BH+ 2009.10.474 A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozat az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni [1972. évi 31. tvr. 14. § (5) bekezdés]

A felperes az elsőfokú földhivatalhoz 1994. május 10. napján benyújtott adásvételi szerződés alapján szerezte meg a 18024/5/A/194. számú 66 m2 nagyságú lakás tulajdonjogát. A felperes, mint eladó 1997. február 6. napján a lakásingatlant eladta R. M.-nak, aki 1997. március 25. napján kérte tulajdonjogának bejegyzését a földhivataltól. Ugyanezen a napon R. M., mint eladó a lakásingatlant eladta E. J. alperesi beavatkozónak, aki tulajdonjogának bejegyzését 1997. március 26. napján kérte a földhivataltól. A felperes és R. M. 1997. június 25. napján adásvételi szerződésüket felbontották, amely szerződés alapján a felperes kérte, hogy a földhivatal R. M. tulajdonjogát ne jegyezze be. A földhivatal az adásvételi szerződést felbontó megállapodást és az ahhoz kapcsolódó kérelmet új ranghelyen érkeztette, majd elbírálta az ennek alapján kialakult rangsor szerint a kérelmeket oly módon, hogy bejegyezte R. M. tulajdonjogát, majd az elsőfokú határozattal E. J. alperesi beavatkozó tulajdonjogát is jogerősen bejegyezte. Ezt követően 2006. július 27. napján kelt határozatával az elsőfokú földhivatal a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét a széljegy törlése mellett elutasította. A határozat indokolása utalt arra, hogy a rangsor elvét követően R. M. az ingatlannak már nem tulajdonosa, így a tulajdonjogot a felperes javára nem lehet visszajegyezni.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2006. december 13. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Inytvr.) 15. § (6) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott már jogosultként szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. Miután az ingatlan tulajdonosa a jogerős határozattal bejegyzett alperesi beavatkozó, vele szemben a felperes tulajdonjoga nem jegyezhető be olyan szerződés alapján, amelyben szerződő félként a felperes mint eladó, és R. M. mint vevő szerepel.

A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását kérte, előadta, hogy a földhivatalnak a szerződést felbontó megállapodást és kérelmet ugyanazon a számon kellett volna érkeztetnie és elbírálnia, mint a felperesnek a R. M.-al megkötött adásvételi szerződését és tulajdonjog bejegyzési kérelmét. A szerződést felbontó megállapodás, illetve kérelem nem olyan okirat, amely bejegyzés alapjául szolgálhat, így nem kaphat önálló ranghelyet.

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az Inytvr. 14. § (5) bekezdéséből, valamint az Inytvr. végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Inyvhr.) 92. § (2) bekezdéséből az következik, hogy a szerződést felbontó megállapodás és az ahhoz kapcsolódó kérelem bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak minősül és külön ranghelyen kell érkeztetni, így külön iktatószámot kap. Hangsúlyozta, hogy miután a földhivatal az alperesi beavatkozó tulajdonjogát bejegyezte, az alperesi beavatkozó hozzájárulása hiányában a felperes tulajdonjogának visszajegyzésére már nincs lehetőség.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az alperes határozatának megváltoztatásával a felperes tulajdonjoga bejegyzésének elrendelését kérte. Álláspontja szerint az Inytvr. 14. § (5) bekezdéséből, 19. § (1) bekezdéséből és az Inyvhr. 92. § (1) bekezdéséből - a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére is figyelemmel - az következik, hogy R. Marianna tulajdonjog bejegyzési kérelmét visszavonó és a felperes tulajdonjog visszajegyzésére irányuló kérelmét a földhivatalnak nem új ranghelyen kellett volna iktatnia, és az alperesi beavatkozó sem minősült olyan személynek, akinek hozzá kellett volna járulnia a kérelem visszavonásához, ugyanis a kérelem előterjesztésének időpontjában az ingatlanra vonatkozóan semmilyen joga nem állt fenn.