A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20173/2018/5. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. §, 2:45. §, (1) bek.] Bírók: Csóka István, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.173/2018/5-II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Helmeczy László ügyvéd (címe) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Z. Tóth Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Szalay-Tóth Katalin) által képviselt alperes neve ( alperes címe.) alperes ellen jóhírnév megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. december 5. napján kelt 28.P.21.910/2017/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 160.000 (százhatvanezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes 2005 és 2009 között pénzügyminiszter volt, 2014-ig országgyűlési képviselő. Jelenleg állami tisztséget nem tölt be. Alkalmazottja, vezérigazgatója a ... Zrt.-nek, mely gazdasági társaságnak anyavállalata a ... AG. Ezen cég svájci bejegyzésű, vezetője és a képviseleti jog gyakorlója ..., akinek adótanácsadói ügyvédi irodája van és aki sok más cégnél is vezető tisztségviselő.

A Zrt. bejegyzési illetékét a felperes saját bankszámlájáról fizette be, az AG magyarországi kézbesítési megbízottja a felperes házastársa.

Az alperes kiadásában ... néven megjelenő hetilapban 2016. április 14-én "Kérem a következőt!" főcímmel, "Magyar csúcspolitikusok, akiknek az offshore-ozás lehet a vesztük" alcímmel jelent meg írás. A lead szerint, nem csak a közelmúltban az ún. "Panama-papírokban" megismert fideszes és szocialista vezető személyek, hanem több más kormányviselt offshore tulajdonost és közreműködőt is számon kellene kérni. Az érintettek között a felperest is megnevezte a cikkíró.

A cikk ismerteti az offshore vállalkozás lényegét, hogy az olyan cég, amely nem a székhelye szerinti országban tevékenykedik, a fogadó állam ugyanakkor jelentős összeg ellenében teljes vagy részleges adómentességet nyújt. Ezen vállalkozás tényleges haszonszerzői rejtve maradhatnak. Több napvilágot látott és elhíresült ügyet ismertet, majd sorra veszi kik tekinthetőek Magyarországon ilyen tevékenységet végzőnek. A felperest olyannak említi, akinek másokhoz hasonlóan vannak offshore-kapcsolódásai. Úgy fogalmaz: a felperes " vadonatúj gépgyártó egységét, a ... Zrt.-t egy svájci adóparadicsomba (Zug kanton) bejegyzett érdekeltség ellenőrzi," amit "papíron nem a volt pénzügyminiszter, hanem egy hivatásos stróman képviseli a hatóságok előtt."

Az alperes által üzemeltetett ....hu internetes hírportál a nyomtatott sajtótermék fenti cikkét beharangozva 2016. április 13-án "Új szereplők az offshore-botrányban: ..., ..., ..., ..." címmel jelentetett meg írást, melyben röviden összefoglalta az újságcikk lényegét. Ebben a felperessel kapcsolatosan azt közölte: " felperes neve: a volt pénzügyminiszter vadonatúj gépgyártó egységét, a ... Zrt.-t egy svájci adóparadicsomba (Zug kanton) bejegyzett érdekeltség ellenőrzi."

A felperes keresetében kérte az elsőfokú bíróságtól annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a becsületét, valamint a jóhírnevét. Kérte kötelezni az alperest elégtételadásra, valamint 2.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére.

Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes mind az internetes, mind a hetilapban állította, hogy a felperesnek offshore céggel van kapcsolata. Ez az alperesi állítás valótlan és sértő is, továbbá becsületének megsértésére is alkalmas közlés.

Az alperes a kereset elutasítását kérte és a felperes perköltségben történő marasztalását.

Azt állította, hogy a ... AG. egy Zug kantonban bejegyzett cég, amely tényleges tevékenységet itt nem folytat, így offshore cégnek nevezhető. A cég vezetője egy adótanácsadó, adójogász, aki a közhiteles nyilvántartások szerint 52 darab cégben vezető tisztségviselő, így nem tekinthető valótlannak az a nyilatkozat, hogy valójában egy stróman. A felperes fizette a ... Zrt. bejegyzési illetékét, a ... AG. magyarországi kézbesítési megbízottja a felperes házastársa, ezen tényekből pedig okszerűen levonható az a következtetés, hogy a felperes valamilyen módon kapcsolódik a ... AG. offshore céghez.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 127.000 forint perköltséget, a Magyar Államnak külön felhívásra 120.000 forint illetéket.

Ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (1), (2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdés a) és c) pontját, 2:52. § (1), (2) és (3) bekezdését.

Indokolásában azt rögzítette, hogy az általános társadalmi közfelfogás szerint offshore cég az a társaság, amelyik csak adózási okokból van bejegyezve valamely államban, azonban tényleges tevékenységét nem a székhelye szerinti, hanem egy másik államban fejti ki. A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a ... AG. Svájcban milyen gazdasági tevékenységet fejt ki, végez-e bármilyen tevékenységet. Az alperes cikkében ugyanakkor csupán azt a tényt közli, hogy a felperes által vezetett részvénytársaság kizárólagos ellenőrzési jogokkal bíró egyedüli tulajdonosa az offshore cég. Az alperes részéről nem okszerűtlen az a következtetés, hogy offshore cégnek minősíti azt a társaságot, amelynek bejegyzett vezetője egy adótanácsadó, egy kedvező adózási feltételeket nyújtó svájci kantonban van a székhelye, de ott nem fejt ki gazdasági tevékenységet. Ez a közlés nem minősül a Ptk. 2:45. § (2) bekezdés szerint sem valótlan állításnak, sem valamely valós tény hamis színben történő feltüntetésének, ezért a felperes jóhírnevét nem sérti.

A becsület megsértésére alapított felperesi igény tekintetében úgy foglalt állást, hogy az offshore kifejezéshez a társadalomban általánosan az adóelkerülés kapcsolódik, mely magatartást elítélendőnek tartanak. Ez a negatív véleménynyilvánításnak is tekinthető kifejezésmód akkor sérti a becsületet, ha indokolatlanul bántó. A felperesnek közszereplőként fokozott tűrési kötelezettsége van, így még abban az esetben is tűrnie kellene az offshore kifejezés, minősítés használatát, ha az egyébként nem megalapozott.

A perköltség viseléséről a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést.

Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását akként, hogy a felperes kereseti kérelmének adjon helyt. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás részben hiányos, részben iratellenes, de logikátlan is.

A felperesnek ugyanis nincs gépgyártó egysége, csupán vezérigazgatója annak a cégnek, amely leányvállalata a ... AG.-nak. Mindkét cég önálló jogalany a társasági jog szempontjából és adójogi szempontból is.