meghirdetése során a már meghirdetett bejelentés adataira kell hivatkozni.

(5) A közösségi védjegybejelentésnek a rendelet 26. cikke (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeit, valamint minden egyéb olyan adatot, amelynek meghirdetését a 12. szabály előírja, szükség esetén a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén meg kell hirdetni.

(6) A Hivatal figyelembe veszi a bejelentő által benyújtott valamennyi fordítást. Ha a bejelentést nem a Hivatal nyelveinek egyikén nyújtották be, a bejelentő által megjelölt második nyelven készült fordítást a bejelentő részére meg kell küldeni. A bejelentő - a Hivatal által megjelölt határidőn belül - változtatásokat javasolhat a fordításban. Ha a bejelentő a megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a Hivatal a javasolt változtatásokkal nem ért egyet, a Hivatal által javasolt fordítást kell meghirdetni.

86. szabály

A Hivatal Hivatalos Lapja

(1) A Hivatal Hivatalos Lapját időszaki kiadványként kell megjelentetni. A Hivatalos Lapot a Hivatal CD-ROM-on vagy számítógéppel olvasható egyéb formában hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára.

(2) A Hivatalos Lapot a Hivatal nyelvein kell megjelentetni. A Hivatal elnöke előírhatja, hogy egyes tájékoztatásokat a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni.

L. rész

Igazgatási együttműködés

92. szabály

Kölcsönös tájékoztatás és közlések a Hivatal és a tagállamok hatóságai között

(1) A Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai - kérelemre - kölcsönösen tájékoztatják egymást a közösségi, illetve a nemzeti védjegybejelentések benyújtásával, az e bejelentésekre vonatkozó eljárásokkal, valamint az e bejelentések alapján lajstromozott védjegyekkel kapcsolatos lényeges adatokról. Az ilyen tájékoztatásra a rendelet 84. cikkében előírt korlátozások nem vonatkoznak.

(2) A rendelet vagy az e szabályok alkalmazásából adódó tájékoztatásokat a Hivatal és a tagállamok bíróságai vagy hatóságai közvetlenül adják meg egymásnak. E tájékoztatások a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalain keresztül is megadhatók.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatásokkal kapcsolatos költségeket az a hatóság viseli, amely a tájékoztatást adja; az ilyen tájékoztatás díjtalan.

93. szabály

Az iratokba való betekintés a tagállamok bíróságai vagy hatóságai által vagy azok közvetítésével

(1) A tagállamok bíróságai vagy hatóságai számára a közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy irataiba történő betekintést az iratok eredeti példánya vagy másolata megtekinthetőségével kell biztosítani. ----- .

(2) A tagállamok bíróságai vagy ügyészségei az előttük folyamatban lévő eljárásokban a Hivatal által részükre átadott iratokat vagy azok másolatait harmadik személyek számára megtekintés céljából hozzáférhetővé tehetik. A megtekintés során a rendelet 84. cikkét kell alkalmazni. A Hivatal az iratok ilyen megtekintésével kapcsolatban díjat nem számít fel.

(3) A Hivatal az iratoknak vagy azok másolatainak a tagállamok bíróságai vagy ügyészségei részére történő átadásakor utal a közösségi védjegybejelentések vagy a közösségi védjegyek irataiba való betekintéssel kapcsolatos, a rendelet 84. cikke ----- alapján alkalmazható korlátozásokra.

M. rész

Költségek

94. szabály

A költségek viselése és megállapítása

(1) A költségeknek a rendelet 81. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján történő viseléséről a felszólalás, a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, a közösségi védjegy törlése, illetve a fellebbezés tárgyában hozott határozatban kell rendelkezni.

(2) A költségeknek a rendelet 81. cikkének (3) és (4) bekezdése alapján történő viseléséről a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács költségekről szóló határozatában kell rendelkezni.

(3) Ha nem írták elő a költségeket a rendelet 81. cikke (6) bekezdésének első mondatában, a költségek megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a költségkalkulációt és az azt alátámasztó bizonylatokat is. Az e szabály (7) bekezdése d) pontjában említett képviselet költségei esetében elegendő a képviselők igazolása arra nézve, hogy a költségek ténylegesen felmerültek. Más költségek esetében elegendő azok valószínűségének megállapítása. Ha a rendelet 81. cikke (6) bekezdésének első mondata alapján rögzítik a költségek összegét, a képviselet költségeit az e szabály (7) bekezdésének d) pontjában megállapított szinten ítélik meg függetlenül attól, hogy ténylegesen felmerültek-e.

(4) A rendelet 81. cikk (6) bekezdés harmadik mondata előírt, az irodaköltségek megállapításáról szóló határozatának felülvizsgálata iránti kérelmet az annak alapjául szolgáló okokkal a költségmegállapítás kézbesítésétől számított egy hónapon belül kell a Hivatalhoz benyújtani. A kérelem mindaddig nem tekintendő benyújtottnak, amíg a költségmegállapítás felülvizsgálatának díját meg nem fizetik.

(5) A (4) bekezdésben említett kérelemről - az esettől függően - a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a fellebbezési tanács szóbeli eljárás nélkül határoz.

(6) Azok a díjak, amelyeket a rendelet 81. cikkének (1) bekezdése alapján a vesztes félnek kell viselnie, a másik fél által a felszólalásért, a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapításáért, a közösségi védjegy törléséért, illetve a fellebbezésért megfizetett díjakra korlátozódnak.

(7) Az e szabály (3) bekezdése alapján a nyertes félnek az eljárással kapcsolatban felmerült költségeit a rendelet 81. cikke (1) bekezdésének megfelelően a vesztes fél viseli; e költségek felső határai a következők:

a) ha a felet nem képviselő képviseli, az egyik fél utazási és ellátási költsége egy személy részére a lakóhely vagy székhely és az 56. szabály alapján tartott szóbeli eljárás helye közötti oda- és visszaút költségei a következőképpen:

i. az első osztályú vasúti menetdíj a szokásos pótdíjakkal együtt, ha a vasúton megtett teljes távolság legfeljebb 800 km;

ii. a repülőjegy ára turistaosztályon, ha a repülőgéppel megtett teljes távolság meghaladja a 800 km-t, vagy az útvonal tenger fölött halad;

iii. az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata VII. mellékletének 13. cikkében megállapított ellátási költségek;

b) a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése szerinti képviselők útiköltségei az e szabály a) pontjának i. és ii. alpontjában előírt mértékben;

c) utazási- és ellátási költségek, valamint az olyan keresetkiesés és díjak, amelyek megtérítésére a tanúk és a szakértők az 59. szabály (2), (3) vagy (4) bekezdése alapján jogosultak addig a mértékig, amíg a felelősség az eljárásban részt vevő valamelyik felet terheli az 59. szabály (5) bekezdésének b) pontja alapján;

d) a következő személyek képviseletének költségei a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése értelmében:

i. a felszólaló képviselete a felszólalási eljárásban:

300 euró;

ii. a bejelentő képviselete a felszólalási eljárásban:

300 euró;

iii. a kérelmező képviselete a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a közösségi védjegy törlésére irányuló eljárásban:

450 euró;

iv. a védjegyjogosult képviselete a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására, illetve a közösségi védjegy törlésére irányuló eljárásban:

450 euró;

v. a fellebbező képviselete a fellebbezési eljárásban:

550 euró;

vi. az ellenérdekű fél képviselete a fellebbezési eljárásban:

550 euró;

vii. amennyiben szóbeli eljárás történt, amelyre a feleket megidézték az 56. szabály alapján, az i-vi. alpontokban említett összeget 400 euróval megnövelik;

e) ha többen kérelmezik a közösségi védjegyet, vagy a lajstromozott védjegynek több jogosultja van, vagy amennyiben több olyan fél tiltakozik, illetve kérelmezi a megszűnés megállapítását vagy a védjegy törlését, akik együttesen nyújtották be a felszólalást, illetve a megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmet, a vesztes fél csak egy ilyen személy esetében viseli az a) pontban említett költségeket;

f) ha a nyertes felet a rendelet 89. cikkének (1) bekezdése értelmében több képviselő képviseli, a vesztes félnek az e szabály b) és d) pontjában említett költségeket csak egy képviselőre vonatkozóan kell megtérítenie;

g) a vesztes fél nem kötelezhető arra, hogy a nyertes félnek megtérítse az a)-f) pontokban említettektől eltérő költségeket, kiadásokat és díjakat.

N. rész

Nyelvek

95. szabály

Kérelmek és nyilatkozatok

A rendelet 115. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül

a) a közösségi védjegybejelentésekkel kapcsolatos kérelmek vagy nyilatkozatok a bejelentés benyújtásának nyelvén vagy a bejelentő által a bejelentésben megjelölt második nyelven nyújthatók be;

b) a közösségi védjegyekkel kapcsolatos kérelmek vagy nyilatkozatok a Hivatal nyelveinek egyikén nyújthatók be. A Hivatal által a 83. szabály alapján rendelkezésre bocsátott formanyomtatványok használata esetén a Közösség bármelyik hivatalos nyelvén készült formanyomtatvány használható, ha a formanyomtatvány szöveges részeit a Hivatal nyelveinek egyikén töltik ki.

96. szabály

Írásbeli eljárás

(1) A rendelet 115. cikke (4) és (7) bekezdésének sérelme nélkül és e szabályok eltérő rendelkezésének hiányában a Hivatal előtt folyó írásbeli eljárások során a felek a Hivatal bármelyik nyelvét használhatják. Ha a választott nyelv nem azonos az eljárás nyelvével, a félnek az eredeti irat benyújtásától számított egy hónapon belül be kell nyújtania az iratnak az ezen a nyelven készült fordítását. Ha a közösségi védjegybejelentés bejelentője a Hivatal előtti eljárásban az egyedüli fél, és a közösségi védjegybejelentés benyújtásakor használt nyelv nem a Hivatal nyelveinek egyike, a fordítás a bejelentő által a bejelentésben megjelölt második nyelven is benyújtható.

(2) E szabályok eltérő rendelkezése hiányában a Hivatal előtti eljárásokban felhasználható iratok a Közösség bármelyik hivatalos nyelvén benyújthatók. Ha az ilyen iratok nyelve nem azonos az eljárás nyelvével, a Hivatal előírhatja, hogy az általa megjelölt határidőn belül nyújtsák be az iratoknak az eljárás nyelvén, illetve a Hivatalnak az eljárásban részt vevő fél által választott nyelvén készült fordítását.

97. szabály

Szóbeli eljárás

(1) A Hivatal előtti szóbeli eljárásban részt vevő fél az eljárás nyelve helyett a Közösség bármely más hivatalos nyelvét is használhatja, ha gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról. Ha a szóbeli eljárásra a védjegybejelentéssel kapcsolatos eljárás keretében kerül sor, a bejelentő a bejelentés nyelvét és az általa megjelölt második nyelvet is használhatja.

(2) A védjegybejelentéssel kapcsolatos szóbeli eljárás során a Hivatal személyzete a bejelentés nyelvét és a bejelentő által megjelölt második nyelvet használhatja. Az összes többi szóbeli eljárásban a Hivatal személyzete az eljárás nyelve helyett a Hivatal másik nyelvét is használhatja, ha az eljárásban részt vevő fél vagy felek ehhez hozzájárulnak.

(3) Azok a felek, tanúk vagy szakértők, akiket a bizonyítás során hallgatnak meg, és akik nem képesek megfelelően kifejezni magukat az eljárás nyelvén, a Közösség bármelyik hivatalos nyelvét használhatják. Ha a bizonyítást az eljárásban részt vevő felek valamelyikének kérelmére rendelik el, azok a meghallgatandó felek, tanúk vagy szakértők, akik nem az eljárás nyelvét használják, csak akkor hallgathatók meg, ha a bizonyítást kérő fél gondoskodik az eljárás nyelvére történő tolmácsolásról. A védjegybejelentéssel kapcsolatos eljárásokban a bejelentés nyelve helyett a bejelentő által megjelölt második nyelv is használható. Azokban az eljárásokban, amelyekben egyetlen fél vesz részt, az érintett fél kérelmére a Hivatal eltérhet e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától.

(4) A felek és a Hivatal megállapodása alapján a szóbeli eljárásokban a Közösség bármelyik hivatalos nyelve használható.

(5) Szükség esetén a Hivatal saját költségére gondoskodik az eljárás nyelvére vagy adott esetben a Hivatal más nyelvére történő tolmácsolásról, ha a tolmácsolás nem az eljárásban részt vevő valamelyik fél kötelezettsége.

(6) A Hivatal személyzete, az eljárásban részt vevő felek, a tanúk és a szakértők által a szóbeli eljárások során a Hivatal nyelveinek egyikén tett nyilatkozatokat e nyelven kell a jegyzőkönyvbe felvenni. A bármely más nyelven tett nyilatkozatot az eljárás nyelvén kell a jegyzőkönyvbe felvenni. A közösségi védjegybejelentésben vagy a közösségi védjegyben végzett javításokat az eljárás nyelvén kell a jegyzőkönyvbe felvenni.

98. szabály

Fordítások

(1) Ha valamely irat fordítását kell benyújtani, a fordítás azonosítja azt az iratot, amelyre hivatkozik, és követi az eredeti irat felépítését és tartalmát. A Hivatal előírhatja, hogy az általa megadott határidőn belül hitelesítést nyújtsanak be arról, hogy a fordítás az eredeti szöveggel mindenben megegyező. A Hivatal elnöke határozza meg a fordítások hitelesítésének módját.

(2) A rendelet vagy e szabályok eltérő értelmű rendelkezése hiányában azt az iratot, amely esetében fordítást kell benyújtani, úgy kell tekinteni, hogy a Hivatalhoz nem nyújtották be,

a) ha a Hivatal az eredeti irat vagy a fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után kapja kézhez a fordítást;

b) az (1) bekezdésben említett esetben, ha a hitelesítést nem nyújtják be a megadott határidőn belül.

99. szabály

A fordítások hitelessége

Az ellenkező bizonyításig a Hivatal úgy tekintheti, hogy a fordítás megegyezik az eredeti szöveggel.

O. rész

A Hivatal szervezete

100. szabály

Egyetlen tag által hozott határozatok

A felszólalási osztály vagy a törlési osztály egyetlen tagja az alábbi esetekben hozhat határozatot a rendelet 127. cikke (2) vagy 129. cikke (2) bekezdése alapján:

a) a költségek viselésével kapcsolatos határozatok;

b) a rendelet 81. cikkének (6) bekezdése alapján fizetendő költségek összegének megállapításával kapcsolatos határozatok;

c) az iratanyag lezárásával vagy az ítélet meghozatalának mellőzésével kapcsolatos határozatok;

d) valamely felszólalás, mint nem elfogadható felszólalás elutasítása a 18. szabály (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt;

e) az eljárás fenntartásával kapcsolatos határozatok;

f) többes felszólalás egyesítésével vagy szétválasztásával kapcsolatos határozatok a 21. szabály (1) bekezdése alapján.

XII. CÍM

VISZONOSSÁG

101. szabály

A viszonosság közzététele

(1) A Hivatal elnöke szükség esetén felkérheti a Bizottságot annak megállapítására, hogy azon államok tekintetében, amelyek nem részes államai az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezménynek vagy a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodásnak, fennáll-e viszonosság a rendelet 29. cikke (5) bekezdése értelmében.

(2) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a viszonosság az (1) bekezdésnek megfelelően fennáll, erről közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) A rendelet 29. cikkének (5) bekezdésben említett közlemények az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától alkalmazandó, kivéve ha a közlemény olyan korábbi időpontot határoz meg, amelytől kezdődően azt alkalmazni kell. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a viszonosság már nem áll fenn, az erről szóló közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától hatályát veszti, kivéve ha e közlemény olyan korábbi időpontot határoz meg, amelytől kezdődően azt alkalmazni kell.

(4) A (2) és (3) bekezdésben említett közleményeket a Hivatal Hivatalos Lapjában is közzé kell tenni.

XIII. CÍM

A VÉDJEGYEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK

A. rész

Nemzetközi lajstromozás közösségi védjegybejelentés és közösségi védjegy alapján

102. szabály

A nemzetközi bejelentés benyújtása

(1) A Hivatal által a nemzetközi bejelentés benyújtására rendelkezésre bocsátott és a rendelet 142. cikkének (1) bekezdésében említett formanyomtatvány a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: Nemzetközi Iroda) által biztosított formanyomtatvány megfelelően módosított változata, azonos formátumban, amely azonban tartalmaz olyan kiegészítő adatokat és elemeket is, amelyek e szabályoknak megfelelően szükségesek, vagy amelyek helyénvalóak lehetnek. A bejelentők használhatják a Nemzetközi Iroda által rendelkezésre bocsátott formanyomtatványt is.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak a rendelet 144. cikkének megfelelően történő utólagos kiterjesztése iránti kérelem formanyomtatványára is.

(3) A Hivatal értesíti a nemzetközi bejelentés benyújtóját arról a napról, amelyen a nemzetközi bejelentés iratai a Hivatalhoz beérkeztek.

(4) Ha a bejelentést nem az Európai Közösség olyan hivatalos nyelvén nyújtották be, amelynek használata a Madridi Jegyzőkönyv alapján megengedett, és ha a bejelentés nem tartalmazza vagy ahhoz nem csatolták az árujegyzéknek vagy a nemzetközi bejelentés más szöveges részének olyan nyelvre történő fordítását, amelyen a bejelentést a rendelet 142. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a Nemzetközi Irodához be kell nyújtani, a bejelentőnek fel kell hatalmaznia a Hivatalt, hogy foglalja bele a nemzetközi bejelentésbe az árujegyzéknek vagy a nemzetközi bejelentés más szöveges részének olyan nyelvre történő fordítását, amelyen a bejelentést a rendelet 142. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Nemzetközi Irodához be kell nyújtani. Ha a fordítás még nem készült el azon közösségi védjegybejelentés lajstromozási eljárása során, amelyen a nemzetközi bejelentés alapul, a Hivatal haladéktalanul megteszi az intézkedéseket a fordítás érdekében.

103. szabály

A nemzetközi bejelentés vizsgálata

(1) Ha a Hivatalhoz nemzetközi bejelentés érkezik be, és a nemzetközi bejelentésre a rendelet 142. cikkének (5) bekezdésében említett díjat nem fizették meg, a Hivatal értesíti a bejelentőt, hogy a nemzetközi bejelentést mindaddig be nem nyújtottnak kell tekinteni, amíg a díjat meg nem fizetik.

(2) Ha a nemzetközi bejelentés vizsgálata feltárja a következő hiányok bármelyikét, a Hivatal felhívja a bejelentőt e hiányoknak az általa megjelölt határidőn belüli pótlására:

a) a nemzetközi bejelentést nem a 102. szabály (1) bekezdésében említett formanyomtatványok egyikén nyújtották be, és az nem tartalmazza a formanyomtatványban előírt összes adatot és információt;

b) a nemzetközi bejelentésben szereplő árujegyzéket nem fedi le az alapul szolgáló közösségi védjegybejelentés vagy az alapul szolgáló közösségi védjegy árujegyzéke;

c) a nemzetközi bejelentés tárgyát képező védjegy nem egyezik meg az alapul szolgáló közösségi védjegybejelentésbe foglalt megjelöléssel vagy az alapul szolgáló közösségi védjeggyel;

d) a nemzetközi bejelentésben a védjegyre vonatkozó valamely adat - a rendelet 38. cikkének (2) bekezdése szerinti nyilatkozat vagy valamely szín igénylése kivételével - nem szerepel az alapul szolgáló közösségi védjegybejelentésben vagy az alapul szolgáló közösségi védjegyben;

e) ha a nemzetközi bejelentésben a színt a védjegy megkülönböztető képességet érintő elemeként igénylik, de az alapul szolgáló közösségi védjegybejelentés vagy az alapul szolgáló közösségi védjegy nem ilyen színben vagy színekben jelenik meg; vagy

f) a nemzetközi formanyomtatványban szereplő adatok alapján a bejelentő nem jogosult a Hivatalon keresztül nemzetközi bejelentés benyújtására a Madridi Jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésének ii. alpontja értelmében.

(3) Ha a bejelentő nem hatalmazta fel a Hivatalt a 102. szabály (4) bekezdésében előírt fordítás csatolására, vagy ha egyébként nem egyértelmű, hogy a nemzetközi bejelentés az árujegyzékében szereplő mely árukon és szolgáltatásokon alapul, a Hivatal felhívja a bejelentőt a szükséges adatoknak az általa megjelölt határidőn belüli megadására.

(4) Ha a Hivatal által megadott határidőn belül nem pótolták a (2) bekezdésben említett hiányokat, vagy nem adták meg a (3) bekezdésben említett szükséges adatokat, a Hivatal határozatával megtagadja a nemzetközi bejelentésnek a Nemzetközi Irodához történő továbbítását.

104. szabály

A nemzetközi bejelentés továbbítása

A Hivatal továbbítja a nemzetközi bejelentést a Nemzetközi Irodához a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (1) bekezdésében előírt igazolással együtt, amint a nemzetközi bejelentés megfelel a 102. és 103. szabályban és a rendelet 141. és 142. cikkében megállapított követelményeknek.

105. szabály

Utólagos kiterjesztés

(1) A Hivatal felhívja a rendelet 144. cikkében említett, a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelmet benyújtót a következő hiányoknak az általa megjelölt határidőn belüli pótlására:

a) a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelmet nem a 102. szabály (1) és (2) bekezdésében említett formanyomtatványok egyikén nyújtották be, és az nem tartalmazza a formanyomtatványban előírt összes adatot és információt;

b) a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem nem tartalmazza annak a nemzetközi lajstromozásnak a számát, amely tekintetében a kiterjesztést kérik;

c) az árujegyzéket nem fedi le a nemzetközi lajstromozás árujegyzéke; vagy

d) a nemzetközi formanyomtatványban szereplő adatok alapján a bejelentő nem jogosult a Hivatalon keresztül a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem benyújtására a Madridi Jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésének ii. alpontjának és 3ter cikkének (2) bekezdése értelmében.

(2) Ha a Hivatal által megadott határidőn belül nem pótolták a (1) bekezdésben említett hiányokat, a Hivatal határozatával megtagadja a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránt kérelemnek a Nemzetközi Irodához történő továbbítását.

(3) A Hivatal értesíti az utólagos kiterjesztés iránti kérelmet benyújtót arról a napról, amelyen a kiterjesztés iránti kérelem a Hivatalhoz beérkezett.

(4) A Hivatal továbbítja a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelmet a Nemzetközi Irodához, amint az e szabály (1) bekezdésében említett hiányokat pótolták, és a rendelet 144. cikkének követelményei teljesültek.

106. szabály

A nemzetközi bejelentés függősége az alapbejelentéstől vagy -lajstromozástól

(1) A Hivatal a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven belül értesíti a Nemzetközi Irodát, ha

a) a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló közösségi védjegybejelentést visszavonták, azt visszavontnak kell tekinteni, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával elutasította;

b) a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló közösségi védjegyoltalom lemondás miatt vagy azért szűnt meg, mert nem újították meg, megszűnését megállapították, vagy a Hivatal jogerős határozatával törölte, vagy egy közösségi védjegybíróság védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölte;

c) a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló közösségi védjegybejelentést vagy védjegyoltalmat megosztották két bejelentésre vagy két lajstromozásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés tartalmazza

a) a nemzetközi lajstromozás számát;

b) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának nevét;

c) az alapbejelentést vagy -lajstromozást érintő tényeket és határozatokat, azok jogerőre emelkedésének napjával együtt;

d) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a nemzetközi oltalom törlésére irányuló kérelmet;

e) ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tények csak néhány áru és szolgáltatás vonatkozásában érintik az alapbejelentést vagy alaplajstromozást, ezen áruk és szolgáltatások, vagy a nem érintett áruk és szolgáltatások megjelölését;

f) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben minden egyes érintett közösségi védjegybejelentés vagy -lajstromozás számát.

(3) A Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát, ha a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt év elteltével

a) fellebbezés van folyamatban az elbíráló azon közösségi védjegybejelentést elutasító határozatával szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították a rendelet 38. cikke értelmében;

b) felszólalás van folyamatban azon közösségi védjegybejelentéssel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

c) a megszűnés megállapítására irányuló vagy törlési kérelem elbírálása van folyamatban azon közösségi védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

d) a közösségi védjegylajstromba bejegyezték, hogy a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a közösségi védjegy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be egy közösségi védjegybíróság előtt azon közösségi védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították, de a lajstromba még nem jegyezték be a közösségi védjegybíróságnak a viszontkereset tárgyában hozott határozatát.

(4) Amint a (3) bekezdésben említett eljárások jogerős határozattal vagy a lajstromba történő bejegyzéssel befejeződnek, a Hivatal a (2) bekezdésnek megfelelően értesíti a Nemzetközi Irodát.

(5) Az (1) és a (3) bekezdésben említett, a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló közösségi védjegyre történő valamennyi utaláson azt a közösségi védjegyet is érteni kell, amely a nemzetközi bejelentés alapjául szolgáló közösségi védjegybejelentésből származik.

107. szabály

Megújítás

A nemzetközi lajstromozást közvetlenül a Nemzetközi Irodánál kell megújítani.

B. rész

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás

108. szabály

A nemzetközi bejelentésben igényelt szenioritás

(1) Ha egy vagy több korábbi védjegynek a rendelet 34. cikkében említett szenioritását nemzetközi bejelentésben igénylik a rendelet 148. cikkének (1) bekezdése szerint, a jogosultnak a szóban forgó lajstromozásról szóló irat egy másolati példányát be kell nyújtania a Hivatalhoz a Nemzetközi Iroda által a nemzetközi lajstromozásról a Hivatalnak küldött értesítés napjától számított három hónapon belül. A másolatot az illetékes hatóság általi olyan tartalmú hitelesítéssel kell ellátni, amely igazolja, hogy a másolat az eredeti példánnyal mindenben megegyező.

(2) Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja tekintetében a rendelet 88. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelező a Hivatal előtti képviselet, az (1) bekezdésben említett értesítésnek tartalmaznia kell a rendelet 89. cikke (1) bekezdésének megfelelő képviselő meghatalmazását is.

(3) A Hivatal elnöke előírhatja, hogy a jogosult által benyújtandó bizonyítéknak nem kell az (1) bekezdésben előírt valamennyi adatot tartalmaznia, ha a szükséges adatok más forrásból a Hivatal rendelkezésére állnak.

109. szabály

A szenioritás igénylésének vizsgálata

(1) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a 108. szabály (1) bekezdése alapján benyújtott szenioritás igénylése nem felel meg a rendelet 34. cikkének, illetve a 108. szabály egyéb követelményeinek, felhívja a jogosultat az általa megjelölt határidőn belül történő hiánypótlásra.

(2) Ha a (1) bekezdésben említett követelményeket határidőn belül nem teljesítik, a jogosult a szóban forgó nemzetközi lajstromozás vonatkozásában a szenioritásra való jogot elveszíti. Ha a hiányok csak az áruk és szolgáltatások egy részét érintik, a jogosult a szenioritásra való jogot csak az említett áruk és szolgáltatások tekintetében veszíti el.

(3) A Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát a szenioritásra való jog (2) bekezdés szerinti elvesztéséről. A Hivatal értesíti továbbá a Nemzetközi Irodát a szenioritás igénylésének visszavonásáról vagy korlátozásáról is.

(4) A Hivatal tájékoztatja a Benelux Védjegyhivatalt vagy az érintett tagállam központi iparjogvédelmi hivatalát a szenioritás igényléséről, kivéve ha a (2) bekezdésnek megfelelően a szenioritásra való jog elvesztését állapítják meg.

110. szabály

A szenioritás igénylése a Hivatal előtt

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás jogosultja közvetlenül a Hivatalnál igényelheti a 35. cikkben említett módon egy vagy több korábbi védjegy szenioritását attól a naptól kezdődően, hogy a Hivatal a 147. cikk (2) bekezdése szerint meghirdette azt a tényt, hogy nem közöltek értesítést az Európai Közösségre kiterjedő oltalom elutasításáról, vagy az ilyen elutasítást a rendelet 148. cikkének (2) bekezdésében előírt módon visszavonták.

(2) Ha a szenioritást az (1) bekezdésben említett napot megelőzően igénylik a Hivatalnál, a szenioritás igénylését az (1) bekezdésben említett napon kell benyújtottnak tekinteni.

(3) A rendelet 148. cikkének (2) bekezdése és az (1) bekezdés alapján a szenioritás igénylésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) annak megjelölését, hogy a szenioritás igénylése a Madridi Jegyzőkönyv alapján történő nemzetközi lajstromozással kapcsolatos;

b) a nemzetközi lajstromozás számát;

c) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának nevét és címét az 1. szabály (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

d) ha a jogosult képviselőt bízott meg, a képviselő nevét és székhelyének címét az 1. szabály (1) bekezdése e) pontjának megfelelően;

e) azon tagállam vagy tagállamok megjelölését, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, a szóban forgó lajstromozás hatályossá válásának napját, lajstromszámát és azon árukat és szolgáltatásokat, amelyekre a korábbi védjegyet lajstromozták;

f) ha a szenioritást nem a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő valamennyi áru és szolgáltatás tekintetében igénylik, azon áruk és szolgáltatások megjelölését, amelyek tekintetében a szenioritást igénylik;

g) a szóban forgó lajstromozásról szóló okirat másolatát, az illetékes hatóság általi olyan tartalmú hitelesítéssel, amely igazolja, hogy a másolat az eredeti példánnyal mindenben megegyező;

h) ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja tekintetében a rendelet 88. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelező a Hivatal előtti képviselet, a rendelet 89. cikke (1) bekezdésének megfelelő képviselő meghatalmazását.

(4) Ha a szenioritás igénylésére vonatkozó, a (3) bekezdésben említett követelményeket nem teljesítik, a Hivatal felhívja a nemzetközi lajstromozás jogosultját a hiányok pótlására. Ha a Hivatal által megjelölt határidőn belül a hiányokat nem pótolják, a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(5) Ha a Hivatal elfogadta a szenioritás igénylése iránti kérelmet, erről értesíti a Nemzetközi Irodát a következők közlésével:

a) az érintett nemzetközi lajstromozás száma;

b) azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

c) a szóban forgó lajstromszám; és

d) a lajstromozás hatályossá válásának napja.

(6) A Hivatal tájékoztatja a Benelux Védjegyhivatalt vagy az érintett tagállam központi iparjogvédelmi hivatalát a szenioritás igénylésére vonatkozó kérelemről, amint azt a Hivatal elfogadta.

(7) A Hivatal elnöke előírhatja, hogy a nemzetközi lajstromozás jogosultja által benyújtandó bizonyítéknak nem kell az (1) bekezdés g) pontjában előírt valamennyi adatot tartalmaznia, ha a szükséges adatok más forrásból a Hivatal rendelkezésére állnak.

111. szabály

A szenioritás igénylését érintő határozatok

Ha a rendelet 148. cikkének (1) bekezdésével összhangban tett vagy a 110. szabály (5) bekezdése értelmében közölt szenioritási igényt visszavonták, vagy azt a Hivatal törölte, a Hivatal erről tájékoztatja a Nemzetközi Irodát.

112. szabály

A feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálat

(1) Ha a rendelet 149. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálat során a Hivatal úgy találja, hogy a rendelet 38. cikkének (1) bekezdése értelmében a védjegy, amely az Európai Közösségre történő területi kiterjesztés tárgyát képezi, nem részesülhet oltalomban azon áruk és szolgáltatások egy része vagy azok egésze tekintetében, amelyekre a Nemzetközi Irodánál azt lajstromozták, a Hivatal hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést küld a Nemzetközi Irodának a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikke (1) és (2) bekezdésének és a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. szabálya (1) bekezdésének megfelelően.

Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja tekintetében a rendelet 88. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelező a Hivatal előtti képviselet, az (1) bekezdésben említett értesítésnek felhívást kell tartalmaznia a rendelet 89. cikke (1) bekezdésének megfelelő képviselő meghatalmazására.

Az ideiglenes elutasításról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló okokat, és meg kell jelölnie azt a határidőt, amelyen belül a nemzetközi lajstromozás jogosultja észrevételeit előterjesztheti, és amelyen belül adott esetben képviselőt kell meghatalmaznia.

A határidő az ideiglenes elutasítás Hivatal általi kiadásának napján kezdődik.

(3) Ha a rendelet 149. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálat során a Hivatal úgy találja, hogy az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás nem tartalmazza az e rendelet 126. szabálya és a Közös Végrehajtási Szabályzat 9. szabálya (5) bekezdése g) pontjának ii. alpontja értelmében a második nyelv megjelölését, a Hivatal hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést küld a Nemzetközi Irodának a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikke (1) és (2) bekezdésének és a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. szabálya (1) bekezdésének megfelelően. A (1) bekezdés második, harmadik és negyedik mondatát alkalmazni kell.

(4) Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja a megadott határidőn belül nem szünteti meg az oltalom elutasításának okát, nem teljesíti a (2) bekezdésben megállapított feltételt, vagy - ha ennek helye van - nem hatalmaz meg képviselőt vagy nem ad meg második nyelvet, a Hivatal határoz az oltalom teljes egészében vagy a nemzetközi lajstromozás árujegyzékében szereplő áruk és szolgáltatások egy része tekintetében történő elutasításáról. A határozattal szemben a rendelet 57-63. cikkeinek megfelelően fellebbezésnek van helye.

(5) Ha a felszólalás benyújtására nyitva álló, a rendelet 151. cikkének (2) bekezdésében említett határidő kezdetéig a Hivatal nem adott ki az (1) bekezdés értelmében hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést, a Hivatal értesítést küld az oltalom engedélyezéséről a Nemzetközi Irodának, annak közlésével, hogy befejeződött a rendelet 38. cikke alapján a feltétlen kizáró okokra történő vizsgálat, de a nemzetközi lajstromozással szemben felszólalásnak van helye, illetve harmadik személyek arra vonatkozóan észrevételt nyújthatnak be.

113. szabály

A Nemzetközi Iroda értesítése a hivatalból közölt ideiglenes elutasításról

(1) A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom részben vagy egészben történő, a 112. szabály szerinti hivatalból közölt ideiglenes elutasításáról szóló értesítést a Nemzetközi Irodának kell megküldeni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) a nemzetközi lajstromozás száma;

b) az ideiglenes elutasítás alapját képező valamennyi ok megjelölése a rendelet megfelelő rendelkezéseire történő hivatkozással együtt;

c) annak közlése, hogy az oltalom ideiglenes elutasítását a Hivatal határozatával fogja megerősíteni, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja nem szünteti meg az elutasítás okait észrevételeinek a Hivatalhoz történő benyújtásával attól a naptól számított két hónapos határidőn belül, amelyen a Hivatal kiadta az ideiglenes elutasítást;

d) ha az ideiglenes elutasítás az áruknak és szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, ezen áruk és szolgáltatások megjelölése.

(2) Az (1) bekezdés értelmében kiadott minden egyes hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítés tekintetében, és feltéve, hogy lejárt a felszólalás benyújtására megadott határidő, és hogy nem került sor a 115. szabály (1) bekezdésének megfelelően felszólaláson alapuló ideiglenes elutasítás kiadására, a Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát a következőkről:

a) ha a Hivatal előtti eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, annak ténye, hogy a védjegy az Európai Közösségben oltalom alatt áll;

b) ha a védjegy oltalmát elutasító határozat jogerőre emelkedett, adott esetben a rendelet 57. cikke alapján történő fellebbezést vagy a rendelet 63. cikke alapján történő keresetindítást követően, a Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy az Európai Közösségben a védjegy oltalmát elutasították;

c) ha az a) és a b) pont alapján a lajstromozás elutasítása csak az árujegyzék egy részét érinti, azon áruk és szolgáltatások, amelyek tekintetében a védjegy oltalmat élvez az Európai Közösségben.

114. szabály

Felszólalási eljárás

(1) Ha az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás ellen terjesztenek elő felszólalást a rendelet 151. cikkének megfelelően, a felszólalásnak tartalmaznia kell

a) a felszólalással megtámadott nemzetközi lajstromozás számát;

b) nemzetközi lajstromozás árujegyzékében szereplő, a felszólalással megtámadott áruk és szolgáltatások megjelölését;

c) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának nevét;

d) a 15. szabály (2) bekezdésének b)-h) pontjában említett adatok és elemek.

A 15. szabály (1), (3) és (4) bekezdéseit és a 16-22. szabályt az alábbiaktól függően alkalmazzák:

a) a közösségi védjegybejelentésre történő valamennyi utaláson a nemzetközi lajstromozásra történő utalást kell érteni;

b) a közösségi védjegybejelentés visszavonására történő valamennyi utaláson az Európai Közösség vonatkozásában a nemzetközi lajstromozásról történő lemondásra történő utalást kell érteni;

c) a bejelentőre történő valamennyi utaláson a nemzetközi lajstromozás jogosultjára történő utalást kell érteni.

(3) Ha a felszólalást a rendelet 151. cikkének (2) bekezdésében említett hat hónapos időtartam lejártát megelőzően terjesztették elő, a felszólalást úgy kell tekinteni, hogy azt a hat hónapos határidő lejártát követő első napon terjesztették elő. A rendelet 42. cikke (3) bekezdésének második mondata változatlanul alkalmazandó.

(4) Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja tekintetében a rendelet 88. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelező a Hivatal előtti képviselet, és a jogosult még nem hatalmazott meg a rendelet 89. cikke (1) bekezdésének megfelelő képviselőt, a nemzetközi lajstromozás jogosultja részére a 19. szabály alapján a felszólalásról küldött értesítésnek felhívást kell tartalmaznia a rendelet 89. cikke (1) bekezdésének megfelelő képviselőnek az értesítés kézbesítésétől számított két hónapos határidőn belül történő meghatalmazására.

Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja e határidőn belül nem hatalmaz meg képviselőt, a Hivatal határoz a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom elutasításáról.

(5) A felszólalási eljárást fel kell függeszteni, ha a 112. szabály alapján hivatalból közölt ideiglenes elutasítást adtak vagy adnak ki. Ha a hivatalból közölt ideiglenes elutasítás a védjegy oltalmának elutasításáról rendelkező jogerős határozathoz vezet, a Hivatal az ügyben nem hoz érdemi határozatot, visszatéríti a felszólalás díját, és mellőzi a határozathozatalt a költségek viselése tárgyában.

115. szabály

Értesítés felszólaláson alapuló ideiglenes elutasításról

(1) Ha a nemzetközi lajstromozással szemben a felszólalást a rendelet 151. cikkének (2) bekezdése alapján nyújtották be a Hivatalhoz, vagy azt a 114. szabály (3) bekezdése értelmében benyújtottnak kell tekinteni, a Hivatal felszólaláson alapuló ideiglenes elutasításról szóló értesítést közöl a Nemzetközi Irodával.

(2) A felszólaláson alapuló ideiglenes elutasításról szóló értesítés a következőket tartalmazza:

a) a nemzetközi lajstromozás száma;

b) annak közlése, hogy az elutasítás alapja az a tény, hogy felszólalást nyújtottak be, a rendelet 8. cikkének azon rendelkezéseire történő utalással együtt, amelyen a felszólalás alapul;

c) a felszólaló neve és címe.

(3) Ha a felszólalás védjegybejelentésen vagy -lajstromozáson alapul, a (2) bekezdésben említett értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

i. a bejelentési nap, a lajstromozás napja, és ha van, az elsőbbség napja;

ii. az ügyszám és, ha eltérő, a lajstromszám;

iii. a jogosult neve és címe;

iv. a védjegy ábrázolása; és

v. az árujegyzék, amely a felszólalás alapjául szolgál.

(4) Ha az ideiglenes elutasítás az áruknak és szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, a (2) bekezdésben említett értesítésben meg kell jelölni ezeket az árukat és szolgáltatásokat.

(5) A Hivatal a következőkről tájékoztatja a Nemzetközi Irodát:

a) ha a felszólalási eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, annak ténye, hogy a védjegy az Európai Közösségben oltalom alatt áll;

b) ha a védjegy oltalmát elutasító határozat jogerőre emelkedett, adott esetben a rendelet 57. cikke alapján történő fellebbezést vagy a rendelet 63. cikke alapján történő keresetindítást követően, annak ténye, hogy az Európai Közösségben a védjegy oltalmát elutasították;

c) ha az a) és a b) pont alapján a lajstromozás elutasítása csak az áruk és szolgáltatások egy részét érinti, azon áruk és szolgáltatások, amelyek tekintetében a védjegy oltalmat élvez az Európai Közösségben.

(6) Ha ugyanazon nemzetközi lajstromozás tekintetében egynél több ideiglenes elutasítást adtak ki a 112. szabály (1) ----- bekezdése vagy e szabály (1) bekezdése alapján, az e szabály (5) bekezdésében említett értesítésnek ki kell terjednie a védjegyoltalomnak a rendelet 149. és 151. cikke alapján lefolytatott valamennyi eljárás eredményeként történő teljes vagy részleges elutasítására is.

116. szabály

Értesítés az oltalom engedélyezéséről

(1) Ha a Hivatal nem adott ki a 112. szabály szerinti hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést, és nem nyújtottak be felszólalást a rendelet 151. cikkének (2) bekezdésében említett, a felszólalás benyújtására nyitva álló határidőn belül, továbbá a Hivatal nem adott ki hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést harmadik személyek által tett észrevételek eredményeként, a Hivatal egy újabb értesítést küld a Nemzetközi Irodának az oltalom engedélyezéséről, annak közlésével, hogy a védjegy az Európai Közösségben oltalmat élvez.

(2) A rendelet 146. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az (1) bekezdésben említett, az oltalom engedélyezéséről szóló újabb értesítés ugyanolyan hatályú, mint a Hivatal nyilatkozata az elutasításról szóló értesítés visszavonásáról.

117. szabály

A Nemzetközi Irodának küldött értesítés az érvénytelenítésről

(1) Ha a rendelet 56. vagy 96. cikke és 153. cikke alapján az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás hatályát érvénytelenítették, és e határozat jogerőre emelkedett, a Hivatal erről értesíti a Nemzetközi Irodát.

(2) Az értesítést keltezéssel kell ellátni, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) annak közlése, hogy az érvénytelenítést a Hivatal mondta ki, vagy azon közösségi védjegybíróság megjelölése, amelyik az érvénytelenítést megállapította;

b) annak közlése, hogy az érvénytelenítést a nemzetközi lajstromozás jogosultja jogai megszűnésének megállapítása, feltétlen kizáró okok alapján vagy viszonylagos kizáró okok alapján történő törlés formájában mondták ki;

c) azon tény feltüntetése, hogy az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek nincs helye;

d) a nemzetközi lajstromozás száma;

e) a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

f) ha az érvénytelenítés nem az árujegyzék egészére vonatkozik, azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében az érvénytelenítést kimondták, illetve amelyek tekintetében az érvénytelenítést nem mondták ki;

g) az a nap, amelyen az érvénytelenítést kimondták, annak megjelölésével, hogy az érvénytelenítés a megállapításának napjától hatályos, vagy az visszamenőleges hatályú-e.

118. szabály

Az átruházás bejegyzésének joghatásai

A rendelet 17. cikkének alkalmazásában és 23. cikke (1) és (2) bekezdésével, valamint 24. cikkével összefüggésben a nemzetközi lajstromozás jogosultjának személyében bekövetkezett változásoknak a nemzetközi lajstromba történő bejegyzése az átruházás közösségi védjegylajstromba történő bejegyzésének helyébe lép.

119. szabály

A használati engedély és más jog bejegyzésének joghatásai

A rendelet 19., 20., 21. és 22. cikkének alkalmazásában, valamint 23. és 24. cikkével összefüggésben a nemzetközi lajstromozás vonatkozásában a használati engedélynek és a jogosult rendelkezési joga korlátozásának a nemzetközi lajstromba történő bejegyzése a használati engedély, a dologi jog, a végrehajtás és a fizetésképtelenségi eljárások közösségi védjegylajstromba történő bejegyzésének helyébe lép.

120. szabály

Az átruházás, a használati engedély és a jogosult rendelkezési jogának korlátozása bejegyzésére irányuló kérelem vizsgálata

(1) Ha a jogosult változásának, a használati engedélynek és a jogosult rendelkezési joga korlátozásának bejegyzésére irányuló kérelmet a nemzetközi lajstromozás jogosultjától eltérő személy nyújtja be a Hivatalon keresztül, a Hivatal megtagadja a kérelem továbbítását a Nemzetközi Irodához, ha a kérelemhez nem csatoltak bizonyítékot az átruházás, a használati engedély vagy a jogosult rendelkezési jogának korlátozása tekintetében.

(2) Ha a használati engedély módosításának és törlésének bejegyzésére vagy a jogosult rendelkezési joga korlátozásának feloldására vonatkozó bejegyzésre irányuló kérelmet a nemzetközi lajstromozás jogosultja nyújtja be a Hivatalon keresztül, a Hivatal megtagadja a kérelem továbbítását a Nemzetközi Irodához, ha a kérelemhez nem csatoltak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a használati engedély már nem áll fenn, illetve módosult, vagy a jogosult rendelkezési jogának korlátozása megszűnt.

121. szabály

Együttes védjegy

(1) Ha a nemzetközi lajstromozás utalást tartalmaz arra, hogy az alapbejelentés vagy az alaplajstromozás tárgyát képező védjegy együttes védjegy, tanúsító védjegy vagy hitelesítési jegy, az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozást együttes közösségi védjegyként kell kezelni.

(2) A nemzetközi lajstromozás jogosultjának a rendelet 65. cikke és a 43. szabály alapján közvetlenül a Hivatalhoz kell benyújtania a védjegy használatáról rendelkező szabályzatot a Nemzetközi Iroda által a nemzetközi lajstromozásról a Hivatalnak küldött értesítés napjától számított két hónapon belül.

(3) A 112. szabály alapján a hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést akkor is ki kell adni, ha

a) fennáll a rendelet 66. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében szereplő elutasítási okok valamelyike a cikk (3) bekezdésével összefüggésben;

b) a védjegy használatáról rendelkező szabályzatot a (2) bekezdésnek megfelelően nem csatolták.

A 112. szabály ----- (3) bekezdését és a 113. szabályt alkalmazni kell.

(4) A Közösségi Védjegyértesítőben meg kell hirdetni a védjegy használatáról rendelkező szabályzatnak a rendelet 69. cikke szerinti módosításáról szóló értesítést is.

122. szabály

A nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé

(1) Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásnak a rendelet 108. és 154. cikke alapján nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a nemzetközi lajstromozás száma;

b) a nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom Európai Közösségre történő utólagos kiterjesztésének napja, illetve - ha ez alkalmazható - a nemzetközi lajstromozással kapcsolatban igényelt elsőbbségre vonatkozó adatok a rendelet 154. cikke (2) bekezdésének megfelelően, valamint a szenioritás igénylésére vonatkozó adatok a rendelet 34., 35. és 148. cikkének megfelelően;

c) a 44. szabály (1) bekezdésének a), c), d), e) és f) pontjában említett adatok és elemek.

(2) Ha az átalakítást a rendelet 108. cikkének (5) bekezdése és 154. cikke alapján az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás megújítás nélküli lejárat miatti megszűnését követően kérik, az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell az erre való utalást és azt a napot, amelyen az oltalom lejárt. A rendelet 108. cikkének (5) bekezdésében előírt három hónapos határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a megújítást a Madridi Jegyzőkönyv 7. cikkének (4) bekezdése értelmében még kérni lehet.

(3) A 45. szabályt, a 46. szabály (2) bekezdésének a) és c) pontját és a 47. szabályt megfelelően alkalmazni kell.

123. szabály

A nemzetközi lajstromozás átalakítása a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a Madridi Megállapodásban részes tagállam megjelölésévé

(1) A nemzetközi lajstromozásnak a 154. cikk alapján a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a Madridi Megállapodásban részes tagállam megjelölésévé történő átalakítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 122. szabály (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és elemeket.

(2) A 45. szabályt megfelelően alkalmazni kell. A Hivatal akkor is elutasítja az átalakítás iránti kérelmet, ha a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a Madridi Megállapodásban részes tagállam megjelölésére irányadó feltételek nem állnak fenn mind az Európai Közösség megjelölésének napján, mind pedig azon a napon, amelyen az átalakítás iránti kérelem a Hivatalhoz beérkezett, illetve azt a rendelet 109. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében a Hivatalhoz beérkezettnek kell tekinteni.

(3) A 46. szabály (2) bekezdésének a) és c) pontját megfelelően alkalmazni kell. Az átalakítás iránti kérelem meghirdetésének tartalmaznia kell azt is, hogy az átalakítást a rendelet 154. cikke alapján a Madridi Jegyzőkönyvben vagy a Madridi Megállapodásban részes tagállam megjelölése tekintetében kérték.

(4) Ha az átalakítás iránti kérelem megfelel a rendelet és e szabályok követelményeinek, a Hivatal azt haladéktalanul továbbítja a Nemzetközi Irodához. A Hivatal a továbbítás időpontjáról értesíti a nemzetközi lajstromozás jogosultját.

124. szabály

Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakítása közösségi védjegybejelentéssé

(1) A Nemzetközi Iroda által a származási hivatal kérelmére törölt nemzetközi lajstromozásnak a Madridi Jegyzőkönyv 9quinquies cikke értelmében és a rendelet 156. cikkével összhangban történő átalakításának figyelembevétele érdekében a közösségi védjegybejelentésnek erre vonatkozó utalást kell tartalmaznia. Az utalást a bejelentés benyújtásakor kell megtenni.

(2) A bejelentésnek az 1. szabályban említett adatokon és elemeken túl tartalmaznia kell a következőket:

a) a törölt nemzetközi lajstromozás száma;

b) az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozást törölte;

c) adott esetben a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Európai Közösségre történő utólagos kiterjesztése bejegyzésének napja;

d) adott esetben a nemzetközi bejelentésben igényelt elsőbbség napja, ahogyan az a Nemzetközi Iroda által vezetett nemzetközi lajstromban szerepel.

(3) Ha a Hivatal a 9. szabály (3) bekezdésével összhangban elvégzett vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a bejelentést nem a nemzetközi lajstromozás Nemzetközi Iroda általi törlésének időpontjától számított három hónapon belül nyújtották be, vagy azon áruk és szolgáltatások, amelyek vonatkozásában a védjegy közösségi védjegyként történő lajstromozását kérik, nem szerepelnek a nemzetközi lajstromozás Európai Közösség tekintetében bejegyzett árujegyzékében, a Hivatal felhívja a bejelentőt a megállapított hiányoknak az általa megjelölt határidőn belüli pótlására, különösen az árujegyzék azon árukra és szolgáltatásokra történő korlátozására, amelyek vonatkozásában a nemzetközi lajstromozást az Európai Közösség tekintetében bejegyezték.

(4) A (3) bekezdésben említett hiányok határidőn belüli pótlásának elmulasztása a nemzetközi lajstromozás, illetve az utólagos kiterjesztés napjához és - ha ez alkalmazható - a nemzetközi lajstromozás elsőbbségének napjához fűződő jogok elvesztését eredményezi.

C. rész

Közlések

125. szabály

Kapcsolattartás a Nemzetközi Irodával és elektronikus formanyomtatványok

(1) A Nemzetközi Irodával a kapcsolattartás a Nemzetközi Iroda és a Hivatal megállapodásának megfelelő módon és formában zajlik, lehetőleg elektronikus úton.

(2) A formanyomtatványokra történő utaláson az elektronikus formában rendelkezésre álló formanyomtatványt is érteni kell.

126. szabály

Nyelvhasználat

A rendeletnek és e szabályoknak az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozásra történő alkalmazásában a nemzetközi bejelentés benyújtásának nyelve az eljárás nyelve a rendelet 115. cikkének (4) bekezdése értelmében, a nemzetközi bejelentésben megjelölt második nyelv pedig a rendelet 115. cikkének (3) bekezdése értelmében vett második nyelv.

2. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A rendelet 143. cikkének (3) bekezdése alapján megállapított időpontot legfeljebb három hónappal megelőzően benyújtott közösségi védjegybejelentésekre a Hivatal feljegyzi a bejelentésnek az említett rendelkezés alapján megállapított bejelentési napját és a bejelentés kézhezvételének tényleges napját.

(2) A bejelentéssel kapcsolatban a rendelet 29. és 33. cikkében előírt hat hónapos elsőbbséget a rendelet 143. cikkének (3) bekezdése alapján megállapított időponttól kell számítani.

(3) A Hivatal a rendelet 143. cikkének (3) bekezdése alapján megállapított időpont előtt átvételi elismervényt állíthat ki a bejelentőnek.

(4) A Hivatal a rendelet 143. cikkének (3) bekezdése alapján megállapított időpont előtt megvizsgálhatja a bejelentéseket, és kapcsolatba léphet a bejelentővel annak érdekében, hogy az az említett időpont előtt pótolja az esetleges hiányokat. Az ilyen bejelentésekről csak az említett időpont után hozható határozat.

(5) A bejelentés tekintetében a Hivatal a rendelet 39. cikkének (1) bekezdése szerinti kutatást akkor sem folytatja le, ha a bejelentéssel kapcsolatban a rendelet 29. vagy 33. cikke alapján nem igényeltek elsőbbséget.

(6) Ha a közösségi védjegybejelentés a Hivatalhoz, a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz vagy a Benelux Védjegyhivatalhoz a rendelet 143. cikkének (4) bekezdésében megállapított három hónapos határidő kezdetét megelőzően érkezik be, a bejelentés nem tekinthető benyújtottnak. Erről a bejelentőt tájékoztatni kell, és a bejelentést részére vissza kell küldeni.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 349., 1994.12.31., 83. o.

( 2 ) HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

( 3 ) HL L 303., 1995.12.15., 33. o.

( 4 ) HL L 208., 1992.7.24., 1. o.